Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-15 / 103. szám
1927. április 15.______________ BÁCSMEGYE1 NAPLÓ ________________________________5. oldal. A horgosi paprikapor Szabad~e ka orica iszttel keverni a paprikát ? Szentáról jelentik: A szentai járásbíróság csütörtökön tárgyalta Rózsa Kálmán horgosi malomtulajdonos paprikahamisítási pőrét, aki rendelésre kukoricaliszttel keverte az őrölt paprikát. Szubotics Gyúró járásbiró a helyszínen, a horgosi községházán tárgyalta az ügyet. Rózsa a bíró kérdésére előadta, ogv egyik szuboticai kereskedő cég megbízásából külön őrölte a paprikát és külön a kukoricát, az őrlés után keverte össze az édes, finom horgosi paprikát ; z olcsó kukoricaliszttel. Az ilyen papri'{x ezen a vidéken teljesen használhatatlan; nem is lehet főzési célra felhasználni. A kereskedők különösen Macedóniába szállítják, ahol kilogrammonként nyolcas dinárért veszik meg. Az egészségre ■■■& ötven százalékos keverék különben sem ártalmas. Azelőtt az ilyen kevert, festett paprikát Görögországból és Spanyolországból importálták Macedóniába. A szuboticai cég rendelése előtt, mely kilencven métermázsa paprika előállításáról és keveréséről szólott, nem is sejtette, hogy a paprikamalomban kukoricát is lehet őrölni a paprikához. A bíró kérdésére, hogy jobbminőségü paprikát a környékbeli piaci árusításra késziteít-e, kukoricaliszttel keverve, kije : lentette, hogy kevert paprikát soha forgalomba nem hozott, csupán merkantil célra készített negyven métermázsa ke-, vert paprikát. A bíróság a többi ügyirat beszerzésére a tárgyalást bizonytalan időre elhalasztotta. Elfogták a határon Szemző Gyula volt titkárát Bernhardt Mihály útlevél nélkül a \art átszökni a határon, mert ndapestei azzal vádoltuk, hogy jugoszláv kém Szomborból jelentik: A határrendőrség szerdán Bacski-Bregnél a határon elfogta Bernhardt Mihály szombori illetőségű budapesti lakost, aki útlevél nélkül akart átjutni a határon. Bernhardtót a határrendőrség átadta a szombori szolgabiróságnak, amely a szombori ügyészség fogházában helyezte őrizet alá. Bernhardt érdekes egzisztencia, akinek neve az utóbbi években nagyon gyakran szerepelt a budapesti lapokban. Bernhardt Mihály Szemző Gyulának a botrányairól hires volt bajai főispánnak volt a titkára es cselekvő, vagy szenvedő részese volt a volt bácskai földbirtokos valamennyi botrányának. Három év előtt Bernhardt Szemző Gyulával együtt beutazta egész Európát és valutát és cigarettát csempészett, később azonban a titkárnak differenciái támadtak gazdájával és Bernhardt leleplezte Szemző üzelmeit. A méltóságos sverCert ekkor egy ízben százhúsz millió, majd negyven millió korona pénzbírságra ítélték. Ettől kezdve Szemző és a titkár között valóságos háború kezdődött. Az első ütközetet hírlapi nyilatkozat-bombákkal vívták meg. mig a' csata második fázisa a büntetőtörvéuyszékcn folyt le, ahol nem kevesebb, mim tizennégy rágalmazási és becsületséftési pert indítottak egymás ellen a szembenálló felek. A harmadik ütközet már valóságos vérre ment és egy súlyos sebesültjc veit: a titkár, akit egy éjjel Szemző Gyula és fia, továbbá a szintén szombati származású Vojnics István azzal az ürüggyel, hogy fontos ügyben tárgyalni akarnak vele a Szarsa vendéglőbe csaltak, azután autón kivitték a Hungária-utra és ott úgy megverték, hogy raásrtap reggel vérbefagyva találták meg a járókelők. Szemző Gyula és társai ellen eljárás indult súlyos testisértés miatt, de a hatóságok — mint Bernhardt a szombori íőszolgahiróságon vallomásában előadta — azóta a titkárt is állandóan zaklatták és követelték, hogy igazolja, hogy magyar állampolgár. Bernhardt, aki Szemzővel együtt költözött Szomborból Magyarországra, elmulasztott optálni és így nem szerezte meg a magyar állampolgárságot, a miért most kellemetlenségei ’ voltak. Bernhardt elmondotta, hogy legutóbb Szemző vádaskodására azt fogták rá, hogy jugoszláv kém és ezért kellett menekülnie. A föszdgabiróság minden valószínűség szerint jogosulatlan határátlépésért elzárásra Ítéli a sokat hányatott titkárt és ha nem tudja igazolni, hogy jugoszláv állampolgár, a büntetés kitöltése után visszatoloncolják Magyarországba. A megyei vagyonfelosztása tárgyában, amíg ez a kérdés a trianoni béke 256/249. szakaszai szerint nemzetközileg nin-« csen rendezve, addig nem kerül felosztásra. A vármegyei iratok Szomborban és Becskereken megmaradnak Használat tukra vonatkozólag uj szabályrendelet fog intézkedni. A vármegyei alapok, alapítványok 1927 október l-ig a beogradi állami Jelzálogbankba beszolgáltatandóte. A gyámpénztárakról, alapokról, alapítványokról külön szabályrendelet fog intézkedni amelyet a Jelzálogbankkal egyetértésben fogják kidolgozni. A rendőri büntetőintézkedések csakis az állami hatóságoknak vannak fenntartva. Azok a fegyelmi ügyek, amelyek még nincsenek befejezve, anyagi részükben a régi fegyeflmi intézkedések, alaki részükben az uj fegyelmi rendtartás szerint kell elbírálni. Fegyelmi ügyekben a tartományi állandó választmánynak kezdeményező és panaszjogd van. A megyei vagyon felosztását egy három tagból álló vegyes bizottság fogja elvégezni, amelynek egy tagját a belügyminiszter nevezi ki, egy-egy tagot pedig az érdekelt vármegyék küldenek ki. A felosztást a leltári állapotok szerint kell végrehajtani. A megyei vagyon gondnoka az illetékes tartomány állandó választmányi tagja. A belügyminiszter a vármegyei tisztviselők nyugdíjára külön kezelést rendel el, 1927 október 1-ig a nyugdíjalapokkal szemben fennálló követelések rendezendők. Minden nyugdíjalap és alapítvány egy igazgatóság hatósága alá kerül, amely nyugdíj ügyekben elsőfokon dönt, második fokú döntésre a belügyminiszter az illetékes. A főispán! és a szolgabirói hivatalok és lakások továbbra is erre a célra szolgáinak, anélkül, hogy ezekért az állam kártérítést fizetne. A vármegyei végleges Zárszámadásokról uj szabályrendelet fog intézkedni. A belügyminiszter rendelete ezenkívül még számos közigazgatási részlet-kérdésben intézkedik. A rendeletet szombaton küldték el a vármegyék és a tartományok illetékes hivatalaihoz. Marconi válik A Szentszék felbontotta a hires feltaláló h :?a sigát Londonból jelentik: Marconi értesítést kapott Rómából, hogy a Szentszék há- ' zasságjogi törvényszéke felbontotta házasságát. A szikratávíró feltalálója sok évvel ezelőtt egy angol nőt vett feleségül, akivel évek óta állandóan Londonban élt'. A házastársak között azonban a viszony már hat évvel ezelőtt elhidegült és ezért közös egyetértéssel elhatározták, hogy elválnak. 1923-ban indította meg a válópert Marconi és miután Olaszországban nincsen lehetősége a válásnak, Fiumébe költözött ahol ebben az időben még a magyar polgári törvénykönyv volt érvényben és ott indította nieg a válópört felesége ellen A fiumei törvényszék ki is mondotta a válást és feltűnő volt, hogy nyomban ezután Fűimében is életbe 'léptették az olasz polgári törvénykönyvet, mintha csak az olasz kormány alkalmat akart volna adni a nagy feltalálónak arra hogy kényelmetlenné vált házasságát felbonthassa. Miután azonban Marconi annakidején egyházi esküvőt is kötött, a Szentszékhez fordult a házasság kánoniogi felbontására vonatkozó kérelemmel ós erre a kérvényre érkezett most meg a válasz, amely szerint a Szentszék felbontotta a. házasságot. Olaszországban úgy tudják, hogy Marconi újból nősülni készül és már a legközelebbi jövőben házasságot köt egy előkelő családból származó olasz nővel, akihez már régi szerelem fűzi. Borzalmas vasúti katasztrófa a briinni pályaudvaron Eddig öí Halottja é® negyvenöt ulyos sebesültje van a katasztrófának — Három u as megörült — Letartóztatlak az e.yik vonat fűtőjét és mozdonyvez tőjét Brünnből jelentik: A brünni pályaudvaron borzalmas vasúti szerencsétlenség történt, melynek okát eddig még nem tudták pontosan megállapítani. A katasztrófának öt halottja és közel százhúsz súlyos sebesüítje van, akik közül többen a halállal vívódnak. A 731-es számú munkásvonat, amely Austerlitz állomásról indul ki és hat óra harminc perckor kell Brünnbe érkeznie, reggel három perces késéssel robogott a pályaudvarra. Ugyanebben az időben futott be a pályaudvar ellenkező oldalán!: Zastávka külvárosi állomásról egy másik munkásvonat. Az austerlitzi munkásvonat ugyiátszik elnézte a jelzést és néhány méterrel a megengedett határon túl előbbre futott Ezzel elzárta a zastávkai munkásvonat útját, amely mérsékelt sebességgel ugyan, de mégis nagy erővel robogott be a pályaudvarra. A vonat mozdonya félcldalt nekiszaladt a másik vonat mozdonyának és ossz ©rombolta annak tengelyét, szolgálati kocsi át és a szó szoros értelmében darabokra törte a szolgálati kocsi után kővetkező három szeiné'ykocsit. amely tömve volt Brünnbe igyekvő munkásokkal. A két mozdony összeütközése ö'yan erős volt, hogy a zastávkai mutikásyonat négy kocsija is kiugrott a sínéiből és ráesett a Magas pályatestet övező vaskerítésre. ar Csak a véletlennek köszönhető hogy ezen a helyen van a pályaudvar erős talapzatu, betonba ön * 1928 tött szemaforja, amely feltartotta a felborult kocsikat, különben ezek menthetetlenül lezuhantak volna a nyolc méter magas pá'yateströl a vasút alatt húzódó külvárosi uccába. Néhány perccel a katasztrófa után nagyszámú mentő- és rendőrlegénység jelent meg a helyszinen. A pályaudvart irtózatos sikongás kiabálás és hörgés töltötte meg. A mentők a délelőtti órákban százhúsz sebesültet szállítottak be a különböző kórházakba, akik közül nyolcvanat beköltözés után elbocsátottak, negyvenhatnak az állapota rendkívül súlyos. A déli órákig a három halotton kívül még ketten klszenvedtek a kórházban két munkás pedig, akiken a délelőtti órákban operációt végeztek, haldoklik. Tizenegy sebesült állapota az orvosok véleménye szerint reménytelen. A sebesülések legnagyobb része törés és züzódás, de ezenkívül több munkás í súlyos agyrázkódást szenvedett. I hárman pedig megörültek az Izgalmaktól úgyhogy be kellett őket ( • szállítani az elmegyógyintézetbe. IA négy kisiklott személykocsi utasai j csak könnyebben sebesültek meg. de néhány munkás a kitört ablakokon keresztül lezuhant a nyolcméteres mélységbe és súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrség á 731. sZámu. munkásvonat mozdonyvezetőjét és fűtőjét lc- I tartóztatta. Likvidálták a vármegyéket A beliig . miniszter rende e ileg Intézkedett a régi vármegyei szervezet filoszlatásáro*, a tisztviselő«; átvételéről és nyugdíjazásáról Április elsejével megszűnt a vármegye Beogradból jelentik: A Szluzsbene Novine pénteki száma közli Makszimovics Bózsó belügyminiszternek a vármegyei törvényhatóságok likvidálásáról szóló 7250. számú rendeletét. A rendelet elöljáróban kijelenti, hogy a tartományokká’ megalakított uj önkormányzati szervek és az állami hatóságok közötti hatásköri kérdéseket egy uj, külön rendeletben fogiák szabályozni. Az uj rendelet főbb intézkedései a következők: a belügyminiszter a különböző vármegyei bizottságok tagjait azonnali érvénnyel felmenti a megbízatások alól. A vármegyei tisztviselőkre vonatkozólag c'yan intézkedéseket tesz, hogy azok a tisztviselők, akik önkormányzatok útján nyerték el az állásukat, azokat 1927 április elsejével nyugdíjazza, ha őket az uj önkormányzatok nem vették át. 1928 április elsejéig a tartományok kötelesek az árvaszékeket átvenni, az átvételig az- árvaszékek állami hivatalok lesznek. Azokat a vármegyei tisztviselőket, akiket az áltatni költségvetés terhére neveztek ki, 1927 május 1-ig a beogradi, a bácskai és a szmederevói tartományok főispáni hivatalaiban fogják szétosztani. A vármegyétől átvett főispán) tisztviselők címe módosul, amennyiben a főjegyzőkből és a máspctíőjegyzőkből titkárok lesznek, a vármegyei jegyzők és. a közigazgatási gyakornokok a fogalmazó (pisar) címet kapják. A kezelőtisztviselőket — irattári tisztviselőknek nevezik. 1927 április 1-ével az összes vármegyei tiszteletbeli állások megszűnnek. Április 30-ig Raics Szvetiszláv bácskai alispán átadja a hivatalát és rendelkezési állományba kerül. Ugyancsak ezen a napon az alispáni bélyegzők is forgalmon kívül kerülnek. A likvidálást természetesen a torontál-te.mesi alispáni hivatalban is végrehajtják. Mivé' a beogradi főispán nem rendelkezik kellő helyiséggel, a beogradi főispáni hivatal egy “része Velikibecskereken marad, amelyet egy referens fog vezetni. Ezentúl a községi határozatokat a tartományi állandó választmány hagy ja lóvá. Kivéve a törvényhatósági vét rosok határozatait. Érvényben maradnak azok a régi magyar rendelkezések, amelyek a községi adóalap megállapítására vonatkoznak, ugyancsak érvényben maradnak a régi magyar közszállitási szabályrendeletek is. A községi tisztviselők fegyelmi ügyei a főispán hatásköre alá tartoznak. A muraközi árvaszéki ügyek 1928 április l-ig átadandők a maribori tartománynak.
