Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-21 / 108. szám

10. oldal. nÁCSMEGYEI NÁPLÖ 1027. április 2l. Légiközlekedés lesz Beograd és Zagreb között Subotica-Novisad-Bsograd-Szarajevo- Split vonalonisterveznsk repülőjáratot A Eégiközlekedési Társulat Beograd­­ban megnyitotta a részvényjegyzéseket, mixel az állaimnál kedvező szerződést kötött és ezáltal a társulati részvények rentabilitását biztosította. Az állammal kötött szerződés szerint az évi szubven­ció teljesen fedezi a közlekedési, biztosí­tási ésl amortizációs költségeket, úgy bogv a légicsomag-, posta- és személy­szállítási di.i megmarad tiszta jövedelem­nek. A Eégiközlekedési Társulat egy részvénye kétszázötven dinárba kerül és két részletben is befizethető. Alapitótag az leltet, aki legkevesebb tiz részvényt vásárolt, az igazgatóságba pedig csak azok választhatók meg. akiknek legke­vesebb száz részvényük van. A társulat működése ötven évben van megállapítva. Az alaptőke itat millió dinárt tesz ki, amelyre huszonnégyezer névreszóló két­százötven dinár névértékű részvényt bo­­esájtottak ki. A részvényjegyzéseket nemrégen beszüntették és a szubvenció kérdésében a szervezőbizottság tárgya­lásokat folytatott az állammal, amelyek eredményre vezettek és a részvényjegy­zéseket most megújították. A társulat vezetősége nugv ambícióval kezdett hozzá a szervezéshez, mert az állammal kötött szerződés • értelmében a légi közlekedést a Beograd—zagrebi vo­nalon június 25-ig meg kell kezdeni, kü­lönben a szerződés hatályát veszti. A ! észvény jegy zések már nagyban folynak és remény van rá. hogy az első légiposta és személyszállítás Jugoszláviában már Június elsején megindul, figyelőre csak Beograd—Zagreb között lesz légiforga­lom. azután a Sziámiién Noviszad— Beograd Szarajevó- Split-vonalon fog­nak jobbára teherárn forgalmat lebonyo­lítani. A szerződés értelmében junius 25-étöl a Beograd zagrebi vonalon évente négyszáz légiiitat kell megtenni. Az ál­lam kilométerenként huszonhat dinár szubvenciót hiztositott a társulatnak, ami egy évben négy és fél millió dinárt tesz ki. A társulat azonkívül a légi állomáso­kat ingyen élvezi, hangárokat, irodát, ja­vítóműhelyt, autógarázst, benzin-rezer­­voárt, raktárakat és ingyen telefont kap. Az összes alkatrésze behozatala vámmen­tes. \ kormány elvben hozzájárult ah­hoz. hogy a társulatnak kizárólagos joga van a jelzett légi vonalon a személy-, teher- és postaszállitásra. A társulat részvényeit mint állami ér­tékpapírokat kezelik és kaució és letét­ként az állami pénztáraknál is elfogad­ják. ■II.B.W —-------------------­Bonyodalom a Vojvod na Bánit adója körül liléié.ítél *n szemé y vet'e át az adóvéyzés' A Vojvodina Banknak, mely ellen két év óta kényszeregyezségi eljárás vau folyamatban, most érdekes adóügyi kon­fliktusa támadt. A noviszadi ndókivetöbizottságok 1925- ben megállapították a Vojvodina Bank adóit és erről a noviszadi tartományi pénzügy igazgatóság végzésben értesí­tette a Vojvodina Bankot, mely épp ab­ban az időben kényszeregyezségi eljá­­rást kért maga ellen. Abban a nagy zűr­zavarban. amely a kényszeregyezségi el­járás elrendelésének első napjaiban a banknál uralkodott, a végzést a kézbesí­tő egy Heitzinann nevű hivatalnok adta át, aki bár nem volt cégjegyzésre feljo­gosítva és Így nem volt illetékes hatósági iratokat a bank részére átvenni, a pénz­ügyigazgatósági végzést mégis átvette, felcdékeuységből Íróasztalába tette és ott felejtette. Hónapokkal utóbb a pénzügy-igazgató­ság kereste a bankon a be nem fizetett adókat, amelyekre a banknak Kralj Pe­­tar-uccában levő házára betábláztatta magát. A bank azonban kijelentette, hogy adófizetésre már azért sem kerül­het sor. mert még nem is kapták meg az adók megállapításáról szóló végzését sem. A pénzügyigazgatóság kutatni kez­dett és megállapította, hogy a végzést Heitzinann vette át. A bank ezzel szem­ben azt vitatta, hogy az igazgatóság so­hasem kapta meg a végzést és Heitz­­mann a végzés átvételére nem volt jogo­sítva, miért is feiebbezést adott be a pénzügyminiszterhez, amelyben a tény­állás ismertetése mellett arra kérte a minisztériumot, hogy semmisítsék meg az első kikézbesítést és rendelje el a vég­zésnek illetékes személyek kezeihez való kikézbesitést. hogy »ezáltal a bank visz­­szakapja felfolyamodási jogát. A pénzügyminiszter helyt adott a bank kérelmének és a feiebbezést a noviszadi pénzügyigazgatósásnál a részvénytár­saságok részére működő felszólamlást bizottsághoz tette át., azzal, hogy saját hatáskörében döntsön. A fclszólamlási bizottság Beljaaszki Bózsó inspektor elnökletével megtartott ülésen szenvedélyes és hosszas vita után ! helyadott a bank felebbezésének és elrcn­­j delié, hogy az adóvégzés újból kézbesi­­! tessék ki. A bank az adóvégzést tncg- I íelebbezte és az iratok felkerültek a köz­iigazgatási bírósághoz, mely kérdést itt- I tézett a fclszólamlási bizottságihoz, hogy milyen alapon járt el újólag és miképpen ! szólt a határozata. A fclszólamlási bizottság újabb ülésre . ült össze és elhatározta. Iiogv tudatja a I közigazgatási bírósággal, hogy a pénz­­j ügyminiszter utasítására járt el. A Vojvodina Bank hitelezői türelmetle­nül várják, a közigazgatás? bíróság, dön­tését, mert a banknak a Krali Petar-uccai I házára több millió dinár összegű adó- I hátralék van betáblázva és mert a bank I nak az utóbbi években állandó vesztesé- I gél voltak, a bank reméli, hogy t köz- I igazgatási bíróság leszállítja n kivetett 1 adókat és tehermentesíti a házat, amely azután a hitelezők kielégítésére fog szol- i gáltti. Hitelválság Sok a kéni}szereryefség, kev s az ui alapiiá Becsből jelentik: Az osztrák gazda­sági köröket élénken f( gl.ilknztatja, hogy a csődök és kényszeregvezségek statisztikájának tükrében a hitelválság még mindig igen súlyosnak látszik. Amig ugyanis 1923-ban az utolsó inflá­ciós esztendőben egész Ausztria terü­letén a csődök száma mindössze csak 93 volt, addig ettől az időtől fogva a csődök és kényszeregyezségek száma állandóan emelkedett. Így 1524-ben a psödök száma 552-re növekedett. 1925-ben 692 vo't és az elmiüt eszten­dőben tovább emelkedett 714-rc. Ugyanez a helyzet a kényszeregyez­­ségi statisztikában. Négy év előtt, 1923-ban csak 349 esetben rendelték el a bíróságok a esőJönkiviili egyezségi eljárást, Ezzel szemben 1924-ben a kényszeregyezségek száma már 3230-ra ugrott és a következő években igen kis­mértékű visszaesés észlelhető csupán. Ugyanis 1924-ben a kényszeregyezsé­gek száma 3098, tavaly pedig már csak 2752 volt. Szakkörök szerint a csődök és kény­szeregyezségek ugyan általában visz­­szatükrf'ztctik az üzleti helyzetet, mégis csak akkor aggodalomkeltők, ha a hi­telválságba .ütött és kényszerliquidá­­ciónt kerülő cégek száma nincsen ahány­ban az tt.i üzleti alapításokkal Ha az osztrák hitelválságot ebből a szempont­ból vizsgáljuk, megállapítható, hogy az ti; alapítások alatta maradnak a hitel­válságba jutott cégek számának és igv ;i csödstatisztika valóban az általános gazdasági depressziót igazolja. A ren­­(t'kezésre álló statisztikák szerint ugyanis, amíg 1923-ban Ausztriában 4217 uj a’apitás történt, már 1924-ben az ni alapítások száma 3382-re, 1925-ben 2654-re és 1926-ban 2610-re apadt. Amig tehát a hitelválságba jutott cégek szá­ma évrői-évre emelkedett, addig az uj alapítások száma minden évben kisebb lett. Ha az utolsó három esztendő mér­legét nézzük amikor az infláció már megszűnt, a valuta pedig stabilizálódott, , azt látjuk, hogy 10.968 csőddel és kény- I sZercgyezséggel szemben az uj alapitá- i sok száma mindössze 8648. hoz 126.926. a bánáti rész pedig 3 253.626 dinárral árulnának hozzá. Ha a megterhelést \esszük ügye­­! lembe, akkor azt tapasztaljuk, hogy át­­! lag egy lakos a szerbiai részen állami ! és tartományi adóban 42K dinárt, a I Bánátban 62h dinárt fizet. Hithez még ! hozzá kel! számítani a Bánátban a I rendkívüli és különleges adónemeket. : mint amilyenek a hadinyereség adó. az I általános vagyonadó és a nagy község? i pótadó, Snn 500—2000 százalék közöt ; xáltakozik így j a szerbiai részen egy lakos 42.50 di­nár adójával szett ben a Bánátban átlag egy lakos 500—600 dinár adó alá esik. — Ez az adóteher a Bánságban teljcs­­{ -éggel elviselhetetlen Br Margón Vl.ulim r nagyszabású be- I széde a tartományi képviselőkre nagy j itatást tett I Georgievics Jóca Vrsac város demo­krata képviselőié ugyancsak azt mutatta ki. hogy a bánáti rész sokkal súlyosabb terheket kénytelen elviselni, mint a volt -zerbiai része a tartománynak és köve­telte ennek az aránytalanságnak ' orvos­lását A költségvetéssel szemben kü­lönvéleményt jelentett be és az ellenzék nevében benyújtott egy tervezetet, ami azonban nem mutatott lényeges eltérést a pénzügyi bizottság által elfogadott költségvetési tervezettel szemben. To­vábbi beszédében pedig kritika tárgyává i tette a tartomány-gyűlés politikáját. Dr Kétezer Gyula ügyvéd vrsaci német képviselő német nyelven más­­félórás beszédében tette meg észrevéte­leit a költségvetés tervezetével szem­ben Hosszas vita után a szerbiai képvise­lők is belátták, hogy a bánáti lakosság által viselt terhek elviselhetetlenek és kompromisszum jött létre, amelynek alapján a tartomány gyűlés tizennyolc szavazattal It ellenében megszavazta kisebb mód ősit ásókkal a pénzügyi bi­zottság által elfogadott költségvetést és a tartományi pótadót a bánáti ré­szen 63, a szerbiai részen 147.75 százalékban állapította meg és elhatározta, hogy a szerbiai részen a vitás 153 százalékos volt állami pótadót is alapul veszik a tartományi pótadó ki- I vetésénél. Törölték a költségvetésből többek kö­zött a tartományi takarékpénztár alapi- I tásúra előirányzott egy millió dináros és I a mezőgazdasági kiállítás eéljaira felvett I két milliós kiadási tételeket. Átveszik a vármegyei tiszt-A vajdaság! a dómizériák a S>usi •’me. ék íartománygyülés eíő.t J)r. Hlarjfán V|;>d mir i ary beszéde a bán síi lakó - sá't i \ is»* het' t en a ómegtí* béléséről. — A tar­­tomáayi pótadó a ’> náti részen 3, a szerbiai r - exen 147.75 szíza ék lesz Vrsacról jelentik: A Duna-mc"éki (ár­mány sy ülés három napi vita után meg­szavazta a tartomány kö'tségvcté.sét. A gyűlésen Kákics Sz'avka elnökölt, a költségvetési tervezet előadója pedig dr. Kun Perelte ügyvéd belacrkvai német nemzeti párti képxiselő volt. Dr. Kun nagyszabású beszéd keretében terjesz­tette elő a pénzügyi bizottság áltai mó­dosított költségvetés tervezetet és kérte a tartoináuygxüléstől annak elfogadá­sát A tartomány-gyűlés ezután részleteiben bocsátotta vita alá a tervezetet és há­rom napi vita után a költségvetést a kö­vetkezőképen állapította meg: Kiadás 11,242.320 dinár, bevétel -11.264.644.84 dinár. Ezek szerint 21.724.84 dinár többlet mutatkozik, ami a behajthatatlan követelések fedezetére szolgál. Ebből a bánáti részen 63% pótadót állapítottak meg. ami 4.220.240 dinár adóalap után 2.215.626.49 dinár, a volt szmederovoi kerület 1 297.450.92 dinár adóalap után 145.75 százalékos pótadó elméit egy­millió 576.315.06 dinár, a volt beogradi kerületből átcsatolt rész pedig 777,255.06 dinár után 145.78 százalékos pótadó tejében 944.235.48 dinárt fizet. Össze­sen tehát pótadóból 4. 736.277.03 dinár bevételre számíthatnak. A szerbiai tartományi képviselők ki­fogásolták. hogy a 153 14 százalékos úgynevezett állami pótadót vegyék a kivetésnél alapul és ebben a tárgyban a pénztigymhiiszterhez fordultak felvilá­gosításért. Dr. Margón Vladimir a tartományi bizottság elnöke statisztikai adatokkal alaposan alátámasztott beszédében ki­mutatta, hogy szerbiai részt terhelő adó amely adóalap 2,047.006.98 dinár, ez­után a 15314 száza’ékos állami pótadó 3 184.673.71 dinár, összesen tehát öt millió 259.379.07 dinár az állatni adó­­alap és igy a bánáti és szerbiai adóalap 9.479.620 73 dinárt tesz ki. A szerbiai képv'se'ők kifogásolták a 153.'4 száza­lékos állami pótadónak jogosultságát és ennek mint adóalapnak a kikapcsolását követelték Ezáltal azonban az adóalap nem 9)4, hanem 6K millió volna s igy az armigy is túlterhelt Bánátban a pót­adó nem 6.3. hanem 89 százalék kellene hogy legyen Elviselhetetlen a bánáti la­kosság megterhelése- Ha az összes szükségleteket há­rom részre osztjuk fel — mondotta dr. Margan Vladimír — akkor a következő megállapításra jutunk: Kiadás, közös kiadási tételek 3,373.215 dinár, tisztán a volt szerbiai rész szükségletei 4,647./05 dinár, a Bánáté pedig 3.422.000 dinár. Ezzel szemben a közös fedezet 55.0001 dinár, a szerbiai rész fedezete 4.774.642 dinár 20 para. a bánáti részé pedig 6,675.626.49 dinár. Ezek szerint tehát a a szerbiai részek a közös kiadások­visefök nagy ré-szét A tartománygynilés a költségvetési x-ita befejezte után a tisztviselők szolgá­lati szabályzatát állapította meg, azon­kívül a tisztviselők fizetési, nyugdíj és fegyelmi szabályzatát tárgyalta le. A tisztviselők alkalmazását kvalifiká­cióhoz kötik és szolgálati szabályzatuk nagy részben megfelel az állatni tisztvi­selők szabályzatának. A fizetéseket azon­ban az állami tisztviselők fizetésénél jó­­x'tsl magasabban állapították meg. A kö­vetkező állások betöltését határozták el: 3 referens. 1 pénzügy-igazgató. 2 szám­vevő. 2 ellenőr. 1 pénztáritok, 1 főmér­nök. I mérnök, 2 rajzoló, 3 Írnok, 4 ke­zelő és a megfelelő segédszemélyzet. Elhatározták hogy a volt Torontál vám egye tisztviselőinek legna­­nagyobb részét a lehetőséghez ké­pest átveszik. Megválasztották ezután a tisztviselők egy részét Bánáti i eszröl referensek lettek Petrov Száva es Radojsevics Du­sán Pénzügyigazgato pedig Toáorovics lován lett Becsherekcn marad az árvaszék Elhatározta ezenkívül a tartomány­­gyűlés, hogy az 1877 XX törvénycikk értelmében az árvaszék továbbra is Becskereken marad, ezenkívül egy árva­széki delegációt állítanak fel Vrsacoit, melynek elnöke Margan Vladimir lett. Saját é-r éltében mielőtt U Á 8> 3 O T vásárol kérj n ajánlatot Leipnik Testvérektő Hol az Összes alkafrés/e- is kaphatók. 274 Tereziiina ul. 5. Népkörrel szemben

Next

/
Thumbnails
Contents