Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-10 / 98. szám

1927. április 10, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 23. oldal Színházi kistükör Az idő álom — Lenormand drámája Száz meztelen nő — ügy sz nésznö s egy színigazgató tragédiája Lenormand az Álomfaló s a Vörös fog cirnü darabok szerzője, aki a szín­padon a belső igazságot tükrözteti, eb­ben a darabjában az idővel foglalkozik. Az idő voltakép nem is létezik, az csak álom, mely lelkünket elfogja. Múlt, je­len, jövő egyszerre létezik. A cselekmény Hollandiában játszik, ahol a ködben, a csöpörgö esőben kis házikók lapulnak egymás mellé. Nicolas egy ideges, kétkedő fiatalember Jáva szigetéről tér haza, a napfény orszá­gából. Minekelőtte haza jön, egy Ro­­mea nevű leány, (aki később jegyesévé lesz) látja, hogy ama ház mellett, mely­ben Niclolas majd lakni fog. valaki belefullad a tóba. A lány azt érzi, hogy ez igaz is meg nem is. A fuldokló egész közel van hozzá, de úgy rémlik, hogy nagyon messze van. Különös látományát közli Niolas húgával s az úgy magya­rázza, hogy a távolság talán nem is a | térben volt, hanem az időben. Olykor képek jelennek meg előttünk, melyek a múltban történtek meg. Lehet, hogy valamikor csakugyan belefulladt ebbe a tóba egy ember. Hogy nem a jelenről van szó, azt az is bizonyltja, hogy ab­ban a tóban, melyben az az alak meg­fulladt, nem volt nád s tükrén egy zöld csónak himbálódzott Nicolas megérkezik s Romén fölismeri benne azt az embert, aki belefulladt a tóba. A két leány most lázasan keresi, hogy ez a szerencsétlenség csakugyan megtörtént-e a múltban, vagy pedig a jövőre vonatkozik-e. Nicolas a keleti fasorok .jövőbelátásáról beszél. Elmesé­li, hogy egy napon csakugyan öngyil­kosságot akart elkövetni, fölkötötte ma­gát a csűrben, de a kötél leszakadt. Később kivágja ,a tó nádját, egy zöld tsónakot vásárol. Jegyese és húga két­ségbeesik. Romea szemrehányással il­leti magát, hogy gondolata lassanként testté válik,, .kiindulási, pontjává egy igazi tragédiának. A SípnyqdélYék ,s u/ álmok — úgy hiszi — mindenesetre megváltoztatják a jövendőt. Nicolas azt mondja, hogy elutazik, de valamiért ha­zajön. Nagyon ideges. A valóságot már Szinte nem is érzékeli, rémképek üldö­zik s idegességében bele veti magát a tóba, pont azon a helyen, ahol Romea pár hónappal ezelőtt a fuldoklót pil­lantotta meg.-» Az Olimpia-színház most mutatta be Falcom és Rideati liáromíelvonásos drá­máját. Levarroy, egy párisi operettszinház igazgatója a fönti cimen uj operettet mutat be. melytől dönltő anyagi sikert remél. A bemutató estéjén azonban a színpadon nem jelenik meg a száz mez­telen nő, csak kilencvenkilenc. Egy kar­­daloslány nem mert, nem akart mezte­lenül a szinre jönni, az utolsó pillanat­ban clszégyelte magát, megtagadta az engedelmességet. Ez egy szegény, na­gyon csinos, tisztességes leány. Az igaz­gató szemrehányást tesz a kis színész­nőnek, elb icsátássa] fenyegeti, de a be­szélgetés során megismeri szomorú fiatalságát, nagyon, megszánja. Ebből a szánalomból szerelem keletkezik, a sze­relemből házasság. A házasság Ilire nagy port ver fül a városban, a lapok sokat Írnak a századik nőről, akit az igazgató elvett feleségül. Az igazgató boldogan él feleségével, elutazik vele. Miután visszatér folytat­ja régi életét a színház kis és nagy csil­lagai között. Valentine — igy hívják feleségét — szenved férje hűtlensége miatt. Az operett, melytől az igazgató annyit várt, nem megy, a közönség csa­lódott benne. Ebbéli a válságos időben ismerkedik meg az igazgató egy görög milliomos, színház igazgatóval. Ez sze­met vet Va-lentinéro, arra gondol, hogy ez a nő, aki nem akart meztelenül meg­jelenni a szinen, nagyon érdekelné a közönséget, sok pénzt lehetne vele ke­resni. Valentine fölháborodva utasítja vissza a lélekvásárt, erre a görög meg­súgja a tervet kollégájának, aki már­­már a tönk szélén áll. Az kénytelen-kel­letlen bele megy. Próbálja rávenni fe­leségét. Valentine hallani se akar felőle s mikor férje kényszeríteni akarja, fa­képnél hagyja őt. Akkor környékezi meg a görög, akinek a boldogtalan nő — kétségbeesésében — enged. De bosz­­szuból nem férje színházában lép föl, hanem Lconidász színházában. Amikor föllép, a nézőtéren ott ül volt ura, tönkrementen, csalódottan, nézi a nőt, aki az övé volt s már nem az övé. Igyekszik közeledni feleségéhez, de az visszautasítja. Ő kényszeritette, hogy ott hagyja az igazi és szép életet, mely­ben szerelem van s a hazugság világát válassza, ahol csak bűn és káprázat vari, ahol minden csinátmány, játék, őrület.‘ A káprázat c világából Levarroy nem tudja megszerezni a nőt, aki mint lázas látomány rebben el előle... ORVOSI DOLGOK I3C—— Diétás konyha 3. A beteg gyomor Amikor egy beteg mások előtt elpana­szolja baját, mindig akadnak amator-lui­­ruzslók, akik nyomban készek a tanács­osai, az orvossággal és egymással vetél­kednek, hogy melyikük ajánlatát fogad­ja el a beteg. Valósággal boldog az, aki látja, hogy a szenvedő beteg követi ta­nácsát, beveszi az »ajánlott« orvosságot, »a biztos szert«, amelytől már X ur is meg Y asszony is meggyógyult. Ha . a beteg történetesen gyomorpanaszokkal j hozakodik. elő, akkor az ajánlott szer vagy szódabikarbóna, vagy fájdalom | esetén: pálinka. Eddig még csak elmegy az amatör-ku­­ruzsló »potya« tanácsaival, de ha a »pa­ciens« azt találja kérdezni, hogy mit sza­bad enni és mit nem, ennél n pontnál csütörtököt mond a tudomány és még a becsületes profikuruzstó is ezt válaszolja:. — Hja! — azt kérdezze meg. az orvo­sától. Bizony: a diétetika labirintusában könnyű eltévedni a hozzá nem értőnek, mert ahányféle a gyomorbaj, annyiféle a diéta. A laikus, a gyomorra vonatkozó minden panaszt gyomorbajnak minősit. Kezdődő tiidöbajnál, amikor a beteg még ■ nem köhög, de a tuberkulózis mérge már j megmérgezte a szervezetet és apró lá­zak jelentkeznek lázasok .alakjában,; a j beteg mindig a gyomrára panaszkodik. | Faj a gyomra, étvágytalan. Az étvágy- j talanságot az alattomos hőemelkedés,! a gyomorfájást pedig a gyomor; falának rossz, vérellátása, a gyomor-! mirigyek hiányos* működése, a gyomor­ral petyhüdtsége okozza. A laikus tanács­adónak ilyenkor kész a véleménye, bölcs | tanácsa: »csak jól koplalja ki magát, az- i tán egész biztosait megfőtt az étvágya.« Nos: a koplalással ilyenkor nemcsak. ! hogy nem jön meg az étvágy, hanem a beteg még jobban legyengül, a betegség előrehalad, terjed, aminek következtében az étvágy újra — romlik. Ilyenképen a beteg tönkre megy. A tüdőbajosok egyéb­ként az orvos előtt is hangsúlyozzák: hogy nem a tüdejük »fáj«, hanem a gyomruk. Súlyos tüdőbetegek meg van­nak szentül győződve, hogy ők tulajdon­képen gyomorbajosok. A gyomoridegesség is teljesen utánoz­za a különböző gyomorbetegségeket. Qyomoridegességnél a gyomor fala: szerkezete teljesen normális, szervi el­változás nem mutatható ki rajta, mégis fájdalmakról, »elviselhetetlen« fájdalmak­ról panaszkodik a beteg, . A neuraszté­­niás gyomorbeteg enni nem mer, fél a fájdalomtól, ha pedig nem eszik, akkor még erősebb fájdalmakat érez. A hiszté­riás beteg mindenfajta gyomorbetegsé­get utánozhat, anélkül, hogy a gyomra beteg volna. Idegeseknél a gyomorfájás hirtelen jelentkezik — rendszerint lelki izgalmak, depressziók után — de ép oly hamar cl is múlik. Ideges gyomorbajok­­núl nem a gyomrot, hanem az idegessé­get kell gyógyítani. Jellemző, hogy idegesek, ha utaznak, ' szórakoznak, egé­szen megfeledkeznek »gyomorbajitkról« és a legnehezebb ételeket ■ is könnyen emésztik meg. Nervózus gyomorpana­szoknál a vizkurás és diétás szanatóriu­mok érik cl a legszebb eredményeket. Sokan ,azt hiszik, hogy a hányás és a bevont fehér nyelv már gyomorbeteg­ség jele. Érzékeny embereknél, főleg gyermekeknél és asszonyoknál teljesen egészséges gyomor mellett hányás je­­lentkezhetik testi fájdalmaknál, lázaknál, lelki izgalmaknál. Ilyen esetekben a há­nyást nem a beteg gyomor, hanem az agyban lévő hányási központ ingerlése váltja ki. A bevont nyelv se bizonyít mindig gyomorbaj mellett. Amit a laikus gyomorgörcsnek nevez és Pálinkával gyógykezel, tulajdonképen nem önálló betegség, hanem mindig más betegség kísérő tünete. Tudnivaló dolog, hogy az elsődleges gyomorgörcs rend­kívül ritka. Gyomorgörcsökről panasz­kodik a beteg vakbélgyulladásnál, epekő­nél, vese és bélnyálmirigykőkolikánál, vándorvesénél, ólommérgezésnél, női ba­joknál, érelmeszesedésnél és nikotinmér­gezésnél is. Bizony sokszor a tapasztalt orvosnak sem sikerül az első pillanatban megállapítania, hogy mi okozza a gyo­­morgörcsöt és igy ö is csak a fájdalmas tünetek enyhítésére szorul, miután a háziszerek, köztük a jó öreg Uoffmann­­cseppck is, felmondták a szolgálatot. Hi­szen, hogy többet ne említsünk: a hátge­rincsorvadás is sokszor gyomorfájdal­makkal, hirtelen fellépő éktelen fájdal­makkal kezdődik és emellett a gyomor teljesen egészséges. A legközönségesebb gyomorbetegség az úgynevezett gyomorrontás, amelynek oka: a gyomor nehezen emészthető éte­lekkel való túlterhelése. Ennek a bajnak egyetlen gyógyszere a koplalás, a gyo­­itmr kimérése,, jNálunk, mindennapi: . az;; iszákos ember gyomorpanasza. A nagy­mérvű ivás folytán a gyomor kitágul a fala megnyúlik, petyhüdt, hurutos lesz. a beteg gyomorfal nem fogadja be a szi­lárd ételeket. Ismerünk alkoholistákat, akik kizárólag szeszes italokból élnek , már évek óta és az ételre rá se tudnak nézni. , Mi ezúttal nem sorolhatjuk fel az ösz­­szes gyomorbajoknál követendő diétás eljárásokat, csak a leggyakoribb, úgy ne­vezett mindennapi esetekre szorítkozunk. A legsűrűbben előforduló betegségek egyike: a gyomorsav tultengése. Az elvá­­lasztásos gyomorneurózis ezen fajtájá­nál. sincs szervi elváltozás, sőt mondhat­juk, hogy a gyomor »túl egészséges« és a bajt a fokozott gyomorsav elválasztás okozza. A tünetek gyomorégéssel, sa­vanyú felböfögéssel, fájdalommal, kelle­metlen, nyugtalanító közérzéssel járnak. A kóros szimptomák csak fokozódnak, ha a beteg félelmében »visszatartja ma­gát« az evéstől és a koplalással a fölös gyomornedvet szabadjára hagyja. Gyomorsav tultengésnél tanácsos na­ponta többször, legalább ütször-hatszor táplálkozni. A diétánál olyan tápláló ételekre kell fordítanunk figyelmünket, amelyek nemcsak, hogy megkötik a g.vo­­morsavat, hanem a. savelválasztást il megakadályozzák. Előnyös: tojás, főze­lékek, tej, tejes ételek, sajtok fogyasz­tása. A betegek a tésztaféléket is jól tű­rik, a kenyerek közül a piritöttat. Hus­­ételek közül.inkább a főtt busókat favo­rizáljuk, emellett bőségesen adhatunk vajat, zsírokat, olajos ételeket, tojássár­gáját is. A gyümölcsfélék közül ajánla­tos a dió, mandula, mogyoró, kókusz­dió. Kerüljük a savanyu ételeket, főzelé­keket, ecetes, uborkákat, a savanyu, le­­veses gyümölcsöket, a citromos teát, a feketekávét, az alkoholokat, a húslevest és a dohányzást. Diétaséma gyomorsavtultengésnél: ^ Reggeli: tej, kakaó, kétszersült. Tízórai: tojás, sonka, pirított kenyér, vajjal. Ebéd: rántott leves, főtt hus, vagy vagdalt hus, burgonyapüré, vagy rizs, tej. Délután: kakaó, kétszersült, vaj. Vacsora: hideg hus. nyelv, sonka, vagy lágytojás, esetleg tejbe rizs, dara. Súlyos esetekben előfordul, hogy a ■ gyomornedv elválasztás állandó. Ilyen­kor figyelnünk kell arra, hogy a gyo­mor sohase legyen üres és még éjszaka is tanácsos a beteggel egy kevés tejet, esetleg rochiísi vizet itatni. Ennek a bajnak épen az ellenkezője a gyomorsav elégtelensége, amely főként vérszegény, beteges egyéneknél, rosszul fejlett sápkóros gyermekeknél fordul elő. A gyomorsav elégtelensége étvágyta­lansággal, gyomornyomással, fájdalom­mal jár. Az ilyen beteget már messziről meg lehet ismerni: sáppadt. sárga, be­­horpadt arcú, rosszkedvű, olyan, mint akiből minden életkedv hiányzik. Csak akkor érzik jól magukat, ha nem kell cn­­niök, ha nem látnak ételt maguk előtt. A diéta: könnyű, változatos legyein Gyomorsavhiányban szenvedők kerül­jék a nehezen emészthető húsokat, zsí­ros ételeket, igyekezzenek többször na­ponta és mindig keveset enni, az ételt jól rágják meg. A szénhydrátokat, édessé­geket aránylag jól tűri az ilyen gyomor, különösen a felfujtakat, a piskotatésztá­­lcat, a könnyű, nem sok vajjal készített tortaszeleteket .és a pirított konvexet. Ajánlatos ételek: vagdalt fehérhusok, fű­szeres, pikáns eledelek, könnyű főzelé­ket, a lencse, bab és borsópiíré alakjá­ban. a halak közül a pisztráng, fogas, süllő, kecsege, kaviár, aspík, savanyu garnirorigok, mustár, saláták, lágytojás, aludt tej. tarhó. Nem tűri az ilyen gyo­mor a nehéz húsokat, a szalámit, a zsí­ros kolbászokat, a kelt tésztákat és a friss kenyeret. A diétában a'legfőbb sze­repet, a pépes ételek viszik. A betegek no egyenek se túl hideg, se pedig tu! meleg deleket és tartózkodjanak a nyers és füstölt húsoktól. Abnormális nagy evőkből néha hiány­zik a jóllakottság, a teltség érzése, so­hase tudják, hogy mikor elég és csak a hozzátartozóik figyelmeztetésére hagy­ják abba a zabálást. A tultáplálkozás kö­vetkezménye a gyomortdgulás, a gyo­mortágulás pedig sok esetben — tultáp­­lálkozáshoz vezet, ami viszont csak fo­kozza a gyomorfal tágulását. Gyomortá­­.gulást okoz.az is, ha a .gyomor kivezető kapuja valaijvilypn qknjl fogva el van zárva és az étel a gyomorban hosszú ideig pang. Előfordul, hogy a vacsora maradvá­nyai még másnap is megtalálhatók a gyomorban és csak égy alapos gyomor­mosás könnyít a betegen. Iszákosok gyakran szenvednek gyomortágulásban. A nagymérvű alkoholfogyasztás bénító­­lag hat az elválasztó mirigyekre és a gyomor mozgató apparátusára is. A diétánál a fő elv: gyakori kismeny­­nyiségü táplálék-felvétel, a i áyadékok erélyes redukálása, elvonása. Kerülni kell a nehezen emészthető zsiros, vörös bu­sókat, a hüvelyes vetetnényekből készült főzelékeket, a kelt tésztákat és a nyers. ! rostos gyümölcsöket. Ép úgy vonjuk el I a betegtől a leveseket, a tejet, teát, á le­­j veles salátát, a savanyu káposztát és I az alkohol -tartalmú italokat, i Étrend minta: j Reggeli: zsemlye vajjal vagy gyii­­j-mölcsizzel. I Tízórai: lágytojás, vagdalt borjúhús, ! vagy sonka, pirított zsemlye, j Ebéd (leves nélkül): vagdalt fehér hus* i félék, friss zöld főzelék, burgonyapüré, I borsópiíré, piskóta tészta, kompót, durva, i korpás lisztből késztilt fekete kenyér. Délután: kétszersült vajjal vagy gyű* j mölcsizzel, kefir. Vacsora: sonka, vagdalt hus, lágytojás vagy főzelék és kompót. A női nem betegsége a gyomorstilyc­­! dés, amit a veleszületett bajiam mellett I íi gyakori szülésekkel, hirtelen lefagyás­­j sal, a fiiző és a derékon kötött szoknya viseléssel hoznak összefüggésbe. A gyo­­morsiilyedéshez gyakran gy.omortágulás is társul, a gyomorttartó, szalagok meg­lazulnak. megnyúlnak és a gyomor le­száll egész a medencéig is. Az étrend: könnyű, tápláló legyen. Fog­juk a beteget liizőkurára, amit hetekert keresztül fekvőkurával kell egybekötni. A gyomoremésztést száraz meleg boro­gatásokkal segítsük elő. Óvjuk az ilyen beteget a divatos fogyókúráktól, mert a lefagyás csak súlyosbítja a bajt. Haskö­­, tők, hastartók viselése lényegesen eny­hít a panaszokon. A táplálkozásnál fő-

Next

/
Thumbnails
Contents