Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-12 / 100. szám
1927, április 12. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 9. oldal. KINTORNA Háziúr (a betörőhöz): Csendesebben dolgozzon! A feleségem nem tud aludni magátói! * A főnök ur behívja az Írnokot. •Hallja, Görcs ur, maga egy kicsit sokai enged meg magának! Tudja, hogy nem szeretem a bizalmaskodást! Az éjszaka magáról álmodtam! Vegye tudomásul, hogy ez fegyelemsértés! Figyelmeztetem, hogy ilyesmi többé elő ne forduljon! * Nagyságú: Maga lietenkint két este akar kimenőt? Cseléd: Igenis. Nagysága: Az lehetetlen. Ennyi kimenőt még a férjem se kap. # A miniszter kíséretével megtekinti az egyik nemrégiben megnyílt vasúti vonalat. Kaptákban állanak előtte a vasúti tisztviselők. A miniszter mélységes leereszkedéssel fordul az egyik bakterhez: — Ön házasember? — Igenis. — Hány gyermeke van önnek? — Jelentein alássati, öt. A miniszter elcsodálkozik: — Hát az hogy lehet? Hiszen az egész vasút alig egy esztendeje létezik. Közgazdaság A noviszadi iparkamara támogatja a verbászi iparkiáüiiást Nem egyeznek bele a vágóhídi illetékek emelésébe — A noviszadi ipariamra ülése Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi és iparkamara ipari szekciója vasárnap délelőtt kilenc órakor ülést tartott,- amelyen a legfontosabb aktuális kérdésekről tárgyaltak. Az ülésen résztvett Popovics Dáka. a kamara elnöke, dr. Koszics Mirkó iőtitkár és dr. Mirkovies titkár valamint az ipari, szekció valamennyi tagja. Az illéseit' chTisorlvn az -ú üzlettörvínyröl tanácsk:'z:.i' . •' kereskedelmi és iparügyi tmnKgte'riuní az ország valamennyi kamaráát niegbizia azzal, hogy a törvény egyes Részleteit dolgozzák T-i és cz-ekel a részleteket a máinkban összeülő soli ti ország s kamarai kongresszus elé terjesszék véleményezés végett. A noviszadi kereskedelmi és iparkamara az iizletti Jrvény általános rendelkezéseit dolgozza ki. Az á'tnkínós rendelkezések szabják meg. hogy ki tarthat nyílt üzletet és az iparos árulhat-e üzletében gyári ár ni, stb. A vasárnapi ülésen a rendelések bázról-bázra vall gyűjtésének betiltásáról, valamint az országos vásárok rendezéséről tárgyaltak. Az iparosok álláspontja az. hogy az országos vásárok rendezését korlátozni kel! és helyettük iparkiállitásokat kell bevezetni. Az ülés ezekről a kérdésekről nem döntött véglegesen, hanem azt a szekciós bizottsághoz telték át. amely előzőleg meg fogja hallgatni a szakértőket minden oldalról és ezután terjeszti döntését a kamara elé, amely kidolgozza a tervezetet. Ezután letárgyalták. a Vrbászon augusztusban rendezendő iparkiállitás ügyét is. Ezen a kiállításon a noviszadi kamara területén dolgozó segédek és inasok fogják úgynevezett mestermunkáikat bemutatni. Az. iparkamara elhatározta, ; hogy minden rendelkezésére álló erővel támogatja ezt az iparkiállitást, amely nagyszabásúnak Ígérkezik. A kiállítás zsűrije a legszebb kiállított tárgyak készítőinek jutalmakat fog kiosztani. Az ipari szekció ezután a noviszadi vágóhídi illetékek ügyét tárgyalta. Noviszad város tanácsa nemrég felemelte a vágóhídi illetékeket anélkül, hogy előzölpg a kamara véleményét is kikérte volna. A földmivelésügyi minisztérium utasítására a kamara ezért bizottságot küldött ki a vágóhídra annak megállapítására, hogy az illetékfelemelés jogos volt-e. A bizottság megállapította bogy a vágóhíd igen rossz állapotban van. az illetékek pedig nagyon magasak. Az ülésen ezért elhatározták, hogy j a város tanácsának kérelmét, amelyben ja felemelt illetékek jóváhagyását kérelmezik. visszautasítják és követelik, hogy \ a város azonnal szállítsa le az illetékeket. Megállapították, hogy a vágóhíd deficitje, amelyre a város tanácsa hivatkozott, nem a rendes utón állt. elő. hanem úgy, hegy olyan tisztviselők is kapnak fizetést a vágóhídi pénzekből, akik ; tulajdonképen nem tartoznak a vágóhidhoz. Végül a bérkocsisoknak azzal a kérésével foglalkoztak, hogy a városi tiszt— I viselőktől vonják meg azt a privilégiuj mot hogy a rendes tarifánál negyven j százalékkal olcsóbban kocsizhassanak. I Megállapítja a kamara, hegy sem a váj rosi szbályrendelet, sem a viteldijszabás I nem intézkedik és igy a bérkocsisok I kérelme jogos és azt a kamara támoí gatni fogja. TŐZSDE —— KR----f i Zürich, ápr. 11. '/.áriát: Beograd 9.125 j Páris 20.37, London 25.25, Newyork 519 hétnyolcad. Brüsszel 72.85, Milánó ; 24.975, Amsterdam 208, Berlin 123.205, I Becs 73.125. Szófia 3.75, Prága 15.39 ! Varsó 57.95. Budapest 90.80. Bukarest 3.20. ' >.J? • Zagreb, ápr. 11. Zárlat: Páris 223.75 — 224. London 276.20—277, Newyork 56.75 —56.85, Milánó 272.01—277.01. Amszterdam 2280—2286 Berlin 1350.50--1353.59, Becs 800.50...803.50, Prága 168.30—169,10 Budapest 994.77--997.77, Zürich 1094— 1097. Beograd, ápr. 11. Zárlat: Páris 2,24.50 i 222.50, London 277—276.20. Newyork j 56.95—50.75, Zürich 1097—1094. Milánó i 274.58—272.50. Amszterdam 2285—2270, Berlin 1353.5—1353. Becs 803.5—800.5, ! Prága 109.10- 198.30, Budaocst 997.5 - I 994, Bukarest 35.12—34.62. Szental gabonaárak, ápr. 11. A hétfői j piacon a következő árak szerepeltek: j Búza 300 dinár.'I engeri morzsolt prompt 159 dinár. Hajóba szállítva 15250 dinár. Pupbkát kasszával 155—157.50 dinár. Zab 170 dinár. Takarmányárpa 180—185 I dinár. Sörárpa 200 dinár. Rozs'225 dij nár. Bab 120 dinár. Muharinag 300 dinár. Köles 250 -260 dinár. Őrlemények: I 0-ás liszt GO 490 dinár. 0-ás G 490 d|! nár. 2-es tőzőliszt 460 dinár. 5-ös ke- i try érliszt 400 dinár. 7-es-300 dinár, 8-as I 170 dinár. Korpa 160 dinár. Noviszadi termén’ ’tőzsde ápr. 11. Búza 76-os \% 308. Kukorica bácskai 156. | júniusra 170. bánáti 155. szeretni Indija paritás 157.50. Bab szeretni 165. Liszt 10-ás bácskai 450. 6,'í-es bácskai 330 6-os 360, 8-as 185. Korpa 150—155. * 192 VisB^lsV* Duna: Beztjáii 366 (— 4), Apatin 414 (— 5), Beograd 121 (— 5),Vukovár 350 (—4), Noviszad 867 (—2), Zernun 411 (-- 5), Orsóvá 396 (0). Dráva: Oszijek 192 (— 4). Száva: Mitrovica 514 (— 2) Beograd 368 (— 4). Tisza: Szenta 370 1— (4). Becse 310 (— 2), Titel 414 (0). — Üdv az alkotónak! — kiáltotta Alkyon Argyropoulos. — Mit hoz részemre a mai nap? Szomorú tekintetű bárányt vagy erős izomzatú marhát? Velőscsontot vagy halat, amelyet Poseidon karjaiból szakítottak ki? Halljuk! Monsieur Henry ceruzát vett elő a füle mögül, álmodozóan tekintett a menynyezet felé és egy darab papírra írni kezdett. — Megfelel ez Monsieur? — kérdezte kis idő múlva. Az ősz szakállu epikureus ragyogó szemekkel tanulmányozta a papírlapot. — Királyoknak való ételek ezek! Töltött tojás mustárral, rák. baromfi, gyümölcs és sajt. Monsieur Henry, a szakácsok királya. Fogadd ezt a bankjegyet és igyál rég meghalt mestered Epikuros emlékére! Egy órával később a hotel halijában kifüggesztették a »le Dejeuner du Millionair« étlapját. A menü a következő volt: Fantaisic Suédüise Oeufs üéchamel Langouste Naturelle Becassc Belle Helene Entrecote Bouillant Acltille ott Rumsteak Garni Gateaux Fruits. A Folies Bergćre előadása szinte eltörpül a foyerban uralkodó élet mellett Az első szünetben Alkyon Argyropoulos 9S titkárja elhagyták páholyukul, hogy .gyönyörködjenek ennek a teremnek a nyüzsgésében. Két néger zenekar dobolt, trombitált, csintányérozott, dörgött és üvöltött a hatalmas helyiség két végében, pincérek siettek jégbehiitött aranycinkés üvegekkel és csiszolt poharakkal a termen keresztül, szmokingos és monoklis urak sétáltak föl-alá mint a peripatetikusok, akiket csak egyedien kérdés érdekel, fis jobbról meg balról, a terem minden oldaláról, hullámzott, az asszonyok tengere, elárasztva a magányos férfiakat és orvén yt alkotva minden asztal körül. A nők ezer ritmikus mozdulatából egyetlen melódia áradt: — Nézz rám! Szép vagyok! Igyekezz kegyeimbe férkőzni! A milliomos és titkárja még alig jelentek meg a helyiségben, a hullámok máris összecsaptak régies szabású estélyi ruhába öltözött alakjuk fölött. A titkuk frakkot viselt, amelynek szabása talán 1840-ben volt a legutolsó divat, a milliomos hiborszinii köpenybe burkolózott. amely tógához hasonlított. A nők támadása megrémítette őket és bemenekültek a bárba. A melódiát most már szöveg kísérte: T'es pas aussi beau cute t'es gros! Si tu crois no'on radote deía barb lohe, lmon vieux! On sem passe bion! Ta touche! Az ősz szakállu milliomos lihegve kapaszkodott föl egy borszékre. — Ez maga a pokol! Asszonyaik rózsásabbak a hájnalpirnál, de kételkedem benne, hogy egy is várna közülük tiz évig egv férfire, mint Penelope! Fölemelte pezsgös poharát. Egy ur, a ki mellette foglalt helyet, mosolyogva, mintegy válaszúi, kezébe vette a sajátpoharát.- fis épp oly kevéssé tölti egv is közölök azzal az éjszakát — szólt át az idegen — hogy sírással tegye tönkre arcának iideségét, mint Penelope! A milliomos ránézett szomszédjára. Disztingvált ur volt szmokingban, simára beretválva, az arcbőre napbarnított (17) I volt és szemöldöke, amely alól fekete I szemek íénylettek bozontos volt. Moso- I lya megnyerő volt. — Ezek az asszonyok — mondotta I Alkyon Argyropoulos, miután kiitta poharának tartalmát — szüntelen ide-oda j járkálásukkal a delfinek seregére emlékeatetuek, amelyek vígan szelik keresz- J tál a tengereket. Ravaszságuk pedig, a ! mit szemük elárul, azt a ravasz fickó: I juttatja az eszembe, akit még el kel! fognom. Fis hvgician! Ittak. — Ki az, akit ön akar fogni? — kérj dezte az idegen. — Tolvaj talán, aki I'pénzt rabolt öntől? — Rosszabb az, amit tett. Nevetséges- I se tett sajátmagam és mások előtt is ! Collínnak hívják, de a Pelotard nevet is I használja. Van valami ismertetőjéig annak az embernek? — érdeklődött az idegen. — Amikor láttam, őszülő bajsza volt j és a balszeme be volt kötve, mintha fél. szemű lemre. — Félszemii! — kiáltotta az idegen I mint egy Cyklops! — Mint Pelyphemos erősítette meg Argyropoulos és ahogyan Odvs-I sens rászedte Polyphemost, úgy fogok I én is győzni fö'ötte. Tolts, fin, ha van még bor a korsóban! Fis hygician! Újból ittak. — De a szemkötő talán csak a maszk! .iához tartozik — folytatta az idegen. — j Ha valóban olyan hagy kópé, mint aho; „gyári ön állítja, akkor ez valószínűleg \ 'csak maszkirozás volt. A felvonásköz végétért. A néger zeuc! karok abbahagyták a dobolást, fütyülést dörgést és üvöltést, a nők áradata visz- I szajgyekezett a nézőtérre. Alkyon Ar‘ gyropoulos letétié, poharát és rábámult ; szomszédjára, miközben szemében a rc! meny sugara villant fel. Egy ötlet fo, gamzott meg benne egy határozottabb i formában. Bizalmatlanul vizsgálta szom- i szádjának külsejét egészen a legkisebb I részletekig. Más valakivel hasonlította I össze és szemei izgatottan keresték a ; hasonlóságot. Az idegen nyugodtan né- I zett körül a teremtem anélkül, hogy I iigvet vetett volna a rfflliemos vizsgáló ; pillantásaira. Hirtelen megérintette a gö! rög karját. — Nem ilyen vob. körülbelül az ön barátja? — kérdezte. - Nem hasonlított ehhez az emberhez? A kijárat felé mutatott, mire a millio- I mos íelüvöltött úgy, hogy a bár közön' ségo megrémül. Ahogyan Achilles rá: vetette magát Hektorra es hozzávágta pajzsát, amikor a trójai hősöket tiz napju keresztül eredménytelenül hívta ki párviadalra, úgy hajitóttá el Argyropou, los pezsgös poharát és-egészen ntegfe■ ludkezve a. fizetésről, ronaut a Folies ■ Férgére kijárata felé. A bár pincérei úgy ; loholtak utána, mint a vadászkutyák, kó; rushan kiabálva:-- Monsieur, ön elfelejtett fizetni! Az idegen, aki a jelenetet akaratlanul is előidézte, egy bankjegyet dobott az j asztalra - és csatlakozott az üldözőkhöz, j Alkyon Argyropoulos nem vette észre» • hogy viselkedése milyen feltűnést kelt és í magánkívül kiabálta: — Fogják meg! Fogják meg! (Folytatása következik.) ■ clsu/triói .egszebr ki-QW vile ben k Kpható a hús-3 12 véti pros csokoládé és cu torka to|i '. Ste ner C>ii( rá,zdá ban Tei. 206.
