Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-07 / 95. szám
-927. április 7. 3. oldal. BÁGSMEGYE1 NAPLÓ Őrizetbe vették a pekingi szovjet-követet Csang-Cso-Lin katonái megszállták az orosz követség épületét — Csang- Cso-Lin tábornagy nyilatkozata Sauerwein előtt a déli államokkal való . megegyezés lehetőségéről Anglia nem intézett ultimátumot a kanton! kormányhoz Londonból jelentik: Pekingből jelenti a Reuter-ügynökség, hogy a pekingi diplomáciai testület felhatalmazása alapján Csang- Cso-Lin tábornagy csapatai közül száz katona rendőrtisztekkel szerda reggel behatolt az orosz szovjetkövetség épületébe. A követségről busz kínait a rendőr: tgie vittek. A követségen géppuskákat és tizénöt fegyvert találtak a 1 ozzáv.aió lőszerrel együtt. Az orosz ügyvivő és a követség szén élvzete nem mozdulhatnak Ki az épületből, amelyet a csaitt lejátszódik, az világra szóló jelentőségű. Ka a bolsevizmus Kínában győzedelmeskedik, akkor győz az egé.z világon és elsősorban Ázsiában. Vigyázzanak, önöknek franciáknak, Németországgal és Lengyelországgal együtt ki kell kergetniök a bolsevikeket Európából, a többit majd én fogom elvégezni. Sauerwein cikkében rámutat ezután arra, hogy a kínai polgárháborút az antant idézte tulajdonképpen elő azzal, hogy a világháború után visszaadta a kínaiaknak a német és osztrák koncessziókat. Amikor azután az orosz kormány is visszaadta az orosz koncessziókat, a kínaiak vérszemet kaptak és most az összes koncessziókat birtokba akarják venni. Sauerwein végül nevetségesnek mondja egyes párisi lapoknak azt a beállítását, hogy a kinaiak szimpátiával viseltetnek a franciák iránt. Az európaiak iránt érzett gyűlölet általános Kinában és a helyzet az európai nemzetekre annál kritikusabb, mert Japán láthatóan a kinaiak pártján áll, úgy hogy a távol keleten máris megalakulóban van a sárga népek blokkja "Európa ellen. Közzétették Brhnd és Spalajkovics jegyzékváltását a magyar katonai ellenőrzés megszüntetéséről A kisantant-államok kormányainak meghallgatása után szüntette meg az ellenőrzést a nagykövetek tanácsa patok megszállva tartanak. Az intézkedés okára nézve nem adtak ki hivatalos jelentést. Az angol külügyminisztérium az i-gyesült-Államok és Japán kérésére módosította a kantoni kormánynak küldött és már utón levő jegyzékét. Az angol jegyzék éppúgy, mint az amerikai és a japán a kantoni kormányt teszi íele.östé a nankingi véres eseményekért. az idegen konzulátusok kifosztásáért és az idegen alattvalók haláláért és megállapítja, hogy a kanton! hadsereg egyenruhájában levő katonák támadták meg a külföldi koncessziókat. A jegyzék a kantoni kormánytól hivatalos bocsánatkérést, a vétkesek megbüntetését és kártérítést követel az életükben és vagyonúkban károsult idegen alattvalók számára. Az angol jegyzék nem szab meg határidőt és nem tartalmaz fenyegetést arra az e etre. ha a kantoni kormán?, a válasszal késedelmeskedne. vagy nem adna kielégítő vála-zt Az eredeti jegyzékben ezzel szemben fel voltak sorolva a katonai rendsza- 1 ályok. amelyeket ebben az esetben Anglia haladéktalanul foganatosítani akart. Mint Parisból je'entik, Jules Sauerwein. a Matin külpolitikai szerkesztve Kínába utazott, ahol felkereste Csang-Cso-Lin tábornagyot. Mandzsúria helytartóját. Sauerwein, aki beszélgetést folytatott a jelenleg százötven millió ember felett uralkodó hadvezérrel, elsősorban arról számol be. hogyan fest a kínai diktátor tábora. Megállapítja, hogy akik t okxatossá.got sejtenek, azokat esa- 1 kiás éri, mert a tábornok dolgozószobája európai bútorokkal van be- i eodezve, a falakat hatalmas térképek borítják és mindenütt tündöklő t sztaság uralkodik. Csang-Cso-Lin számára nem léteznek már a kinai társadalmi formák, röviden beszél és mindenre válaszol. — Az operációk Ho-Nanban jól fejlődnek — kezdte nyilatkozatát Csnn r-Cso-Lin. — Nyolcvanezer katonám léote át a Sárga-folyót. Nekem i rém szívügyem ez a háború és sze-’ retrém. ha vége szakadna, de ha már cyszcr elkezdtem, vécére is iárok. A Janvctkiang folyó északi területét meg akarom tisztítani ellenfeleimtől és azután a déli államoknak testvéri ajánlatot ts zek a tárgyalásra. Nagyon könnyű volna a kölcsönös megértés és egy nagy rendezett állam megteremtése, de ennek legfontosabb elöieltétcle az volna, hogy kidobjuk a bosevikieket fin remélem, hogy a kantonlak többsége meg fog tőlük szabadulni. Ami Beogradból jelentik: A külügyminisztérium szerdán közzétette azt a jegyzékváltást, amely a kisantant államok párisi követei és a nagyköveti tanács között folyt le a magyarországi katonai ellenőrzés megszüntetéséről. Spalajkovics jugoszláv követ íebruár 10-én a következő jegyzéket adta át Briand külügyminiszternek: — Elnök ur, kormányomtól kapott értesítés szerint, melyet a nagykövetek tanácsának főtitkára is megerősített, a magyar kormány január 12-én kérvényt terjesztett a tanács elé, amelyben a katonai ellenőrzés megszüntetését kéri. A nagykövetek tanácsa többizben \ elismerte — többek közt 1925 jullus I 2-iki jegyzékében is — bogy a katonai I ellenőrzés kérdése Magyarországon kapitális jelentőségű elsősorban azoknak a szövetséges államoknak szempontjából, melyek Magyarországgal határosak. Ezért meg vagyok győződve arról, hogy a nagykövetek tanácsa ebben a kérdésben meg fog egyezni azoknak az államoknak a kormányaival, amelyeknek egyikét én képviselem, mielőtt Magyarország katonai ellenőrzésének kérdésében határoznak. Briand francia külügyminiszter március ?S-űn Spalajkovics jugoszláv követ-; hez, valmint egyúttal a román és cseh- j szlovák párisi követekhez a következő! jegyzéket intézte: — Miniszter ur, február 10-iki levelében ön értesítette a nagyköveti tanácsot arról az érdeklődésről, mellyel az ön kormánya viseltetik Magyarország katonai ellenőrzése megszüntetése kérdésében és kifejezte a meggyőződését, hogy a tanács meg fog egyezni az ön kormányával, mielőtt ebben a kérdőben döntene. Válaszképpen erre az értesítésre és kapcsolatban azokkal a megbeszélésekkel, melyeket a tanács főtitkárával több ízben folytatott, van j szerencsém önt értesíteni arról a dön-1 tésről, melyet notilikáltak a párisi ma- ] gyár követnek. — Szem előtt tartva a legújabb okmányokat, melyek Magyarország ka- \ tonal ellenőrzésének megszüntetéséről! szólnak és a magyar kormány közt j kicseréltettek és a bizottság jelentésé- j nek megismerése után, amennyiben az j a végre nem hajtott rendelkezések \ jegyzékére vonatkozik, melyek a nagy- j hatalmak. 1925 december 25-iki jegyzékében fel voltak sorolva, a nagykövetek tanácsa belátta annak a lehetőségét, hogy hozzá lásson az ellenőrzés megszüntetéséhez Magyarországon. Mégis tekintettel azokra az aggodalmakra, melyeket a magyar kormány késedelme okozott, különösen az ujoticozás kérdésének szerződés szerinti rendezése tekintetében, a tanács szükségesnek tartja ebben a kérdésben felhívni a Népszövetség figyelmét akkor amikor a tanács értesíteni fogja az cl- j lenőrző bizottság feloszlatását. A bizottság munkájának megszűnése tekintetében a következő rendelkezések állapíttattak meg: I. Az ellenőrző bizottság március 3l-én szünteti be működését. 2. A bizottság tagjai 1917 május 15-ig maradnak Magyarországon. Ezt a határidőt fel fogják használni a jelentés befejezésére és az állami gyárak szervezése feletti felügyeletet erre az időre meghosszabbítják. Ha május 15-ig uz állami gyárak körüli munka nem volna befejezhető, a tanács fenntartja felügyeleti jogát a befejezett munkálatok fölött, olyan teltételek mellett, melyeket alkalmasnak vél. Kétszáz vrsaci németet nem vettek fel a választói névjegyzékbe A német párt fel akarta mondani a paktumot Vrsacról jelentik: Közel kétszáz vrsaci német választó kérvénnyel fordult Vrsac város tanácsaihoz, hogy mint arra jogosultakat, vegyék fel a választói névjegyzékbe. A városi tanács azonban kérésüket visszautasította. A határozat indokolásában kimondja, hogy azért utasították el őket, mert a kérvényezőknek okirattal kellett volna igazolniok, hogy nagykorúak, nincsenek fegyház, vagy börtönbüntetésre elitélve, politikai joguk nipcs felfüggesztve, ök azonban ezt semmiféle érvényesnek tekinthető okirattal nem igazolták, mert a felhozott ■anyakönyvi kivonatot a.római katholikus plébános irta alá és látta el pecséttel, hiányzik azonban arról az adatokat megerősítő klauzula és ebből nem látszik bizonyítva, hogy tényleg Vrsacon születtek. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste a német párt egyik vezetőjét, a ki a következőket mondotta: — A választások előtt a német párt megegyezést kötött, melyben biztosítottak bennünket arról, hogy a párt kulturális és közjogi kívánságait a törvény keretein beiül honorálni fogják. A paktumot a választási gyűléseken többizben fel is olvastuk. Csodálatos, hogy a városi tanács a német polgárok legelemibb kérését visszautasította. Igaz, hogy a viszszautasitás jogalapra 'helyezkedik és idézi a törvény szakaszait, melyek alapján a visszautasítás történt, az 1922. évi választójogi törvény azonban határozottan kimondja, hogy a hatóságok kötelesek a névjegyzék összeállitásáTÓl és kiigazításáról saját hatáskörükben hivatalból gondoskodni. — A német párt a visszautasítás fényéből azonban még nem csinál kabinetkérdést és nem mondja fel a paktumot. Mindenesetre azonban nagyon kellemetlen hatást váltott körünkben ez a határozat. Tiz évre szól a magyar-olasz szerződés Közzétették a szerződés teljes szövegét Rómából jelentik: Olaszország és Magyarország közt létrejött barátságos és döntőbírósági szerződés szövege a következő: — Az olasz király és a magyar kormányzó megállapítván a két nemzet számos kölcsönös érdekeinek közösségét és attól a vágytól vezérelve, hogy a két állam közt őszinte barátság rezsimjét teremtsék meg és egyesült erővel működjenek közre a béke és rend stabilizálása érdekében, a jövő fejlődés újabb biztosítékait nyújtva a két nemzetnek, megállapítják, hogy e célok megvalósítása érdekében barátsági, békéltető és döntőbírósági szerződést kötnek és egyutal felhatalmazásasl ruházzák fel Mussolini olasz és Bethlen magyar miniszterelnököt, akik a következő határozatban állapodtak meg: 1. Magyarország és Olaszország között állandó béke és örök barátság fog uralkodni. 2. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy minden vitás kérdést, mely a két állam közt felmerülhet és megfelelő időn belül a szokásos diplomáciai utón nem volna rendezhető, békéltető eljárással Intéznek el és amennyiben a békéltető eljárás nem vezetne eredményre, döntőbírósági eljárás alá veszik. Ez a határozat nem nyer alkalmazást olyan vitás kérdéseknél, melyek a múltban merültek föl, vagy amelyek elintézésére vonatkozólag más megállapodás vagy külön eljárások vannak tervbe véve.. 3. Amennyiben a békéltető eljárás sikertelen volna, a szerződő feleknek jogukban áll döntőbiróság kiküldését kérni, feltéve, ha a vitás kérdés jogi természetű. « 4. A békéltető és döntőbiróság! eljárás módját a szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv állapítja meg. 5. A jelen szerződést mindkét fél ratifikálja. A szerződés időtartama tiz év. Amennyiben a tiz év letelte előtt egy évvel egyik sem mondja fel a szerződést, az további tiz évig marad érvényben. Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hol «* tasn* ftUtatrtMf kaphatók. 274 Tereiilina ul. 5. Népkörrel szemben
