Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-02 / 90. szám

1927. április 2. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Cl dal. HfiPRŰL HRPRR A svéd király fia pánzt keres Amerikában Csikágónak érdekes vendége van. Stockholmból az Egyesült-Államokba ér­kezett Vilmos svéd herceg, a svéd ki­rály második fia és megszállt a város legelőkelőbb szállodájában, a Glastone­­hotelban. Az első huszonnégy órában állandó ostrom alatt állt a fejedelmi ven­dég, interjúk, fotógrafálások, bankettek és tósztok követték egymást. A herceg­nek egyáltalában nem tetszik, hogy mindenki fenséges urnák szólítja és a , riportereket megkérte arra, hogy nevez­zék őt egyszerűen »Bill«-nek. — Hiszen tudják az urak. hogy nem az én hibám, hogy herceg vagyok; Nagy­apám iikapja egyszerű francia ügyvéd volt. Napóleon egyik udvarhölgye bele­szeretett és a parti kész volt. Dédnagy­­apám azután Svédország királya lett és azóta ez az üzlet a családban maradt. Engem azonban igazán nem érdekel. Minden királyság és hercegségnél job­ban érdekel az utazás, irodalom és a vadászat. Kijelentette, hogy ismét nagy utazá­sokra indul és munkával akarja megke­resni az utazás költségeit. A lapokban cikket fog Írni utazásairól és- könyvet is fog kiadni. Ellenben politikáról nem volt. hajlandó nyilatkozni, mert a politika mesterségét szörnyű unalmasnak tartja. Egy amerikai impresszárió ötvenegy felolvasóestét rendez a 'svéd' királyi her­cegnek, amelyeken a fejedelmi vendég vadászkalandjairó] fog felolvasásokat tar­tani. A belépődíjakat nagyon magasra szabták, de az ilyen szenzációk iránt fo­gékony Amerika óriási érdeklődést r\a.­­nusit Vilmos herceggel szemben és en­nek az érdeklődésnek'köszönheti, hogy a borsosáru jegyeket már előre szétkap­kodták. Epj g ily a kivert a ketrechői >. isenné y oroszlánt Elberfeldben vendégszereplő cirkusz­ban egy gólya valóságos harcot vívott az -oroszlánokkal. Úgy történt a dolog, hogy az állatszeliditő próbát tartott ti­zennégy idomított oroszlánnal és akár­csak a rendes előadáson, felépítette a köröndben a nagy vasketrecet, bogy a különböző mutatványokat gyakorolja a bestiákkal. Van a cirkusznak egy hatal­mas gólyája, amely Márxchcn névre hallgat. Mikor a szcliditő már felállította a vastag vasgerendákból a ketrecet és az egyes ketrecekből beterelte a tizen­négy oroszlánt, egy őrizetlen pillanatban Mürxchen beröpült a nagy ketrecbe s egyenesen rávetette magát a legnagyobb oroszlánra, Menélikre. A sivatag királya ijedten menekült előle a ketrec sarkába, ahol a többi oroszlán összebújva meg­húzódott, akkor aztán a gólya az orosz­láncsoport ellen támadt és vad szárny­csapásokkal kergette az állatokat körös­körül a ketrecben. Az oroszlánok feldőli­­tötték a felállított fényes gömböket, a színes papirossal bevont nagy karikákat és egyéb rekvizitumokat, amelyeken az állatszeliditő esténként produkálta orosz­lánjait, de a gólya csak tovább üldözte a tizennégy oroszlánt és az állatszeliditő nem tudta, hogy távolítsa el Mürxchent. Végre nem volt más választása, egyen­ként kivezette a nagy ketrecből a bes­tiákat a nappali ketrecekbe és ,a hatal­mas állatok egész testükben remegve menekültek a gólya elől, amely győztes .maradt s mikor ellenségei kitakarödtak. ő a ketrec közepére állott és féllábon dü­hösen kelepelt tovább. t M.iryot Asquifh ez ember­­evük. között Mrs. Asquith, až angol miniszterelnök felesége emlékiratokat adott ki. Az angol társaság igen sok tagjának voltak kelle­metlenek ezek az emlékiratok. Margót Asquith leánya, Lady Mills most követ­te anyja példáját és könyvet adott ki afrikai utazásáról. Ez a könyv nem atiy­­nyira úti tanulmány, mint inkább kü­lönböző apró csipkelődések öiletes gyűjteménye. Lady Mills szellemes for­mát talált arra, hogy mindenkit szivén találhasson. Saját véleményét az em­berevő vadakkal mondatja el, úgy, mint­ha azok az angol társasági élet vala­mennyi szereplőjét személyesen ismer­nék és naponta együtt bridgeznének a kannibál kaszinóban. —- Óh, lady! A fehér embert mi nem históriát Meséli: Lady- Mills megtudta, hogy a libériái partok közelében ember evő kannibálok anyáznak. Maga mellé vett egy tucat felfegyverzett, »civilizált bensziilöttet« és elindult a kannibálokhoz. Nem volt nagyobb vágya, mint hogy tanúja le­hessen egy ilyen embert-laktnározásnak. A kannibálok főnöke azonban kijelentet­te, hegy legnagyobb sajnálatára, nincs módjában meghívni a ladjrt emberevő dinére, mert már hónapok óta nem ta­láltak levágni való embert az egész kör­téken. •- Hogyan? •— kérdezte lady Mills —•otimh* iiiiiiirff-aaa3KiaB^a;s««cn»n-» . • nem jár errefelé elég fehér ember? A kannibál főnök elfintorította arcát és Így válaszolt: — Óh, Lady! A fehér embert mi nem tiszteljük meg többé azzal, hogy meg­gyük, amióta egy angol misszionárius­sal egész népem megrontotta a gyomrát A fehérek nem elég tiszták. Lady, ne­künk nem kellenek. Egyék csak továbbra is — egymást! jnassay Károly az olasz orientáció' ellen A magyar ptdgKi ellen •••;?': vezérének nagy beszéde az országgyűlésen az ingadozó magyar külpolitikáról - Rassay é esen táaiadta Kiebelsberget Olaszországi szereplése miatt és szentimentális politikának minősítette a fiaméi sz ibaókikötő gondolatát A magyar eilenz A Budapestről jelentik: A képviselő­ház pénteki ülésének eseménye ^as­say Károlynak, a polgári ellenzék vezérének gondosan felépített és az állami közigazgatás minden kérdé­sét íelöidő hatalmas beszéde volt, amelyben Rássay éles kritikában ré­szesítette a kormány működését. Be­szédében kitért a választások . során tapasztalt visszaélésekre is és külö­nösen H n feli! nőst keltett be vé­denek az a része, amelyben azokat a visszaéléseket ismertette, amelyek­kel Kis Menyhért volt képviselő ■megválasztását lehetetlenné tették. Rassay ezután részletesen foglal­kozott^ a kormány külpolitikai pro­gramjával és ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Evekig voltunk tanúi egy erőnk­kel aránybán nem álló kardésörtető külpolitikánál-:.1 Ma a kankadás korát éljük. A nyáron mindenkit meglepett a mohácsi teszed, amelyben az államfő a jugoszláv orientáció­nak adott hangot. Jogosan téte­lezte fel mindenki, hojrv ezt az államfői tv IV.kozat-it megfele­lő diplomáciai előkészítés előz­te meg. hogy az néni evy diplomáciai kísér­letnek a prelúdiuma, hanem záró akkordja. Az elhangzott beszéd után megjelent illetékes nyilatkozatok ez­­"el szemben arra mutattak, hogy az államai ' e-'zéd ecak tapoga­tózás volt. amelynek az én véleményem szerint a világ nyilvánossága előtt kellett volna lefolyni. Ma az Olaszország íe'é való orientáció körvcna’a’t látjuk. A kultuszminiszter tüntető ünneplése Olaszországban, amit nyilvánvalóan követni fog a miniszterelnök demon­strativ fogadtatása. oh%n külpolitikai, irányválto­zásra enged következtetni, a mely a kié e^edett clasz-jugo­­sziáv elleniét időpontja1 an al­kalmas lehet arra, hogy Bizo­nyos iugoszlávellenes tenden­ciát magyarázzanak- bele. fém vagyok abban a helyzetben, hogy a kormány általam nem ismert külpolitikai terveit kritika tárgyává tegyem, azonban kötelességemnek érzem, hogy ezzel a jelenséggel szemben hangot adjak annate a fel­fogásnak, amely meggyőződésem szerint megegyezik a magyar nem­zet' többségének akaratával, hogy külpolitikai állásfoglalásunk csakis a sacro egoizmus elvének alapján rténlietik és abban semmiféle szentimentális és ro­mantikus momettt,umnak szere­pe nem lehet. «Ren 'szentimen­tális momentumnak vagyok kénytelen minősíteni a fiumei szabadkikötő gondolatát is. A magyar gazda úgj életre a fiu­mei szabadkikötő érteket csak akkor jelenthet, ha Jugoszláviá­tól nyert tarifáljs engedmény alapján olcsóbb vonal lesz. mint amilyennek akár a hamburgi, vezére jl Jugoszláv orientáció mellett megfelelő tengeri kikötő akar inas k ináikozik. Me: ütközéssel emlékezett meg ezután Rassay, hogy Klebelsberg • tó: kultuszminiszter Milanóban a Pop.olo d’Italia szerkesztőségében aibérágat tett Mussolini egykori ■asztalára és rámutatott arra, hogy a kultuszminiszternek tudnia •kellett volna,, hogy ;r'> az íróasztalról indult el annakidején az elkeseredett harc Olaszország szövetségi hű­sége ellen. Rassay arra kérte Klebelsberget é_ Bethlen miniszterelnököt, hogy tar­­tózkodjanak Olaszországban az ilyen kisiklásoktól és a nagy görögíüz fényén keresz­tül. aine'v őket Itáliában körül­veszi. lássák meg azt a sok százezer magyart, aki a Piave­­nél esett el. Részletesen foglalkozott ezután Rassay Magyarország pénzügyi helyzetével. A tuldrága állami admi­nisztrációi kifogásolta és összeha­­solnitotta a magyar és külföldi álla­mi költségvetések egyes tételeit, a mely összehasonlitás szerinte Ma­gyarország rovására üt ki. Ezután ismertette a súlyos gazdasági hely­zetet és azzal végezte beszédét, hogy az ellenzéknek mai helyzetében nem lehet más a szerepe, mint an­nak a toronyőrnek a szerepe, akit magas toronyba bezárva tartanak és vészharangot. Emigráns orosz tisztek leütötték e líni orosz demokrata lap főszerkesztőjét ámadás a „Rul“ szerkesztősége elten sta Berlinből jelentik: A Rul cimü berlini orosz demokrata újság szerkesztőségébe ;:z elmúlt esie több emigráns cárista orosz tiszt nyomult be. A tisztek egye­nesei: Hessen főszerkesztő szobájába mentek k . íj főszerkesztőt súlyos vös­­nuldal leütötték. Amikor á szerkesztőség tagjai a fő­­szerkesztőnek segítségére akartak sietni, a támadó tisztek a helyiség bútoraiból barrikádot emeltek, úgy hogy amig a szerkesztőség tagjai utat törhettek ma­guknak a barridádokon át, addigra a tisztek eltávoztak. A kisaiiiant iselesgfezéséve! történt a magyar katonai ellenőrzés megszüntetése Beues lapja szerint nagy Írországnak m éltányolnia kell a kisaaía t ojilis magatartását Prágából jelentik: szági szövetségközi A rnagyaror­­katonai ellen­őrző bizottság működésének meg­szüntetéséről a félhivatalos Primer Presse, Benes külügyminiszter lapja pénteki szántában a következőket Írja: — Hogy Magyarországon a lesze­relés processzusa majdnem épp olyan sokáig tartott, mint Németor­szágban és hogy’ a szövetségközi katonai ellenőrzés megszüntetése Magyarországon csak a németorszá­gi. katonai elienőrzéjs feloldása után történt meg és igy is csupán feltéte­lesen lehetett azt foganatosítani, az annak az ellenállásnak és azok­nak a nehéziégeknek a követ­kezménye, amelyekkel a lesze­relés Magyarországon hosszú időn át találkozott. Ha tehát most a leszerelés rendel­kezéseinek keresztülvitele odáig ju­tott, hogy a szövetségközi nagykö­veti konferencia az ellenőrzés eddigi módjának likvidálásához foghatott, az tagadhatatlanul haladást jelent. — A hivatalos közleményben — folytatja a lap — melyben a nagy­követek tanácsa a nyilvánosságnak tudomására hozza a magyarországi katonai ellenőrzés megszüntetését, ki van emelve, hogy az az érdekelt államok kormányainak beleegyezé­sével történt. Az érdekelt államok a szövet­séges nagyhatalmakon kívül Magyarország szomszéd - álla­mai, tehát a kisantant tagjai, a melyeknek Ítéletét és nézetét a nagykövetek tanácsa tekintetbe vette döntésének meghozatala­kor. Abból a körülményből, hogy a kis­antant felfogása érvényesült a nagy­követek tanácsának határozatában és ennek a döntésnek jellegéből kö­vetkeztetni lehet arra, hogy a kisantant államai a legna­gyobb lojalitással viseltettek a szomszédos Magyarország irá­nyában és ilyen szellemben kell megítélni Magyarországon a nagykövetek tanácsának hatá­rozatát. A magyar katonai ellenőrzés meg­szüntetéséről hasonló hangnemben írnak a többi csehszlovák lapok is. Pension bkioni Grado lsei Trieste Előkelő családi intézet, a strand köz­vetlen kötelében, kiváló bécisi konyha, elsőrendű e látás. Melegvíz. Az elő- és utószezonban jelentékeny ármérsék­lés. A I loyd Tiiostino volt konyha­­önökének R. Bidoli, vezetése alatt. i

Next

/
Thumbnails
Contents