Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-03 / 91. szám
1927. április 3, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 23. oldal. Uj magyar népdalok a Bánátban Bccskerekrői jelentik: A bánáti magyar falvakban talán sohasem volt oly nagy a kivándorlási agitáció, mint az utóbbi esztendők folyamán. Becskereken egyre szaporodnak a kivándorlási irodák, egyre több tengeri hajó képe tűnik fel a becskereki kirakatokban és egyre több csillagos lobogó leng a házak felett. Ezek a kivándorlási irodák elárasztják ügynökeikkel a bánsági falvakat és mivel agitációikat a nyomasztó gazdasági viszonyok is hathatósan alátámasztják, a Bánátból szaporán költöznek ki a parasztok, főképpen a magyarok, az ígéretes Amerikába. Ha valamikor a háborúk és a forradalmak inspirálták a nép lelkét azokra a gyönyörű magyar népdalokra, amelyeknek történetéről nemrégen a bánáti magyar közművelődési egyesület matinéján Juhász Ferenc tartott érdekes előadást, úgy ma a kivándorlás adja meg az uj bánáti magyar népdalok motívumát. A kivándorlás kényszerűsége, az itthoni nyomorúság, amely odahajtja a népet a hamburgi hajóra, ez a motívum nem egy olyan népdalban jut kifejezésre, amely az utóbbi években született meg a bánáti magyar nép ajkain. Egy ilyen panaszoshangu népdal, amelyet most a torontáltordai legények és leányok énekelnek, igy kezdődik: Verje meg az isten a nagy urakat, Mér nem hagyják békén szegény fiukat, Nines mód benne: nem lehet itt megélni, Ki kell innen Braziliába menni.,. És miután elpanaszolja a nóta az öszszes itteni bánatát, baját a magyar legénynek, végül leszögezi, hogy kivándorol, aztán a nótát ezekkel a búcsúzó bánatos sorokkal fejezi be: Brazília nem az én szülőföldem, Nem lesz benne semmi gyönyörűségem, Búval élem, búval töltöm világom, Hogy ne lássa senki szomorúságom.,. A kivándorlási népdaloknak van egy másik csoportja is, amely a Bánát magyarságának ajkán él hangos, bus melódiákon. Ezek a csalódást énekelik meg, a kiábránflulást, amely a szerencsétlen, reményekkel telt szívvel Brazíliába érkező magyar fiukat éri a gyanús ígéretek földjén. Lehet, hogy a Délamerikából érkező panaszos levelek nyomán születtek ezek a népdalok, de az is lehet, hogy odakint, Amerikában sirta őket életre a csalódott magyar szív és úgy repülték át az óceánt a hazagondolás szálló aeroplánjain. Ebben a négysoros kis népballadában például egy egész nagy kivándorlási tragédia van összesiiritve: ■.. Ezeket a dalokat éneklik most a Bánátban a szegény magyarok, akiknek sem itt nem jó, sem odakinn Brazíliában. Van még egész sora a hasonló tárgyú népdaloknak, amelyek a vergődő, hányódó magyar lélek panaszait, szenvedéseit adják vissza könnyeztető egyszerűséggel és szépséggel. Ha majdan valaki meg akarja festeni a mostani kor képét, el ne feledje összeírni azokat a népdalokat amelyeket a bánáti nép énekek az ur lf*27-ik esztendejében ... ORVOSI DOLGOK — BQ—Diétás konyha 2 Mennyit és mit együnk? Mit együnk? E ember azt felelné: kérdésre a szegény ami van. A gazdag: az ami finom és jó. A vallásos: amit Isten ad. A zsugori: ami olcsó. Az orvos: A szervezet felépítéséhez és fenntartásához fűtőanyagokra van szükségünk, mint ahogy a gőzgépnek szénre van szüksége. Az emberi szervezet nélkülözhetetlen tápanyagai: 1. a vitaminok: 2. fehérjék; 3. zsírok; 4. szénliydrdtok; 5. ásványi sók; ű. a viz. Legújabb kutatások eredménye, hogy £ szervezetnek, főként a fejlődő szervezetnek elsősorban a vitaminoknak nevezett, szerves élctahyagokra van szüksége. Legtöbb vitamint tartalmaznak: a vaj, a csukamájolaj, a növényi eredetű olajok, a nyers tej, a gyümölcsök, a növényi magvak és a zöldségfélék. Forralással, főzéssel a vitaminok megsemmisülnek. A fehérjék: nitrogént tartalmazó szerves vegyületek, amelyek nemcsak fűtik és erősitik a szervezetet, hanem a felépítés munkájából is jelentékeny részt vesznek ki maguknak. Mindennapi táplálékaink közül a hús, a tojás, a sajt, a tej és a tejtermékek tartalmazzák . a legtöbb fehérjét. A zsírok; a szervezet legfőbb fűtőanyagai. Zsirtartalmu: a csukamájolaj, a disznó és libazsir, a vaj, a margarin, a kókusz-zsir, mindenfajta olaj és bus. Mig az állati eredetű táplálékok túlnyomóan fehérjét és, zsirt tartalmaznak, addig a növényi tápszerek fo alkotórésze: a szénhydrát. A legtöbb szénhydrát a cukorban van (100%), de nagy mennyiségben található a hüvelyes véleményekben, a gabonafélékben, a rizsben és a burgonyában is. Az ásványi sók közül a legfontosabb a konyhasó. Egyéb szükséges sókat és szerves savakat a legkülönbözőbb ételekkel és italokkal visszük a szervezetbe. Brazília hegyes-völgyes határa... ... Brazíliában összedőlt egy kőbánya... Egyik-másik azt gondolta magába: Lesz majd néki harmincezer dollár ja... A két-két sor közötti pontok azokat a szerencsétlen bánáti magyar fiukat jelképezi, akiket az összedőlt bánya maga alá temetett harmincezer dolláros álmaikkal, reménységeikkel és csalódásaikkal együtt... De a legtöbb ilyen nótát a hazagondolás és a visszavágyás oltliatatlan szomjúsága hatja át. Tegnap kaptam éd's anyámtól levelet: Gyere haza édes fiam, ha lehet... Hazamennék, de nincs annyi dollárom, Amivel a hajójegyet kiváltóin ... És ha már megvannak a dollárok, mikor már indul a hajó, mely visszahozza a messzeségekbe elszakadt legényt: Megindult már a nagy haló robogni. Akkor kezdett az én szivem dobogni, Sírva kértem a jó istent magamba ... Csak mégegyszer segijlcn a hazámba ... MEGHŰLÉS, NÁTHA, REIMA ELLEN lepbiztosabban véd BRÁZAY SÓSBORSZESZ A vizet a legkevésbbé tudja nélkülözni az emberi organizmus és jóllehet minden táplálékkal vizet is viszünk a szervezetbe a vízhiányt rövidesen megérezzük. Az ember az éhséget könnyebben viseli el, mint a szomjúságot. Mit együnk? A tejről tudjuk, hogy könnyen emészthető, de tápláló ereje rendkívül csekély. A tejnek legfőbb értékét vitamintartalma adja meg. sajnos: ezek a vitaminok a tej szükséges forralásával tönkremennek. A sajtok már erősen táplálók, különösen a zsíros hollandi sajtok, az emmenthali, a Camembert és a Roquefort. A sovány sajtok fehérjetartalma nagyobb, tápértéke azonban egy harmaddal kisebb, mint a zsíros sajtoké. Egy tyúktojás százhatvau kalóriának felel meg, tehát ugyanolyan tápértékkel bir, mint egy félliter városi sovány tej. Száz gram tojásfehérje hatvan kalóriával egyenlő, ugyanannyi tojássárgája háromszázötven kalóriát jelent. A tojásételek közül a nyers és lágytojást könynyen, a kemény tojást nehezen emészti meg a gyomor. A húsfélékben van a legtöbb fehérje. Fehérjeanyagokban legdusabb a disznósonka, a sovány marhahús és borjúhús. A halak közül: a lazac, a pisztráng és mindenekfelett fehérjegazdag a tok ikrájából készült kaviár. A fehérhusok, mint: galamb, csirke. borjú és bal könnyebben emészthetek, mint a vörös húsok. A húsok közül a legtáplálóbb a libahús. A kolbászok tápértéke zsírtartalmuktól függ, ami rendkívül változó. Az olcsó kolbászfajtákban sok a viz, a fűszer és a kenyérhulladék, de kevés a — hús és a zsir. Az állati eredetű zsírok közül a legtáplálóbb és legkönnyebb a vitamindus csukamájolaj. A disznó és libazsír tápereje .teljesen egyforma. A vajnak mintegy nyolcvan percentje zsir, a margarin ennél jóval kevesebb zsirt tartalmaz. A zsirok közül csak a vaj, a csukamájolaj és a növényt olajok tartalmaznak vitamint. A kenyér; az ember mindennapi tápláléka, amit nein lehet megunni. A kenyér és iisztfélék fehérjében és zsírokban szegények, de annál gazdagabbak szénhydrátokban. A fehér és barna kenyér tápereje között lényeges különbség nincs. Húsz deka kenyér kalória értéke körülbelül egy liter sovány tej kalória értékének felel meg. A tésztafélék erősen hizlalnak. Magas tápértéküket csak emeli a készítésnél hozzátett cukor és zsiradék. Ha egy munkás csak kenyérrel akarná kielégíteni napi szénhydrát szükségletét, akkor legalább egy kiló kenyeret kellene megennie. A liszt tiz százalék, a kenyér negyven százalék vizet tartalmaz. A frissen sült kenyér nehezebben emészthető, mint a szikkadt. A burgonyát is a nélkülözhetetlen szénhydráttartalmu ételek közé sorozhatjuk. A rizs háromszor olyan tápláló, mint a burgonya. A főtt burgonya táplálóerejét zsir és vaj hozzáadásával emelhetjük. A levesek »jótékonyának vélt hatásáról egy alkalommal már lerántottunk a leplet. A levesek közül a hires erőleves tápértéke: nulla, öreg, levesimádó orvostudorok szerint is csak kellemes ingerként hatnak a levesek az idegrendszerre és ezért »nélkülözhetetlenek.« A modern felfogás szerint: a leves csak arra jó, hogy rontsa az étvágyat és az emésztést. Német orvosok a gyermekek étrendjéből már teljesen száműzték a leveseket. Annyi bizonyos, hogy a csak levesen élő emberek par exellence — hiányosan vannak táplálva. A levesből csak a rántás, a burgonya és a tésztaféle az, ami táplál. Erőlevesnél az erő a húsban marad és csak az aroma megy át a levesbe. Egy tányér bouillon tápértéke még egy alma tápértékével sem ér fel. A főzelékek: fehérjét és szénhydratot tartalmaznak, zsirt csak a rántással vesznek magukba. A főzelékek közül a legtápláióbbak, de egyúttal a legnehezebben emészthetők a hüvelyes veteméuyek, a bab, borsó és a lencse. Alacsony tápértéküek, tehát nem hizlalnak: a savanyú káposzta, a tökfőzelék, a karfiol, kelkáposzta és a spenót (paraj). A spenótot nálunk igy készítik: alapos lemosás után bő vízben fél óráig forralják a zöld leveleket, azután leöntik a levet róla és a lével moslék közé öntik a vitaminokat. a tápanyagokat, a fehérjéket, a szénhydrótokat, a nitrogenmentes anyagokat, a cellulózét, szóval kiöntenek minden olyan anyagot, ami a szervezetnek csak némileg is hasznára válnék. Ezután a megmaradt és haszontalan, táperejétől megfosztott, összefőzött szomorú zöld-félét összevágd alják és elkeverik egy kis tejjel felöntött rántással, aztán az egészet még vagy egy óráig tovább főzik, hogy még azok a tápanyagok is tönkremenjenek, amik esetleg eddig még el nem pusztultak. Azután az anyák ezt az ételt, mint vastartalmút és »vérképzőt« belediktálják a gyermekeikbe, hogy »erősödjenek.« És még két év előtt az orvosok is ajánlották az ilyen eledeleket betegnek és egészségesnek. A főzelékek helyes készítési módja: a félnyersre való párolás. A francia és angol konyha nem ismeri a rántást. Elvégre ne az ízre, hanem a táperőre legyünk tekintettel első sorban. A gondosan megmosott, megtisztított főzelékeket öntsiik le forró vizzel és rövid ideig zsírral, vajjal, vagy sós vizzel pároljuk, amely főzési eljárással a tápanyagokon kivül a vitaminok is megmenthetők. Fontos, hogy a főzelék levét ne öntsük ki a szemétre! Újabban a gyümölcsöket is a tápanyagok közé sorozzák. Köztudomású dolog, hogy az édességek és gyümölcsfélék élvezete háttérbe szorítja a szeszes italok fogyasztását és a dohányzást. A nyers gyümölcsök, magvak szénhydrát, de főleg vitamintartalmukkal előnyére válnak a szervezetnek, különösen a serdülő szervezetre fejtenek ki jótékony hatást. A gyümölcsök közül erősen táplálók: a dió, a mandula, mogyoró, gesztenye, füge és szőlő. Pár hónappal ezelőtt fedezték fel, hogy a gyümölcshéj is vitamingazdag. A koppotok és befőttek táplálók ugyan, de hiányzik belőlük a vitamin. Az élvezeti szerek közül az alkoholtartalmú italokról egy izben már bőven irtunk. A bor és sör ugyan táplál és étvágyút csinál, de ugyanannyit ront az — alkohol. Az egészséges szervezetű és idegrendszerii embernek a mérsékelt szeszivás semmiesetre sem árt. Körülbelül napi "fél liter borra, vagy egy liter sörre tesszük azt a mennyiséget, a melynek fogyasztása még megengedhető. Az ujbor még vitaminokat is rejt magában. A kávé, a tea nem táplál, nem hizlal, csak mint aromás, idegizgató italok jönnek számításba. Annál nagyobb tápértékkel bir a kakaó és a csokoládé. Ezek után a toliunk alá furakodik a kérdés: mennyit együnk? Mindenesetre annyit, amennyi szervezetünk fentartására elegendő. Hetenkint többször ellenőrizzük testsúlyunkat és ha állandóan egy súlyban vagyunk, ez azt jelenti; hogy elegendő mennyiségű táplálékkal látjuk el szervezetünket. Tehát ne együnk pukkadásig. A tultáplálkozás költséges. mulatság, az észszerű táplálkozással megóvjuk egészségünket, redukálhatjuk kiadásainkat. A meglett ember normális testsúlya annyi kiló, ahány centiméter magas egy méteren felül. Tehát: a százhetven centiméter magas férfi rendes súlya hetven kilónak felelne meg. Nőknél az igy nyert számból még négy kilót le kell vonni. A százhatvan centiméter magas férfi testsúlya hatvan, ugyanolyan magas nőé csak ötvenhat kiló legyen. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a napi kalória szükségletek körüli régi megállapítások — sántikákiak. Nem lehet tehát mereven kimondani, hogy a nem dolgozónak napi kétezer, a fizikai munkásnak pedig napi négyezer kalóriára van szüksége, mert ez a szükséglet egyénenkint változó. Ezúttal csak azt liuzzuk alá, hogy a szellemi munkásnak több fehérjeanyagra, a testi munkát végzőnek több zsirfélére és szénhydrátra van szüksége. A szellemi munkás fehérje szükséglete napi százhúsz gram, a fizikai munkásé: negyven. Mig a szellemi munkás napi zsirszükségletét napi ötven gram zsir és négyszáz gram szénhydrát bőségesen kielégíti, addig a fizikai munkásnak néha ennek a kétszerese se elég. Éghajlatonkint is változó a szervezet szükséglete. A hidegégöv alatt lakók sok zsirt, olajat fogyasztanak a forró égöv lakói csaknem kizárólag növényevők. A grönlandi munkás hatolajból, a japán munkás rizsből é! és egyikük se fogy le. Annyi bizonyos, hogy a helyes, észszerű táplálkozás terén a közel jövőben forradalmat jelentő újítások várhatók. Még csak ezután lesz igazán aktuális az ősrégi figyelmeztetés: »Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.« Dr. Műnk Arthur Részletfizetésre atíu.tk h'tellcépes e^yóntknek mindanféla üzövet- és vászonárnt „TEKSTIL“ manufaklurna skladlšte PaSićeva (Gőzfürdő) ul.7 Levélhlváara *»egbf*ottuok mintákkal 1908 bálhoz jfta. ß
