Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-07 / 95. szám
XXVII). évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, április 7. 95. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség; 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és héttőn délben Előfizetési ár negyedévre I őö din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Alinerva-palota) Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trgá. (Alinerva-palota) Nem kell klauzula! Nem áll módunkban ellenőrizni annul! ah Írnek valódiságát, liogyad'öníőairósági szerződés megkötésére irányuló jugoszláv-magyar tárgyalások megszakadtak a magyar kormány egy olyan követelése miatt, amelyet a mi kormányunk teljesithetetlennek talált. A hir szerint a magyar kormány a magyar kisebbségi jogok fokozott védelmét szabta a megegyezés feltételéül és erre nézve külön klauzulát akart felvétetni a szerződés szövegébe, amit az S- H. S. királyság kormánya visszautasított és a tárgyalások ennek az akadálynak zátonyára futottak. Igaz-e ez a hir, vagy sem, nem tudhatjuk, mégis foglalkoznunk kell vele, mint olyan verzióval, amely a magyar kisebbség érdekeivel szorosan összefüggő problémát vet ismét az aktualitás felszínére. A jugoszláv-magyar viszony a két ország ügye, amelynek elintézésében csakis a két szomszédos nép eo^etemes állami és gazdasági érdekei lehetnek irányadók. Nekünk, magyar kisebbségnek van egy speciális szempontunk is a kérdés megítélésénél: az, hogy mennél szorosabb barátsági kapcsolatok fűzik össze a két országot, annál több esélyünk van kitűzött nemzetiségi céljaink elérésére. Ámde távol áll tőlünk, hogy ezt a mi óhatatlan sacro' égoismó-vkí\t a jugoszláv-magyar tárgyalásokban döntő i szerepre toljuk fel. A külpolitikában I nincs szentimentálizmus és csak áj meztelen realitások kerülhetnek fon- j tolóra. Nincsics aláirta az Olaszor- j szágital kötött barátsági szerződést, j tekintet nélkül arra, hogy az ola.szor-1 szági szlávok a fasizmus ostora; alatt szenvednek, mert egyfelől az J ország érdekei ezt kívánták, másfe-1 löl a kisebbségi jogok nem lehetnek két ország közti diplomáciai alku tár■ hanem csak magának az uralkodó faji többségnek spontán akarav ibő! nőhetnek ki. Ahogy az olasz- í országi szlávok meg sem kísérelték,!. hogy a maguk jogos igényeit a jugo-; szláv-olasz viszony szabályozása al- j halmával a mérleg serpenvőjébe dob-1 ják, úgy mi sem próbáljuk a miagunk | dolgát belekeverni a jugoszláv-ma- [ gyár szerződés tervébe Szilárd a meggyőződésünk, hogy j az S. H. S. királyság békés és a mez-; értés szellemétől áthatott szomszédi j együttműködése mindkét népnek csak javára szolgálhat. A mól;ácsi beszéd Magyarországon keltett élénk visszhangja igazolja, hogy a magyar nép a legbarátságosabb hajlandósággal van eltelve déli szomszédja iránt, viszont nálunk is a jelenségek egész, sora tesz tanúságot ennek a hangulatnak kölcsönösségérő!. Ha Bethlen mindazonáltal előbbrevalónak látta az olasz orientációt, abba nem lehet beleszólásunk. Tehetünk kritikai megjegyzéseket magáról a tényről, bizonyíthatjuk, hogy a magyar népnek fontosabb és sürgősebb lett volna az S. H. S. királysággal való megegyezés, de a magunk kisebbségi helyzetét mindenképen ki kell kapcsolnunk az argumentációból. Nekünk fájhat, hogy Magyarország hivatalos külpolitikája a mi óhajunktól eltérő vágányra siklott, de ezt a szubjektivitásunkat nem erőszakolhatjuk Bethlen diplomáciai koncepciójának bázisává. Mi nem gyakorolhatunk ingerenciát. Magyarország külpolitikájára és nem vállalhatunk felelősséget annak esetleges eltévelyedéseiért, ugyanúgy azonban a magyar kormány sem befolyásolhatja a mi sorsunkat és annak mozzanataiból nem meríthet érvet a maga külpolitikája fordulatainak indokolására. Amennyiben igaznak bizonyulna az a hir, amely szerint a jugoszlávmagyar tárgyalások azért szakadtak meg, mert a magyar kormány ra-I gaszkodott a kisebbségi jogok hatályosabb védelmét biztosító klauzulá- I hoz, kijelentjük, hogy az ilyen pro! rektorátust elhárítjuk magunktól. ; Nemcsak azért, mert nein vállaljuk a magyar nép előtt azt az ódiumot, I hogy egy szükséges szomszédi pak- I tűm miattunk késik; nemcsak azért, i mert a kívülről jövő támogatás félre- I értések és gyanúsítások forrása le- Miet; hanem azért is, mert elég alkalmunk volt tapasztalni, hogy a klauzulákba temetett jogvédelem gyakorlatilag teljesen értéktelen. Sajnálatos volna, ha a jugoszlávmagyar döntőbírósági és barátsági szerződés a közeljövőben létre nem jönne. Nekünk azonban még külön sajnálatos volna, ha a tárgyalásokat egy rólunk-nélkülünk megfogalmazott és felfogásunk ellenére javasolt klauzula hiúsította volna meg. Az olasz-igiagyar szerződés aggodalmat ítélt Parisban A párisi baloldali sajtó ^erint Mussolini Magyarországnak az olasz politikák * való bevonásává! teljessé akarja tenni Jugoszlávia bekerítését — Mussofni és Bethlen ünnepi pohárköszontöje ,i —in I. • A fiumei megegyezés csak Jugoszlávia hozzájárulásával léphet életbe Rómából jelentik: A Palazzo Chigiben ; kedd délután üt órakor a Mussolini és i Bethlen által aláirt barátsági egyeztető! és döntőbírósági szerződés eltér a szó- \ kásos egyezményektől, mert szövegébe; nem illesztették be az egyeztetési és vá- * lasztott bírósági rendelkezéseket, hanem j csak utalás történt ezekre és a barátsági szerződést a másik két egyezmény külön okiratba íoglalja. A barátsági szerződés azzal kezdődik, hogy Olaszország és Magyarország közt megállapítja az örökre szóló barát- j, ságos viszonyt és kimondja, hogy minden kérdést, ami a két állam között felmerül a barátság szellemében fognak megoldani. A szerződés öt pontban sorolja fel mindazokat az ügyeket, amelyek ilyen elbánás alá esnek. Az egyeztető és választott bírósági szerződés hangoztatja, hogy politikai és jogi természetű vitás kérdések feltétlenül békéltetési eljárás alá bocsájtandók. Az egyeztetés sikertelensége esetén azonban csupán a jogviták tartoznak biró- i sági eljárás alá, ifiig a politikai vitás kérdések további sorsáról nem történt intézkedés. A szerződéshez szervesen . hozzátartozik egy jegyzőkönyv, amely j tüzetesen és részletesen szabályozza az; egyeztető és döntőbírósági, eljárás mó- j dozatait. Külön okmány szól a fiumei kikötőről úgy azonban, hogy ez a szerződés szervesen összefügg az egész szerződéskomplexummal. A fiumei okmány tartalmazza azt a levélváltást, amely az eddigi tárgyalások folyamán végleg elintézett részletkérdéseket foglalja magában. Ez a levélváltás felsorolja, hogy melyek azok a részletkérdések, amelyek a fiumei kikötővel kapcsolatban még tisztázásra szorulnak és jelzi, hogy a két kormány ezeknek a részleteknek a szabályozását sürgősen folyamatba fogja tenni. Mussolini és Bethlen az olaszmagyar barátságról Mussolini kedden este a barátsági Szerződés aláírása után a Capitoliumon a j Palazzo Senatorióban ebédet adott Beth-: len miniszterelnök tiszteletére. Az ünnepi I ebéden Mussolini pohárköszöntőt irton-j dott, amelyben elsősorban az olasz nem-1 zet őszinte rokonszenvét hangsulyozta a magyar nemzet iránt. Rámutatott arra, hegy a világháború során állami és politikai kényszerűségek a két országot ellenséges táborra osztották ugyan, de .7 sem tudta a kölcsönös baráti érzelmeket elhalványítani. A háború után -mondotta Mussolini — megújult erővel indult virágzásnak a kölcsönös rokonszenv érzelme. Olaszország nyíltan kifejezte a magyar nemzet előtt, hogy milyen csodálattal nézi bámulatos erejét. Az u, Olaszország lelkileg közelállónak érzi magát a magyar nemzethez ahhoz a nemzethez, amely érintetlenül megőrizte régi erejét és olyan dacos vitalitásnak adta tanujelét. Mussolini örömének adót kifejezést, hogy Bethlen jelenlétében erősítheti meg Olaszországnak a magyar nemzet iránt táplált érzelmeit és hangsúlyozta, hogy Bethlen személyesen is megállapíthatta, hogy Olaszország milyen őszintén és melegen kivánja mind szívélyesebbé tenni Magyarországgal a viszonyt. A ma aláirt szerződés — mondotta Mussolini — arra hivatott, hogy hivatalosan is megszentelje azt, arni a két nép lelkében már meg volt. Amikor Fiume kapuián keresztül a magyar forgalom újra rálép a tenger szabad útjaira, ezzel a közgazdasági é'etnek azok az áramlatai is táplálékhoz jutnak amelyek a fennállott kapcsolatokat még csak megerősíthetik. Mussolini végül a magyar kormányzó tiszteletére és a magyar nemzet fclvirágozására emelte poharát. Bethlen miniszterelnök pohárköszöntővel válaszolt azonnal Mussolininek és elsősorban a hála érzetének adott kifejezést a meleg fogadtatásért, amelyben Olaszországban részesítették. KiemeUte, hogy nyomban a háború befejezése után Olaszország baráti jobbot nyújtott Magyarország felé és több esetben nehéz viszonyok között értékes támasza volt Magyarországnak. A magyar nemzet őszinte köszönetét fejezte ki Bethlen Mussolininek és az olasz nemzetnek azért a támogatásért, amelyet Magyarországnak gazdasági és pénzügyi megszilárdítására irányuló küzdelmében nyújtottak. Boldognak és büszkének vallotta magát, hogy tolmácsává szegődhetik a hagyományos barátság érzelmének, amely a magyar népet az olasszal összefűzi. — A keddi nap történeti dátum marad Magyarország számára -- mondotta Bethlen — mert újabb emlékezetes dátumot jelent az ország jólétének megvalósítása felé vezető utón. Bethlen poharát az olasz királyi párra és az olasa nemzet felvirágzására ürítette. A francia sajtó szerint az olasz-magyar szerződés fenyegetés Jugoszlávia és a kisantant ellen Párisból jelentik: Az olasz-magyar szerződés megpecsételését a francia sajtó rezervált nyugalommal fogadja, csak egyes lapok szólaltatnak meg olyan hangot, hogy ez az államszerződés nyomatékosabbá teszi Olaszország fenyegetőzését Jugoszlávia és a kisantant ellen. Azáltal, hogy a szerződés megkötése az oiasz-jugoszláv konfliktus kellős közepén történt, komoly intés lett belőle Beograd és a kisantantban egyesült mindhárom ország felé. Az Echo de Paris azt írja, hogy a Magyarországgal kötött szerződés Mussolini taktikája szempontjából az a veréb amely a kézben van és jobb ma, mint holnap egy túzok. Mussolininek nem sikerült Franciaország helyett támasztékul a maga oldalára vonni a kisantant három államát. Hiába fáradozott kerek egy éven át hogy Beogradot és Bukarestet visszanyerje, sőt Beogradban elrontotta a dolgát és ellenséget szerzett magának Jugoszláviában, Bukarestben pedig hibát követett cl, mert elhamarkodva megadott mindent, amit csak adhatott, amikor ratifikálta a besszarábiai egyezményt. Magyarország számára az olasz szerződés nagy vívmány. Ez az ország. amelyet a kisantant államai vaskapcsokkal fogtak körül, most ^Olaszországban és igy közvetve Angliában támaszt talált A szerződés aláírása'Magyaroszás számára azt jelenti — fejezi be a lap — N
