Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-21 / 108. szám

1927. április 21, BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 13. oldal. Az illtékegyenérték befizetési termi­nusa. Az> illetékegyenérték — dopunska taksa — ez év második negyedére ese­dékes részlete április 15-ikéig volt az illetékes adóhivataloknál befizetendő vagy postára adandó. Az uj pénzügyi törvény értelmében az ezen határidő után eszközölt befizetések után bírságot már nem kell fizetni, sőt azokat a bír­ságokat, amelyeket eddig nem fizettek be, hivatalból kell törölni. Rekordtermésre van kilátás a Dél­­liánátban. Vrsacról jelentik: Az idei enyhe tél következtében a terméskilá­tások a Bánátban kedvezően alakultak. A téli nedvesség eredményeként a ta­karmányozás igen kedvező volt. Az el­múlt március hónap száraz és napos volt, a téli termés pedig ennek követ­keztében kitünően fejlődött. A nyári bú­za, zab és árpaföldek bevetése a ked­vező időben teljes egészében sikerült A téli takarmányon kívül a széna és herearatás is kitűnőnek ígérkezik. A ve­teményes kertekben is élénk élet ta­pasztalható. A korai gyümölcsfák: man­dula, barack, cseresznye és meggy már elvirágoztak. A virágzás után Ítélve ezekben a gyümölcsökben rég nem ta­pasztalt rekordtermésre van kilátás. A szőlőskertekben az első tavaszi munká­kat zavartalanul befejezték, a szőlőtő­kéket feltakarták vágva és a korai sző­lőnél már dús gyümölcshajtás mutat­kozik. A kitűnő időjárás a szőlőtalajt enyhítette, a legutolsó napok kiadós esőjét pedig a talaj mind beitta. Az idő­járás eddig minden tekintetben kedvező­en alakult annyira, hogy az előjelekből ítélve a Délbácskában rekordtermésre van kilátás. Az elismert divat 677 POUDRE MON PARFÜM BOURJOIS-P ARIS KINTORNA — Nehéz a portrémat festeni? — Óh nem, nagyságos asszony. Csak kopiroznom kell a másik festményt! # Mórickát tanúnak idézik be a bíróság­ra üriinné ügyében. — Mit tud Qrünnéről? — kérdi a biró. — Hát tudok egyet-mást — mondja diszkrét mosollyal Móricka — de remé­lem, magunk közt marad. Egy derék kisgazdának dolga akadt minap a földmivelésügyi minisztérium­ban. Kissé félszegen ődöngött a folyosón s egyszerre csak megállt egy ajtó előtt és igy szólt a komájához, aki vele volt: — Nézzed csak, Mihály, milyen egy furcsa nép ez a városi! Először csinálnak ide egv ajtót, akin be lehet menni, mi­kor oszt kész az ajtó, akkor ráírják: Tilos a bemenet! # Blau ur örömtől sugárzó arccal mond­ja a barátjának: — Barátom, gratulálj, a feleségem egy egészséges fiúgyermeket szült. A barát szemtelenül válaszol1: — Gratulálok és kitől van a gyerek? Blau ur dühbe gurul és igy kiált: — Micsoda szemtelenség, én azt mesé­lem neked, hogy a feleségem egy fiú­gyermeket szült, te pedig azt kérdezed, hogy kitől van a gyerek. Mire a barát: — Sohase haragudj, én azt hittem, hogy te tudod. rr TŐZSDE Zürich ápr. 20. Zárlat: Beograd 9.13, Paris 20.365, London 25.2524, Newyork 519 hétnyolcad, Brüsszel 72.30, Milánó 26.30, Amszterdam 208, Berlin 123.20, Bécs 73.125, Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58, Budapest 90.80, Bukarest 3.20. Zagreb, ápr. 20. Zárlat: Páris 222.25 —224.25, London 276.20—277, Newyork 56.75—56.95, Milánó 286.33—288.33, Ber­lin 13.5050—13.5350, Bécs 800.50— 803.50, Prága 168.30—169.10. Szentai gabonaárak, ápr. 20. A szer­dai piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 300—302.50 dinár. Tengeri morzsolt 150—152.50 dinár raktárba. Hajóba szállítva 155 dinár. Duplikát kassza 157 dinár. Taka; mányárpa 180 dinár. Sörprpa 200 dinár. Z;.b 165—170 dinár. Muharmag 265—270 ' rár Köles 180 dinár. Bab 120—125 di'n'ái'. 320 —230 dinár. U.buza augusztusi :z,. ra 2®0—210 dinár. Őrlemények 0-ás ii„zt GG. 490 dinár, 0-ás liszt G. 490 dinár, 2-es főzőliszt 460 dinár, 5-ös kenyérliszt 400 dinár, 7-es liszt 300 dinár, 8-as 170 dinár. Korpa 160 dinár. Irányzat: búzá­ban élénk. Többiben: változatlan. Ke­reslet: minimális. Kínálat: csekély. Noviszadi terménytőzsde, ápr. 20. Bú­za 1 vagon bácskai 307.50 dinár. Kuko­rica 6 vagon bácskai 157.50 dinár, 10 vagon szerémi junius—júliusra 167.50 dinár. Liszt Oás GG. 442 dinár, 0-ás 450 dinár, 6-os 360 dinár. Korpa juta­zsákban 155 dinár. Forgalom: 22 és fél vagon. Budapesti gabonatőzsde, ápr. 20. A gabonatőzsde irányzata megszilárdult. A forgalom nem volt nagy, de különösen a határidőpiacon elsősorban a rozs ára emelkedett. A készárupiacon az áremel­kedés kisebb. Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza májusra 32.78—32.88,. zárlat 32.82—32.84, októberre 28.70—28.78, zárlat 28.72— 28.74, rozs áprilisra 27.56—27.60, zárlat 27.56—27.60, májusra 27.50—27.60, zár­lat 27.54—27.56, októberre 22.20—22.30, zárlat 22.26—22.28. A készárapiacon: Búza 31.90—34.20, rozs 26.80—27, árpa 22.50—23.70, sörárpa 25—21, tengeri 20.30—20.50, zab 22—22.60, korpa 18.20 —18.40. Budapesti értéktőzsde, ápr. 20. Ma­gyar Hitel 99.1, Osztrák Hitel 13.8, Ke­reskedelmi Bank 132, Magyar Cukor 247, Georgia 24.4, Rimamurányi 116.4, Salgó 73.3, Kőszén 694, Bródá Vagon 4.3, Beocsini Cement 235, Nasici 213, Ganz-Danubiusz 253, Ganz Villamos 188, Roskányi 13, Athenaeum 30, Nova 59.4, Levante 32. Irányzat: ingadozó. * 480 Vízállás Duna: Bezdán 544 (— 6), Apatin 614 (— 2), Bogojevó 602 (+ 2), Noviszad 496 (+ 12), Pancsevó 428 (+ 8). Drá­va: Oszijek 332 (—2). Száva: Mitrovica 480 (+ 5), Beograd 394 (+ 6). Tisza: Szenta 420 (+ 2), Becsej 488 (+ 12). ^ RE.GcE.ti’f A LEGJOBB hAziszer *S£zi3t­! A LEGELSŐ SEGÉLY A HÁZBAN Minderütt kapható Ezeknek a éikkeknek megvolt a hatá­suk. Egész népvándorlás indult meg a csöndes park felé, ahol cselédleányok és nevelőnők, katonák és diákok társaságá­ban őrizték a nevelkedő uj nemzedéket és előkészítették a következőt. Páris cso­dájára gyűlt a mytilenei Vénusnak és szépnek találta. A szobor a női szépsé­get ábrázolta, azonban sokban eltért az ókor megszokott ideáljától. Ennek is ala­­e .ony homloka és egyenes orra volt, de a szájon nem volt semmi a milói Vénus magasztos komolyságából; az ajkak mintha mosolyogtak volna; a fej kissé hátrahajoit és az egyik karcsú márvány­kar felemelkedett, hogy kibontsa a haj­koronát. Fiatal poéták Musset szavait idézték a hullámokból kiemelkedő Vé­nuszról, aki megtermékenyítette a földet miközben a haját kibontotta. A hírlapi kampány és a népvándorlás harmadik napján a görög milliomos vil­lájában egy ur tett látogatást. Nicole Eerrand volt, a müértő. Ezúttal nem látszott olyan izgatottnak, mint első lá­togatása alkalmával. — Nos uram — kiáltotta már az ajtó­nál — mit szó! az újságok akciójához? Feladja most már őrült terveit? Alkyon Argyropoulos gondolkodó faun-szemekkel bámult ki a kertre, ahol már rügyeztek a fák és Párisra, amely szürke ködbe burkolózott. Nem vála­szolt. — Talán még most is ragaszkodik tervéhez? — kérdezte Nicole Ferrand, Kinn jártam ma a Tuileriák kertjében. A parkban csak úgy nyüzsögnek az em­berek. Amikor ön Collint üldözte, ak­kor a közönségre, a százfejü hydrára appellált. Biztosíthatom önt arról, hogy a hydra a Tuileriák kertjében nem száz, hanem ezerfejü. A milliomos még mindig hallgatott. A müértő emeltebb hangon folytatta: — Most csak két eset lehetséges. A szobor vagy megmarad azon a helyen, ahol áll, vagy pedig valamelyik mú­zeumba viszik. Már most mondja meg őszintén: a Tuileriák kertjében nyüzs­gő emberek ezreinek szemeláttára akar­ja végrehajtani tervét, vagy pedig mu­­zeum-igazgatók és felügyelők orra elől akarja a szobrot elcsenni? Minden le­hetőt megtettem, hogy önnek segítsek, sőt többet, mint amennyit szabad lett volna tennem... de hogyha még most sem látja be, hogy ez az ügy jelenleg teljesen lehetetlen... A faun-arc lassan feléje fordult. — A régi görögök tiz évig harcoltak, amig meghódították Tróját! Csak nem gondolja, hogy én már egy hét múlva feladom terveimet? Soha! Soha! — A görögök csak a hires trójai faló segítségével tudták bevenni Tróját. Ta­lán önnek is rendelkezésére áll egy tró­jai faló? Ha nem, akkor ezredszer is könyörgök: hagyjon fel őrült terveivel! Úgysem járhatna sikerrel! Csupán azt érheti el, hogy romlásba dönti magát... velem együtt. Alkyon Argyropoulos felemelkedett. — A figyelmeztetés és intés szava — mondotta — nem valami értékes ba­ráti ajándék. Egy ajándékot látok csak szívesen, ön jól tudja, hogy melyiket! Az az igazi jó barát, aki azt a házam­ba hozza. 4. A sajtó-kampány nem csendesedett el. Naponta újból felvetették az újságok a kérdést: Mikor teljesíti végre Páris kötelességét? Mikor helyezik el a myti­lenei Vénust? A népvándorlás a Tulle­­riák-kertje felé tovább tartott, kuplékat írtak az esetről és a Folies Bergére uj revüjének egyik száma a következő (23) volt: Aírodite, scene inédite et toute une. így érkezett el április 30-ika. Né­hány országban ennek a napnak ha­­sonó tréfás értelmet adnak, mini ápri­lis elsejének. A párisiak első gondolata az volt, hogy Franciaországban is meg akarják honosítani ezt a szokást, amikor ezen a napon kinyitották újságjukat. A mytilenei Vénust ellopták! A Matin tudósításában a következő részletek voltak olvashatók: »Tegnap délután három órakor, ami­kor a Tuileriák-kertjében a legtöbb volt a látogató, öt munkászubbonyos ember jelent meg a parkban. Két talyigát tol­tak maguk előtt és az egyikben kisebb emelőcsiga volt. A talyigás emberek gondolkodás nélkül a márványszobor­hoz mentek, amely egy ideje általános beszédtémája Parisnak, feigyürték ka­bátjuk ujját és hozzáfogtak az emelő daru felállításához. A tolongás követ­keztében csak nehezen kezdliettek mun­kához. Egy rendőr, aki figyelmessé lett a jelenetre, odasietett és megkérdezte tőlük, hogy mit akarnak? Egy pecsé­tekkel ellátott okmányt nyújtottak át, amit a rendőr átolvasott, majd vissza­adott nekilc. Az emberek egyike, aligha­nem az előmunkás, zsebrevágta a pa­pírlapot, miközben megjegyezte: — Már rég el kellett volna szállítani, ugy-e? A rendőr helyeslőén bólintott. Ezután az ő jelenlétében, valamint óriási és ál­landóan szaporodó tömeg szemeláttára a munkások felszerelték az emelcicsi­­gát, zsákokat és köteleket erősítettek a szoborra és leemelték azt ideiglenes ta­lapzatáról. Közben még két rendőr ér­kezett a helyszínre, akiket az első in­formált a történtekről és azután ők is ellenőrizték a munkások igazolványát, ugyanolyan helyeslőén bólintottak, mint kollegájuk. —• Valóban legfőbb ideje már, hogy elviszik! Ez most már minden nap vár­ható volt, az újságok lármája után! Az öt munkás a szobrot a talyigára helyezte. A legnagyobb óvatossággal jártak el, anélkül, hogy a szobornak a legcsekélyebb baja történt volna és el­indultak. A kiváncsi tömeg, amely nap­­ról-napra kijött a Tuileriák-kertjébe, hogy megcsodálja a lesbosi Vénust, megháromszorozódott. Valóságos em­beráradaton kellett az öt munkásnak át­törni. Az emberek rájukmosolyogtak, a gyerekek hurrát kiáltottak. Nevetve viszonozták a gyermekek üdvözlését. A rendőrök oszlásra szólították fel a tö­meget és folytatták megszokott sétáju­kat. A két talyiga lassan gördült a Lo­uvre felé, ahová a munkások okmányaik szerint a mytilenei istennőt szállították. Legutoljára akkor látták őket, amikor a Pavillon de Thorloge kapuján el­tűntek. Valóban ekkor látták őket utoljára! (Folytatása következik.) dz&+" Ajaqsng&fe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents