Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-17 / 105. szám
1927. április 17. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. mi- és váltótörvények rendelkezéseit, a polgári perrendtartást, csődtörvényt stb. Ezzel kapcsolatban likvidálni kell a háború utáni súlyos, azonban szükséges agrárpolitikai operációkat is, amelyek szükség nélkül vagy pártokokból elhúzódnak és ami miatt az ingatlanok szükséges szabadforgalma szenved. Ezért nem juthat a szegény paraszt egy darab saját földhöz, amelyen gazdaságilag megerősödhetne. Ezt a likvidálást gyorsan keresztül kell vinni gazdaságiszocialis-jogi elvek alapján és pedig úgy, hogy eme elvek egyikét se sértsék meg. További szükségesség ebben az irányban a közigazgatás mentesítése a politikától, akár a legradikálisabb eszközökkel is. például azzal, hogy néhány évre vonják mag az állami tisztviselőktől a szavazati jogot a választásokon. Az önkormányzatok fejlesztése és támogatása lehetővé fogja tenni, hogy az állásnélküli tisztviselők munkát találja nak. Uj vasútvonalakat kell építeni — A külföldi kölcsönök megkötésére nem a legalkalmasabb az idő, mert hiszen a külföld és különösen a kapitalisták nehezen bíznak viszonyaink teljes konszolidálásában, különösen addig, amig nincsen rendezve állatni adósságunk Angliával. A viszonyok azonban most a súlyos gazdasági válság dacára is kedvezőbbek a külföldi tőke elhelyezésére nálunk, mint néhány évvel ezelőtt, ami a legutóbbi állami kölcsön megkötésénél is látszik, az ismert csoporttal kedvezőbb feltételek mellett. Ha sikerülni fog a pénzügyminiszternek saját hatáskörében a fent megjelölt tő kének ezt a bizalmát megerősíteni, akkor nagyobb arányokban is számíthatunk külföldi tőkére, például talajjavítást célokra, csatornázásokra és folyamszabályozásokra, a passzív állami vállalatok hosszúlejáratú bérbeadására, stb. Amint ismeretes, már ma is számíthatunk a külföldi tőke bejövetelére uj és jövedelmező vasúti vonalak építése céljából. Az' említett munkálatok közül a kisebbek elvégzésére jó volna belföldi kölcsönt felhasználni, amely kedvezőbb feltételek mellett volna lehetséges. A külföldi tőke tekintetében mindenesetre előnyt kell adni azoknak, akik irányunkban jó indulattal vannak, vagy legalább is nem politikai ellenfeleink. Az adóegységesítési törvény — modern és alapos — Az adóegységesítési törvény, amelyet a parlamenti bizottság már beterjesztett a parlamentnek, modern és egészséges alapon van kidolgozva és állandó megoldását jelenti az adókérdésnek. Csak jó volna abból a legelső alkalommal kidobni a rokkantadót, a katonai előfogaladót és a forgalmi adót. Ezt a törvényt idővel csak részleteiben kell majd módosítani és pedig különösen abban az irányban, hogy a személyi jövedelem adója fokozatosan növe 1 kedjék addig a mértékig, hogy az fő állami adóvá váljék, az objektív adónemeket pedig az egész országban egységesítve, át kell engedni a tartományi önkormányzatoknak, a maguk pénzügyi ellátására. Ennek a reformnak a fontossága abban áll, hogy leginkább számot vet az adófizetők szociális-gazdasági érdekeivel és ennek folytán igazságosan terheli meg az öszszes állampolgárokat. A megterhelés magassága az adókulcstól függ, amelyet az állam szükségleteihez mérten változtatni lehet. Monopol-politikánk tekintetében radikális reformokhoz kell nyúlni • úgy igazgatási, mint kereskedelmi, mint igazgatási-büntetési tekintetben. Minthogy a monopol működése nehézkes és nincsen tekintettel a gazdasági körökre, feltétlenül szükséges, hogy a monopolból zárjanak ki mindent, kivéve a dohányt és hogy adják a pénzügyminiszter igazgatása alá, aki az állami fogyasztási adók tekintetében szabadabban és elasztikusaiban kisérheti figyelemmel közgazdaságunk szükségleteit és érdekeit és ezzel szintén sokban hozzájárulhat a gazdasági viszonyok szanálásához. Aini pedig a monopoligazgatóság drákói büntetéseit illeti, a mai majdnem középkori törvény szerint és az ezzel az eljárással a lakosság nagyobb részének, a parasztságnak okozott károkat. legfőbb ideje, hogy a monopoligazgatóság munkájának ezt a részét is modernizálják, de úgy, hogy ezzel semmiképpen se ártsanak az állam érdekeinek. Maga a monopoligazgatóság nem felel meg a mai állami berendezkedésnek, mert szakértelem nélkül, nem objektiven és pártoskodóan vezetik. Az említetteken kivtil szükségesnek tartom a mezőgazdasági hitelről szóló törvénynek egy novellával való sürgős kiegészítését, hogy ezáltal annak rossz oldalait kijavítsuk. olyan módon, hogy az előirányzott eszközökkel egyenrangúan támo gassák eddigi népi szövetkezeteinket és kiépítsék azt az uj hivatalos szövetkezeti szervezetet, amely mégsem járhat sikerrel nálunk sem, aminthogy nem sikerült Franciaországban sem, alionnan lemásolták. Ugyanígy sürgősen törvényt kell hozni a szanálási kölcsönről szövetkezeteink számára, amelyek mint eminens nemzetgazdasági és szociális intézmények a háború alatt és a háború után elég kárt szenvedtek, ami megakadályozza egészséges és gyors fejlődésüket, amitől pedig sokban függ egész gazdasági fejlődésünk. A csehszlovák köztársaságban három évvel ezelőtt erre a célra 400 millió csehkoronát szavaztak meg, nálunk pedig a szövetkezeti szervezetünket egész biztos alkalmassá lehetne tenni a nép közötti hasznos működésre 20 millió dinárral. Azokból a külön jövedelmekből, a melyek a valorizációs törvényből erednek, alapot kellene létesíteni egy iparbankra, amelynek a hazai gyáripar fejlesztése lenne a feladata. szökött, mig a jegyzési iveket, mihelyt megnyitották, azonnal le is zárták. Jellemző, hogy Beogradot elárasztják uj ajánlatokkal még angol kapitalisták is, bár még nem sikerült rendeznünk hadiadósságaink kérdését Angliával. Ez egyúttal a legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy az országnak meg van az a tekintélye, amelyet tényleges állapotai és lövőjéhez képest meg is érdemel. Még kevésbé komoly azoknak a kifogása, akik azt hiszik, hogy a tervezett belső kölcsön jegyzése alkalmával, ameiy.’t véleményünk szerint csak a bankók .egyeznének, a nép különöoCn a pár »szí, szenvedne nagy károkat, mert ez megfosztaná őt a szükséges hitelektől. Ezt a belföldi kölcsönt is, a pénzügyminiszter nyilatkozata szerint, közmunkákra fordítanák és igy a nép zsebébe fog kerülni, olcsóbb kamat mellett, mint ha a bankoktól vennék fel. Magától értetődik, hogy ezeknek a kölcsönöknek meg kell felelniük az ország gazdasági és pénzügyi erejének. 5. Nekünk óriási Iáhasználatlan kincseink hevernek a földben, melyeknek kitermelésére ugyancsak óriási tökére van szükség. Ez a tőkénk nincs meg, ezért szükségünk van külföldi tőke bcöz önlésére. Ez is egyik főfeltétele a gazdasági válság megoldásának. Az én választókerületemben (Boszniában) óriási erdőkomplexumok vannak, melyekből senkinek sincs haszna. Miért ne adnánk oda külföldieknek e természeti kincs kihasználási jogát, természetesen bizonyos feltételek mellett, különösen az állami ellenőrzés tekintetében, amikor ma a népnek ki kell vándorolnia tűzhelyei mellől és idegenben munkát keresni? Vagy micsoda haszna van az államnak a Steinbeisz-féle vállalattól, (Az ország legnagyobb faipari vállalata, ma államt kezelésben. A szerk.) ha nincs abban a helyzetben, hogy ellássa azt a szükséges hitelekkel és elnézi, hogy a vállalat máról-holnapra tengődjék és egész jövedelmét pártparaziták tandemjeire és jól fizetett tisztviselőkre költse? Az államnak elsősorban deétatizúlnia kell öszszes vállalatait, ha azt akarja, hogy haszna legyen belőlük és át kell őket engednie a magániniciativának. 6. Az egyenes adók egységesítéséről szóló törvényj'avaslat az alkotmány óta, meggyőződésem szerint a legfontosabb törvény, amely máig a parlament elé került. Nem állítom, hogy ez a javaslat tökéletes, de van két jelentős tulajdonsága: először, technikai szempontból jobb. mint akármelyik tartományi törvény és másodszor, ez a javaslat egy jogállam alapvető elvét viszi keresztül, hogy t. i. a törvény előtt minden polgár egyenlő. Mi történik Albániában ? Rómába vitték az országból az aranyat — Jegybank, amelynek működése ellen a pénzügyminiszter tiltakozik — Komitácsi-bandát szerveznek az o'aszok Hogy készítik elő a háborút ? Kulundzsics Bogoljub: 1. Az uj költségvetésben lefektetett reformok és a széleskörű felhatalmazások, amelyeket egy elismert szakminiszter kapott a pénzügyi törvényben kétségtelenül hozzá fognak járulni gazdasági válságunk szanálásához. Ezeknek a reformoknak azonban csak akkor lesz meg a kívánt hatásuk, ha nem zavarják meg azokat a lelkiismeretlen professzionista politikusok akciói, akik a személyes és pártharcokban anynyira mennek, hogy még saját hazájuk tekintélyét is lerombolják. 2. Ami a gazdasági válság megoldásához szükséges egyéb intézkedéseket Illeti, azoknak elsősorban modern fiskális törvények meghozatalában kell állania, azután alkalmas állami funkcionáriusok káderjének a kiképzésében és végül pártviszonyaink konszolidálásában. Ex volna. a legrövidebb válasz az ön első két kérdésére. 3. A valutapolitika tekintetében az én szerény véleményem az, hogy az egyedüli jó politika az, amely összhangban áll a ma reális érdekeivel, ez pedig a dinár stabilizálásának politikája a mai nívón. 4. Annak, hogy a mai viszonyok között az ország termelő ereje emelkedjék, egyik fő feltétele kedvező beruházási kölcsönök megkötése, elsősorban külföldieké azután pedig, ha lehetséges, belföldieké. Nem jogosult azoknak a kritikája, akik azt állítják, hogy most nincs itt a kedvező időpont ezeknek a kölcsönöknek a megkötésére. Ezekre a pesszimistákra legerősebben rácáfol az uj Bleer-kölcsön megkötése, amelynek 86 százalékos kibocsájtási árfolyama a tényleges jegyzésnél 92-re Beogradból jelentik: A Dácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott a Beogradban élő albán emigráció egyik vezetőjével, dr. Kortsha Djevattal, aki nemrégiben menekült el Albániából. Dr. Kortsha a bécsi egyetemen szerezte a doktorátust, régóta harcol Albánia függetlenségéért. Jelenleg a beogradi egyetemen az alhán nyelvet tanítja. Az albániai viszonyokról dr. Kortsha a következő érdekes dolgokat mondotta el munkatársunknak: — Albánia ma már nem önálló állam, hanem inkább olasz kolónia. Albánia ügyeit nem Tiranában intézik, hanem Rómában és Mussolinit illeti meg mindenben a döntő szó. Hogy ez igy van, erre csak egy példát hozok fel. Az albán nemzeti bank albán papírpénzt adott ki. Az albán nemzeti bank olasz tőkével alakult meg és ezért néhány hónappal ezelőtt az albán pénzügyminiszter egy körjegyzékben tiltakozott az ellen, hogy az albán állampolgárok ezt a papírpénzt elfogadják. Az albán pénzügyminiszter tudta, hogy az albán emiszsziós banknak nincsen egyéb célja, minthogy felszívja az országban forgalomban levő aranypénzeket. A pénzügyminisztert nem sokat kérdezték és az aranypénzt már el is vitték Rómába. Az albán parasztoknak pedig odaadták az albán aranyért az olasz nyomású papirpén zeket. Albánia jelenlegi teljhatalmú ura, Achmed Zogu — mint minden zsarnok — csak arra gondol, hogy minél tovább maradhasson uralmon s e cél érdekében az egész országot kiszolgáltatta Olaszországnak. Az albán csendőrség és a katonaság ma teljesen az olaszok kezében van. Minden katonai Intézkedés, amely Jugoszlávia ellen irányul, olasz inspirációra történik. A tiranai olasz követség albán-macedón komitácsi bandákat szervez, amelynek az a célja, hogy Délszerbiában és Macedóniában forradalmi megmozdulásokat készítsen elő. Pénz, fegyver, munició és mindenféle hadianyag Albániába naponta érkezik Olaszországból. Minden hajón, amely Bariból, Brindisiből vagy Triesztből jön, százával jönnek olasz katonák s tömegesen jön a katonai felszerelés. Az olasz katonaság nagyrésze természetesen polgári ruhában van. Éppen ma érkezett jelentések szerint Durazzoban az olasz katonák száma ezernél is több. Ezek a katonai előkészületek odairányulnak, hogy Délszerbiában és Macedóniában gyors kirobbanást idézzenek elő. — Az olaszok nagyarányú előnyomulásának az az oka, hogy ma Albániát bűnös emberek kormányozzák. Az albán nép teljesen elvesztette szabadságát. Minden falu el van árasztva kémekkel, akik rnég az emberek gondolatait is kifürkészik. Az ország intelligenciája ma emigrációban él, legalább 700—800 tanult ember nyomorog ma a világ különböző részein. Az emberek, különösen a földművesek helyzete tarthatatlan és egyáltalán nincsen szükség arra, hogy az albán emigránsok valamilyen akciót indítsanak, az albán forradalom magától log jönni. — Nagy baj, hogy az albán emigráció ma nagyon széttagolt. Fan Noli nem vezetője az albán emigránsoknak, csak egyik előkelő tagja a bécsi emigrációnak. Fan Noli ma inkább irodalommal foglalkozik, mint politikával. Az emigránsok háta mögött áll ma már az egész Albánia és Achmed Zogu napjai meg vannak számlálva. Ha 1926. novemberig Jugoszlávia nem támogatta volna Achmed Zogut és az emigráció nem veszekedett volna, akkor már régen más viszonyok lennének Albániában. — Az olaszok tovább folytatják Albánia kolonizálását s félő, hogy nemsokára háborúra kerül a sor. Azt hiszem azonban, hogy Mussolini meg fog ijedni a háborútól. De ha mégis háború lenne, akkor az albán nép a fasiszták ellen fog fegyvert. — Jugoszlávia sem ismerte fel mindig teljesen külpolitikai érdekeit és különösen, az albán kérdésben nem látták Beogradban tisztán azt. hogy mi volna a tennivaló. Beogradban adták ki azt a jelszót, hogy a Balkán a balkáni népeké. Ez a jelszó nyugalmat, békét és gazdagságot jelentene különösen akkor, ha ezt a jelszót nemcsak a Balkán-népek, hanem az összes nyugati hatalmak a magukévá termék. — Ma az albán petróleumért és Olaszország Földközi-tengeri hegemóniájáért dúl a diplomáciai harc és a kis államoknak nagyon meg kell gondolniok, hogy ki mellett és kiért akarnak állást íoglatni. 0. «U Az elismert divat 677 POUDRE MON PARFÜM BOUR JOIS-PARIS T