Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-07 / 95. szám
12. oldal BACSMEGYEl NaPLÖ 1927. április 7, kátu-s tulajdonába kerül, az épületért járó összeget utalja át a D. D. S. G. bécsi központi vezetőségéhez. A város már több ízben hozott közgyűlési ha* tározatot ebben az ügyben, de a szindikátust nem elégitette ki a határozat, mert a város nem volt hajlandó magára vállalni az ügyből származó felelősséget és esetleges terheket és perköltségeket viszont a szindikátus sem hajlandó saját felelősségére a kisajátítási eljárást megindítani a D. D. S. G. ellen. Az SHS szindikátus ezért a napokban újból kérte a várost, hogy indítsa meg meg a kisajátítási eljárást. Dr. Ludaics Milos tiszti főügyész indítványára a városi képviselőtestület a legutóbbi közgyűlésen kimondta, hogy a telket nem adja át, hanem minthogy az a város, tulajdona. amellyel szabadon rendelkezik, a telket eladja. A telek a városé, az épület a D. D. S. G. társaságé és Így a bíróság fogja eldönteni, hogy az épülettulajdonosnak lesz-e jogában a kisajátítást eszközölni, vagy a telektulajdonos városnak. A budapesti tenyészállatklállltás nagy sikere. Az. elmúlt napokban ért véget a budapesti tenyészállatkiállitás igen szép anyagi és erkölcsi eredménnyel. A kiállításon bemutatásra került 670 szarvasmarha, 1090 sertés, 6899 juh és több mint 500 faibaromíi. Már a kiállítás első napján a kiállított állatoknak több mint a felét eladták. A kiállított . fajbikák ára 25—40 millió korona volt Összeesn mintegy 40%-al több állat cserélt gazdát, mint az előző évben. — A kiállításnak körülbelül 20.000 látogatója volt, ezek egy része külföldi. Jugoszláviából mintegy 1000 látogatója volt a kiállításnak, jórészt földbirtokosok és gazdák, akik közül sokan vásá roltak is tenyészállatokat, melyeket a földmivelésügyi minisztérium engedélye alapján vámmentesen hoznak be az országba. — Nagy nehézséget okozott a sok külföldinek és vidéki látogatónak szállodai elhelyezése és számos panaszra adott okot az, hogy a magyar vízumot csak utólag lehetett Budapesten beszerezni, amivel egész, délelőttöt vesztettek el a vásár látogatói, holott, ha a vízumot előzőleg is lehetett volna kedvezményes áron beszerezni az, elutazás előtt, azzal a közönségnek nagyobb kó nyelem lett volna bitositva. Még nem lehet bejelenteni a régi postatakarékpénztári követeléseket. A postatakarékpénztár beogradi igazgatósága közli, hogy még nem fogad el igénybejelentéseket a magyar postata. karékpénztárraJ szemben fennálló követelések ügyében, mert a magyar kormánnyal kötött konvenció, amely postatakarékpénzitári betétek kifizetéséről intézkedik, még nincs ratifikálva és ezért senki se forduljon ilyen ügyben a postatakarékpénztár beogradi igazgatóságához. Ha a konvenciót ratifikálják azt hivatalosan is közölni fogják a nyilvánossággal és csak a ratifikálás után fogadják el a követelések bejelentését. Szilárd árak a jugoszláviai borpiacon Yrsacról jelentik: A jugoszláv borpiacon az árak szilárdak, minek következtében az exportlehetőség ek csökkentek. Az. árak a legutóbb a következőképpen alakultak. Horvátországi borok: fehér, bor 6—9 százalékos 280—400; 10—11 százalékos 550—600; krizseváci 7—8 százalékos 275—350; zelinai 8.8.5 szá zalékos 350—400; zagorjani siller 7 szá zalékos 280—300 dinár hektoliterenként. Az óborok 9 százalékos 700—750, krazevinai 10 százalékos 400—450, 11 szá zalékos tramini 825—900; 12 százalékos burgundi fehér 900—1000 dinár hektoliterenként. Bánáti borok: vrsaci 8—9.5 százalékos fehérborok 325—400; vörös otello 9—10 százalékos 250—300; vörös kadarka 9.5—10.5 százalékos 400—450 hektoliterenként franco vagon Vrsac. A dalmát borok: vörös 35—40; opolo 36— 40; fehér 40—42; sötét nareiitai vagy világos opolo 11 százalékos 30—35; peljezaci vörös 11 százalékos 36—40; 11 százalékos fehér 40—42; viskói fehér 12 százalékos 40—50; viukoi édes opolo 13 százalékos 50—52; viskói sötét opolo 11.5—12 százalékos 20—50 dinár mangánonként franco vagon Split. TŐZSDE Zürich, ápr. 6. Zárlat: Beograd 9.135, Páris 20365, London 25.2525, Newyork 520, Brüsszel 72.25, Milánó 25.05, Amszterdam 208.05, Berlin 123.25, Bécs 73.125, Szófia 3.75. Prága 15.395, Varsó 58.05, Budapest 90.80, Bukarest 3.05. Beograd, ápr. 6. Zár'aí: Páris 224.44, London 277, Newyork 56.95, Brüsszel 798.50. Milánó 275.43, Berlin 13.5450, Bécs 803.50, Prága 16920, Budapest 99.74, Bukarest 32.75, Zürich 1097. Zagreb, ápr. 6. Zártat: London 27620 ■277, Newyork 56.75—56.95. Milánó 274.65-276.65, Amszterdam 22.7950— 228.550, Berlin 135050-135350, Bécs 800.50—80350, Prága 168.30—169.10, Budapest 995.50—998.50. Novlszadl terménytőzsde, ápr. 6. Búza másfél vagon 312.50 dinár, 1 vagon tengeri 15750 dinár, tiz vagon áprilismájusi 165 dinár, 4 és fél vagon bánáti 151 dinár, két vagon szerémi 158 dinár, tiz vagon szeretni 160 dinár, tiz vagon szerémi 16250 dinár. Irányzat: lanyha. Forgalom: 41 vagon. Szentai gabonaárak, ápr. 6. A szerdal piacon a következő arak szerepelek; Búza 290 dinár. Tengeri morzsolt prompt szállításra 15(1—15250 dinár. Ab hajó 155 dinár. Duplikál kassza 160 dinár. Takarmányárpa 170—175 dinár. Sörárpa 190—200 dinár. Zab 155—160 dinár. Muharmag 340—250 dinár. Köles 220—230 dinár. Rozs 200—210 dinár. Bab 135 dinár. Őrlemények: 0-ás GG. 490 dinár. 0-ás G. 290 dinár, 2-cs főzöliszt 460 dinár, 5-ös keuyérliszit 400 dinár, T-es liszt 300 dinár, 8-as 170 dinár. Korpa 1<>0 dinár. Irányzat: változatlan. Kínálat és kereslet is minimális. Üzlettelenség. Budapesti gabonatőzsde, ápr. 6. A gabonatőzsde irányzata kissé javult A határidőpiacon a májusi búza 20, azt ok. tóberi 16 ponttal emelkedett, a rozs ara alig Változott és csak az októberi rozs ára emelkedett. A készárupiacon. a rozs. tengeri és a zab ára változatlan, a búza 10 fillérrel javult Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza májusra 32.7*1—32.92, zárlat 32.90 —32.72, októberre 28.70—28.88, zárlat 28.86—28.888, rozs áprilisra 2)6.72— 26.74, zárlat 26.76—26.80, májusra 26.86, zárlat 36.88—26.92, októberre 21.74— 21.94, zárlat 21.93—21.94. A készárupia* cön: Búza 31.90—34.60, rozs 26.40— 26.60, árpa 22.80—23.70, köles 20.80— 21.30, söráfpa 26—27.50, tengeri' 20.20— 20.40. zab 22—22.40, korpa 17.80—18. Budapesti értéktőzsde, ápr. 6. Magyar Hitel 89.6, Osztrák Hitel 12, Kereskedelmi Bank 133.5, Magyar Cukor 215, Georgia 22.8, Rimamurányi 111, Salgó 66.9, Kőszén 660, Bródi Vagon 4.2, Beocsini Cement 226, Nasici 187, Ganz-Danubiusz 237, Ganz Villamos 170, Athenaeum 30, Nova 60.7, . Levante 35. Irányzat: szilárd. ^ REKIff Vízállás Duna Bczdán 374 (+ 12). Apatin 448 (+ 13), Bogojevó 424 (+ 10), Palánka 3.38 (+ 8), Noviszad 35.3 (+ 9), Zeinun 408 (+ 8), Pancsevó 399 (+ 9), Orsóvá 387 (+ 10). Dráva: Mitrovica 586 (— 11). Beograd 366 (+ 8). Tisza: Szenta 342 (+ 18), Becsei 258 (+ 12), Titel 398 (+ 10). A boy titokzatos arcot vágott, mintha azt akarta volna mondani,. hogy sok mindent tud, de nem beszélhet. Kenyon még egy frankot adott neki, amire megoldódott a nyelve. — Különös emberek tesznek nála látogatásokat — kezdte a fiatal szállodai alkalmazott. — Látogatói vagy nagyon korán, vagy nagyon későn jönnek hozzá és különböző táskákat meg ládákat visznek föl a szobájába. — Alighanem kereskedők lesznek különböző árukkal. Á boy ásított — Lehetséges. Különben ő maga is egész különös. Kenyon egy újabb bankjegyet vett elő. — Ha megtudod, hogy kik ezek a látogatók, akkor ez a tied lesz! Öröm lobbant fel a boy szemében, mert a detektív kezében egy húsz frankos bankjegy volt. Ebben a pillanatban egy ur jött be, aki Kenyon mellett állt meg. Rózsás.arcszine volt, dús szürke bajusza és bal szemén fekete kötés volt. Fi gyeimé.se n átolvasta a különböző étlapokat és leghosszabban az utolsót tanulmányozta. amelyet Kenyon is épp az előbb olvasott cl. Jóízűen csettintett a nyelvé vei és a detektivhez fordult. — Stílusos menü. Monsieur, azt mej kell hagyni! Minden izében görög! A dekoráció, az ételek és általában az egész! Kiváncsi vagyok, hogy fcltiint-e önnek valami? — Ugyan micsoda?’ — kérdezte a detektív barátságtalanul. Kellemetlen fccsegönck és tolakodónak látszott ez az ember. A detektív gyűlölte ezt a fájtát. — Milyen nagyszerűen érvényesiteb ték 'hellenizmusukat egészen a legapróbb részletekig! — kiáltotta az idegen nagy lelkesedéssel. — Ha ön az ételek kezdőbetűit olvassa el ezen az étlapon, azok egy szót alkotnak és tud iá mi ez a szó Mónsieur? Homeros! Ezt nevezem isti lusnak! Kenyon meggyőződött arról, hogy az ismeretlen igazat mond. Vállat vont. — Ez bizonyára véletlen! — Ki tudja? — szólt a másik. — Vannak véletlenek? Én nem hiszek bennük. Azt azonban tudom, hogy most mit fogok csinálni, Monsieur. Végig fogom enni ezt a menüt, ez olyan bizonyos, mint hogy Đnvalnak hívnak és hogy műkereskedő vagyok. Tökéletesen végig vezetett stílus, ez a legszebb amit ismerek! Ajánlom magam Monsieur, vágj- talán viszontlátom az étteremben? Ebben az esetben au revoir! — Köszönöm, én nem étkezem a hotelben — mondotta Kényen olyan hűvösen, ami megsemmisítő volt. Duval ur azonban változatlan nyájassággal folytatta: — ügy? Azt rosszul teszi. Itt kitü nőén lehet étkezni. Különben azt hi szem, hogy láttam is önt néhány nappal ezelőtt az étteremben. Vagy talán tévedek? Nem villásreggelizett ön itt három disztingvált ur társaságában? Kenyon rákvörös lett. Az említett villásreggeli fájdalmas epizódja volt életének és nem szívesen emlékezett rá. különösen most, amikor eredménytele. nül üldözte a disztingvált urakat. — Mi köze hozzá? — ordított a niu kereskedőre, aki rémülten hátrált. Az ördögbe is mi köze magának ahhoz hogy itt viüágteggeMzeni, vagy máshol hogy társaságban étkezem vagy' egye. dűl, vagy hogy egyáltalában étkezem Törődjön a saját dolgaival! Hátat fordított az Idegennek és Ismét a boyboz fordult, aki blazlrt mosollyal hallgatta végig ezt a diskurzust (13)- Ne felejtsd el, hogy mit ígértem — mondotta neki halkan. — Húsz frankot kapsz, ha megtudod, hogy kik azok az emberek, akik fölkeresik a milliomost és hogy mi van a ládáikban! Argyropoulos újabb ofienzivájának hire még ugyanaznap délután elterjedt Párisban. Még sohasem kereste fel akkora tömeg a rendőrség Rue Jerusalem-beli központját vagy a Hotel Kontinentált, a hol Mr. Kenyon lakott Negyvenezer frankért már érdemes volt kutatni Collín után. Az emberek Collint és barátait egész Franciaországban látták a csatornától egész a Közép-tengerig. Párísban a Mont Parnasse-on szegényes penziókban és a Champs Elyséen elegáns hotelekben laktak. Apacs-tanyákon fordultak meg és ugyanakkor népszerű vendégei voltak a Caffé de Paris-nak is. De akárhol is laktak és bárhol mutatkoztak, ahhoz mindenesetre értettek, hogy; a döntő pillanatban láthatatlanokká váljanak. Csupa hamis adat érkezett be! A hetedik nap reggelén Kenyon ismét a Cezarini-liotelbe ment- Fontos közölni valója volt a görög milliomossal. Ezenkívül meg eszébe jutott, hogy a milliomos ellen is külön nyomozást indított A groomot megtalálta a hotel halijában. A boy információi olyan érdekesek voltak, hogy három húsz frankos bankjegy vándorolt Kenyon zsebéből az övébe. A fickó tudta, hogy mindent a legjobban és legelőnyösebben a vendég kívánsága szerint lehet szervírozni, még a híreket is. Felegy volt már, amikor Kenyon a liften felment a millión)«« lakosztályába. Alkyon Argyropoulos személyesen fogadta. — Üdv Argos legyőzőjének! Mi hir Van Thctnlsröl? Elfogták a bűnösöket láncra verték és a börtön fenekére zárták őket? — Nem — felelte a defektiv kurtán. — A továbbiakig felfüggesztem a nyomozást. Az ön jutalómdij-ötletc lehetetlenné tette a munkámat. Ezzel csak a gonosztevőkön segítettünk. — Mit beszél? A gonosztevőkön segítettünk azzal, hogy dijat tűztünk ki a fejükre? — Igen, mert abban a pillanatban tadták. hogy a legnagyobb óvatosságra van szükségük. Ha nem kaptak volna ilyen figyelmeztetést, könnyelműbbek lettek volna és már régen lakat alatt lennének. — És most föladja a küzdelmet és az olympiai győzelmi-koszorút nyújtja át nekik? Mondtam, hogy csak egyelőre. Ha az ön diját elfelejtik és az egész mostani lárma elcsendesedik, majd előjönnek rejtekhelyükről és akkor... Argyropoulos pislogva nézett a detektivre. — Hm... Tudja mit? Nem is hiszem, hogy elbújnák. Inkább úgy gondolom, hogy elég merészek körülöttünk járni. Azt hiszem nem sokat törődnek az én dijammal és a maga nyomozásával! — Úgy?! — dühöngött Kenyon. — Ugylátszik, ön nagyon jó véleménnyel van róluk! Talán jobban ismeri ön, meg az ön társaságához tartozók őket, semmint gondolná az ember?! Az ősz szakáll csodálkozva nieredt rá. — Hadesre, most már nem érteni magát! — Ügy? Akkor engedje meg, hogy nyíltan megkérdezzem: miiéle emberek azok, akiknek a látogatását itt a hotelben fogadja? (Folytatása következik.)
