Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-17 / 105. szám

1927. április 17. BÁCSMEGYEI NAPLÓ kJ. oldal. A három legjobb A bírálóbizottság jelentése a Bácsmegyei Napló novellapályázatáról A Bácsmegyei Napló novellapályáza­tára a kitűzött rövid határidő alatt kö­zel 200 pályamű érkezett be. Ez a nagy eredmény legjobban bizonyltja . azt az érdeklődést, amivel a Bácsmegyei Nap­ló pályázatát irói és műkedvelői körök­ben fogadták. A pályaművek legnagyobb része mű­kedvelő írás és a megható bennük az irodalom nagy szeretete és az igyeke­zet, amivel sok helyütt egész egyszerű emberek, nem restek hosszú hosszú la­pokat teleirni. Sok szép gondolat, sok meleg érzés, világjavitó terv, érdekes megfigyelés van ezekben az írásokban, noha technikájuk egész gyönge és. igy nem ütik meg a közölhetőség mértékét. A 189 pályaművet lelkiismeretesen el­olvastuk. Közülük a János a Korzón (Földmives), Elhagyatva (valaki), Arc­kép (?), Bohémek (Jó), Az első (Sujkó), Póló (Sampion), Mary (Sujkó), A jóba­rát (?), Pusztán (Gyöngyvirág), Egy tavaszi nap története (Mithológia), A kis diák (Olimpusz), Nemezis (?), Sze­retni és szenvedni (?), Anna bál (Bal­kán), Pörpatvar (Sajó), Ima a boldogsá­gért (?), Hiúság asszony a neved (?), Álom (Mon réve), A vig este, Szeretet, Kertünkben (K. B.), Pubikám (Pártos), Három novella (Mon feileton), A nőhó­­ditó (sz. gy.), A kis ostoba (Stella Má­ria), Fogadás (Feltámadunk), Mária válni készül (Sokat akar a szarka), Ós­diddal (Sirius), Nefelejtske (?), Szivia (?), Önagysága (?), Egy pillanat az életből (?), Napló töredék (Solvejg), Láng Una sola volta, Igndtz ba Cseszt­­re, Danton egész primitívek. Csodála­tos, hogy az emberek mennyivel inkább ambicionálják az Írást, mint a helyes­írást. Ortográfiája és egész megírási módja révén ide tartozik a Spekuláné (Boldog az, aki kap) is bár sok kedves közvetlenség van benne, ami az emlí­tettek fölébe helyezi. Egész csomó pályamű érkezett, me­lyek nem novellák, hanem úgynevezett »igaz történetek«, mint Epizód hadifog­ságból (non chalance), Irodistám korom­ból (Kukacka?), Egy ucca képe (Jelen) ezek érdekes, vagy kevébbé érdekes le­írások, a novella minden karakteriszti­­kuma nélkül. A látomány (Test és lé­lek) egyszerű adat, amilyent százával találunk Fiamarion könyveiben, A test­vér (?), Életünk Chaosa (Kalamusz), Fájdalmas emlékek (Horch), Boldog há­zasság problémája (Patikusnő), Te Mussolini (Egy ember). Intelligens és nem intelligens filozofálások, eszmefut­tatások. különböző problémákról. Két szív története (Az élet hatalma), amit méreteinél fogva áttettünk a regény­pályázatra. Sokan vannak egész intelligens, jó stilusu pályázók, akik azt hiszik, hogy egy esemény, vagy egy élmény, ami az. ő érdeklődésüket megragadta, már novella is. Egy lány megismerkedése egy fiúval, az megszereti, feleségül ve­szi. Pont. Egy fiú a majálison felkér egy leányt, a tánc után megcsókolja. Pont. Egész csomó ilyen és ehhez ha­sonló pályaművet olvastunk. Ezeknek persze nincs pointjuk, mert az élet nem csinál pointeket, unalmasak, üresek. Teconka (Talma). A főmérnök ur el­megy (Valaki elmegy), Dérhulláskor (Gyarmathy). Két utazás (Antonius), Az esernyő (Fikusz), Lia (Szivárvány), Kiábrándulás (Tavasz), Szent Flórián (Margit), Tilda (U—h.), A tündér (Juci naplója). Egy lelki csók (Óra et lapo­­ra), Képek (poéta), A vén diák (Per as­­pera ad astra), Idillt minden reménnyel hagyj fel). Utón (Diogenes), Mesarthim (?), Találkozás (Evangelina). Lányké­rés (Igaz történet), Marci házassági kí­sérletei (megtörtént), Eger meghódítá­sa (Juliska), A kislány (1927 ápr. 1.), Lány kérés után (Asszony, asszony stb.), A kliens (Régi emberek). Mind ilyenek ugyancsak ide tartoznak: Fátum (?), Agglegény naplóin (Guszti), A vén kasznár (Egy vidám történet), A hatá­rozott ember (Turfa), A nagy völgyi ut (Róna), Bestiák (Fekete), II. Parancso­lat (?), A gyáva (Emil), mert bár nin­csenek rosszul megírva, sovány mesé­jükhöz viszonyítva nagyon hosszúak az olvasó csalódottan teszi, a tizedik eset­leg a huszadik lap után, miután nem tör­tént több, mint amit három oldalon el­lehetett volna mondani. Ugyancsak tartalom nélküli, vagy sovány tartalmú és aránylag hosszú, de az említetteknél intelligensebb írások: Prof. Koros (Hippolita), Harminc éves asszony (Diogenes), Tavaszi hangulat (Élettöredék), A vén diák karácsony­­esti álma (Fucinus), Tavaszi mese (Fe­­nimus), Kilométermérő (Mozi), Mert mindketten emberek voltak (Bihari), Mary (?), Bende Gábor hegedűje (La vie est bréve), A vörös medika (?), Anyaság (Ember küzdj stb.), Válság (Advena novus), Halál nincs (H. verus E.) Utóbbi nagyon intelligens, de kife­jezetten tehetségtelen, műkedvelő Írása. Ezeknek éppen ellentétük azok a pá­lyaművek, amelyekben jó téma vagy ér­dekes gondolat, itt-ott szellemes ötlet, elsikkad a dilettáns stilus, százaz leírás unalmában. Hiányzik a technikai kész­ség, ami kidomborítja a tendenciát, ki­hozza a point, érvényre segíti az ötlcr tét, takarékosan bánik a hatással. Ilye­nek: Jó tettért jót ne várj (Akarat), Targ János szerelme (Lexikon), Uj gyógymód (Dickens), Az utolsó ember (Jézus segíts). Ezeknél jobban vannak megírva Dóra (Tempora mutantur). El­tűnők (Kádi), Az idegek (Zanzibar), Az ordas (Auch is sono pittore), Az embéri­­ség jóltevője (Procul negotus),A gyerek (Ego), Monna Éva (Monná), Szegény Szegény boldogok (?), Karnevál (Pál Miklós). Igy szokott tenni (Nem az idősb), Mikor esteledik (vázlat), Anna Pesten (egy csúnya lány), Jusztit 1 ölvilágosit ja az apja (Farsang). A tekintetes ur feltá­madása (in vino veritas). Sokkal jobbak az alább következők, amiknek az említettekkel csak annyi kö­zösségük van, hogy a pointnél ellaposod­nak: Ilyenek: Tavaszi imádság, amin Hauptmann hatását érezni (Kagliosztro), Jernula (Fakadó rügyek), Agrár reform (Gond), István gazda meg a kegyelmes ur (pályázat), Péter munka nélkül (Tör­ténet), Gurul a lapda (Homo), Apa és fiú (12345), Anyák (Quasimodo). Külön kívánunk megemlékezni néhány egészen egyszerű, fiatalos, de különösen kedves és közvetlen írásról. Ilyenek: Nagymama mesél (Friedländer). Tava­szi történet (Nansika), Ábránd (?), Kató (virág), A tücsök (Sárga rigó), Vonaton (vajdasági műkedvelő), Indítsunk akciót (Kaméleon). Meleg hangúkkal föltűntek: Fekete rigó (Fata Morgana), Tavaszi emlékek (Mirjam). Vannak aztán pályaművek, amelyek­nek hibáit és előnyeit egyik csoportba se lehet beosztani. Itt-ott van bennük egy-egy szép mondat, egy jó gondolat, fölcsillan egy téma, ami azonban nincs kidolgozva, közepes gyönge írások. Le­vél (Caritas), A Roma Locuta és a Hadi csel (Argyrus) történelmi millieube he­lyeznek egy eseményt, ami napjainkban éppen úgy megtörténhetne. A történelmi milieux halott díszlet náluk, nem szerves része az eseménynek. Uj probléma (Ut­­törés) iránynovella, de se nem eredeti, se nem meggyőző. Asszonysorsok (Élet­töredék), kép. gondolat, de hosszan, uanlmasan megírva. Tavaszi esőben (pro memória). Az ellentét a szerelmes és a veszekedő pár közt elég jó, de mi­lyen logikátlan és elképzelhetetlen, hogy a boldog pár levonva a tanulságot, távo­zik és sorsára bízza a másik asszonyt és a kis babát, akiket a részeg férj ki­vont késsel fenyeget! Mese a legyezőről (Athos) gyönge Andersen utánzás, de a szimbólumok nélkül, Az asszony sir (Kolos), Napóleon késik (Ante Portas), önagysága nem akar (Hyppolitos), A bankár (Ma) gyön­ge hadigazdag szatíra. A Szakái (Réz), Fata Morgana (Horak), Élet (Élet). Két utóbbi bombasztikus, zavaros irás. Itt kell megemlíteni a Vasat mellett (Katona) című írást, mely dilettáns vol­ta mellett fantáziát és költői kedélyt árul el és Aeuemath jeligéjűt, mely min­den primitívsége mellett határozott te­hetséget árul el. Ezeknél sokkal rosszabbak: Köteles­ség (Sicitur ad astra) Sírni fogsz te mégis buta nyegle Írások. A madonna (vajdasági irodalom), Igy szép az élet (Antonius) csaknem azonos tárgyú cini­kus, üres dolgok. Első szerelmem (Par­­turiunt monies), amelynek rutinus stí­lusa mellett még jobban kiri a tárgy bu­tasága és ízléstelensége. Vannak aztán egész rémesek, zava­rosak, értelmetlenek, buták: Elveszett értékek (Szidi). Bolondok szigetén (Csaj), Crogius (Bamier de föl amour), Gesztus, A herceg házassága (Apoka­lipszis). ö (Anonimus). Szfinx (Tavasz), Őslénytan (Epikureus), Az élet tragé­diája (Horch), A hínár (Kezdő). Válság (Advena novus). Itt kell megemlíteni Sza Paloma három novelláját is, amik­ben pedig van némi kurtzmahleri fantá­zia, de pongyola magyartalan monda­taik és zavaros, értelmetlen fogalmazá­suk hasznavehetetlenné teszfK. Lelkiismeretes és szigorú selectió után még mindig húsz pályamű fekszik a bíráló bizottság előtt. A közönség, mely figyelemmel kíséri a Bácsmegyei Napló növeli a pályázatát, tudja, hogy en­nél a húsznál jóval több novella került közlésre. Voltak ugyanis pályaművek, amiket az eddig felsorolt kategóriákba soroltunk, de mégis közöltünk, mert hi­báik mellett is találtunk bennük valami megkapót, ami közlésre érdemessé tette őket; Lesznek közöttük olyanok is. amik hibáikkal együtt egyik másik olvasónak jobban tetszettek, mint egynémelyik az alábbi húsz novella közül. Tagadhatat­lan, hogy az alábbi húsz pályamű sem tökéletes, klasszikus novella, de hibáik nem sorozhatok egyikébe se az eddig fölállított kategóriáknak. Külön említjük meg közülük Ádám és Éva történetét (Nótás novella), mely talán nem is olyan jó és csak eredeti­sége révén került a kiváalsztottak közé. Igénytelen, de kereken, takarosán megirt munkák: Kaland. Igen. nyögte Kelemen. Önfeláldozás (Nobody), Első szerelmem óh (ver sacrum). Talpra esett történet a Desznyó (Réz). Kitünő­en megirt, bár kissé tulhosszu, tulapró­­lékos a Kint a pusztán (Cifra szűröm szemtanúja). Ugyancsak hosszú, de vé­gig érdekes és jó az Asszonysorsok II. (Élettöredék). Ügyes az Öl] meg (Ika­rus), hangulatos irás Hayely a Haldokló virágok (Charon) és az Interieur (A vi­lágot a hazugságok tartják össze), mely inkább színes érdekes rajz, mint no­vella, A harc (Anteportas), Madách ha­tása alatt készült, intelligens irás az Egy boldog éj (Kismeth), nagyon kedves, csak talán tultragikusan fejeződik be, amire az előzmények nem adnak ele­gendő okot. Finom kedves irás a Don Juan bemutatója (Örök élet, örök halál). Nagyon érdekesek a Novella (novel­la) és a Titok, amit ketten tudnak (Nem titok többé) és kitünően vannak megírva A nő kezet nyújt (Karakán), a Szép asszóny becsülete (Mátyás király), A lelenc (Ámor), Manci gyónni megy (An­na. Veronika), Veszteglő vonatok a sö­tétben (Fiamus), Babonás utak (tegnapi meditáció) és Tudat alatt (döntés után). A bíráló bizottság, mely Lucia gondos jelentéséhez hozzájárul a következő há­rom novellát tartja a pályadijra legér­demesebbnek: Titok, amit ketten tudnak (Nem titok többé), A lelenc (Ámor), A nő kezet nyújt (Karakán). A közönség döntse el, hogy a három körül melyik a legjobb. A szavazás az alábbi szavazólapon történik, melyet külön borítékba, vagy levelezőlapra ragasztva május 1-ig kell beküldeni. A szavazás eredményét a Bácsmegyei Napló május 8-iki számá­ban fogjuk közölni. * Itt említjük meg, hogy a kisregény­­pályázatunk feltételeit megváltoztattuk. A pályamunkákat november 1-re kell beküldeni. A tízezer dináros dijat meg­osztjuk még pedig úgy, hogy az első 5C00, a második 3000, a harmadik 2000 dinár dijat kap. A három novella közül ----------------------------------------------­.................................. cimü pályamunkát tartom a legjobbnak. Név: —......................................................... Lakhely:------------------------------------------­R LELENC Abban tényleg igaza volt Dobáknénak, minek tolakszik az olyan asszony előre, akinek magának is van egy csomó gye­reke, mint teszem az az Antus Péterné is. Nem bánom, még ha a fülébe is jut, de kimondom, a doktortól sem volt éppen rendes dolog, hogy annak a festett képű Iringánénak a legszebb kislányt osztotta ki. Pedig ahogy a szó ver, talán nem is hites ura neki Iranga. Ami igazt-igaz, mindenki előzködött a lelencosztásnál, csak éppen Csábi Péter huzódszkodott hátra, pedig egyre biz­tatta Ágó néni, már mint a felesége: no apjuk azt a kis szőke lányt — vagy ha végképp nem akar lányt, akkor azt a kis zömök gyereket. Nem — nem azt a vé­konyát, ott-ott balról, a sorban a har­madikat, akinek a térdin az a sárga folt van. De beszélhetett az asszony, az öreg legyintett a kezével, ami jelenthette azt is, hogy az asszonyl beszéd nem ér fel hozzá, de jelenthette azt is, hogy neki mindegy, akár fiú — akár lány. Pedig még Koszta a borbélylegény is, akit a kíváncsiság hozott oda, mondom, még az is biztatgatta: no tata mozogjon, mert elfogy a gyerek! Beszélhettek neki, akár a süketnek. Ö, hogy az a jóságos Isten bűnömül ne rójja, de hogyan is teremthetett ilyen csökönyös embert! Ahun ni! már alig maradt két-három lelenc, úgy szétvitték őket. Ne legyen már olyan istentelen, szól­jon oda az orvosnak, mer még csak két gyerek van! Hamar-hamar, mert a tis­­lerné viszi a szebbiket! Lássa-lássa , már el is vitte. Mit? hogy akit mindenki otthagyott? Hogy azt a kis ijedtet? Hát nincs magának szeme, nem látja, hogy az zsidógyerek? Ó, édes Jézusom, még a gondolatára is megöl a szégyen, hogy falu csúfjára akar tenni. Csábi Péter pedig tempósan, lassan odalépett az orvoshoz és kiíratta a gye­reket a nevére. Átvette a gyerek kis­könyvét s mielőtt lekezelt volna az or-I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents