Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-21 / 108. szám
16 OLDAL » ARA 1'/3 dinar Poštarina plaćena u gotovtml AGSMEGYEI NAPLÓ XXVÍlf. évfolyam. Szubotica, 1327 . CSÜTÖRTÖK, á riíls 21. 108. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és liéíiön délben Előfizetési ár negyedévre 16.í din. Szerkesztőség: Zmai Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Suhotica, Zrnaj Jovi» trg 5. (Minerva-palota) A pacifista „tigris“ Kutyából nem lesz szalonna s »íisms«-böl nem lesz pacifista. Amerikai, angol és francia kiadók ostromolják ajánlataikkal Clemenceau-t, hogy írja meg emlékiratait. A világtörténelemnek kevés olyan élő alakja van, akinek pályája annyi fordulatot, múltja annyi érdekességet s ^ személyes részvétele annyi sorsváltozást tudna elmondani, mint a Clemenceau-é. A párisi kommunard-forradalorntói Monet sírjáig olyan messze az ut. S ezt az utat a világ-história ültette be kétoldalt emlékfákkal. Clemenceau az élő történelmi emlék, akit egy sorba lehet helyezni a verduni romokkal, az yperni sáncokkal s az Ismeretlen Katona szobrával. Mi mindent tudna elmondani ez a törékeny emberi testbe zsúfolt tízkötetes világtörténelem, ez a két roskatag lábon álló emlék, két históriai korszak között ez az eleven határkő, a történelmi materializmus világhistóriai predestinációjának ez a rosszul alvó, diuretint szedő, érelmeszesedett cáfo'ata? Clemenceau azonban nem írja meg emlékiratait. Az egymással versengő ajánlatokra a következő választ adta: »Soha nem irom meg az emlékirataimat. Túlságosan, sokat láttam és tnlságosan sokat tudok. Ha mindezt leírnám, nem akadna a világon férfi, aki háborúba megy, még akkor sem, hogy ha hazájának jövője forogna kockán.« Lehet-e a béke követelésének uszitóbb propagandáját elgondolni, le- Iietne-e a pacifizmus érdekében lángolóbb apostoli munkát végezni, mint amilyenné váltak a »tigris« akarata ellenére ezek a szavak. Az r'azság ismerete véget vetne minden háborúnak — ezt nem a szociáldemokrata ifjúmunkások számára készült káté mondja, hanem Clemenccai’,. akinek éppen olyan jelzője lett a »tigris«, mint amilyen Frigyesnek a »rőtszakállu«, Ivánnak a »rettenetes«, az első Capeting-Lajosnak a »kövér«, s macedóniai Sándornak a »Nagy« karakterisztikon. Csak bekötött szemekkel lehet háborút viselni s csak a frázisok szirénhangját szabad hallani annak, akit háborúba küldenek. A háborúhoz nem pénz kell, mintahogy Montecuccqli hitte — a háború végén semmi másunk nem volt, csak pénzünk — nem idegek és nem ezüstradak, mintahogy Hindenburg és Lloyd George hirdették, a háborúhoz csak cenzúra kell. Cenzúrája a lapoknak, cenzúrája a gondolatoknak, cenzúrája az eseményeknek és cenzúrája az érzéseknek. A háborúhoz az kell, hogy az államhatalom átalakuljon gondolat- és érzésnagyiparrá: az állampolgároknak csak azt szabad gondolniok és azt szabad, sőt csak azt lehet érezniük, amit az államhatalom engedélyez. A háború az államhatalomnak gondolati és érzelmi monopóliumával kezdődik. Á militarizmusnak egyetlen ellensége van: az igazság. Mi mást tudhat, mi mást hallgathat el Clemenceau, mint az igazságot? A tömegek csak a színpadot látják, a görögtüzek hazug fényét, a kulisszák szélhámos világát, az illúziókkal életre injekciózott valóságot s csak a ruzszsal, púderral, atropinnal és szerecsikával elkendőzött jelszavakat hallják. A »tigris« azonban mást is látott. Látta, sőt vezényelte az életet a kulisszák mögött is. Látta, hogy a színpad nem kacsalábon forog, festett rongyok a kulisszák, látta, hogy a glória görögtüz s az üdv fénye kimesterkedett világítási affektus. Tudja, hogy az ágáló hősök csak drótszálakon rángatott bábuk s a legmegkapóbb rögtönzéseiket bankigazgatók párnázott ajtajai fogalmazták meg. Tudja, hogy izgalom nélkül senki nem ülne le a játékhoz s tudja, hogy nincs izgatóbb szer, mint a jelszavak alkoholja. Ki menne háborúba, ha tudná, hogy nem az elnyomott népek felszabadítása, a kultúra terjesztése, a megtámadott nemzeti élet védelme, az örök béke előkészítése, az igazság és testvériesség hitének terjesztése követeli meg tőle ezt az áldozatot, hanem — petróleumforrásokért, náftamezőkért, gyapotültetvényekért, ópium-behozatali engedélyért, olajkutakért és szénbányákért folyik a küzdelem. Clemenceauról el lehet mondani, amit Danteról mondottak a firenzeiek, látta a túlvilág borzalmait, a pokol fortéiméit, szembenézett a mezítelen rémekkel. Clemenceau hallgat, mert ha beszélne, kihullanának a fegyverek a hitetlenek kezéből s ócska vassá züllenének a gyilkolás eszközei. Hallgat, de amivel indokolja a hallgatást, a leglázitóbb, vádirat a háború ellen. A »tigris« ezzel az ötsoros nyilatkozattal kiérdemelte a Nobel-békedijat. A miniszterelnök nem akarja kiszélesíteni a kormánykoalíciót Yiikicsevics Yelja miniszterelnök nyilatkozott az újságíróknak a. kormányról —• Kumanudi a törvényhozó bizottságban kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy milyen jellege van a kormánynak A demokraták a választások kiírását sürgetik , Beogradból jelentik: A politikád1 vi]ág kezdi már nyugodtabban megítélni a helyzetet, ami a Vukicsevicskormány kinevezésével előállott. A legaktuálisabb nyitott kérdés még mindig az, hogy milyen jellege van a kormánynak: választási vagy munkakormány? Erre a kérdésre a szerdai nap sem hozott választ. A kormány egy tagja a törvényhozó bizottság ülésén kijelentette, hogy a kormány 'a parlamenti bizottságok továbbmiiködését óhajtja, arra a kérdésre azonban, hogy a kormány választási vagy munkakormány-e, a miniszter nem volt hajlandó válaszolni. Pedig ez a kérdés döntő jelentőségű, mert a pártok nem tudnak határozottan állást foglalni az uj kormánnyal szemben, míg annak jellegét és programját nem ismerik. Maga Vukicsevics Velja miniszterelnök nemcsak a parlamentben kerülte el a programnyilatkozatot, hanem hanem egyelőre a sajtó ilyen irányú informálása elől is elzárkózott. A másik kérdés, ami a politikai közvéleményt élénken foglalkoztatja, az, hogv mi lesz az üresen hagyott miniszteri tárcákkal. Ezzel kapcsolatban merült fel a kormánykoalíció esetleges kiszélesítésének kérdése is. Ebben a tekintetben az illetékes tényezők tartózkodnak minden nyilatkozattételtől, a Bácsmegyei Napló munkatársának azonban sikerült megtudnia, hogy a kormány koalíció kiszélesítése szempontiából a horvát parasztpárt és a szlovén néppárt nem jön számításba. Vukicsevics, információnk szerint, kisebb csoportok bevonásával igyekszik pozícióját megerősiteni. Elsősorban a Nikics-csoporí és a horvát födera'isták bevonásáról lehet szó, de csak akkor, ha ez a két csoport formálisan fuzionálna. A Nikics-cscporthan meg is van erre a hajlandóság, a horvát föderalisták •lsem-idegenkednek a gondolattól, de Zsünics és még néhányan ellenzik a fúziót, már csak azért is, mert a Nikics-csoport teljes kudarcot vallott a tartományi választásokon. Sokat beszélnek a Pasics-csoport bevonásáról is, ez azonban önkényes verzió, mert kormánykörökben senki sem gondol a Pasics-csoport bevonására. Meglehetősen váratlanul érte a politikai közvéleményt a miniszterelnök nyilatkozata, amelyet késő í este tett až újságírók előtt és amely I szerint a miniszterelnök nem gondol a kormánykoalíció kiszélesítésére. Ez a nyilatkozat uj momentum a politikai helyzet megítélésében. Marinkovics Vo.ja a királynál Marinkovics Voja külügyminiszter szerda délelőtt kilenc órakor Topolára utazott, ahol kihallgatáson jelent meg őfelsége előtt. A külügyminiszter nem nyilatkozott, de általános vélemény szerint az audiencián nemcsak külügyi, hanem belügyi kérdésekről is szó volt, különösen az üres tárcák betöltéséről. Trifkovlcs Márké szükségesnek tartja a kormány kiegészítését Trifkovlcs Márké, a parlament elnöke délelőtt tizenegy órakor jelent men a parlamentben és az újságírók kérdésére a következőket mondotta I a helyzetről és az üres tárcák betöltésének ügyéről: — A kormányban megvan a hai- I landók arra. hogy a parlamenti bizottságok folytassák munkájukat. Az egyes bizottságok előtt igen sok nem politikai természetű javaslat van és ezek letárvvalásának semmi akadálya. Ami a kormány kiegészítését illeti, azt hiszem, ennek minél előbb be kell következnie, mert így nem maradhat. Kumanudi beszéde a törvényhozó bizottság ülésén A törvényhozó bizottság szerda délután félnégytől négyig ülést tartott, amelyen Kumanudi Koszta erdő- és bányaügyi miniszter, ideiglenes törvényegységesitő miniszter is felszólalt. Zsifkovics Ljuba elnök az ülés megnyitása alkalmával kijelentette, hogy érintkezésbe lépett az illetékes miniszterrel, aki nyilatkozni óhajt a bizottság munkájáról. Ezután Kumanudi miniszter emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — Ami a legfőbb állami közigazgatásról szóló törvényjavaslatot illeti, a kormány úgy véli, hogy ezt a javaslatot át kell tanulmányoznia. A javaslatot már többször benyújtották, csaknem minden kormány módosította, ezért szükséges, hogy ez a kormány újból felülvizsgálja és uj javaslatod készítsen, amelyet rövid időn belül be fog nyújtani a bizottságnak. A kormány itgy véli. hogy a törvényhozó bizottságnak dolgoznia kell és szabad kezet ad neki arra nézve, hogy mely javaslatokat vegye tárgyalás alá. Zsifkovics elnök kijelentette, hogy a büntető törvénykönyvet fogja a bizottság tárgyalás alá venni és a legközelebbi ülés csütörtökön lesz. Meghívják az ülésre Markovics Bózsa egyetemi tanárt és Szubotics Dusán semmitőszéki elnököt is. Demetrovics Juraj Pribicsevicspárti szerint a miniszternek nyilatkoznia kellene arról is, hogy a kormánynak választási jellege van-e és hogy nem fogja-e a parlamentet augusztus elsején feloszlatni. Ha a feloszlatás bekövetkezne, akkor a bizottság felesleges munkát végezne. Kumanudi nyomban válaszolt és kijelentette, hogy nein adhat semmiféle olyan nyilatkozatot. amilyet Demetrovics kíván. A parlament nincs feloszlatva, csak el van napolva, ezért a kormánynak az a véleménye, hogy a bizottságnak dolgoznia keli.,
