Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-03 / 91. szám

[927 április 3. 5. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ A hajdujárási gyilkosság rejtélye örök titok marad A beogradi állami e megyó ;yintézet orvosi tanácsa elmebeteg­nek nyílván tóttá C*ehó Jánost — Aggkorj gyengeeiméjiiáégben szenved az önként jelentkezett „gyilkos66 — Az ügyész a felbuj­­íássál vádolt asszony étién fenntartja a vádat Szabadlábra helyezték Merényi Jánosit ét a fogházban megfigyelték, szakvéle-Szenzációs fordulat történt szómba- i ton a rejtélyes hajdujárási gyilkossági j bűnügyben. A tizenhét év előtt elköve­tett gyilkosság ügye szokatlanul érde­kes módon került ismét felszínre. A nyo­mozó hatóságoknak ugyanis annak ide­jén nem sikerült világosságot deríteni a bűntényre, amelyet 1910. junius 5-ikén, egy zivataros nyári éjszakán követtek el Hajdujáráson és amelynek áldozata Cseszkó-Csira István jómódú gazdál­kodó volt. A nyomozást eredménytelenül zárták le és az aktákat az ügyészség irattá­rában ellepte a pof, amikor — majd­nem tizenhét évvel később — a szubo­­ticai rendőrségen jelentkezett egy het­­venkétéves aggastyán, Csehó János, aki azt mondotta, hogy ő követte el a hajdu­járási gyilkosságot és a bűntényre a meggyilkolt felesége bujtotta föl. A tizenhét év előtti gyilkossági ügy re­­prize nagy szenzációt keltett Szuboticán Kiderült, hogy a felhajtással vádolt asz- i szony azóta már harmadszor is férjhez | ment és Bcrényi István jómódú gazdái kodó felesége. Csehó Jánost és Béré- j nyi Istvánnét letartóztatták és az ügyészség vádiratot adott ki ellenük, majd 1927. február 18-ikán Pavlovics István törvényszéki elnök büntetőtaná­csa megkezdte a fötárgyalást. A főtárgyaié* Csehó János, aki a főtárgyaláson na­gyon csendesen, apatikus nyugalom­mal viselkedett, a bíróság előtt is meg­ismételte vallomását és részletesen el­mondotta a véres éjszaka történetét. El­mondotta, hogy régebben szolga volt Cseszkóéknál, elküldték, de később is járt a házhoz. Az asszonynak udvarolt Szabó-Bódi János, aki később feleségül vette. Cseszkó féltékeny volt és meg­verte feleségét, aki emiatt elszökött ha­zulról és ekkor szólította őt fel, hogy ölje meg férjét. Egy hónap múlva Csesz-, kjóné visszatért urához, de ismételten felszólította Csehót, hogy végezzen Cseszkó-Csira Istvánnal. Ötszáz pengőt és egy lánc földet ígért. — Egy este — folytatta vallomását j Csehó János — mikor ott voltam náluk, az asszony is, meg a fia is elővettek. j megetettek, megitattah, végül is bele­egyeztem, hogy csinálok valamit. Még azért húzódoztál?!, azt mond’.am, hogy nincs puska. De ők azt mondták, hogy; Van egy vadászfegyver és a fiú hozta : is már. Kezembe adta, megmutatta, hogy kell felhúzni a sárkányt, fin még mindig féltem, azt mondtam, ltogy nem látok főni a sötétben. Erre a fiú gyertyát gyúj­tott, megmutatta hol fekszik Cseszkó és én akkor elsütöttem a puskát. Bcrényi Istvánná mindent a leghatá­rozottabban tagadott és kijelentette, hogy semmi része nincs volt férje meg­gyilkolásában. Csehó 1923-ban meg­kérte feleségül, de ö nem ment hozzá. Laliét, hogy hosszából találta ki a me­sét. Nincs tanú A bizonyítási eljárás során megálla­pítást nyert, hogy a gyilkosság éjsza­káján a meggyilkolt felesége és fia vol­tak a házban, a fiú elesett a háborúban és az asszony határozott tiltakozásával szemben csak egyetlen bizonyító adat volt: Csehó János vallomása. A bíróság helyszíni tárgyaláson igyekezett tisz­tázni a rejtélyt, de sem a helyszíni szem­le, sem a» elrendelt tanúkihallgatások nem vezettek eredményre: nem sikerült beigazolni a vádat, de megdönteni sem, A főtárgyaláson, amely három napig tartott és izgalmas jelenetekben bővel­kedett, a legfontosabb kérdés volt, hogy szavahihetőnek lehet-c tartani az önmagát vádoló agastyánt. Nem elme­­beteg-e, vagy nemcsak azért emelte-e a szörnyű vádat önmaga és Berényi Ist­vánná ellen, hogy fedél alá jusson a fog­házban élete utolsó éveire. A szavahihetőség, illetve a beszámit­­hatóság kérdésében Perazics Bozsidár dr. törvényszéki orvos terjesztése bo orvosi szakvéleményét, amelyet Barta Antal dr. törvényszéki orvossal egyet­értésben hozott. Az orvosi szakvéle­mény szerint a vádlott épelméjű és tel­jesen beszámítható. Újabb orvosi vizsgálat A bizonyítási eljárás befejezése után a perbeszédek is elhangzottak és a bí­róság már ki is tűzte az Ítélet kihirde­tését, de még mielőtt a kitűzött határ­nap elérkezett volna, a bíróság megvál­toztatta döntését és annak ellenére, hogy a törvényszéki orvosok, akik a vádlottat Budapestről jelentik: Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök az eredeti tervtől eltérően már vasárnap utazik el Budapestről felesége, valamint gróf Khuen-Hédervüry Sándor rend­kívüli követ és meghatalmazott mi­niszter és mások társaságában. Beth­len előbb birtokára, Inke-pusztára megy, ahonnan hétfőn folytatja útját Trieszten keresztül Rómába és hétfőn este már Rómába érkezik. Érdekes, hogy Prónay György báró miniszter­­elnökségi államtitkár szombaton megkezdte szabadságát és ugyan­csak Olaszországba utazik- Beavatott körökben úgy tudják, hogy Prónay államtitkár is Rómába megy és ő is résztvesz Bethlen Istvánnal együtt a Mussolinivel folytatan­dó tárgyalásokon. Az olasz ál­lamvasutak Triesztben szalonkocsit bocsátanak a magyar miniszterelnök rendelkezésére és ezen Bethlen meg­szakítás nélkül teszi meg az utat egész Rómáig. Durini de Monza gróf budapesti olasz követ Velencéig uta­zik Bethlen elé. Mint Milánóból jelentik, Bethlen útja erősen foglalkoz­tatja az olasz sajtót, amely nagyjelentőségű politikai ese­ményeket vár Bethlen és Mus­solini találkozásától. Beavatott körökben úgy tudják, hogy bár Bethlen utazásának hivatalos cél­ja a fiumei kikötő kérdésének rende­zése, a tárgyalások folyamán más politikai kérdések is szóba fognak ke­rülni. A két Corvin-kodexet. amely­nek visszaadásáról Mussolini már be­nyújtotta a törvényterzetet, maga Mussolini fogja átnyújtani Bethlen­nek, aki több napig fog Rómában időzni, mert a Mussolinivel folytatan­dó tárgyalásai hosszabb időt vesznek igénybe. A tárgyalások befejezése után Bethlen néhány napot Rómától távol fog tölteni, azután pedig meg­látogatja a pápát. A Corriere della Sera budapesti tu­dósítója hosszabb beszélgetést foly­tatott Bethlen miniszterelnökkel, aki rendkívül bizakodóan nyilatko­zott a Mussolinivel küszöbön menyükben egyhangúlag azt mondották, j hogy mind a két vádlott épelméjű, te­kintettel arra, hogy a törvényszéki or­vosok nem elmeorvosi specialisták, va­lamint az ügy kényes volta miatt — hi­szen a vádbeli bűncselekményt a tör­vény halállal bünteti — a bíróság úgy határozott, hogy Cselló Jánost elme­gyógyintézetbe küldi megfigyelés vé­gett. A kórházi orvosi tanács • véleménye Csehó Jánost a beogradi állami elme­gyógyintézetbe szállították megfigyelés végett és az elmekórház igazgatóságá­tól szombaton délelőtt érkezett meg Szuboticára az orvosi szakvélemény Az igazgatóság jelentése szerint álló tárgyalásainak kilátásáról. Nyilatkozatában Bethlen többek kö­zött a következőket mondotta: — őszinte örömmel indulok Rómá­ba, hogy tárgyalásokat kezdjek az olasz kormány fejével mindazokról a gazdasági és politikai természetű kér­désekről, amelyek az olasz-magyar viszonnyal kapcsolatosak- A két or­szág között fennálló hagyományos jóviszony tárgyalásaink eredménye­képpen tnindeti bizonnyal meg fogja hozni a magyar tengeri kikötő kérdé­sének megoldását egy olyan szerző­dés formájában, amely mindkét állam érdekeinek megfelel. Az az őszinte szimpátia, amely mindkét oldalról fennáll, barát­sági és döntőbírósági szerző­désben fog kifejezésre jutni. A szőnyegen forgó kérdések közül bennünket gazdasági szempontból legjobban a magyar tengeri kikötő Budapestről jelentik: A magyar katho­­likus egyháznak nagy gyásza van. A legkiválóbb magyar egyházi szónok és iró, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök szombaton délután háromnegyed kettőkor meghalt. Prohászka Ottokár nélftny nappal ez­előtt jött Budapestre, hogy a Keresz­tény Férfi Liga pénteki lelki gyakorla­tán beszédeket tartson. Péntek este az egyetemi templom szószékén prédiká­ció közben jobboldali agyvérzés érte a hatvankilencéves püspököt. Éjfélig még néhányszor visszanyerte eszmé­letét és felismerte körülötte levő híveit, éjfél után azonban elvesztette eszméié« tét és nem is tért többé magához. Pénteken délben a hüdés a baloldalra is átterjedt és lassan a gégeidegek is felmondták a szolgálatot és a beteg hö­rögni kezdett. Ekkor mindenkit eltávo­lítottak betegágya mellől és csak Her­zog, Ritook és Manninger professzorok ! a beogradi állami elmegyógyintézet I orvosi bizottsága megvizsgálta Cse­j hó Jánost és a vizsgálat eredménye-I képen orvosi bizonyítványt adott ki amely szerint Csehó elmebeteg, még pedig aggkori gyengeelméjüségbm szenved és vallomását a büntetőtör­vény értelmében nem lehet szavahi­hetőnek tartani. A kórház igazgatósága közölte még, hogy a. beteget ápolás és őrizetbentar­­tás végett a kórházban kiváltják tarta­ni, mert kórházi ápolásra van szüksége. U.i bizonyítékok? Az orvosi tanács szakvéleménye^ alap­ján az ügyészség indítványozta, hogy a további eljárást Csehó János ellen szüntessék meg, azonban Berényi Ist­­vdnné ellen a vádat fenntartja az'ügyész­ség, mert — hír szerint— az asszony el­len újabb bizonyitékok merültek fel. A biróság mindamellett elrendelte Berényi Istvánná azonnali szabadlábra­­helyezését és az asszony szombaton délben el is hagyta a fogházat. Az eljá­rás az asszony ellen még folyik és a fobrtatólagos főtárgyalást ebben az ügy­ben pár napon belül meg fogják tarta­ni, de a hajdujárási gyilkosság rejté­lye most már minden valószínűség sze­rint örök titok marad, mert a meggyil­kolt fia is halott, az egyetlen vádló be­számíthatatlan elmebeteg, Berényi 1st vánné pedig semmit sem akar tudni u 1 gyilkosságról. kérdése érdekel, amelyre a magyar gazdasági élet szabadabb fejlődése és iparcikkeink exportjának fokozása érdekében okvetlenül szükségünk van. A magyar közvélemény a meg­oldást egyöntetűen Fiúméban látja. Ennél a választásnál gazdasági mo­tívumok játszottak elsősorban szere­pet. Ez a megoldás Fiúménak is ér­dekében áll, amelynek kereskedelme és forgalma ezáltal újabb impulzust kap. A diplomaták munkája nagyon könnyít lesz ebben az esetben, amidőn mindkét oldalról ilyen nagyfo­­kn megértés észlelhető, mint ebben a kérdésben Magyaror­szág és Olaszország között. Meg van minden alap ahhoz — fejezte be Beth­len nyilatkozatát — hogy a küszöbön álló tárgyalások kedvező alapon foly­janak le és eredményesen záruljanak. maradtak mellette. Az orvosok még egy utolsó kísérletet tettek és újra eret vág­tak rajta, de már ez sem használt. Ne­gyed kettőkor beállt az agónia. Fél­kettőkor érkezett a betegágyhoz Pro­hászka Irma, a püspök nővére, akinek jelenlétében háromnegyed kettőkor a püspök meghalt. Prohászka Ottokár 1858. október hó !0-ikén született Nyitrán. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán és Esztergom­ban végezte, majd a római Kollegium OcrnKinicum Hungaricumban hét évig teológiát és filozófiát hallgatott. 1881- ben szentelték pappá és ekkor az esz­tergomi teológia tanára lett. Erre az idő­re esik nagyarányú irodalmi működése. Megindította a Magyar Sión cimü fo­­lyóiratot, amely a magyar katholikus papság irodalmi működésének központja volt. Prohászka főleg a tudományos egy­házi irodalomban vívott ki nagy nevet és különösen nagy feltűnést keltett az Bethlen bejelenti, hogy Magyarország barátsági szerződést köt Olaszországgal A magyar miniszterelnök feltűnést keltő nyilatkozata római útjáról és Mussolinivel való találkozásáról Nagy ünnepéllyel fogadják Bethlent Rómában Prohászka Ottokár püspök meghalt Péntek esti templomi szónoklata közben jobboldali agyvérzés! kapott, amely szombat délben átterjedt a baloldalra is

Next

/
Thumbnails
Contents