Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-13 / 101. szám

9 oldal 1927. április 13. BÁCSMEGYEI NAPLÓ KINTORNA —■ Tudnál szeretni akkor is, hogy ha szegény volnék? — Hogyne. Úgy szeretnélek, mint a nővéremet! * Egyik vidéki városban kertészeti ki­állítást rendeztek. Általános feltűnést keltett egy különös formáu fácska. Az érdeklődők nagy csoportban álltak meg a fa előtt és valaki megkérdezte egy kertészeti szakembertől: — Milyen sajátságos alakzat! Mes­terséges? — Természetes. — Ne mondja! Természetes? — Dehogy is! Mesterséges. — Gondoltam míngyárt, hogy mes­terséges! — Természetes! — Hát most már miben maradunk? Természetes vagy mesterséges? — Mesterséges... Természetes! * Kohn szomorúan megy az nccátl és találkozik. Grünnel, aki megkérdi: — Mi az, Kohn, miért vagy olyan szo­morú? — Borzasztó bajban vagyok. — fis pedig? — Képzeld, egy félév előtt örököltem százezer dinárt, négy hónap előtt nyer­tem az osztálysorsjegyen ötszázezer di­nárt, két hónap előtt leltem az uccán egy pénztárcát hatvanezer dinárral, egy hónap előtt a tőzsdén nyertem kétszáz­ezer dinárt, két hét előtt rám maradt egy nagybátyám után két ház.- Na és? — Na és azóta, mintha csak elvág ták volna. TŐZSDE Zürich, ápr. 12. Zárlat: Beograd 9.135, Paris 20.365, London 25.245. Newyork 519 hétnyolcad, Brüsszel 72.25, Milánó 25.30. Amszterdam 208, Berlin 123.30, Becs 73 egynyólcad. Szófia 3.75. Prága 15.39, Varsó 57.95, Budapest 90.75, Bu­karest 3.20. Beograd, ápr. 12. Zárlat: Paris 224.50 —222.50. London 277—276.20. Newyork 56.95—56.75, Brüsszel 7.905—7.935, Genf 10.97—10.94. Milánó 276.82—274.8?, Ber­lin 13.5321—13,502). Bécs 8.035—8.003 Prága 169.10-—168.30. Budapest 9.975— 9.95. Bukarest 35—34.50. Sžaloniki 75.25—75.75. Noviszadi értéktőzsde, ápr. 12. Hét­százalékos beruházási kölcsön, keres­let 86, kinálal 86.50 dinár. Két és fél százalékos hadikárpótlási kötvény ke­reslet 342, kiná'uí 343 dinár. Kereske­delmi és Iparbank részvény kínálat 155 dinár. Városi jódoftfüfdő kínálat 50 di­nár. Noviszadi terménytőzsde, ápr. 12. Bú­za bácskai 76 kllcgramos kétszázalékos, kereslet 302.50 dinár. Bácskai 75 kilo­­gramos kétszázalékos, kínálat 303. ke­reslet 300 dinár, Szérémségi 74—75 ki­­lógramos kétszázalékos, kínálat 295, ke­reslet 292.50 dinár. Zab 1 U százalékos bácskai 185 dinár, egy vagon szérém­ségi 19Ó dinár. TeiigéZi egy vagon bács­kai 157.50 dinár, égy vagon szérémségi. paritás Indija Í60 dinár, öt/vagon sze­­rémségi májusra, paritás Indija 162.50 dl«á/r. Bab egy vagon faltér 2—3 szá­­zaMMfe. franco Novlszad 167.50 dináff. két ragon bácskai fehér válogatott 1—2 százalékos 165 dinár, egy vagon bács­kai fehér négyszázalékos 150 dinár. Liszt egy vagon 5-ös bácskai 380 di­nár. Korpa két vagon szérémségi uj jti­tazsákokbatt áprilisra 157.5Ó dinár. Irányzat lanyha, forgalom 1915 vagon. Szental gabonaárak, ápr. 12. A keddi piacon a következő árak szerepeltek: Búza 295—.500 dinár. Tengeri morzsolt prompt szállításra 150 dinár. Hajóba szállítva 152.50 dinár. Duplikát kasszá­val 155—157.50 dinár. Zab 165—167.50 dinár. Rozs 220—225 dinár. Takarmány­­árpa 180 dinár. Sörárpa 200 dinár. Bab 120 dinár. Muharmag 272.50—280 dinár. Kölés 240—250 dinár, őrlemények: 0-ds liszt GG. 490 dinár, O-ás G. 490 dinár, 2-es főzőliszt 460 dinár, 5-ös kenyér­­liszt 200 dinár. 7-es 300 dinár. 8-as 170 dinár. Korpa 160 dinár. Irányzat: válto­zatlanul lanyha. Kereslet, kínálat: mi­nimális. Budapesti gabonatőzsde, ápr. 12. A ga­bonatőzsde irányzata nem egységes. A határidőpiacon nincs nagyobb eltolódás, a búza alig változott, a rozs néhány fillérrel megszilárdult. A készárupiacon ^ RFÍIFHV SS&. IRTA a búza 10—30 fillérrel olcsóbbodott, a rozs pedig 10 fillérrel emelkedett. Hi­vatalos árfolyamok a határidőpiacon pengő-értékben: Búza májusra 32.64— 32.72, októberre 28.54—28.62, zárlat 28.60—28.62, rozs májusra 26.86—26.90, zárlat 26.90—26.94. októberre 21.66— 21.72. zárlat 21.70—21.72. A készárupia­con: Búza 31.80—34.10, rözS 26.50— 25.70, árpa 22.50—23.70, sörá.rpa 25— 27.50, tengeri 20.20— 20.40, zab 22—22.40, korpa 18.20—18.40. Budapesti értéktőzsde, ápr. 12. Ma­gyar Hitel 94.1. Osztrák Hitéi 13.3, Ke­reskedelmi Bank 126, Magyar Cukor 226. Georgia 22.5. Rimamurányi 111.5. Salgó 65.5, Kőszén 677, Bródi Vagon 5.2, Beocsini Cement 225, Nasici 217, Ganz,-Danubius 250. Ganz Villamos 171.50, Athenaeum 29.3, Nova 58. Le­vante 34. Irányzat« barátságos. Csikágói gabonatőzsde, ápr. 12. Búza májusra 132.375, búza júliusra 127.375, búza szeptemberre 125.75, Tengeri má­jusra 71.75, tengeri júliusra 76,625, ten­geri szeptemberre 79.875. zab májusra 43,625, zab júliusra 44. zab szeptember­re 43.125. Rozs májusra 101,7, rozs ju­hosra 98.5, rozs szeptemberre 94.5. Newyork! gabonatőzsde, ápr. 12. Búza őszi vörös 142.375, búza őszi kemény 148,875. Tengeri SÓ.75. Liszt 650—685. Irányzat búzánál tartott, rozsnál alig tartott, tengerinél nyugodt. Rádió-műsor —*■—­Ifi várói mtUttti ttom a tmllimhms* Csütörtök, óp ~ii s 14 Bécs (517.2): II: Kóficért, A program bemondás szerint. 16.15: Délutáni hang­verseny. 20.03: Krisztus aZ olajfák he­gyén. Beethoven oratóriuma. Zagreb (310): 17: Délutáni koncert. 20.30: Zene. 23: Napihirek. Prága (348,9): 12.15: Déli kvmcert. 17: Délutáni koncert. 20.08: Dvorak: Stabat mater. London (361.4): 14: Gramofon kon­cert. 17: Hangverseny. 19.20: Túnczene. 23.30: Jazzband. Azonban senki sfcm törődött orditozá- Savai. Amikor a terem közepére ért. az üldözött férfi már kinyitotta a leijárat­­ajtöt, mire a kijárathoz közeledett, a má­sik már az uccán volt és amikor az ül­döző a küszöböt átlépte, a rejtélyes em­ber már egy meliékucca sarkán fordult be. Ezen a sarkon ivlámpa égett, amely­nek kékcsfényü ragyogásában tisztán lát­ta az üldözött chis szürkés bajuszát és feltűnő fekete szemkötőjét. Ebben a pil­lanatban csatlakozott hozzá bárbeli asz* taltársa. kiful­hogy üldo-Kátfányoroit íiiúensiafeszitő kötél ’ezocsóibau kapható Kooratši d. d. Subotica Lipcse (?ó5.8): 16.30: Délutáni ifjúsági előadás. 20.15: Bach: Joliannis-passion. Róma (449): 13.30: Hangverseny. 20.45: Stabat mater. Berlin (485.9): 16.30: Passión (szava­lat.) 17: Koncert. 20,30: Strindberg: Os­tern (színházi előadás.) Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hí­rek. 16; Közgazdaság. 17,02: Kamara­zene. 19: Operaházi előadás, utána ci­gányzene és íáncfcen* — Valóban ő volt? — kérdezte ladva a futástól. — Vigyázzunk, egérutat ne nyerjen! Csak utána! Most hármasban folytatták az Zést. A bárbeli ur Volt a legbuzgóbb. Mindig megtalálta az üldözött nyomát ha a milliomos ék a titkár tanácstalanul megálltak. Ügylátszik, minden ügyessé­gét sorompóba állítja a siker érdekében. Néhányszor már alig voltak húsz lépés­nyire az üldözöttül. De aztán hirtelen el­tűnt megint, mintha a föld nyelte volna e! és ezúttal nemcsak a két görög, hanem a bárból! nr is tanácstalanul állt meg. —, Legközelebb mégis cAak megfogjuk! — kiáltotta Alkyon Argyropoulos ha­­ragvó szemekkel. — Ha ilyen ember lett volna a segítségünk eddig is, mint ön és nem az a vak londoni Argos-győzö, akkor már rég a kezünkben lenne! — Attól tartok, hogy ön túloz —■ mondotta szerényen az idegen. — Az ön Polyphemosa ugylátSzik nagyszerűen lát a félszemével is. De mégis csak különös, hogy épen én vettem észre! — Ez ómen! Válóban ómen! — kiál­totta Alky on Argyropoulos. — On lesz az, aki győzni fog felette! Látogasson meg a szállodában. Szabad kérdeznem a ncVét?-v- Szokatlan nevem van — mondotta a bárbeit ur .és tárcájából névjegyet Vett elöf Personne-nak hívnak! $ A Fólies Bergétebeli ismeretség csak­hamar barátsággá fejlődött. Monsieur Personne már másnap látogatást tett a Hőtől Cezariniben és nagyon szórakoz­tató társalgónak bizonyult. Később az­tán mintha a véletlen is össze akarta vol­na hozni a mülöinossal. Minduntalan ta­lálkoztak a boulfcvardokon. üzletekben, a LOuvrcban. Monsieur Person ne nem tit­kolta, hogy érdekli a milliomos és többet szeretne tudni párisi tartózkodásának céljáról. A Louvreban természetszerűleg a mű­vészetre terelődött a szó. — Szereti a szép dolgokat, Argyro­­pouíos ur? A fekete faun-szemek elhomályo­sultak. — Mindent szeretek, aitii szép és ér­tékes! Szerétéin az oszlopokat, amelyek karcsú karokhoz hasonlóan tartják - a tetőzetet, szeretem az amforákat, ame­lyeknek vonalai a fiatal hő csípőiének hallását tükrözik vissza, szeeeterrl a márványt, amely megörökíti az emberi test szépségét! Szeretem a mozaikok tarka mintáit és a festmények SZinpom­­páját! Mindezt széfetem. Ezért jöttem távoli tengereken át ezekbe az idegen országokba. — Ezért? — kérdezte Monsieur Per­­sonne. — Legalább is összefüggésben van it­teni tartózkodásom ezekkel a dolgokká! -- felelte mosolyogva a , milliomos. -­­Szép tárgyakat akarok szerezni: ezüst­ből öntött korsókat a jégbehütött bőr szántára, neiliesen formált agyag-edé­­nyékef, amelyekből patakokban fog foly­ni az ólai, márványszobrokat és mózai­(17) kokat, amelyek Artemist és Aphroditét ábrázolják! — És pergament-tekercseket Hömeros énekeivel? — kérdezte Monsieur Per­­sonne gúnyos mosollyal. A íaunarc eltorzult. — Honnan tud erről? —- kérdezte a milliomos haragvó arcai és cikkázó te­kintettel. Kísérője kétségbe völt esve tapintat­lansága miatt. — Véletlenül hallottam róla a hotel­ben — mondotta. — Valamelyik boytói, hä jól emlékszem. Igazán nem tudtam hogy ennyire rossz, néven veszi . . . de hiszen érthető . . . mért fájdalmas em­lék . . . Alkyöil Argyropoulos íel-alá ugrált a Móná Lisa előtt — ép a Salon Carréban Voltak — és a hellén káromkodások és átkok egész özöne hagyta el az ajkát. — Te nyomorult! Te gazember! Te háromszoros;"; átkozott! Hogy tépné-Hogy Hades... kérdezte Pérsonne nek szét a — Kiről beszél ur rémülten. — Erről a Coliinról! Erről a ... — No. de hiszen az a Szegény ember tudtommal megakadályozott egy szélhá­mos-társaságot abban, hogy... már bo­csásson meg... visszaéljenek az ön tu­datlanságává!! ... — Ez nem Változtat semmit a dolgon! —• kiáltotta a milliomos. — Nem lett vol­na olyan nagy szerencsétlenség, hogy ha azt az értéktelen pergaínem-databot drága áron megvettem volna. Most vi­szont egész Paris az én rovásomra ne­vet! De máid leszámolok ezzel á ... — 1 crmésZetéSeu! — nyugtatta r. meg a görögöt Monsieur Persóune. De mondja csak, szereti ön a képeket? A beszélgetés Visszatért a művészetre és a milliomos elmondta, hogy két mes­tert mindenki másnál jobban szeret: Raf­­faelt és Jordaenst. — Az elsőnél az olymposi, az utóbbi­nál a bacchtisi harmóniát bámulom! — Nem gondol; még soha arra, hogy az egyiknek vagy másiknak Valamelyik képét megszerezze? — kérdezte Per­sonae furcsa tekintettel. — Dehogy nem! Csakhogy nem sze­retném magam másodszor is hasonló kellemetlenségnek kitenni... — Ebben igaza van! Rengeteg hami­sítvány van forgalomban! De ma senki­nek sem kell már hamisítványt vásárol­ni, ha nem akar. — Milyen yarázsszer biztosíthatja az embert ez ellen? A milliomos Kísérője kinyújtotta a kezét. — Ez! -- mutatta..— Az ujjak! — Néni értem. —- Nem hallott még sohasem arról hogy miképen ellenőrzik a szélhámoso­kat és gonosztevőket, akikkel már ön­nek is volt szerencséje Parisban talál­kozni? Ujjlenyomattal! Nincs két olyan ember, akinek egyforma volna áz ujjle­nyomata. Ami a gonosztevőkre érvé­nyes, érvényes természetesen más halan­dókra és épigy a művészükre is. A régi mesterek gyakran a kezükkel kenték el ,i fcsittet a vásznon, de különben sem kerülhető el, hogy á festőművész Ujjal vaiatmképen ne érintsék a nedves vász­nat. A nagy művészek képeinek vizsgá­lata közben így csalhatatlan módszerré jöttek rá, amellyel minden esetben meg lehet állapítani, hogy egy kép valódi-e vagy pedig hamisítvány! A milliomos magánkívül volt a lelke­sedéstől. — Zőiisra! Ujjlenyomatot készítenék a mesterekről!? Nagyszerű! (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents