Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-30 / 117. szám
1927. április 30 5. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ A kommunizmussal vádolt munkásvezéreket felmentette és szabadlábrahelyezte a törvényszék Az ítélet indokolása szerint Domány János, Berkes Péter és Franciskovics Péter nem követtek el államellenes bűncselekményt Pavlovics István törvényszéki elnök büntető-tanácsa pénteken délelőtt kilenc órakor folytatta Domány János bünperének tárgyalását. Az elnök kérdésére Makszimovics Szvetiszláv államügyész bejelentette, hogy Az agrárreform sirfánál cimii röpiratnak egész tartalmát inkriminálja és kéri annak teljes terjedelmében való felolvasását. Miután Sztojanovics Radován bíró felolvasta a szerbnyelvü röpiratot, Diamant Ernő dr, kiró megállapította, hegy a magyarnyelvű kiadásban csupán két kisebb szöveghil a van egyébként teljesen egyezik a szerb röpirattal. Makszimovics Szvetiszláv államügyész tartotta meg, ezután vádbeszédét. Kijelentette. hogy a vádat fentartja és az államvédelmi törvény első szakasza alapján kéri Domány elitéltetését, mert bebizonyult, hogy a vádlott terjesztette a forradalmi célzatú Sarló és kalapács című Almanachot, amely a törvényes rezsim megdöntésének és a bolseviziínts életrehivjsának eszméjét propagálja. A belügyminisztérium a sajtótörvény alapján is megtiltotta az almanach terjesztését. Hasonlóképen bebizonyult és' a vádlott maga is beismerte, hogy terjesztette Az agrdrreform sírjánál cimü röpiratot, amely pedig a jelenlegi állami és gazdasági rendnek erőszakos eszközökkel való (elforgatását célozza. Keltert Benő dr. védő mondotta el ekkor védöbeszédét. Remélte, úgymond, hogy az államügyészben lesz annyi erkölcsi erő, hogy eláll ettől a lehetetlen vádtól. Mindennapos jelenség az, hogy buzgó rendőrségi emberek kémeket, kommunistákat és más politikai bűnösöket üferálnak a bíróságnak, így akarván megmutatni, hogy itt a hátáron milyen buzgalommal védelmezik az államot. Meggyőződése, hogy a rendőrség maga sincs tisztában az ilyen fogalmakkal, mint: irredenta, kommunizmus, bol- Sjevizmtis s a többi divatos kifejezések jelentőségével és hivatását nem úgy fogja fel, ahogyan a törvény és a morál megköveteli. Azt hiszik ugyanis, hogy azért vannak, hogy megmentsék az államot az ilyen gonosztevőktől, mint amilyen Domány. Az állam azonban sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, semhogy félteni kellene az ilyen rettenetes emberektől, amilyen Domány. Ma a munkásokat, akik, mint azelőtt is, anyagi érdekeikért küzdenek, kommunistáknak, bosevikoknak tekintik. — Húsz éve gyakorolom az ügyvédi hivatást — fogatta védőbeszédét — de ilyen alaptalan vádat még sohasem láttam. A vádlott, akit azzal vádolnak, hogy kommunista iratot terjesztett, nem is olvasta a Sarló és kalapács-ót. Az ügyész ur sem olvasta, én sérti. Ez ugyan irodalmi lap, de ném fontos, hogy milyen a tartalma hiszen bebizonyult, hogy Dortiány tizenkét ilyen könyvét kapott s nem is kísérelte meg a terjesztést, másnap pedig már elkobozták azokat. Az ügyésznek azzal a- megállapításával szemben, hogy Domány köteles lett volna jelentést tenni a könyvek érkezéséről a rendőrségnek, bebizonyult, hogy Dornány ném tudta, mi a könyvek tartalma s igy nem is kellett jelentést tennie. De ha igaz volna is, hogy terjesztette a könyveket, akkor sein alkalmazható az államvédelmi törvény első szakasza. E szakasz alkalmazásának lényeges feltétele az állam közrendjének és gazdasági berendezésének erőszakkal, terrorral való megsemmisítését célzó bűntett. Bizonyos. hogy az almanachban egyetlen szó sincs arról, hogy államunkat erőszakkal, terrorral meg kell semmisíteni. Köztudomású egyébként, hogy milyen körülmények között keletkezett az államvédelmi törvény. Az 1921. évben nagy kommunista mozgalom volt, amelynek áldozata lett Draskovics belügyminiszter is. A törvényhozásnak egyedüli céllá az volt, hogy elfojtsa ezt a kommunista mozgalmat, amely fegyveres erővel, erőszakkal igyekezett megváltoztatni a fennálló rendet. A törvény egyáltalában nem rendeli cl, hogy mindazokat, akik csak beszélnek a kommunizmusról, rendőrileg üldözni kell. — A vádirat második pontja szerint a vádlott terjesztette Az agrárreform sírjánál cimü brosúrát. Ebben a röpiratban szó sincs kommunizmusról, egyszerűen az agrárreform bírálatát tartalmazza, képviselők, miniszterek beszédéből való idézetekkel. Az agrdrretorm-rendelet nem szentirás és minden polgárnak szent joga a kritika. Domány azonban nem irta, csak fordította a röpiratot, amely nincs betiltva, aminthogy a Sarló és kalapács-ot sem tiltotta be a belügyminisztérium, ilyen betiltórendelet nem jelent meg a Hivatalos Lapban. A brosúrából különben benyújtották az ügyészséghez a köteles példányt, amely nem arra való, hogy az irattárat gazdagítsa, hanem hogy elolvassák é$ ha szükségesnek mutatkozik. eljárást indítsanak miatta. Ez nem történt meg, tehát Dománynak joga volt a röpiratot terjeszteni. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy ő terjesztette, csupán annyi a tény, hogy találtak nála száz darabot. Az elmondottak alapján a védő kérte a vádlott felmentését. Pavlovics István elnök kérdésére Domány János az utolsó szó jogán elmondotta még, hogy a Szuboticski Glasznik cimü lap egyik cikkében felhívta az államügyészség figyelmét a röpiratra, a melyet azonban akkor sem koboztak el. Az' államügyész február 3-ikán nem tartotta államellenesnék a röpiratot és ebből az következik, bogy most is teljesen ártatlan. Az ítélet A biróság rövid tanácskozásra vonult vissza, azután az elnök kihirdette az Ítéletet, amely Domány Jánost felmenti a vád alól és azonnali s zabnál áihr a helye - zését rendeli cl. Az indokolás kimondja, hogy a vádlott nem követett cl büntetendő cselekményt, mikor átvette és a szekrénybe zárta a postán érkezett tizenkét-Sarló és kalapács-ot. A másik röpiratot a vádlott a Bcogradban megjelent szerb eredetiből fordította, amelynek tartalma nem ütközik az államvédelmi törvénybe, hanem csak éles tudományos bírálata az agrárreform rendeletnek. A vádlottat igy bűncselekmény hiányában fel ketfett menteni. A hallgatóság soraiban levő nagyszámú munkás nagy tapssal és étjchzésScl' elnök fogadta a biróság Ítéletét. Az csendre intette a hallgatóságot. Makszimovics államügyész felebbezést jelentett be az Ítélet és a szabadlábrahelyező rendelkezés ellen. A biróság ezzel szemben úgy határozott, hogy Domány Jánost azonnal szabadlábraholyezi. A Szervezett Munkás felmentett szerkesztőjét a tárgyalás végeztével a fogházőr visszakisérte a fogházba, ahonnan a hivatalos formaságok elintézése után szabadonbocsáitották. A fogház kapujában nagy számmal gyűltek össze a különböző szervezeti frakciókhoz tartozó munkások, akik lelkes ünneplésben részesítették a kiszabadult Domány Jánost. A második pör A Szervezett Munkás szerkesztőjenek bünpöre után egy kisebb jelentőségű szurkélási -ügyet tárgyalt a bíróság, majd ismét egy kommunista-por következett. Berkes Pétert és Franciskovies Pétert vádolta az ügyészség az államvédelmi törvény első szakaszába ütköző bűncselekménnyel. A vádirat szerint a vádlottak, akik ez év március 15. óta vannak vizsgálati fogságban, népgyüléseken izgató beszédeket tartottak és terjesztették »Az agrárreform sírjánál« című röpiratot és mindezekkel nyilvános propagandát folytattak a mai állami és társadalmi rend erőszakos megdöntése érdekében. Berkes Péter huszonkilenc éves szuboticai ügynök az elnök kérdéseire elmondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert nem folytatott államellenes propagandát. Az elnök: Ön tagja a Munkás Otthonnak? /I vádlott: Igen. Van valami tisztsége? — Igen, tagja vagyok a szakszervezeti tanácsnak. A bukvátyi földmunkás csoport kívánságára február tizedikén előadást tartottam Bukvátyon. Ismertettem a földmunkás szervezetek célját és azokat az eszközöket, amelyekkel a földművesek javíthatnak helyzetükön. Felhívtam figyelmüket, hogy a földmunkás szövetségnek nincs semmiféle összeköttetése semmilyen párttal. A szervezet kebelén belül politizálásnak helye nincs; a, szervezet tagjai, mint magánemberek, tagjai lehetnek bármilyen pártnak. Ismertettem a földmunkások helyzetét a különböző országokban. A német földmunkások szervezkedés utján lényegesen megjavították gazdasági helyzetükét. Megemlítettem, hogy a háború előtti Oroszországban a szervezkedés lehetetlen volt és ennek volt a következménye az orosz forradalom. Hivatkoztam az amerikai viszonyokra is, ahol a törvények teljes szefvezkédési szabadságot biztosítanak a munkásosztálynak. Á műnkaviszonyok ött .sokkal jobbak, mert a munkásság törvényes eszközökkel segített helyzetén. Az elnök kérdéseire elmondotta ezután a vádlott, hogy Az agrárreform sírjánál« című röpiratból egy alkalommal harmincnegyven példányt magával vitt a Szervezett Munkás adminisztrátorának kérésére, hogy megtakarítsák a postaköltséget. A füzeteket átadta a vidéki munkásszervezeteknek. Tartalmát ismerte és semmi államfelforgátót nem látott benite, annál kevésbbé, mert tudta, hogy a röpiratot szerbből fordították és nem gondoltam, hogy egy szerbből fordított könyvet nem szabad terjeszteni. Gyűlés a niajsai szőlőkben Franciskovies Péter, a másodrendű vádlott huszonöt éves, munkáspénztári ellenőr. Az elnök kérdéseire kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a munkásság gazdasági szervezkedését az alkotmány /harmincharmadik szakasza biztosítja. A Munkás Otthon tagja és titkára a földmunkás szakszervezetnek. — Tartott maga valami előadást? — Igen, több előadást tartottam a földművesek gazdasági helyzetéről. Mindig azt fejtegettem hogy a szervezkedéssel a földmüvesosztály megjavíthatja gazdasági helyzetét. Tártottam gyűlést a maisai szőlőkben megalakult földműves szervezetben, ahol ugyanezt mondottam. Az elnök: Beszélt a mai helyzet erőszakos megváltoztatásáról? A vádlott: Nem. — Terjesztette »Az agrárreform sírjánál« cimü röpiratot? — Egyszer elvittefu belőle hatvan darabot. A tartalmát ismerte«!.'Nincs benne semmi izgatás. Mit hallottak a tanuk? Mayor Antal szubotical borbély Volt az első tanú. Hallotta Franciskovies beszédét a maisai szőlőkben. A szervezkeáésröl beszélt, :t!e a tanú pontosan nem értette, mert nem tud jó! szerbül. Az elnök: Beszélt valami államfelforgató dolgot? A tanú: Nem! Brestydnszki Sztipán harminchat éves földműves a következő tanú, a szerb és magyar nyelv sajátságos keverékével beszél. Jelen volt a bukvátyi gyűlésen, ahol Berkes beszélt és azt mondotta a földműveseknek: da sze szervezője« és hogy »drzsimo csoport«. — Mondott valamit, hogy erőszakkal éljenek? — Nem tudom. Sztarics Sztipán huszonhét éves szitboticai földműves a Majsal-uti gyűlésen volt jelen, a szervezkedésről hallott, de erőszakos eszközök igénybevételéről nem. Aki ittasan ment a vizsgálóbíróhoz Szekeres Mátyás harmincnégy éves szuboticai földműves a majsai szőlőkben hallotta Franciskovics beszédét a szervezkedésről. Az elnök: Beszétt-e valamit puskáról, revolucióról, erőszakról? A tana: Ilyet nem hallottam. ■— Ön a vizsgálóhiró előtt azt mondotta, hogy azért lépett ki a szervezetből, mert ott erőszakos dolgokról volt szó. — Nem tudom, mit mondtam a vizsgálóbíró urnái. Ittas voltam kérem. Mészáros Mátyás szuboticai cipész volt az utolsó tanú. A bukvátyi gyűlésen vett részt, nem hallott semminemű államellenes kijelentést, Radovanovics Szlávkó ügyész fenntartotta a vádat. Keltert Benő dr. védő pedig rövid beszédben fejtegette a vád alaptalanságát és a bíróság — tanácskozásra váló visszavonulás nélkül —- azonnal meghozta az ítéletet, amely, szerint a vádlottakat felmenti, mert az izguló beszédek neth nyertek bizonyítást, «Az agrárreform sirjánál« cimii röpirat tartalma pedig nerti ütközik az államvédelmi törvény első szakaszába, hanem csak szigorú tudományos kritikája az agrárreformnak. Az Ítélet kihirdetését a hallgatóság lelkes éljenzéssel fogadta és Pavlovics István törvényszéki elnök csak erélyes fellépéssel tudta a rendet helyreállítani. A déli órákban sokan várták Franciskovics és Berkes szabadlábrahelyczését a. fogház ajtaja előtt. KIV.M AT1KIS FÜRDŐHELY FIUME MELLETT Napsütéses tavasz az Adrián Tavaszi szegőn : február-május1 FUrdöszezon: május-október 60 kitűnő szálloda, panzió, szanatórium. Fürdőzenekar. — Minden nagyváros, szórakozás. — Tánc — Sport — stb. Penztéáraks (szobával együtt) 50 Urától kezdve: SZÁLLODÁK: kg; u> — Poíace tíe.levne — Face sior Quarnero — Amalia — Continental — Eden — Qalsixana — Strandiét el 40 lírától kezdve: HOTEL-PANZIÓK : Sreiner — Rristo imperial — üranJhotel — Villa J anette — At anttea — Esplanade Euroie 326 Öli Qelila — Auzuzzt —- Luise — Kend uz — Savoy — Metropole — Penzió Lederer—Augusta (Déli strand) Vhtor—VillaDr.Landr — Vi la Fabri — Hansner (tulajdonosok Braéa Tornasíé) — Hiran — Tauber (rituális) Salut — Zawojski — Milano — San Marco — Nettuoo — Villa Stern (rituális) 30 lírától kezdve: PANZIÓK : Schlosser — PISbst — Riviera— Wrus — Jo'anda — l.unaeek — Venezia SZANATÓRIUMOK: — (külömböző árakkal) Dr. Szegő szanatórium — Dr. Lakatos-féle nj kurhaus — Kurhaus-P«nsien Dr. Mi b er — Kurhaus A riatiea — Dr. Horváth gyermekotthon (Villa Flóra)
