Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-24 / 111. szám
10. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1927. április 24. KOWTTVEK —-a*—— Aliiecker Félix vrsacl rauzeumigazgató uj könyve, Vrsacról jelentik: Milecker Félix vrsaci tmizeumigazgató, a kiváló történész és régiségkutató, kinek neve tudományos körökben egész Európában ismert. »A németek története a Bánátban«, cím alatt könyvet irt, ami most jelent meg a bánáti könyvpiacon. Az ismert tudós uj könyve egyike az utóbbi években megjelent legértékesebb történelmi munkáknak, melyben alapos ismerettel és széleskörű szaktudással tárgyalja a bánáti németek történetét. Igen sok, eddig ismeretlen történelmi adatot tartalmaz ez a munka, melyben szerzője kimutatja, hogy az első németek az Árpád-házi királyok uralkodásának utolsó éveiben, 1300 előtt lőttek a Bánátba és alapították meg az eső német községeket. Ezek a telepesek abban az időben tiz, községet alapítottak, melyeknek neve ma is német eredetű, ilyenek például Német, Temesvár mellett és Szászka, Oravica mellett. A török uralom alatt ezek a német telepit« vények és a német lakosság teljesen megsemmisült. Milecker Félix uj könyvének históriai szempontból nagy fontossága van és a bánáti németek történetét egészen uj megvilágításba helyezi. (F. Gy.) A Nyugat húsvéti száma rendkívüli terjedelemben megjelent. A kettészakadt magyar irodalom problémájáról ezúttal Schöpflin Aladár fejti ki véleményét s cikkében főként azt a rendszeres üldözést teszi szóvá, amely a Nyugat Íróit a hivatalos irodalom részéről érte. A húsvéti szám másik nagy érdekesség!! közleménye: Szemelvények Banmgarten Ferenc kritikai munkáiból. Abból az alkalomból, hogy Baumgartcn Ferenc tízmilliárdos alapítványt tett, a Nyugat szükségesnek látta, hogy a végrendelkező intencióit kritikai nézetein és állásfoglalásán keresztül a magyar Írói világ elé tárja. A-szemelvényeket Török Sophie fordításában közli a Nyugat. Ignotus a műfordításról ír, tanulmányt, áf. Pogány Béla pedig Révész Béláról ad írói portrét. Az uj számban három nagy novellát találunk Bgrtá Lajos, Moly Tamás és Szint Gyula tollából. Kassák Lajos önéletrajzának uj fejezetei, Babits Mihály, Bányai Kornél, deliért Oszkár, Marschalhó Lia, Telekes Béla, Térey Sándor és Vozáry Dezső versei teszik még az ünnepi szám szépirodalmi tartalmát. A kritikai rovatokba Kosztolányi Dezső, Kürti Pál. Schöpflin Aladár, Hevcsy /vált, Lányi Viktor, Ra REUMA KÖSZÖNŐLEVÉL Dr. I. Rahlejev untak Beográd Keuviki II. Reumám emberfeletti, szinte elviselhetetlen fájdalmakkal járt. Használtam mindenféleorvosságot, majdnem teljesen eredmény nélkül, míg végül legnagyobb boldogságomra és szerencsémre használni kezdtem az Ön RADIO BALSAMIKA gyógyszerét. Az első bedörzsölés után fájdalmaim mintha erősbödtek volna, de két óra után a fájdalom majdnem teljesen megszűnt. Négy napi használ t után már lemehettem az üzletembe és azjta majdnem teljesen jól érzem magam és végzem munkámat. Örökké hálás vagyok Önnek és az orvosságot mindenkinek ajánlani fogom. Már több reumás i merősömnek és barátaimnak adton az Ön gyógyszeréből és a RADIO B ^LSAMIKA-t mindenki dicséri, mert megszabadította a fájdalmaitól. Ily módon én is sok barátot és tisztelőt szereztem magamnak, akik mind együtt és külön áldják az Ön nevét mint a szenvedő emberiség legnagyob jóltevőjét. K-rem, hogy szíveskedjék nekem még 10 üveggel küldeni Vrejzóka-Banja, 1925. november 3. y.iiut n Prokió kereskedő A RADIO BALSAMIKA gyógyszert, készíti, forgalomba ho za ós utánvéttel szítküldi Dr. I, Rahlejev Radio Baisaraike laboratoriuas Beograd, KosovsUa 4!. binovszky Márius, Ignotus Pál és Péterfi István Írtak. Negyedévi előfizetési díj száz dinár. Föblzományos: »Literaria« Szubotica. Kapható minden könyvkereskedésben. Le Bon Gustave: Uj idők pszichológiája. Fordította és bevezette: dr. Strém Géza. Világkönyvtár 48. kötet. 416 lap. Révai kiadás. Ára fűzve 60 dinár, kötve 75 dinár. — Le Bon Franciaország legkiválóbb élő szociológusa e könyvében pszichológiai szempontból tárgyalja azokat a problémákat, melyek a »nagy konfliktusából fakadtak. Látni fogjuk belőle, hogy a legtöbb politikai, katonai, gazdasági vagy társadalmi kérdés a pszicohológia birodalmába tartozik. Ez azért van, mivel a népek életének inditó rugói, élettani szükségleteiken kívül még azok a fogalmak, amelyeket az egyes dolgokról- maguknak alkotnak. E fogalmakat azonban érzelmek és szenvedélyek szülik, amelyek az emberiségnek mindig nagy mozgatói voltak, története eredetétől kezdve. A mai és jövő társadalmak élet- és halálproblémáját, a mindig gyilkosabb háború kiküszöbölésének lehetőségét veszi vizsgálat alá. finom szemmel, a tudomány gyakorlott bonckésével, a világháború tanulságain keresztül.. Csupa meglátás, józan reveláció, igazságok, melyeket mindenkinek ismerni és velük számolnia kell a jövő helyes mérlegelése érdekében. Minden, az emberiség sorsa felett gondolkozónak nélkülözhetetlen breviáriuma e könyv! Az igazi szépség titka f Ha az emberi szépségről beszélünk, legelsösorban az arc szépségére gondolunk és pedig teljes joggal, mert bármilyen szép is maga a test, idomai bármilyen tökéletesek, a mozdulatok bármily kecsesek és harmonikusak, érzéseinkre nem gyakorol mélyebb benyomást, hacsak az arcnak a szépsége nem kelt fetbennünk egy bizonyos jóleső illúziót és rá nem nyomja az egészre a szépség bélyegét. Az emberi arcnak meghatározhatatlan, fenséges szépségében valami észbontó varázs van, ami már örök idők óta fennálló igazság és épen ezért az arc szépségének az ápolása a legrégibb időktől fogva mind a mai napig egy bizonyos kultusz magaslatára emelkedett. Ámde már Don Quijotte is azt mondta ö hűséges Sanchojának: — Jegyezd meg Sanclio, hogy kétféle szépség van a világon, a testnek és a léleknek a szépsége és Így természetesen kétféle rútság is van. a testté és a léleké. A testi és lelki szépség közötti különbséget legszebben Schiller, a költőfilozófus határozta meg, aki szerint kétféle szépség van, az: alatt szépségre. • * mely testi szépség és a mozdulatok bájossága és szépsége, amejy a lelki szépség jele. Az alak szépségét, a tagok arányosságát, azoknak lágy körvonalait, a bársonyos, puha bőrt, az arányos, ép nővést, a kellemes hangot az ember egye dűl a természetnek és részben a szerencsés véletlennek köszönheti. A tér inészetnek, amennyiben ilyennek alkat ta és a szerencsének, amely a tenné' szét e remek alkotását mindern káros befolyástól megóvta. A lelki szépség nem a természet adó mánya, azt önmaga szerzi meg az ember, mindenható ereje nemcsak hogy I túlszárnyalja a testi szépséget, hanem ! annak alkotó és teremtő varázsa meg j nemesítheti és széppé teheti a testi rut j ságot is, a szépség illúzióját keltve fél I bennünk. A lelki szépség az ember min den mozdulatát szelíddé, bájossá, vi! (Iámmá változtatja és aniig a szemekből í mély érzés, csillogó derű sugárzik, addig az arcon, az ajkok körül a szivjó- I Ságnak, a lelki fenköltségnek öntudatlan I nemes kifejezése ül, amelyet sem színlelni, sem mesterségesen előidézni nem j lehet. Az arc természetes, öntudatlan : vidám kifejezésében semmi feszültség, I semmi kényszeredettség nem látható 1 mijj a hang maga .szelíddé, dallamossá zengzetessé válik, ametynek melege megindítja a sziveket és a lélek mélyéj re hat. A külső testi szépség tetszést, csodá ; latot, bámulatot kelthet, de elragadta' I tást csak a báj, a kellem vált ki. A szép! ségnek lehetnek csodáiéi, rajongói, de imádói csak a bájnak, a kellemnek van nakf A Teremtő nagysága előtt meghódolunk, de igazán szeretni csak az embert tudjuk. Aki csak egyszer is megfigyeli az embereket a mindennapi élet forgatagában, látni fogja, hogy a leg kisebb izgalom, a lelkűkben végbemenő legcsekélyebb esemény is mennyire megváltoztatja arckifejezésüket, hogy egy gondolat, amely még talán nem Is ébredt bennük teljesen öntudatra, arc I vonásaikon tisztán felismerhető és I hogy igy kétségen kívülivé válik a szoros összefüggés, amely a test és lélek között ífelotdhatlan szoros kapocsként fennáll. Tény az, hogy bármily természetű inger, ha hosszabb ideig hat reánk, az arcunkon maradandó nyomokat hagy vissza. Sokszor megfigyelhetjük, hogyha valaki kora reggel nagyón bosszankodik, akkor a harag redői még délután is láthatók lesznek a homlokán, aminthogy a nagy öröm indulatának nyomai még órák múlva Is láthatók lesznek az arc derült, vidám kifejezésén. Ha bizonyos élénk benyomások, vagy lelki izgalmak gyakran ismétlődnek, vagy állandósulnak, akkor az arckifejezésünkben azoknak nyomai meg is maradhatnak. Ha lelkűnkben a szeretet, a gyöngédség érzése állandóan otthon él, úgy az érzések, melyek arcunkon öntudatlanul visszatükröződnek, ép úgy tartósan széppé teszik az arcot, mint ahogy az irigység cs gyűlölködés kifejezése annak állandó rút kifejezést kölcsönöz. Nem kellene messze kutatnunk azok után a lelki motívumok után, amelyek a nők legtöbbjét w ha választás előtt állanak — arra az útra terelik, hogy ne felki. hanem inkább a resti szépségüket ápolják és annak tökéletesítésén fára dozzanttk. Nemcsak a mai,, talán némileg lazább erkölcsi íelíogásu világunkban van ez igy, — igy volt éz mindig. A felületes gondolkodás, a léha érzékiség, ami a legtöbb férfit uralja, rendszerint nem keres mélyebb értékeket a nőben, hanem megelégszik a tiszavirágéletü csillogó külsővel, hogy arra azután egy kis idő múlva közönnyel tekintsenek Hogy mennyire téves utón haladnak és hogy milyen tökéletlen a nőknek ez a csupán külsőségre és külső hatásokra igyekvő törekvése, kiderül abból a mindennapi tapasztalatból, hogy a szép arc csupán akkor válik Igazán és tartósan Széppé, hatása egyedül akkor lesz hosz Szuéletü. fia azt a benső leiki szépség patinája vonja be. Vannak arcok, amelyek kezdetben alig tűnitek fel, nem tesznek reánk semmi különösebb benyomást, de amint valami lelkesült kifejezés iii ki rájuk, amint meleg, benső lelki világuk azt felderíti; valósággal ragyogó szépségűvé válnak és olyan derűt, fényt, olyan bensőséges meleget árasztanak maguk körül, amely a legtöbbször visszatükröződik minden jelenlevő arculatán. És ez a valódi szépség. Ha ezt a szépséget összehasonlítjuk azokkal a baba arcokkal amelyek az első pillanatban feltűnnek ugyan és talán efemer életű vágyakat is keltenek bennünk, de a külső hatás gyors elmúltával csakhamar unalmasakká válnak és kifejezéstelen szépségük láttára alig tudjuk ásításunkat visszafojtani, úgy csakhamar tudatára kell jönnünk annak, hogy hol és miben keli keresnünk tulajdonképen az igazi szépség titkát? A felületes lelkületű, de szép arcú"nőknél gyakran elegendő egyetlenegy rut vonás, amelyet pedig náluk olyan gyakran találunk, hogy a különben szép arcot elcsúfítsa és ellenszenvessé tegye és ez a gőg- Bámulatos, hogy milyen gyakrán párosul a gőg a léha, üres szépséggel és hogy milyen világosan olvasható ez le az arcukról, pedig lm tudnák. hogy mily kevéssé áll jól ez még a legszebb női arcnak is. amelyen a gőg helyett a szelídség és lelki nemességnek kellene visszatükröződni! Egy másik, rendesen hü kísérője a női szépségnek, a hiúság, a mindenáron tetszeni vágyás törekvése, amidőn kivetkőzve még az esetleg velükszületett természetességből is, mindenkivel szemben kedvesnek bájosnak akar a nő látszani. A szem és ez arcjáték ezerféle változatait veszik igénybe, hogy ezt a céljukat elérjék. Ki ne ismerné például azt a szelíd, mélységesen ábrándos tekintetet, amely igaz, mély, bensőséges érzést akarna kifejezni, de a valóságban a nagy, nyilt tekinteten belül nem lehet mást kiolvasni, mint a szív és lélek végtelen nagy ürességét. Vagy azokat a szende, szemérmesen lesütött szemeket, amelyek szelídséget, szerény odaadást akarnának kifejezni, de aminek a bájos, ártatlan kis. szendéknél rendesen még csak a nyotna sincs meg! És ne feledkezzünk meg arról az arcon örökké látható bájos mosolyról sem, amely nem annyira odaadó barátságot és szivjóságot akar kifejezni, mint aminek inkább az a célja, hogy a piros korallajkak mögül elövillanö szép, szabályos fehér fogakat mutassa mindenkinek! A pirositótól, a púdertől és más szépítő szerektől eltekintve a Hölgyeknél ezek azok a természetes harci módok, amelyekkel hóditó körutjukra indulnak. Az emberek általában véve szebbek mint aminőknek a valóságban látjuk őket, mert hiszen minden arcnak megvan a különleges szépség-tipusa, vagy legalább |s közeledik valami szépségtipus felé. Született rut csak kevés van, abszolút csúfok csak a torzszülöttek. Már az a körülmény, hogy a kis gyermekarcok az esetek legtöbbjében végtelenül bájosak, mutatja, hogy az ember a természet öléből nem mint valami csúf alkotás jön létre és ki tudja, nem-e alakulna ki valami újabb szépség-tipus abban az esetben, ha az arcnak ezt a gyermeki«? szépségét minél hosszabb időn át meg lehetne tartani. A természet csodás játéka folytán nem ritkán látunk nőknél ilyen gyermekieden, szép. arcot, amelyre rendesen az az iszrevćteiunic,’ hogy milyen csodaszép bájos, babaarc! Hogy ez. a. bájos gyertnekies arc a serdülő, avagy a felnőtt korban is niinéí hosszabb időn át megmaradhasson, szükség volna arra, hogy a gyermek- és serdülő-koT a nevelés és életmód által minél hosszabb időre kitolható lenne, amire fájdalom, a mai életfelfogás és . életviszonyok mellett nem lehet gondolni. Az öröm kifejezése az arcon egyike a legszebb kozmetikumoknak. Az öröm kifejezésénél a tekintet sugárzóvá, ragyogóvá lesz, a szemöldök gyengén felemelkedik, a homlok sima, redötlen, az arc gömbölyűbb, élénkebb szinü lesz,, a száj kissé nyitott, az ajkak kissé duzzadtalak, élénkedben pirosabbak, az egész arc fiataiabbnak, szebbnek tűnik fel és azok a vonalak is, amelyek barátságtalan arckifejezés mellett szinte ruták. — eltűnnek. Mindezekből láthatjuk, hogy az igazi szépség legfőbb titka nem azoknak a szépítő szereknek a használatában áll. amelyek a legtöbb esetben letörölnek az ancróll minden természetességet, minden bájt liánéin a kedély vidámsága, a szív nemessége, a lélek jósága és szelidsége azok a kozmetimukumok, amelyek kellemessé, széppé, vonzóvá teszik a női arcot és amelyeknek lebilincselő hatása el nem múló, nincs korhoz kötve és a melyeknek varázsa olyan mélyen hat a szemlélő lelkére, hogy abban el nem múló. kitörölhetetlen nyomokat hagy hátra. Dr. Vác sei Jenő. 2017! 11 A mértéktelen elhízás amely sok szenvedést és kellemetlenséget okozo t neke-n, teljesen megszü-.t a rendkívül bi tossn működő „ VILFAN-PILULÁK “ és „VILFAIM-TEA,, használatával, mely szerek valóban felülmúlhatatlanok és ártalmatlanok. Ezért is nyilvános köszönetemet fejezem k! Vilfan gyógyn-erész laboratóriumának, Zagreb, Utca 204. O. Veiss, Osijek
