Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-16 / 104. szám

1927. április lt>. BACSMEUZH NAPUJ 9. oldal. FI Lili ——----­A sterelem korbácsa (Bem ntettó a Korzó-moziban) Párisi Karnevál. Csupa fény, pompa csillogás, mintha minden oszlop, a kert, a fák, minden dús aranyból volna. Vará­zsfa, puha tavaszéccaka, szerelemőrzö vagy tetjhold, minden, mintha élne, li­hegne, mintha itt volna köztünk, körülöt­tünk, fölöttünk... Argentinjai kis falu. Düledező, rozzant viskók, melyek nekitámaszkodnak a itegjwiásaknak és a hegyek mögött fe­liér homokmező, mint nagy sima szűzi hó­­lepel. Viharos őszi éjjel. Mint vakító sár­fia szitakötők pattannak az égből a vil­lámok. Robban a gát... és a viz rohan, pusztít, tipor. Feszülő izmok, siró asz­­t zcn^pk. az egész jelenet egy lángész gondolata, mely egyetlen jajkiáltást le tud festeni. Fred M'Wo-nak ez a második filmje. Az első Ben-Hur volt. Ez a film nem ma­rad az előbbi mögött. Más... másként szép. másként bámulatos, másként szem­fényvesztő. Vannak jelenetek, melyek tö­kéletesebbek. mint a Uen-Huréi. Fred Níblo a színészek után választja a dara­bot. Szereplői tökéletes művészek. Antonio Moreno: határozott, ko­moly, izmos, valódi férfi. Nem Valentino és nem Roman Novarro, Nincs benne semmi nőies szépség, igazi férfi, egész teste csupa erő. Greta Garbo.,, »Asz­­szony, aki nem kér semmit és mindent elvesz.« Csodásán, mámoritóan szép nő. Alakja káprázatos, szemében örök gú­nyos mosoly, 3 Démon mosolya, mely­­lyel megőrjít minden férfit. Nincs semmi fölösleges ebben a film­ben, nincs semmi, ami nem művészi. Nem az, amit vártunk... több, sokkal több. IQu—o.) i mezőgazdasági statisztika, 21. mezőgaz­dasági termények, 22. tejtermékek. 23. mezőgazdasági ipar. A kiállítás idejéről és a kiállításon való részvétel feltételei­ről egy legközelebbi gyűlésen határoz­nak. A kiállítás iránt gazdasági körök­ben nagy az érdeklődés. Árlejtés rádiófelvevö készülékekre a petrovaradini repülö-paraocsookságflál. Noviszadról jelentik: A petrovaradini repülőparáncsnokság árlejtést irt ki meteorológiai jelentéseket felvevő rá­diókészülékekre. Az árlejtés május 5-én jár le, amikor délelőtt tizenegy óráig tartoznak a résztvevők a szükséges ok­mányokkal ellátott ajánlataikat a petro­varadini repülőparancsnokság technikai osztályánál benyújtani. Általános és részletes tájékoztatást minden munka­napon délelőtt tizenegy és tizenkét óra között ad a technikai osztály. Kaució $HS állampolgárok részére az ajánlott összeg öt. százaléka, idegen állampolgá­rok részére pedig az ajánlott összeg tiz százaléka, amelyet az árlejtés napján délelőtt tiz óráig keil letétbe helyezni a technikai osztály pénztáránál. KINTORNA Közgazdaság Egyesületbe tömörültek a noviszadl és petrovéci konslótermelök. Noviszad­ról jelentik: A noviszadi tőzsde helyi­­végében pénteken délután tartották ala­kuló gyűlésükét a noviszadi és petro­­váci komlókeresekdők. A gyűlésen meg­alakították a noviszadi ós petrováci konilókereskcdők egyesületét. Ideigle­nes elnöknek König Adolf noviszadi kom­lókereskedőt választották meg és dr. Petrovics Bránkó tőzsdei titkárt meg­bízták az alapszabályok elkészítésévé!. Az egyesület székhelye Noviszadon, fiókszékhelye Petrovácon lesz. A szombori Pénzügyigazgatóság elké­szítette az 1924—1926. évi forgalmi adó­kimutatást. Szomborbói jelentik. A som­bor! pénzügyigazgatóság elkészítette az 19-26. évi forgalmi adójavaslatokat. A ja­vaslat a szombori városi adóhivatal 2$. szánni helyiségében I5-tőI kezdve nyolc napon át megtekinthető. A forgalmi adó tárgyalásait 15 nap múlva megkezdik. A pénzügyigazgatóság közéi az érdekel­tekkel. hogy a tárgyalásra kerülő adó­zók névsorát egy nappal a tárgyalás 'előtt függesztik ki a szombori adóki ve fő -bizottság hivatalos helyiségének ajtajá­éra. idézést azonban a tárgyalásra senki nem kap. Mezőgazdasági kiállítás Sztaribeese­­jep. Sztaribecsejről jelentik: A sztár be-' cseji járás gazdakörei még a műit év­ben nagyobbszabásu mezőgazdasági 'ki­állítás megtartását határozták el. A ki­állítás szervezőbizottsága szerdán ülést tartott Pavlovié* Szioján tartományi képviselő elnökletével. A gyűlésen ösz­­szeállították a kiállítás programját, a mely az alábbi osztályokra fog osztani: 1 Állattenyésztés és állategészségügy, 2, lokiállitás, 3. szarvasmrhakiállitás, 4. sertéskiállitás, 5. juhkiállitás, 6, ba­romfi- és liázinyuikiállitás, 7. gálán b­­kiáilitás, 8. ebkiállitás. 9. méhészet. KI halászat, 11. vadászat, 12. folyam- és ármeütesitési osztály. 13.' talajjavítás és műtrágya, 14. növénytermelés és neme­sítés, 15. növényvédelem, 16. szőlészet és borászat, 17. gyürnolcsészet, 18. konyhakertészet. 19. virásrkertésj>et. 2fl.--*• Mondja csak: szakácsnő, hogyan különbözteti meg az öreg tyúkot a fia­taltól? . — A fogakról! — De hisz a tyúknak nincs is foga! — De nekem van! . * — Ez veszélyes operáció, öt közül egy sikerül csak! — Oh, doktor ur! — Csak legyen nyugodt, barátom, ezen a héten négyet már elfuseráltam! * A kültelki iparoskörben táncmulatságot tartottak s egy szabólegény addig ok­vetet! nkedett egy lány körül, amíg a hölgy lovagja le nem mért neki két po­font. A bál nyugodtan folyt tovább, mire a szabólegényre rátámadtak a barátai: Micsoda? És te nyugodtan tűröd, hogy nyilvános helyen felpofozzanak? Zsebrevágod a pofont és még tovább táncolsz, mintha semmi sem történt Völlig?’" — Hát mit csináltam volna? — szólt a hékeszerctő szabólegény. — Elvégre bálban vagyok! Csináljak talán skanda­lumot, hogy az egész mulatságomat el-Ko'm az országúton bandukol, egy­szerre csak közvetlen mellette lezuhan eg : repülőgép és belefuródlk a földbe.- Hé — kiabál rá Ko'in — csepp híjjá, bog'v cl nem gázólt. Nem tud maga tül­kölni? Sívp FRÄNK+EliliER, VlK&ilä« Dana: BezHán 505 (+ 35), Bogojevó 488 (4-30!. Yukovár 400 (-1- 44'). Palán­­ka .'-80 f-r 14). Noviszad 38? <+ 1-0, Zetiltm Jót: (fi), Pruicsevó 386 (—2), Rzmcdcrevó 447 (— 4), Orsóvá 388 (- 2). Dráva; Osz’jtk 284 (+• 46). Sza­vú, Mitrovica. 360 (— 2), Beograd 346 ((.), T.sza: Szenta .>46 (4- 10), Sztar.be- Csej 288 (— 12), Titel 4)0 (+16). D I ftV\/M C a ni* t fehér Kgc* Di-UAYi'it itsnimiiM. Ami ezt az árat illeti, az teljesen meg­felel a kép beszerzésénél fölmerült költ­ségemnek, amelyekhez csak azt a negy­venezer frankot számítottam hozzá, amit ön Híjul tűzött ki elfogatásom esetére és többszöri felszólításom ellenére sem vont még vissza. Ha ön azt kérdezné, hogy lehettem olyan vakmerő, hogy önnek a Fólies Bergerében bemutatkoztam, akkor azt felelem, hogy gondolja csak meg: abban az időben, amikor ön engem mint Duval műkereskedőt ismert, a bajusz arcom egész alsó részét eltakarta. Ezenkívül nagy különbség van egyazon arc között ha csupán az egyik szem látható, avagy mind a kettő és végül ezt a különbséget még erősen lehet fokozni, ha az ember egy kis belladonnát használ. Mindezek ellenére ön már gyanakodni kezdett ránt amikor a bárban együtt voltunk. Csöp­pet se kecjvetlenitse Önt el az, hogy bi­zalmatlansága azonnal eloszlott, amikor Lavertissc a döntő pillanatban Poliphe­­mos-maszkban felbukkant a foyerban Ez a legélesebbenlátót is eltérítette volna a helyes nyomtól. Ezzel ’ szemben csodálkozom azon. bogy nem vek elég figyelmeztetés az ön részére az a név. amely alatt bemutat­­koztam. »Personne« azt jelenti, hogy lenki és tioétf milyen szerepet játszott ez i név Odysseusnak Poliphcmossal való kalandjában, azt ön valószínűleg jól tud­ja. Senki volt az, aki a furfangos Cyk­­fcpsot legyőzte — és senki más! Fomtk még, találkozni más homéroszi kalandokban is? Hálás barátai Persontie Rivoire — V.- alias Coiiin alias Lavertissc«. Et dona ferrent >s — Ismétlem, uram, bogy legjobb tu­dásom szerint bíráltam meg a képet! Még most is alig tudom ejhinni, hogy tévedtem. — De hiszen látja, hogy mit ir ebben a levélben! És itt vannak a gummi uj­jak is. — Látom a halott mesterek kezének ezt az utánzatát és borzadok... Nlcolc Ferrand már huszadszor vizs­gálta meg á gummi ujjakat, Rafael és Jórdaens ujjlenyomatainak Lavertissc által készített hü másolatát, amelyeket reszkető kezében tartott. — Csigolyáról csigolyára, vonalról vonalra megegyeznek az eredeti ujile nyomatokkal! Milyen cselekedetekre ké­pes az emberi álnokság! Borzalmas. Alkyon Argyropoulos fenyegetően emelte fel az öklét egy láthatatlan ellen­ség felé. — Egyszer mégis csak megtalálóm még a gazembereknek ezt a királyát, de akkor jaj lesz neki! Essctai hamar! De másról akarok önnel beszélni! A miiértő érteimetleniil nézett rá szem­üvege mögül. — Talán vásárolt más valamit is? Kí­vánja hallani az Ítéletemet? A milliomos élesen nevetett. — Ezekkel a gummi ujjakkal a kezé­ben még kérdi, hogy hullani akarom-e újabb Ítéletét?! Nem, barátom, erre már nem vagyok kiváncsi! Ferrand nr citromsárga arca narancs­színűvé pirult. — Ismétlem, hogy legjobb tudásom szerint hoztam meg ítéletemet az ön ké­péről — mondta remegő hangon- ökom van most már sajnos arra, hogy ké­telkedjem Ítéletem helyességében... úgy látszik téves volt... szóval... téves volt, de ez még nem jogosítja önt fel arra, hogy... Végre is. mit kíván tőlem, ha nem mübirálatot? — A segítségét kívánom — mondt* határozottan a milliomos. A szemei hol fátyolosak voltak, hol meg tűzben égtek, amint tovább beszélt: az egyik percben mozdulatlanul állt, a kezét égnek emelve, majd a következő pillanatban már mint az őrült robogott fei-alá a szobában, ahol az asztalokon, székeken, a kereveten és a padlón köny­vek, folyóiratok, képek és rézmetszetek feküdtek szanaszét, óriási tömegben fel­halmozva. — Menjen a Louvreba! — kiáltotta Argyropoulos. — Menjen a British Mú­zeumba. vagy bármelyik más múzeum­ba! Mindenütt a márványszobrok egész erdeiét fogja látni, nemesíormáju tago­kat, büszke profilokat, az izmok halhatat­lan ritmusát. Ki adta mindezt? Hellasz! Honnan származnak? Hellaszból! És ho­gyan szerezték meg mindezeket? Aján­dékba kapták? Vagy megvették? De­hogy! Elrabolták, vagy legjobb esetben nevetséges összegeket fizettek értük tu­­datlan embereknek, akik megtalálták ezeket a műremekeket, vagy korrupt kormányoknak. Holott nem is lehet aranyban kifejezni ezeknek a műreme­keknek az igazi értékét! A Louvrcban őr­zik a milói Vénust. Hogy került ez a szobor Franciaország birtokába? Egy francia diplomata, Riviére marquis vette heg hatezer frankért egy görög paraszt­tól, aki megtalálta. Ma Franciaország ál­lami adósságainak a felét kifizethetné az értékéből! A British Muzeum legnagyobb értékeinek egyikét pedig Lord Elgin, egy másik diplomata rabolta el és ezzel hal­hatatlanná lett. Zeusra, ha a Banque of England csődbe menne, Nagybritanniá­­nek nem volna jobb zálogra szüksége ezeknél a görög műremekeknél, ha köl­csönt akarna felvenni az Atlanti-óceán túlsó részén lakó uzsorásoknál! Monsieur Ferrand a torkát köszörülte. — Lehet, hogy önnek igaza van — mormogta. De mi köze ennek ahhoz a segítséghez, amit tőlem kíván? A milliomos most halkabban folytatta, de szemei továbbra is tűzben égtek. Tíz percen keresztül beszélt, anélkül, hogy Monsieur Ferrand félbeszakította volna. Amikor végre elhallgatott, sokáig tartott, sínig a mílértö annyira összeszedte ma­gát. hogy megszólalt. — ön... ön azt mondja... hogy nem hajlandók önnek eladni... visszaadni... — Igen. — És azt akarja, hogy most én le­gyek segítségére?... — Úgy van. — Hogy merészel nekem ilyen aján­latot tenni? Azt kell hinnem, hogy ön nincsen tisztában azzal, hogy ki va­gyok . . . — Dehogynem. Épen azért, mert tu­dom . . . A milliomos élesen nézett a házigaz­dára. — Ön nagy hírnévre tett szert egy találmányával. Ön azt hiszi, hogy a fest­mények valódiságát meg tudja állapítani azáltal, hogy megkeresi rajtuk a halott mester ujjlenyomatát. Ezt a tételt azon­ban a gazfickók királya megdöntötte. A müértő elsápadt. — A világ még hisz az ön tételében Még senki sem tud arról, hogy milyen kevés alapja van az ön hírnevének. Ha ön segítségemre lesz, nem is fogja senki­­sem megtudni. Monsieur Ferrand citromsárga arc-', hirtelen zöldszint váltott. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents