Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-19 / 106. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1Q27. április 19. Nem emigráns, hanem rabló Vrsacon bujdosott a szíriedé­re vói börtön szökevénye Vrsacról jelentik: A közelmúltban a szmederevói börtönből éjnek id-jén megszökött két íegyenc Nikolov Kosta állítólagos bolgár emigráns és Tor­­nyecsevko Szergely orosz menekült, kik mintegy három hónappal ezelőtt Szmederevóban betörtek egy keres­kedő lakására. Munkaközben a házi­gazda azonban megzavarta őket, mire a betörők rátámadtak és súlyosan meg­­sebesitették, azután pedig nagyobb összegű pénzt és egyéb értékeket lop tak el. A kereskedő hetekig feküdt súlyos betegen é.etveszélyes sérülé­seivel, a rablókat azonban a csend­őrség letartóztatta és bekísérték a szmederevói ügyészségi fogházba. A két rablónak azonban innen sikerült megszökniük. Amikor a szökést felfedezték, azon­nal országos körözésüket rendelték el, melynek eredményeként N kolovKoszta ismét rendőrkézre került. Kihallgatása során előadta, hogy szökése után Vrsacra jött, ahol eqy ideig tartózko dott, azt azonban tagadja, hogy ezen idő alatt újabb bűncselekményeket követett vo'ne el. A továb i vizsgálat azt is megái lapította, hogy Nikolov nem politika' menekült, a bolgár emigrációval nin csen semmi kapcsolata, hanem kü­lönböző bűncselekmények miatt a bolgár hatóságok már régen körözik és hogy eddig már több Ízben vö t büntetve. Legutóbb Bulgáriában egy hasonló rablómerényletet követett el és azután Jugoszláviába szökött, ahol mindenütt po'itikai menekültnek adta ki magát és ezen a elmen menedé két talált. Társa Tqrnyecsevko még nem ke­rült rendőrkézre. Valószínűleg sikerű ' neki átszökni a román határon, Nikolovot kihallgatása után meg­láncolva Szmederovóra szállították. Másfélezeréves kórus A Sixtusi fcápo'na énekkara Szuboticán A római katholikus egyház történeté­vel szerves összefüggésben van a six­tusi kápolna énnekkara. Már az első pápák uralkodása alatt szükségét látja az egyház énekes iskola felállításának. Szent Szilveszter pápa ideiében Péter püspök a 314. évben a hiány pótlása végett megalakítja a scola cantorümot: Ez az iskola Róma minden templomában szerepelt és éne­kével kisérte ünnepélyes alkalmakkor az istentiszteletet. Később 461 körül szent Flarius átreformálta, az ötszázadik év végén pedig nagy szent Gergely pápa a templomi ének reformjában úgy intéz­kedett, hogy az énekes iskola a pápai udvar szervezetéhez tartozzék. A pápák avignóni tartózkodása alatt az énekes is­kola Rómában maradt és az avignóni pápák ideiglenes székhelyükön másik, a rómaihoz hasonló iskolát állítottak fel. Midőn XI. Gergely 1577. januárjában udvarával Rómába visszatért, magával; hozta az avignóni énekeseket és őket | a rómaiakkal egyesítette, egy egységes iskolát alkotott, amelynek élére egyházi főméltósággal felruházott vezetőt állí­tott. A XIII. század második feléig püs­pökök voltak a Sixtina karmesterei. V. Sixtus pápa megadta az énekes kollégiumnak azt a jogot, hogy évente maguk közűi válasszanak »mestro pro tempore«-t és az a szokás évszázadokig tartott. IX. Pius uralkodása alatt Don­­nenico Mustafa és XIII. Leó idején Lo­renzo Perosi nyitják meg az állandó ve­zetők sorát. A Sixtina énekkar nevét a világhírű vatikáni kápolnáról kapta, amelyet IV. Sixtus pápa építtetett és amelyet Michel­angelo művészete tett halhatatlanná. A XVII. század vége felé bővitették ki az énekkart férfi szopránnal, X. Pius kü­lön bullával megtiltotta a nem termé­szetes hangok használatát. Ekkor meg­szervezték hozzá a gyermekkart, amely rövid idő alatt a legmüvészibb tökélyre emelkedett. A sixtusi énekkar történetében ra­gyogó neveket találunk, mind: Bcda, Eestát, Palestrinat, az egyházi zene fe­jedelmét. Jelenlegi karmestere Casimiri Rafael, előbb a capmai székesegyház Apatinból jelentik: A Duna Apatinnál már napok óta árad és a kézséget ismét ihvizveszede'em fenyegeti. A viz több helyen megrongálta a tölté­seket és áthatolt a szomszédos rétekre. A Dnna-parton álló nagy faraktárak ▼íz alatt állanak. A lakosság körében nagy nyugtalan-Londonból jelentik: Sanghajból érkező hírek szerint a kantoniak megállították az északiak előnyomulá­sát. Nankingtól északra borzalmas csata folyt le, amelynek az eddigi hírek szerint húszezer halottja van. Az északi csapatok a vereség következtében visszavonultak és a kantoniak Fen-Kiangtól északra elfoglalták Junó-Csaut. azonkívül mindazokat a területeket, amelyeket az utóbbi időben az északiak hódí­tottak meg. Sanghajban Fei-Csu-Si naciona­lista tábornok közölte a sajtó kép-Berlinből jelentik: A Vossische Zei­tung husvét esti kiadásában feltűnést keltő cikk - jelent meg Bethlen magyar miniszterelnök római útjáról. Az egész Európában nagy tekintélynek örvendő berlini !ap cikke többek közt a követke­zőket tartalmazza: — Jól informált budapesti politikai körökben úgy látják, hogy Bethlen és Mussolini között Rómában a magyar ki­rálykérdés is szóha került és ezzel kap­csolatban azt is tudni vélik, hogy Knssolini támogatni fogja Albrecht főherceg trónrajntáeát. Ezzel a kérdéssel hozzák kapcsolatba Bethlen miniszterelnöknek a Vatikánban folytatott feltűnő hosszú tanácskozását is. Miután úgy látszik Anglia is támo­gatja ezt a tervet, arra következtetnek hogy Magyarországon hamarosan király­­választásra kerülhet a sor. Valahányszor Bethlenhez a királykér­désben interpellációt intéztek, mindig karmestere volt, később Perusaba ke­rült. 1911-ben a laterani Szent János székesegyház karmestere lett, majd át­vette a sixtusi énekkar vezénylését és ma az egyházi zenének legkiemelkedőbb egyénisége. Palestrinának több ismeret­len általa felfedezett müvét tette a világ közkincsévé. Az énekkar szuboticai szereplése a szezon legkiemelkedőbb eseménye lesz. ságot kelt, hogy a veszély elhárítására még nem történt semmi óvintézkedés. A helyzet azonban a jelenlegi áradás elle­nére sem komoly, mert Bajáról érkező jelentések szerint a folyó magyar területén már apadó tendenciát mntat. A hatóságok részéről hétfőn várják az óvóintézkedéseket. [viselőivel, hogy a kommunista ban­­j dákat lefetgyverezték. kétszáz kommunistát kivégez­tek és a rendet helyreállították. A kínai események miatt a fran­ciák erősítéseket küldtek Indo-Ki­­nába. Már útnak indult egy ezred francia sercegáH-katona, amelyet uiabb csapatszállitmányok fognak követni. A Reuter-ügynökség jelentése szerint Bodwer amerikai radikális és Soriot francia kommunista képvi­selők Hankauba érkeztek. úgy nyilatkozott, hogy csak a külpoli­tikai szabad mozgás elérése után lehet erről a kérdésről beszélni és ha megvan ehhez a szükséges konszolidáció. A bel­ső konszolidációt Bethlen a maga módja szerint már megteremtette: választások­kal és főrendiházzal, mindkettőt a sa­ját képére teremtette meg. A tél folya­mán a királykérdésben való előkészüle­tek jelei mutatkoztak és Bethlen a római nttsl kivezette Ma­gyarországot a külpolitikai izoláltsá­gából és megteremtette a királykáidé» sorea elintézésének {Kitételeit. A magyar trónra hosszú idő óta egyet­len király jelölt van: Albrecht főherceg, aki érti a módját, hogy kell népszerű­séget szerezni. Albrecht gazdag, jó nem­zetközi összeköttetései vannak, édes­anyja okos diplomata/ azonkívül — nőtlen. Albrecht Róma támogatását már a múlt évben biztosította magának, amikor 1926 őszén az olasz fövárosbau volt. Erre az időre nyúlik vissza Bethlen római utjának előkészítése is. Albrecht­­tet nemcsak Mussolini, de a Vatikán is segíti, melynek érdeke, hogy a magyar trónra megbízható katholikus kerüljön. A Vatikán Ottó kilátásait kedvezőt­lennek tartja. Ma senki sem lát — írja tovább a lap — Albrecht trónrakerülése előtt akadá­lyokat: a legitizmus elleni küzdelemben egyaránt lehet fegyver Mussolini és Be­nes kezében. A berlini Vossische Zeitung cikke nagy feltűnést keltett Budapesten. A kormány­hoz közelálló helyen kijelentették, hogy Bethlen miniszterelnök még római uta­zása előtt megcáfolta az Albrecht főher­ceggel kapcsolatban elterjedt híreket. A kiadott hivatalos nyilatkozat sze­rint a berlini lap cikke nem egyéb szenzációhajhászásnál. Ezzel szemben magyar politikai körök nem tartják kizártnak, hogy Bethlen ró­mai tartózkodása alatt a királykérdés­ről is tárgyalásokat folytatott. Leszállították apancsevói pótadót Pancsevó város 1917. évi költségvetése Pancsevó kiszélesített tanácsa a na­pokban tárgyalta ez évi költségvetését. Négy év óta ez az első eset, hogy a város költségvetése az év első felében került tárgyalásra és Iszajlovics polgár­­mester kijelentette, hogy a jövő évi költségvetést is még ez év végén fogja a közgyűlés elé terjeszteni. Ezért a pol­gármesternek a közgyűlés köszönetét is szavazott. Az 1927. évi költségvetés a régi vi­szonyokhoz mérten jelentékeny jövede­lemcsökkenéssel kénytelen számot vetni. A város ugyanis rendkívül sok állami funkciót végez, amiért azelőtt az állam­tól bizonyos pénzbeli támogatást kapott, de most az állam ehelyett csak újabb terheket rak a városra. Az állami se­lyemgyár és az állami iskolák részére történt városi beruházások törlesztése is elmaradt, szintúgy a közkórház épí­tési és fenntartási költségekhez sem járul hozzá az állam. Végül az állam jelentékeny jövedelmi forrástól fosztotta meg a várost azzal, hogy sok a város tulajdonában volt földet elvett az agrárreform céljaira. Mindezek ellenére ezúttal a költség­­vetési bizottság, különösen Iszajlovics V sza polgármester és Mandresevics Isza pénzügyi tanácsnok takarékos poli­tikájával sikerült ar 1927. évi költség­vetést úgy megal apítani, hogy a köz­ségi pótadó az 1926. évi 131 százalék­ról az uj költségvetésben 99 százalékra volt csökkenthető. A költségvetés főbb adatai a következők: az állam a Pan­csevó—petrovoszelói vicinális vasút jö­vedelméből 700.000 dinárt utat át akontációképen. A háztartási alap mér­lege szerint az 1927. évi kiadások ösz­­szege 7.029.72O50 dinár, ezzel szem­ben 4.702.52050 dinár a jövedelem. Az :gy e'őálló 2.327.200 dinár veszteséget a potadóból fedezik. Húszezer dinárt szán a költségvetés a rendőrségi beje­lentő hivatal újjászervezésére. — Az előző évi költségvetésben az irodai fel­szerelések céljaira megszavazott 140.000 dinárból a legutóbbi áriejtés szerint csak 72 700 dinárt vesznek igénybe. Az 1924/1925. évi pénzügyi törvény 265. pontja szerint a varos köteles az állami tanítóknak laká:, fűtés és világítási megtéritésképen évenként és fejenként négysáznyo'cvan d n rt kifizetni, ami negyvenöt pancsevói tanítónál összesen 21.600 dinárra rúg. A tanítók nagyobb összeget követeltek, amelyet a város a múltban fizetett, de a város hivatkozva az á lamtanácsnak arra a határozatára, me'yet hasonló ügyben Szenta város fellebbezésére hozott, a tanítók köve­telését nem te jesitette. Ar iparos- és kereskedő tanonciskola céljaira 96.140 dinárt ad a város. A városi kövezési alap részére 1,417.868 d'nárt, a szegény­alap részére 144.573 dinárt, a Temes­­alap részére 495.800 dinárt szavaztak meg. Gonda László Arad a iana Aoaíiniiá sne rongálta a töltéseket A Népszövetség elé terjesztik az olasz-magyar szerződést Legközelebb megindulnak a magyar—jugoszláv tárgyalások Budapestről jelentik: Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök, aki már visszaérkezett római útjáról vasár­nap vette át hivatalát. A hivatala át­vételekor hosszabb megbeszélést folytatott Vass József helyettes mi­niszterelnökkel. A tárgyalásokról annyi szivárgott ki. hogy azok a jugoszláv-magyar tranzito forgalomra vonatkozó megbe­szélések előkészítésére irá­nyultak. Megállapodtak abban, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a levezetésére szakbizottságot küldenek ki és egy­ben utasítják báró Forster Pál beo­­gradi követet, hogy tegye meg a szükséges diplomáciai lépéseket. Beavatott helyről szerzett értesü­lés szerint a meginduló tárgyalások eredményes befejezését remélik és az efasz-magyar szerződést már szép teremben a eois) etan már szeptemberben a Népszö­vetség elé terjeszthetik. Az olasz-magvar döntőbírósági szerződést Bethlen a parlament leg­közelebbi ülésszakán terjeszti elő. A kasitonfaik megverték, az északi csapatokat A döntő harcban húszezer ember esett el Királyválasztásra készül Magyarország A VossSsdbe Zeitung íeltünéstkelíö cikke BeíMen római tanácskozásáról

Next

/
Thumbnails
Contents