Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-12 / 100. szám

1927, április 12. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 9. oldal. KINTORNA Háziúr (a betörőhöz): Csendesebben dolgozzon! A feleségem nem tud aludni magátói! * A főnök ur behívja az Írnokot. •Hallja, Görcs ur, maga egy kicsit so­kai enged meg magának! Tudja, hogy nem szeretem a bizalmaskodást! Az éj­szaka magáról álmodtam! Vegye tudo­másul, hogy ez fegyelemsértés! Figyel­meztetem, hogy ilyesmi többé elő ne forduljon! * Nagyságú: Maga lietenkint két este akar kimenőt? Cseléd: Igenis. Nagysága: Az lehetetlen. Ennyi kime­nőt még a férjem se kap. # A miniszter kíséretével megtekinti az egyik nemrégiben megnyílt vasúti vona­lat. Kaptákban állanak előtte a vasúti tisztviselők. A miniszter mélységes le­ereszkedéssel fordul az egyik bakterhez: — Ön házasember? — Igenis. — Hány gyermeke van önnek? — Jelentein alássati, öt. A miniszter elcsodálkozik: — Hát az hogy lehet? Hiszen az egész vasút alig egy esztendeje létezik. Közgazdaság A noviszadi iparkamara támogatja a verbászi ipar­­kiáüiiást Nem egyeznek bele a vágóhídi ille­tékek emelésébe — A noviszadi ipariamra ülése Noviszadról jelentik: A noviszadi ke­reskedelmi és iparkamara ipari szekciója vasárnap délelőtt kilenc órakor ülést tartott,- amelyen a legfontosabb aktuális kérdésekről tárgyaltak. Az ülésen részt­­vett Popovics Dáka. a kamara elnöke, dr. Koszics Mirkó iőtitkár és dr. Mirko­­vies titkár valamint az ipari, szekció valamennyi tagja. Az illéseit' chTisorlvn az -ú üzlettör­­vínyröl tanácsk:'z:.i' . •' kereskedelmi és iparügyi tmnKgte'riuní az ország va­lamennyi kamaráát niegbizia azzal, hogy a törvény egyes Részleteit dolgoz­zák T-i és cz-ekel a részleteket a máink­ban összeülő soli ti ország s kamarai kongresszus elé terjesszék véleménye­zés végett. A noviszadi kereskedelmi és iparkamara az iizletti Jrvény általános rendelkezéseit dolgozza ki. Az á'tnkínós rendelkezések szabják meg. hogy ki tarthat nyílt üzletet és az iparos árul­hat-e üzletében gyári ár ni, stb. A vasár­napi ülésen a rendelések bázról-bázra vall gyűjtésének betiltásáról, valamint az országos vásárok rendezéséről tár­gyaltak. Az iparosok álláspontja az. hogy az országos vásárok rendezését korlátozni kel! és helyettük iparkiállitá­­sokat kell bevezetni. Az ülés ezekről a kérdésekről nem döntött véglegesen, ha­nem azt a szekciós bizottsághoz telték át. amely előzőleg meg fogja hallgatni a szakértőket minden oldalról és ez­után terjeszti döntését a kamara elé, amely kidolgozza a tervezetet. Ezután letárgyalták. a Vrbászon au­gusztusban rendezendő iparkiállitás ügyét is. Ezen a kiállításon a noviszadi kama­ra területén dolgozó segédek és inasok fogják úgynevezett mestermunkáikat be­mutatni. Az. iparkamara elhatározta, ; hogy minden rendelkezésére álló erővel támogatja ezt az iparkiállitást, amely nagyszabásúnak Ígérkezik. A kiállítás zsűrije a legszebb kiállított tárgyak ké­szítőinek jutalmakat fog kiosztani. Az ipari szekció ezután a noviszadi vágóhídi illetékek ügyét tárgyalta. No­­viszad város tanácsa nemrég felemelte a vágóhídi illetékeket anélkül, hogy előzölpg a kamara véleményét is kikér­te volna. A földmivelésügyi minisztéri­um utasítására a kamara ezért bizottsá­got küldött ki a vágóhídra annak meg­állapítására, hogy az illetékfelemelés jogos volt-e. A bizottság megállapította bogy a vágóhíd igen rossz állapotban van. az illetékek pedig nagyon maga­sak. Az ülésen ezért elhatározták, hogy j a város tanácsának kérelmét, amelyben ja felemelt illetékek jóváhagyását kérel­mezik. visszautasítják és követelik, hogy \ a város azonnal szállítsa le az illetéke­ket. Megállapították, hogy a vágóhíd de­ficitje, amelyre a város tanácsa hivat­kozott, nem a rendes utón állt. elő. ha­nem úgy, hegy olyan tisztviselők is kap­nak fizetést a vágóhídi pénzekből, akik ; tulajdonképen nem tartoznak a vágóhid­­hoz. Végül a bérkocsisoknak azzal a kéré­sével foglalkoztak, hogy a városi tiszt— I viselőktől vonják meg azt a privilégiu­­j mot hogy a rendes tarifánál negyven j százalékkal olcsóbban kocsizhassanak. I Megállapítja a kamara, hegy sem a vá­­j rosi szbályrendelet, sem a viteldijszabás I nem intézkedik és igy a bérkocsisok I kérelme jogos és azt a kamara támo­­í gatni fogja. TŐZSDE —— KR----­f i Zürich, ápr. 11. '/.áriát: Beograd 9.125 j Páris 20.37, London 25.25, Newyork 519 hétnyolcad. Brüsszel 72.85, Milánó ; 24.975, Amsterdam 208, Berlin 123.205, I Becs 73.125. Szófia 3.75, Prága 15.39 ! Varsó 57.95. Budapest 90.80. Buka­rest 3.20. ' >.J? • Zagreb, ápr. 11. Zárlat: Páris 223.75 — 224. London 276.20—277, Newyork 56.75 —56.85, Milánó 272.01—277.01. Amszter­dam 2280—2286 Berlin 1350.50--1353.59, Becs 800.50...803.50, Prága 168.30—169,10 Budapest 994.77--997.77, Zürich 1094— 1097. Beograd, ápr. 11. Zárlat: Páris 2,24.50 i 222.50, London 277—276.20. Newyork j 56.95—50.75, Zürich 1097—1094. Milánó i 274.58—272.50. Amszterdam 2285—2270, Berlin 1353.5—1353. Becs 803.5—800.5, ! Prága 109.10- 198.30, Budaocst 997.5 - I 994, Bukarest 35.12—34.62. Szental gabonaárak, ápr. 11. A hétfői j piacon a következő árak szerepeltek: j Búza 300 dinár.'I engeri morzsolt prompt 159 dinár. Hajóba szállítva 15250 dinár. Pupbkát kasszával 155—157.50 dinár. Zab 170 dinár. Takarmányárpa 180—185 I dinár. Sörárpa 200 dinár. Rozs'225 di­­j nár. Bab 120 dinár. Muharinag 300 di­nár. Köles 250 -260 dinár. Őrlemények: I 0-ás liszt GO 490 dinár. 0-ás G 490 d|­­! nár. 2-es tőzőliszt 460 dinár. 5-ös ke- i try érliszt 400 dinár. 7-es-300 dinár, 8-as I 170 dinár. Korpa 160 dinár. Noviszadi termén’ ’tőzsde ápr. 11. Bú­za 76-os \% 308. Kukorica bácskai 156. | júniusra 170. bánáti 155. szeretni Indija paritás 157.50. Bab szeretni 165. Liszt 10-ás bácskai 450. 6,'í-es bácskai 330 6-os 360, 8-as 185. Korpa 150—155. * 192 VisB^lsV* Duna: Beztjáii 366 (— 4), Apatin 414 (— 5), Beograd 121 (— 5),Vukovár 350 (—4), Noviszad 867 (—2), Zernun 411 (-- 5), Orsóvá 396 (0). Dráva: Oszijek 192 (— 4). Száva: Mitrovica 514 (— 2) Beograd 368 (— 4). Tisza: Szenta 370 1— (4). Becse 310 (— 2), Titel 414 (0). — Üdv az alkotónak! — kiáltotta Al­­kyon Argyropoulos. — Mit hoz részem­re a mai nap? Szomorú tekintetű bá­rányt vagy erős izomzatú marhát? Ve­lőscsontot vagy halat, amelyet Poseidon karjaiból szakítottak ki? Halljuk! Monsieur Henry ceruzát vett elő a fü­le mögül, álmodozóan tekintett a meny­­nyezet felé és egy darab papírra írni kezdett. — Megfelel ez Monsieur? — kérdezte kis idő múlva. Az ősz szakállu epikureus ragyogó szemekkel tanulmányozta a papírlapot. — Királyoknak való ételek ezek! Töltött tojás mustárral, rák. baromfi, gyümölcs és sajt. Monsieur Henry, a szakácsok királya. Fogadd ezt a bank­jegyet és igyál rég meghalt mestered Epikuros emlékére! Egy órával később a hotel halijában kifüggesztették a »le Dejeuner du Mil­lionair« étlapját. A menü a következő volt: Fantaisic Suédüise Oeufs üéchamel Langouste Naturelle Becassc Belle Helene Entrecote Bouillant Acltille ott Rumsteak Garni Gateaux Fruits. A Folies Bergćre előadása szinte el­törpül a foyerban uralkodó élet mellett Az első szünetben Alkyon Argyropoulos 9S titkárja elhagyták páholyukul, hogy .gyönyörködjenek ennek a teremnek a nyüzsgésében. Két néger zenekar do­bolt, trombitált, csintányérozott, dör­­gött és üvöltött a hatalmas helyiség két végében, pincérek siettek jégbehiitött aranycinkés üvegekkel és csiszolt po­harakkal a termen keresztül, szmokin­­gos és monoklis urak sétáltak föl-alá mint a peripatetikusok, akiket csak egyedien kérdés érdekel, fis jobbról meg balról, a terem minden oldaláról, hullámzott, az asszonyok tengere, el­árasztva a magányos férfiakat és or­vén yt alkotva minden asztal körül. A nők ezer ritmikus mozdulatából egyet­len melódia áradt: — Nézz rám! Szép vagyok! Igyekezz kegyeimbe férkőzni! A milliomos és titkárja még alig je­lentek meg a helyiségben, a hullámok máris összecsaptak régies szabású es­télyi ruhába öltözött alakjuk fölött. A tit­kuk frakkot viselt, amelynek szabása talán 1840-ben volt a legutolsó divat, a milliomos hiborszinii köpenybe burkoló­zott. amely tógához hasonlított. A nők támadása megrémítette őket és bemene­kültek a bárba. A melódiát most már szöveg kísérte: T'es pas aussi beau cute t'es gros! Si tu crois no'on radote deía barb lohe, lmon vieux! On sem passe bion! Ta touche! Az ősz szakállu milliomos lihegve ka­paszkodott föl egy borszékre. — Ez maga a pokol! Asszonyaik rózsásabbak a hájnalpirnál, de kételke­dem benne, hogy egy is várna közülük tiz évig egv férfire, mint Penelope! Fölemelte pezsgös poharát. Egy ur, a ki mellette foglalt helyet, mosolyogva, mintegy válaszúi, kezébe vette a saját­­poharát.- fis épp oly kevéssé tölti egv is kö­zölök azzal az éjszakát — szólt át az idegen — hogy sírással tegye tönkre ar­cának iideségét, mint Penelope! A milliomos ránézett szomszédjára. Disztingvált ur volt szmokingban, simá­ra beretválva, az arcbőre napbarnított (17) I volt és szemöldöke, amely alól fekete I szemek íénylettek bozontos volt. Moso- I lya megnyerő volt. — Ezek az asszonyok — mondotta I Alkyon Argyropoulos, miután kiitta po­harának tartalmát — szüntelen ide-oda j járkálásukkal a delfinek seregére emlé­­keatetuek, amelyek vígan szelik keresz- J tál a tengereket. Ravaszságuk pedig, a ! mit szemük elárul, azt a ravasz fickó: I juttatja az eszembe, akit még el kel! fog­nom. Fis hvgician! Ittak. — Ki az, akit ön akar fogni? — kér­­j dezte az idegen. — Tolvaj talán, aki I'pénzt rabolt öntől? — Rosszabb az, amit tett. Nevetséges- I se tett sajátmagam és mások előtt is ! Collínnak hívják, de a Pelotard nevet is I használja. Van valami ismertetőjéig annak az embernek? — érdeklődött az idegen. — Amikor láttam, őszülő bajsza volt j és a balszeme be volt kötve, mintha fél­­. szemű lemre. — Félszemii! — kiáltotta az idegen I mint egy Cyklops! — Mint Pelyphemos erősítette meg Argyropoulos és ahogyan Odvs-I sens rászedte Polyphemost, úgy fogok I én is győzni fö'ötte. Tolts, fin, ha van még bor a korsóban! Fis hygician! Újból ittak. — De a szemkötő talán csak a maszk­­! .iához tartozik — folytatta az idegen. — j Ha valóban olyan hagy kópé, mint aho­­; „gyári ön állítja, akkor ez valószínűleg \ 'csak maszkirozás volt. A felvonásköz végétért. A néger zeuc­­! karok abbahagyták a dobolást, fütyülést dörgést és üvöltést, a nők áradata visz- I szajgyekezett a nézőtérre. Alkyon Ar­­‘ gyropoulos letétié, poharát és rábámult ; szomszédjára, miközben szemében a rc­­! meny sugara villant fel. Egy ötlet fo­­, gamzott meg benne egy határozottabb i formában. Bizalmatlanul vizsgálta szom- i szádjának külsejét egészen a legkisebb I részletekig. Más valakivel hasonlította I össze és szemei izgatottan keresték a ; hasonlóságot. Az idegen nyugodtan né- I zett körül a teremtem anélkül, hogy I iigvet vetett volna a rfflliemos vizsgáló ; pillantásaira. Hirtelen megérintette a gö­­! rög karját. — Nem ilyen vob. körülbelül az ön ba­rátja? — kérdezte. - Nem hasonlított ehhez az emberhez? A kijárat felé mutatott, mire a millio- I mos íelüvöltött úgy, hogy a bár közön­­' ségo megrémül. Ahogyan Achilles rá­­: vetette magát Hektorra es hozzávágta pajzsát, amikor a trójai hősöket tiz na­­pju keresztül eredménytelenül hívta ki párviadalra, úgy hajitóttá el Argyropou­­, los pezsgös poharát és-egészen ntegfe­■ ludkezve a. fizetésről, ronaut a Folies ■ Férgére kijárata felé. A bár pincérei úgy ; loholtak utána, mint a vadászkutyák, kó­­; rushan kiabálva:-- Monsieur, ön elfelejtett fizetni! Az idegen, aki a jelenetet akaratlanul is előidézte, egy bankjegyet dobott az j asztalra - és csatlakozott az üldözőkhöz, j Alkyon Argyropoulos nem vette észre» • hogy viselkedése milyen feltűnést kelt és í magánkívül kiabálta: — Fogják meg! Fogják meg! (Folytatása következik.) ■ clsu/triói .egszebr ki-QW vile ben k Kpható a hús-3 12 véti pros csokoládé és cu torka to|i '. Ste ner C>ii( rá,zdá ban Tei. 206.

Next

/
Thumbnails
Contents