Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-06 / 94. szám

1927. április 6.

ßÄCSMEGYEI NAPLÓ

/ 5. oldal.

NBPRÓL NRPRR

— BS——

Balzac az öndicséretről

Néhány kedves történetet mesélnek fíalzacról, az Emberi komédia írójáról, aki amily komor, titánt munkás volt az íróasztalnál, époly vidám volt a társaságban.

Egy alkalommal elmondták Balzacnak, hogy az entraiguesi Balzacok, akiknek leszármazottjául tekintette magát, nem ös merik cl rokonuknak. Az iró igy válaszolt:

— Az csak az ő bajuk.

(És igaza is volt. Mert ma a história aligha tudná, hogy valaha éltek az entaiguesi Balzacok, ha az írót nem emlegetnék.)

Máskor valaki égig magasztalta legújabban megjelent regényét.

— Látja — kiáltott Balzac — önt valóban irigylem. Boldog lehet, hogy nem ör, irta ezt a regényt.

Bámulója hökkenten tekintett rá, mire az iró igy szólt:

— Ön legalább minden jót és szépet elmondhat róla. Nekem azonban ez tilos. Pedig ebben a tekintetben teljesen egy véleményen vagyunk.

(Az ö idejében még nem volt divatos az öndicséret.)

Iróbarátjainak gyakran hangoztatta, hogy tartózkodni kell mindenféle szerelemtől. Az ifjabb Dumas-nak, mikor egyik kalandjából a másikba csöppent, ezt mondta:

— Tudja-e fiatalember, hogy milyen sokba kerül egy csókos éjszaka? Egyetlen nő sem ér fel azzal a boldogsággal hogy az ember évente megjelentet két regényt

Gaatier-ntk a következő tanácsot adta:

— Nem engedem meg önnek, hogy szerelmes legyen. Lcgfölebb azt, hogy olykor-olykor szerelmes leveleket firkáljon. Az legalább fejleszti a stílust.

írói tiszteletd jak és az államkincstár

Franciaországban a pénzügyminiszter meg akarja sápolni az írókat. A népszerűségről és kenyérkeresetről vitatkoznak.

Ebből az alkalomból fölemlítik, hogy Som>y-nek, a hírneves kritikusnak egyszer valami orfeumigazgató azt ajánlotta föl, hogy tartson az orfuemban egy rövid előadást s utána mutasson föl egy bohócruhába öltözött kis malacot, ezért 100.000 frank tiszteletdijat fizet neki. A kritikus az ajánlatot visszautasította. Azt felelte, hogy még jótékony cél érdekében sem fogadná el.

Párisban három nagy társaság foglalkozik azzal, hogy behajtsa a különböző szerzői tiszteletdijakat. A rideg fiskus azt állítja, hogy egy Írónak hirtelen támadt népszerűsége ahhoz a szerencséhez hasonlítható, méllyel <fz emberek a sorsjátékon nyernek s ezt épugy meg kell adóztatni. A siker — az adóhivatal e bölcse szerint — a tehetség, munka és szerencse összejátszása. Az utóbbi nélkül hajítófát sem ér a tehetség és munka.

Franciaországban a sorsjáték nyerőit csak abban az arányban adóztatják meg, hogy tőkéjükhöz képest milyen összeget nyertek. Most azt az indítványt vetette föl az államkincstár, hogy a zeneszerzőket, költőket, drámaírókat, akik valamilyen munkájukkal nagy őszszegeket keresnek, ugyanígy adóztassák meg.

Boldog ország, ahol az írók »adófizető polgárok« lehetnek.

Bcbbij

így becézik-csiifolják az angol rendőrt. Ami nekünk András, az nekik Bobby. Bobby köztudomásúlag a világ legudvariasabb rendőre. Ellenben most Sir William llonvood, a londoni rendőrfőnök alantasaihoz az alábbi körlevelet intézi:

— Állandóan panaszok érkeznek hozzám, hegy a rendőrök nem eléggé udvariasak a közönséggel szemben. Minthogy a panaszok meg-megujulnak, azt kell hinnem, hogy nem egészen alaptalanok. Elvárom rendőreimtől, hogy föltétlenül udvariasak legyenek. Az udvariasság semmibe se kerül. Ha udvariatlanok, akkor tekintélyük csökken. ReinéTem, nem kell újra fölhívni figyelmüket erre a szempontra. Az udvariasság biztosítja a rendőrség s a közönség közti egyetértést, nélküle lehetetlenné válik minden rendfentartás.

A rendőrfőnök elrendelte, hegy körlevelét minden rendőrkaszárnyában fölolvassák három napon át és három hónapig hasonló tárgyú intelmeket és előadásokat kél! tartani a rfendőrlegénységnek.

A londoni újságok védelmére sietnek a megrágalmazott szegény Bobbynak. Bobby nem udvariatlan sőt épp az udvariasságának áldozata. Akárki hozzáfordul, készségesen válaszol, mindenkinek útbaigazítással szolgál, mindenkinek válaszol. De a közönség szüntelenül

zaklatja, minden csip-csup ok miatt Nem éri be azzal, hogy megkérdezi tőle az uccát, mikor tényleg eltéved, vagy oltalomért fordul iiozzá veszedelem esetében.

Különösen a nők, a vénkisasszonyok nem hagyják békében szegény Bobbyt, mindenáron beszélgetni szeretnének vele. Tőle tudakolják, hogy a sarkon lévő szatócsüzletben olcsó-e a tea, meg hogy melyik London legkisebb rendőre, meg hogy a lóversenyen melyik ló fog nyerni. A közlekedési rendőr aki a keresztfáknál karja felemelésével ad jeit a várakozó autók és kerékpárok osztagának, természetesen olykor kurtánfurcsán felel.

Ezenkívül az idegenek is háborgatják, akik — más híján — tőle akarnak megtanulni angolul.

Hallatlan:

Változatlan a politikai helyzet

Ftidics Pavie nyílatkoza a a radikálisok és a horvát parasztpári együttműködéséről

Beomdból jelentik: Az általános I Iramaiban- Dimitrijcvics Mita zapoiitikai helyzet lényegébe a keddi nap folyamán sem változott. Ami a lappangó válság megoldása irányában történik, az a kulisszák mögött folyik és pedig olyan irányban, a hogy azzal már többizben foglalkozott a politikai közvélemény. Az utóbbi napokban felmerült egv esetleges Nincsics-kabinet terve is.

A miniszterelnökségen délelőtt is, délután is csend volt és Uzun.ovics csak este folytatott hosszabb tanácskozást Makszimovics belügyminiszterrel.

Radics Pavie a radikálisokkal való együttműködésről

Radics Pavie, aki néhány napig Zagrebban tartózkodott, hogy Radics Istvánnal megbeszélje a helyzetet, visszatért Beogradba. Kedd délelőtt Radics Pavie megjelent a horvát parasztpárt parlamenti klubjában, ahol hosszabb megbeszélést folytatott Preca NikoláVal és fíacsink's Rudéval.

Égy ujságiró megkérdezte' Radics Pavlét, igaz-e, hogy tárgyalások folynak a radikálisok és a Radicspárt között a Radics-párt kormány-' balépéséről. Radics Pavie erre igy szólt:

— Ilyen tárgyalások nincsenek fo-i grebi tartózkodása sem all ezzel a kérdéssel összefüggésben. Dimitrijevics nem mint Uzunovics vagy a radikális párt kiküldöttje, hanem mint magánember ment Zagrebba.

Az újságírónak arra a megjegyzésére, hogy Uzunovics azért akarja a Radics-pártot bevonni a kormányba, hogy a belügyminiszter ellen benyújtott vádinditvány tárgyalásánál a kormánynak többsége legyen. Radics Pavie a következőket mondotta:

— Ilyesmiről nem lehet szó. Aki bünqs, kerüljön a bíróság-elé. Ha létre is jön olyan kombinr’ció, amelyben a mi pártunk is résztvesz, ez csakis a vádinditvány letárgyalása után következhet be. A radikálisok ne áltassák magukat azzal, hogy mi vagyunk a legolcsóbb párt. Mi nem mondjuk azt, hogy nem akarunk a radikálisokkal menni, de nem akarunk velük a korábbi alapon együttműködni. A kormánybalépésre egészen más feltételeink vannak. Ha belépünk a kormányba, annak hatását érezni is kell. Követelünk az alkotmánynak és a törvények egységesítésének végrehajtását. Általában látni akarunk már valamilyen politikai eredményt. Az ország erős kormányt követel, széles koncentrációt, amely kivezetné a súlyos helyzetből.

LEGÚJABB

—HU —

Mussolini feltételekhez köti a jugoszláv-olasz viszony rendezését

Bethlen magyar minisz e elnö r szerint az olasz-magyar szerződés semmi rendkívülit n m tartalmaz

Rómából jelentik: Mussolini a minisztertanács keddi ülésén részletes jelentést tett a nemzetközi politika legújabb eseményeiről, elsősorban az olasz-jugoszíáv helyzetről, amelynek kiéleződését az olasz kormánynak a legutóbbi ismeretes jegyzéke idézte elő. Beszámolt a viszály rendezésének lehetőségeiről, a melyek szerinte adva vannak, feltéve, hogy

bizonyos kikötések tekintetbe vétetnek.

A magyar-olasz viszonyról közölte, hogy a két állam viszonyát a barátsági egyeztető és döntőbírósági szerződések, amelyeket most írtak alá, végleg megpecsételték.

Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a Giornale d’ltalia munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette:

— A fiumei magyar érdekek szabályozása ügyében Mussolinivel elvi megegyezés jött létre, amelyet kiegészítő megállapodások fognak még követni. Természetesen ebben az ügyben Jugoszláviával is tárgyalásokat kell folytatni. mert a Fiúméhoz való ut Jugoszlávián vezet keresztül. A jugoszláv kormány elvben már hozzájárult ehhez és hai-I landó a tárgyalásokat ebben a kérdés- i ben lefolytatni. Az olasz-magyar barát; sági szerződés a két állam érdekeinek I teljes harmóniáját bizonyítja sok fontos I kérdésben és megkönnyíti a két állam együttműködését és közeledését. Közép-Európában és a Balkánon sok olyan kérdés van. amelyben Olaszország és Magyarország érdekei megegyeznek

és amelyek Olaszországot sokkal nagyobb mértékben érdeklik, mint bármelyik más nagyhatalmat.

— Szükségtelen annak hangsúlyozása, hogy mi csak a béke érdekében dolgozunk és

az uj szerződések miatt egyetlen államnak sem kell nyugtalankodnia,

mert az uj szerződések semmi rendkívülit nem tartalmaznak. Jugoszláviával már megkezdtük a tárgyalásokat az egyeztető és döntőbírósági szerződés megkötése ügyében. Mussolinivel több más kérdést is megtárgyaltunk és részletesen vázoltam előtte Magyarország helyzetét Berlini jelentés szerint a birodalmi gyűlés a kommunisták indítványára felszólította Stresemannt, hogy jelenjen 1 meg a plenum előtt és adton felvilágosítást több kérdésben. Többek között a vatikáni konkordátum, az albán események és a jugoszláv-olasz válság ügyében. Stresemann hosszabb beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az albán kérdés feszegetését nem tartja célszerűnek, mert jelenleg tárgyalások vannak folyamatban, amelyek azt célozzák, hogy a két érdekelt hatalom békéjét ne zavarja semmi és Albánia függetlensége biztosítva legyen.

Éjszakai házkutatás — magánlaksértés

Noviszadröl jelentik: Zeremszki Dancsika túrjai földmives 1923 január húszadikán, mikor egy rokonát letartóztatták, megjelent a túrjai községházán és követelte rokonának szabadJábrahelyezését. Mikor ezt a rendőrség megtagadta, Zeremszki, aki ittas' állapotban volt, ledobálta a földre az aktákat. Éjszaka tizenegy órakor rendőrőrjárat kopogott be hozzá és a rendőrök át akarták kutatni Zeremszki lakását, de a földmives ellenállt és megtámadta Sztepanov Uros rendőrt, mire letartóztatták. A noviszadi törvényszék ebben az ügyben a múlt év júniusában megtartott tárgyalásán Zerernszkit felmentette, mert bebizonyítást nyert, hogy a rendőrök nem a törvény előírásai szerint akartak házkutatást tartam és igy magánlaksértést követtek el. Az ügyész felebbezése folytán az ügy a noviszadi felebbvfteli bíróság elé került, amely kedden délelőtt megtartott tárgyalásán az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A főügyész az Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. ,

A haldokló Hohenzollern

Ferdinánd román király már a második Hohenzollern, aki rákban szenved és akit ez a szörnyű betegség fog megölni. Az ő betegsége tette aktuálissá azt a vitát, amelyet most a német orvosok és történeszek folytatnak arról, hogy miért halt meg Vilmos császár atyja III Frigyes? Ezt a kérdést a mostani német köztársasági elnöknek, Hindcnburgnak buga vetette föl s miután a Császár udvar nem feszélyezi a vitázókat, minden érvüket kiteregethetik. Sok uj adat került nyilvánosságra.

Mindenekelőtt tisztázták azt, ki tanácsolta Frigyes Vilmos trónörökösnek hogy az angol orvoshoz, Mackcnzie-her forduljon.

Goldberger tanár ezt irta a császár betegségére vonatkozólag:

— A tudománynak ritkán sikerült megállapítani oly biztossággal, mint ez alkalommal, hogy gégerákról van szó s a műtéti beavatkozás is teljes sikerrel biztatott.

1887 május 17-ikén Tobold, Wegner.. Schrader, Bergmann és Gerhardt német orvosok megegyeztek a kórmegállapitásban s hajlandók voltak a műtéttel járó felelősséget vállalni. Úgy tervezték, hogy a gégét nem távoli tják el, hanem kívülről nyitják föl. Ottó Frenzel, aki Bergmanu tanársegédje volt, most elmeséli, hogy a műtétre már minden készen állt, az ápolónők a műszereket is kirakták, mikor Frigyes Vilmos felesége hirtelen mást határozott, hallani kívánta Mackienzie-nek, az ango-l orvosnak véleményét Május 20-ikán az angol gégész Berlinbe érkezett, megvizsgálta a beteget s kétségbe vonta német kartársainak diagnózisát. Azt állította, hogy a trónörökös pár héten belül, minden műtét nélkül meggyógyul.

Itt kezdődött a tragédia. Amikor Mackensie a rákos daganatot vizsgálta, egy műszerrel megsebezte a beteg gégéjét, a trónörökös teljesen elvesztette hangját. Miután egy hónap múlva visszanyerte, az angol sajtó csodatevőül ünnepelte Mackenziet.

Frigyes Vilmos állapota napról-napra rosszabbodott, San Remóba utazott s november 14-ikén a rák annyira kifejlődött, hogy a német orvosok már nem is vállalták a műtétet.

A német sajtó most az angolok ellen vádaskodik, különösen a nemzeti oldal s izgatottan vitatja, hogy ki felelős ezért a szörnyű baklövésért?

\