Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-03 / 91. szám

1927. április 3, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 23. oldal. Uj magyar népdalok a Bánátban Bccskerekrői jelentik: A bánáti magyar falvakban talán sohasem volt oly nagy a kivándorlási agitáció, mint az utóbbi esz­tendők folyamán. Becskereken egyre szaporodnak a kivándorlási irodák, egyre több tengeri hajó képe tűnik fel a becs­­kereki kirakatokban és egyre több csil­lagos lobogó leng a házak felett. Ezek a kivándorlási irodák elárasztják ügynö­keikkel a bánsági falvakat és mivel agi­­tációikat a nyomasztó gazdasági viszo­nyok is hathatósan alátámasztják, a Bá­nátból szaporán költöznek ki a parasztok, főképpen a magyarok, az ígéretes Ameri­kába. Ha valamikor a háborúk és a forradal­mak inspirálták a nép lelkét azokra a gyönyörű magyar népdalokra, amelyek­nek történetéről nemrégen a bánáti ma­gyar közművelődési egyesület matinéján Juhász Ferenc tartott érdekes előadást, úgy ma a kivándorlás adja meg az uj bánáti magyar népdalok motívumát. A kivándorlás kényszerűsége, az itthoni nyomorúság, amely odahajtja a népet a hamburgi hajóra, ez a motívum nem egy olyan népdalban jut kifejezésre, amely az utóbbi években született meg a bá­náti magyar nép ajkain. Egy ilyen pa­­naszoshangu népdal, amelyet most a to­­rontáltordai legények és leányok énekel­nek, igy kezdődik: Verje meg az isten a nagy urakat, Mér nem hagyják békén szegény fiukat, Nines mód benne: nem lehet itt megélni, Ki kell innen Braziliába menni.,. És miután elpanaszolja a nóta az ösz­­szes itteni bánatát, baját a magyar le­génynek, végül leszögezi, hogy kivándo­rol, aztán a nótát ezekkel a búcsúzó bá­natos sorokkal fejezi be: Brazília nem az én szülőföldem, Nem lesz benne semmi gyönyörűségem, Búval élem, búval töltöm világom, Hogy ne lássa senki szomorúságom.,. A kivándorlási népdaloknak van egy másik csoportja is, amely a Bánát ma­gyarságának ajkán él hangos, bus me­lódiákon. Ezek a csalódást énekelik meg, a kiábránflulást, amely a szerencsétlen, reményekkel telt szívvel Brazíliába ér­kező magyar fiukat éri a gyanús ígére­tek földjén. Lehet, hogy a Délamerikából érkező panaszos levelek nyomán szület­tek ezek a népdalok, de az is lehet, hogy odakint, Amerikában sirta őket életre a csalódott magyar szív és úgy repülték át az óceánt a hazagondolás szálló aerop­­lánjain. Ebben a négysoros kis népballa­dában például egy egész nagy kivándor­lási tragédia van összesiiritve: ■.. Ezeket a dalokat éneklik most a Bánátban a szegény magyarok, akiknek sem itt nem jó, sem odakinn Brazíliában. Van még egész sora a hasonló tárgyú népdaloknak, amelyek a vergődő, hányó­dó magyar lélek panaszait, szenvedéseit adják vissza könnyeztető egyszerűséggel és szépséggel. Ha majdan valaki meg akarja festeni a mostani kor képét, el ne feledje összeírni azokat a népdalokat amelyeket a bánáti nép énekek az ur lf*27-ik esztendejében ... ORVOSI DOLGOK — BQ—­Diétás konyha 2 Mennyit és mit együnk? Mit együnk? E ember azt felelné: kérdésre a szegény ami van. A gazdag: az ami finom és jó. A vallásos: amit Isten ad. A zsugori: ami olcsó. Az orvos: A szervezet felépítéséhez és fenntartásához fűtőanyagokra van szükségünk, mint ahogy a gőzgépnek szénre van szüksége. Az emberi szerve­zet nélkülözhetetlen tápanyagai: 1. a vitaminok: 2. fehérjék; 3. zsírok; 4. szén­­liydrdtok; 5. ásványi sók; ű. a viz. Legújabb kutatások eredménye, hogy £ szervezetnek, főként a fejlődő szer­vezetnek elsősorban a vitaminoknak nevezett, szerves élctahyagokra van szüksége. Legtöbb vitamint tartalmaznak: a vaj, a csukamájolaj, a növényi eredetű olajok, a nyers tej, a gyümölcsök, a növényi magvak és a zöldségfélék. Forralással, főzéssel a vitaminok megsemmisülnek. A fehérjék: nitrogént tartalmazó szerves vegyületek, amelyek nemcsak fűtik és erősitik a szervezetet, hanem a felépítés munkájából is jelentékeny részt vesznek ki maguknak. Mindennapi táplálékaink közül a hús, a tojás, a sajt, a tej és a tejtermékek tartalmazzák . a legtöbb fehérjét. A zsírok; a szervezet legfőbb fűtő­anyagai. Zsirtartalmu: a csukamájolaj, a disznó és libazsir, a vaj, a margarin, a kókusz-zsir, mindenfajta olaj és bus. Mig az állati eredetű táplálékok túlnyo­móan fehérjét és, zsirt tartalmaznak, addig a növényi tápszerek fo alkotó­része: a szénhydrát. A legtöbb szén­­hydrát a cukorban van (100%), de nagy mennyiségben található a hüvelyes vé­leményekben, a gabonafélékben, a rizs­ben és a burgonyában is. Az ásványi sók közül a legfontosabb a konyhasó. Egyéb szükséges sókat és szerves savakat a legkülönbözőbb éte­lekkel és italokkal visszük a szervezet­be. Brazília hegyes-völgyes határa... ... Brazíliában összedőlt egy kőbánya... Egyik-másik azt gondolta magába: Lesz majd néki harmincezer dollár ja... A két-két sor közötti pontok azokat a szerencsétlen bánáti magyar fiukat jel­képezi, akiket az összedőlt bánya maga alá temetett harmincezer dolláros álmaik­kal, reménységeikkel és csalódásaikkal együtt... De a legtöbb ilyen nótát a hazagondo­­lás és a visszavágyás oltliatatlan szom­júsága hatja át. Tegnap kaptam éd's anyámtól levelet: Gyere haza édes fiam, ha lehet... Hazamennék, de nincs annyi dollárom, Amivel a hajójegyet kiváltóin ... És ha már megvannak a dollárok, mi­kor már indul a hajó, mely visszahozza a messzeségekbe elszakadt legényt: Megindult már a nagy haló robogni. Akkor kezdett az én szivem dobogni, Sírva kértem a jó istent magamba ... Csak mégegyszer segijlcn a hazámba ... MEGHŰLÉS, NÁTHA, REIMA ELLEN lepbiztosabban véd BRÁZAY SÓSBORSZESZ A vizet a legkevésbbé tudja nélkülözni az emberi organizmus és jóllehet min­den táplálékkal vizet is viszünk a szer­vezetbe a vízhiányt rövidesen megérez­­zük. Az ember az éhséget könnyebben viseli el, mint a szomjúságot. Mit együnk? A tejről tudjuk, hogy könnyen emészt­hető, de tápláló ereje rendkívül csekély. A tejnek legfőbb értékét vitamintartal­ma adja meg. sajnos: ezek a vitaminok a tej szükséges forralásával tönkremen­nek. A sajtok már erősen táplálók, kü­lönösen a zsíros hollandi sajtok, az emmenthali, a Camembert és a Roquefort. A sovány sajtok fehérjetartalma na­gyobb, tápértéke azonban egy harmad­dal kisebb, mint a zsíros sajtoké. Egy tyúktojás százhatvau kalóriának felel meg, tehát ugyanolyan tápértékkel bir, mint egy félliter városi sovány tej. Száz gram tojásfehérje hatvan kalóriával egyenlő, ugyanannyi tojássárgája há­romszázötven kalóriát jelent. A tojás­ételek közül a nyers és lágytojást köny­­nyen, a kemény tojást nehezen emészti meg a gyomor. A húsfélékben van a legtöbb fehérje. Fehérjeanyagokban legdusabb a disznósonka, a sovány mar­hahús és borjúhús. A halak közül: a la­zac, a pisztráng és mindenekfelett fe­­hérjegazdag a tok ikrájából készült ka­viár. A fehérhusok, mint: galamb, csir­ke. borjú és bal könnyebben emészt­hetek, mint a vörös húsok. A húsok kö­zül a legtáplálóbb a libahús. A kolbá­szok tápértéke zsírtartalmuktól függ, ami rendkívül változó. Az olcsó kol­bászfajtákban sok a viz, a fűszer és a kenyérhulladék, de kevés a — hús és a zsir. Az állati eredetű zsírok közül a leg­táplálóbb és legkönnyebb a vitamindus csukamájolaj. A disznó és libazsír táp­ereje .teljesen egyforma. A vajnak mint­egy nyolcvan percentje zsir, a marga­rin ennél jóval kevesebb zsirt tartalmaz. A zsirok közül csak a vaj, a csukamáj­olaj és a növényt olajok tartalmaznak vitamint. A kenyér; az ember mindennapi táp­láléka, amit nein lehet megunni. A ke­nyér és iisztfélék fehérjében és zsírok­ban szegények, de annál gazdagabbak szénhydrátokban. A fehér és barna kenyér tápereje között lényeges kü­lönbség nincs. Húsz deka kenyér kaló­ria értéke körülbelül egy liter sovány tej kalória értékének felel meg. A tész­tafélék erősen hizlalnak. Magas tápér­téküket csak emeli a készítésnél hozzá­tett cukor és zsiradék. Ha egy munkás csak kenyérrel akarná kielégíteni napi szénhydrát szükségletét, akkor legalább egy kiló kenyeret kellene megennie. A liszt tiz százalék, a kenyér negyven szá­zalék vizet tartalmaz. A frissen sült kenyér nehezebben emészthető, mint a szikkadt. A burgonyát is a nélkülözhe­tetlen szénhydráttartalmu ételek közé sorozhatjuk. A rizs háromszor olyan tápláló, mint a burgonya. A főtt bur­gonya táplálóerejét zsir és vaj hozzá­adásával emelhetjük. A levesek »jótékonyának vélt hatá­sáról egy alkalommal már lerántottunk a leplet. A levesek közül a hires erőle­­ves tápértéke: nulla, öreg, levesimádó orvostudorok szerint is csak kellemes ingerként hatnak a levesek az idegrend­szerre és ezért »nélkülözhetetlenek.« A modern felfogás szerint: a leves csak arra jó, hogy rontsa az étvágyat és az emésztést. Német orvosok a gyermekek étrendjéből már teljesen száműzték a leveseket. Annyi bizonyos, hogy a csak levesen élő emberek par exellence — hiányosan vannak táplálva. A levesből csak a rántás, a burgonya és a tészta­féle az, ami táplál. Erőlevesnél az erő a húsban marad és csak az aroma megy át a levesbe. Egy tányér bouillon tápér­téke még egy alma tápértékével sem ér fel. A főzelékek: fehérjét és szénhydratot tartalmaznak, zsirt csak a rántással vesznek magukba. A főzelékek közül a legtápláióbbak, de egyúttal a legnehe­zebben emészthetők a hüvelyes vetemé­­uyek, a bab, borsó és a lencse. Alacsony tápértéküek, tehát nem hizlalnak: a sa­vanyú káposzta, a tökfőzelék, a karfiol, kelkáposzta és a spenót (paraj). A spe­nótot nálunk igy készítik: alapos lemo­sás után bő vízben fél óráig forralják a zöld leveleket, azután leöntik a levet róla és a lével moslék közé öntik a vi­taminokat. a tápanyagokat, a fehérjéket, a szénhydrótokat, a nitrogenmentes anyagokat, a cellulózét, szóval kiöntenek minden olyan anyagot, ami a szervezet­nek csak némileg is hasznára válnék. Ezután a megmaradt és haszontalan, táperejétől megfosztott, összefőzött szo­morú zöld-félét összevágd alják és elke­verik egy kis tejjel felöntött rántással, aztán az egészet még vagy egy óráig to­vább főzik, hogy még azok a tápanya­gok is tönkremenjenek, amik esetleg ed­dig még el nem pusztultak. Azután az anyák ezt az ételt, mint vastartalmút és »vérképzőt« belediktálják a gyermekeik­be, hogy »erősödjenek.« És még két év előtt az orvosok is ajánlották az ilyen eledeleket betegnek és egészségesnek. A főzelékek helyes készítési módja: a félnyersre való párolás. A francia és angol konyha nem ismeri a rántást. El­végre ne az ízre, hanem a táperőre le­gyünk tekintettel első sorban. A gondo­san megmosott, megtisztított főzeléke­ket öntsiik le forró vizzel és rövid ideig zsírral, vajjal, vagy sós vizzel pároljuk, amely főzési eljárással a tápanyagokon kivül a vitaminok is megmenthetők. Fontos, hogy a főzelék levét ne öntsük ki a szemétre! Újabban a gyümölcsöket is a táp­anyagok közé sorozzák. Köztudomású dolog, hogy az édességek és gyümölcs­félék élvezete háttérbe szorítja a sze­szes italok fogyasztását és a dohány­zást. A nyers gyümölcsök, magvak szénhydrát, de főleg vitamintartalmuk­kal előnyére válnak a szervezetnek, kü­lönösen a serdülő szervezetre fejtenek ki jótékony hatást. A gyümölcsök kö­zül erősen táplálók: a dió, a mandula, mogyoró, gesztenye, füge és szőlő. Pár hónappal ezelőtt fedezték fel, hogy a gyümölcshéj is vitamingazdag. A kop­potok és befőttek táplálók ugyan, de hiányzik belőlük a vitamin. Az élvezeti szerek közül az alkohol­tartalmú italokról egy izben már bőven irtunk. A bor és sör ugyan táplál és ét­vágyút csinál, de ugyanannyit ront az — alkohol. Az egészséges szervezetű és idegrendszerii embernek a mérsékelt szeszivás semmiesetre sem árt. Körül­belül napi "fél liter borra, vagy egy li­ter sörre tesszük azt a mennyiséget, a melynek fogyasztása még megenged­hető. Az ujbor még vitaminokat is rejt magában. A kávé, a tea nem táplál, nem hiz­lal, csak mint aromás, idegizgató italok jönnek számításba. Annál nagyobb táp­értékkel bir a kakaó és a csokoládé. Ezek után a toliunk alá furakodik a kérdés: mennyit együnk? Mindenesetre annyit, amennyi szervezetünk fentartá­­sára elegendő. Hetenkint többször el­lenőrizzük testsúlyunkat és ha állandó­an egy súlyban vagyunk, ez azt jelenti; hogy elegendő mennyiségű táplálékkal látjuk el szervezetünket. Tehát ne együnk pukkadásig. A tultáplálkozás költ­séges. mulatság, az észszerű táplálko­zással megóvjuk egészségünket, redu­kálhatjuk kiadásainkat. A meglett ember normális testsúlya annyi kiló, ahány centiméter magas egy méteren felül. Tehát: a százhetven centiméter magas férfi rendes súlya hetven kilónak felelne meg. Nőknél az igy nyert számból még négy kilót le kell vonni. A százhatvan centiméter magas férfi testsúlya hatvan, ugyan­olyan magas nőé csak ötvenhat kiló legyen. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a napi kalória szükségletek kö­rüli régi megállapítások — sántikákiak. Nem lehet tehát mereven kimondani, hogy a nem dolgozónak napi kétezer, a fizikai munkásnak pedig napi négy­ezer kalóriára van szüksége, mert ez a szükséglet egyénenkint változó. Ezúttal csak azt liuzzuk alá, hogy a szellemi munkásnak több fehérjeanyag­ra, a testi munkát végzőnek több zsir­­félére és szénhydrátra van szüksége. A szellemi munkás fehérje szükségle­te napi százhúsz gram, a fizikai mun­kásé: negyven. Mig a szellemi munkás napi zsirszükségletét napi ötven gram zsir és négyszáz gram szénhydrát bő­ségesen kielégíti, addig a fizikai mun­kásnak néha ennek a kétszerese se elég. Éghajlatonkint is változó a szervezet szükséglete. A hidegégöv alatt lakók sok zsirt, olajat fogyasztanak a forró égöv lakói csaknem kizárólag növény­evők. A grönlandi munkás hatolajból, a japán munkás rizsből é! és egyikük se fogy le. Annyi bizonyos, hogy a helyes, ész­szerű táplálkozás terén a közel jövő­ben forradalmat jelentő újítások vár­hatók. Még csak ezután lesz igazán ak­tuális az ősrégi figyelmeztetés: »Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk.« Dr. Műnk Arthur Részletfizetésre atíu.tk h'tellcépes e^yóntknek mindanféla üzövet- és vászonárnt „TEKSTIL“ manufaklurna skladlšte PaSićeva (Gőzfürdő) ul.7 Levélhlváara *»egbf*ottuok mintákkal 1908 bálhoz jfta. ß

Next

/
Thumbnails
Contents