Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-10 / 98. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 19^7. április 10 A cégtáblaadó A szuboticai közgazdasági egyesületek április 20-an ankétot tartanak az adó kivetése ügyében A szuboticai polgármesteri hivatal szombaton délelőtt körlevelet küldött a szuboticai közgazdasági egyesületeknek, amelyben felszólítja őket, hogy nevezzenek meg két tagot, akik résztvesznek a cégtábla-adókivető bizottság munkájában. Ilyen körlevelet küldtek a Lloydnak, az Ipartestületnek, a szuboticai orvosok egyesületének, w a jogászegyesületnek, a mérnökök egyesületének, a kiskereskedők és iparosok radikális klubjának és fölhívták az egyesületek vezetőségeit, hogy küldjenek ki két delegátust arra a megbeszélésre, amelyet üyorgyevics Dragoszláv polgármester elnöklete alatt fognak április 20-án délelőtt tiz órakor megtartani a városháza kistanácstermében. Szuboticán a kereskedők, ügyvédek és orvosok körében nagy elkeseredést keltett a cimtábla-adók kivetése, amit eddig a város pénzügyi osztálya vetett ki tulmagas összegben. A legutolsó városi közgyűlés napirendjén a cégtáblaadó ellen beadott mintegy hatvan felebbezést tárgyalták le. Ugyanakkor Damjanovics Milánnak, a Lloyd titkárának előterjesztésére elhatározták, hogy az adózók a közgazdasági és társadalmi egyesületek köréből négyes bizottságot választanak, amely mint tanácsadó bizottság vesz részt a cimtáblaadó kivetésében. A közgyűlés e határozata folytán hivta össze Gyorgyevics Dragoszláv polgármester a felsorolt egyesületek kiküldöttjeit. Értesülésünk szerint a bizottság elkészíti azoknak az adózóknak a névsorát, akik cimtáblaadót fizetnek és feltünteti, hogy a bizottság véleménye szerint hányadik csoportba oszthatók be az egyes adóalanyok. Remélik, hogy ilyen módon megszűnik az elégedetlenség és sikerülni fog a cimtáblaadót igazságosan, az adózó anyagi Viszonyaihoz mérten kivetni. Három ajánlat a noviszadi vásárcsarnok felépítésére A „Stabil“ budapesti cég ajánlata a legkedvezőbb Noviszadról jelentik: A noviszadi vásárcsarnok ügye döntő stádiumba jutott. A város kiszélesített tanácsa által kiküldött bizottság pénteken Lakics János polgármesterhelyettes elnökletével megtartott ülésen behatóan tárgyalta a vásárcsarnok kérdését, amelynek felépítésére három ajánlat érkezett: a budapesti »Stabil« részvénytársaságtól, a zagrchi Erlich Jenő és József cégtől és Brasován Dragisa beogradi mérnöktől. A bizottság hosszas tanácskozás után azt a határozatot hozta, hogy a kiszélesített városi tanácsnak a Stabil ajánlatát ajánlja elfogadásra, mert ennek feltételei a legkedvezőbbek és a gondosan elkészített ajánlat pontos rentabilitási számítást, törlesztési táblázatot, műszaki leírást és kész szerződésmintát tartalmaz. A Stabil a város előzetes anyagi hozzájárulása nélkül építi fel az uj vásárcsarnokot, amely impozáns emeletes épület lesz.- hatalmas csarnokkal, 346 elárusító helyiséggel, 74 uccai külső üzlethelyiséggel, három irodahelyiséggel, egy vendéglővel. A javadalmi hivatal is ott lesz és a javadalmi hivatali főnök lakása és a vásárcsarnoki alkalmazottak számára lakáshelyiségek lesznek. Az egész építkezés tizenöt millió dinárba kerülne, amely összeget a Stabil előlegezné és a város évi kétmilliókétszázezer dináros részletekben törlesztené.- Az első részlet három nappal a vásárcsarnok elkészülte után volna fizetendő. Az évi annuitás eszerint 13.9 százaléknak, fel eine meg. A rentabilitási számítás szerint a vásárcsarnok jövedelme 4.590.000 dinárt kétszázezer dinár amortizációs részlet lefizetése után még mindig maradna a városnak évi 2,390.000 dinár tiszta jövedelme. Ezzel szemben elesne a város a főuccán levő uccai árusok mintegy félmillió dinárt kitevő összegétől és a vásárcsarnok fentartása is évi kétszáz-kétszázötvenezer dinárba kerülne, úgyhogy ennek levonása után is 1.640.000 dinár tiszta jövedelmet hoz a vásárcsarnok, amelynek megvalósítása ezenfelül fontos egészségügyi érdek. Az egymillióhatszázezer dináros megtakarítás harmincnyolc százalék pótadómegtakaritásátíanak felel meg. A bizottság hétfőn mégegyszer átta nulmányozza a rentabilitási táblázatot és azután készíti el a konkrét javaslatát, amely a csütörtöki közgyűlés elé kerül. A Stabil ajánlatának van még egy előnyös pontja: tudniillik, hogy a városnak jogában van a szerződés megkötésekor a dinárnak akkor érvényben levő árfolyamát az aranydinárhoz viszonyítva megállapítani és amennyiben legalább három százalék eltérés volna, jogában van a városnak a törlesztéseket aranyban teljesíteni. Én soka nem ugrálhatok mert nincs már lábam“ Négyéves kisgyerek, akinek a vonat levágta lábait Bjclináról jelentik: Tragikus szerencsétlenség történt a Bjelina mellett fekvő Dvor községben. Tanaszics Péter dvori jómódú gazda négyéves kisfia a vasúti sinek közt játszott, amikor arra haladt egy személyvonat. A kisfiú annyira elmerült a játékba, hogy nem vette észre a veszélyt és a mozdonyvezető is csak az utolsó pillanatban látta meg a sinek közt játszadozó kisgyereket. Bár mindent elkövetett, hogy a vonatot megállítsa, a szerencsétlenséget nem sikerült elhárítani: a kisfia a vonat kerekei alá került, mely mindkét lábát lemetszette. A kisfiút nyomban kórházba száHitották, ahol operációt hajtottak rajta végre Mikor az operáció után a kórházban magához tért, azt kérdezte ágya mellett sirdogáló apjától: — Ugy-e édesapám, én soha többé nem ugrálhatok, mert nincs már lábam? A szomorú eset mély részvétet keltett az egész községben. Bajmo kon sikkasztott, Szuboticán gyermekrontást követett el s Beogradban rendó'riiszíviselőnek nevezték ki Érdekes bűnügyben tartott főtárgyalást szombaton a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. A bünper vádlottja Radivojevics Alekszander volt, aki 1922. és 1923. években Bajmok községben, mint községi végrehajtó működött, majd 1926. évben Beogradban rendőrségi Írnok volt. Mindkét minőségében a bűncselekmények egész sorozatát követte el. Az előzékeny végrehajtó A vádirat három csoportba osztva sorolja fel a Radivojevics által elkövetett bűncselekményeket. Az első csoportban vannak a bajmoki esetek. Itt, mint községi végrehajtó behajtott Herczeg Károly bajmoki gazdálkodótól illeték fejében 1772 dinárt, azzal, hogy ezt az összeget beszolgáltatja a szombori adóhivatalba, nyugtát is adott a teljesített befizetésről, de az összeget elsikkasztotta. Hasonló módon járt el Francz György bajmoki gazdálkodóval, akitől 363 dinárt szedett be. Schill Martin bajmoki gazdálkodón 1178 dinár 60 párát hajtott be és sikkasztott el. Krizsán Máriát megfenyegette, hogy ha az 1920 dinárnyi hátralékos illetéket azonnal be nem fizeti, végrehajtást vezet ellene. Az asszony többektől kölcsönkért pénzt, hogy az összeget lefizethesse, amelyet aztán Radivojevics elsikkasztott. Rajtuk kívül még három bajmoki lakostól sikkasztott több száz dinárt. Sikkasztóból rendőrtiszt A második csoportba vannak sorolva a »hivatalnok ur« beogradi bűncselekményei. A vádlott, mint rendőrségi írnok, Beogradban beszedett Jovanovics Milos kereskedőtől 3000 dinárt, Vladiszavljevics Annától 422 dinárt, mely összegeket mind elsikkasztotta. Az államügyészség ezért tiz esetben azzal vádolja, hogy mint közhivatalnok, kezelés végett rábizott pénzt jogtalanul eltulajdonította és ezzel a hivatali sikkasztás bűncselekményét követte el. A harmadik csoportban az a vád szerepel, hogy a vádlott Szuboticán V. K. hat éves kisleány — egy koldusasszony lánya — ellen 1926. év július hó l-én erkölcstelen merényletet követett el és a fejletlen kisgyermeket megfertőzte, úgy hogy azt több hétig a városi kórházban kezelték. Végül azzal vádolják, hogy 1926 október 19-én elment Szántó József vizsgálati fogságban levő moli kereskedő hátenne ki évente, úgyhogy a kétmillió-zába, ott bemutatkozott Szántó feleségének, mint a szuboticai államügyészség jegyzője, egy levelet adott át Szántónénak és azt mondotta, hogy ha Szántóné azonnal ad neki 3000 dinárt, kieszközli, hogy Szántó Józsefet szabadon bocsájtják, további 3000 dinárt pedig akkorra kér, amikor már Szántó szabad lesz. Szántóné átadta a 3000 dinárt és midőn Szántóné másnap bejött Szuboticára, itt megtudta, hogy csalás- áldozata lett. Radivojevics első ízben 1926 julius hó 19-től október 8-ig volt vizsgálati fogságban, utána pedig 1926 október 25-től fogva mostanáig. Közben követte el a Szántó-féle csalást. A szombati főtárgyaláson a közvádat Makszimovics Szvetiszláv államügyész képviselte, a védelmet Petrovics Márkó dr. ügyvéd látta el. A jó megjelenésű, ápolt fekete bajuszu vádlottat szuronyos börtönőr vezeti a tárgyalóterembe. Jól szabott zakkó öltöny van rajta. Hófehér kemény gallér és divatos nyakkendő. Amidőn az elnök ismerteti vele előbb a sikkasztási vádpontokat, kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a pénzeket nem sikkasztotta el. Megtörtént, hogy lefizettek nála a hivatalában többen bizonyos összegeket, ő a pénzt a fiókba tette, amelyben nem volt zár és hogy abból ki mennyit vett ki, azt ö nem tudja. Ezután a V. K. hatéves kisleány elleni erőszakos merénylet ügyére térnek át. Ezt is tagadja a vádlott és előadja, hogy amikor egyszer Szuboticán a piacon sétált, talált egy nyomorék asszonyt, aki koldult, ő megsajnálta, érdeklődött helyzete iránt, elment a lakására, ahol több gyermek között a kis V. K. is játszadozott. A gyermeknek adott cukorra egy dinárt. Amikor aztán később villanyoson Alekszandrovóra rnenty a kislány is vele tartott, de csak játékból és önként. Kint Alekszandrovón elmentek egy kocsmába, rövid ideig ott tartózkodtak, azután a kislány ismét hazament. Tagadja, hogy a leánykához csak egy ujjal is hozzányúlt voma. A Szántó Józsefnéval szemben elkövetett háromezer dináros csalásra vonatkozólag előadja, hogy ő azért ment ki Mólra, hogy ügyvédcserét közvetítsen,' illetve hogy Szántó régi ügyvédje helyett uj ügyvédet ajánljon, erre kérte a háromezer dinárt. A vádlott után a tanukat hallgatja ki a bíróság. Herczeg Károly bajmoki tanú, íöldmives a vádlottat ismeri. Amikor az elnök megkérdezi, honnan ismeri, a vádlott azt feleli: — Onnan, hogy a pénzemet elvitte. — Elmondja ezután a tanú hogy elment a községi adóhivatalba 1922 novemberében és ott lefizetett ,a vádIott kezéhez 1772 dinárt, amivel örökösödési illetékért tartozott. A vádlott kijelentette, hogy neki kell a Pénzt lefizetnie és ő majd azt beviszi azomborba az adóhivatalhoz. Az elnök kérdésére a tanú kijelenti, hogy később az összeget újból meg kellett neki Űzetnie az adóhivatalnál, mintán a vádlott azt nem fizette be. Bűnös szerelem Az erkölcstelen merénylet ügyében kihallgatják a kis hatesztendős koronatanút. Az elnök bátorító szavai hatástalanok. Hiába próbálja az elnök szóra bírni, a kisleány makacsul hallgat. Ekkor Makszimovics Szvetiszláv államügyész kezd kérdéseket intézni a kisgyermekhez, mire egyszerre megered a nyelve. Értelmesen elmondja, hogy a vádlott, akit felismer, cukrot adott neki és rábeszélte, hogy menjen vele villanyoson Alekszandrovóba. A kisgyermek szívesen elment, kint a vádlott elvitte egy kocsmába, ott bort hozatott, amivel a kisleányt megkínálta, de a gyermek nem ivott a borból. Ekkor elvezette a falu végére a kukoricásba és ott erkölcstelen merényletet követett el ellene. Ez délután egy óra után történt. A kisleány délután négy órakor jött haza. Anyjának, aki nyomorék koldus aszszony, egy lába sincs, mert a lábait felsőlábszárban a vonat elvágta, nem merte megmondani, hogy mi történt vele, mert félt, hogy az anyja megöli. Pár nappal később fedezte fel az anya, hogy mi történt kis gyermekével, mire azonnal jelentést tett a dologról. A kisleány után annak anyját 'hallgatja ki a bíróság. A tanuk részére elkülönített helyről egy férfi ölben hozza be a terembe a nyomorék asszonyt, a kinek egy lába sincs és leültetik egy székre a bírói emelvény elé. Az asszony elmondja, hogy neki is tett szerelmi ajánlatot a vádlott, de ö azokat elutasította. Ami a kislányával történt, azt az eset után pár nappal magától a gyermektől tudta meg. A bíróság a nyomorék asszonyt megesketi vallomására. A rabtárs pénze Ezután a háromezer dináros csalási ügyet tárgyalta le a bíróság. Az első tanú, Szántó Józsefné elmondta, hogy a vádlott, akit felismert, eljött hozzá október 8-án a múlt évben egy keddi napon délelőtt kilenc-tiz óra között. Kocsival jött a házához és pénzt kért, azt mondta, adjak neki háromezer dinárt és akkor szabadon engedik az uramat, ö azt keresztül tudja vinni. Átadtuk neki a háromezer dinárt és az összeggel ő elment. A legközelebbi napon Szuboticán meggyőződtem, hogy csalóval volt dolgom, tudniillik bejöttem az uramhoz, akivel a fogházban beszéltem, elmondtam neki a dolgot és ő mondta, hogy bizonyosan Radivojevics csapott be. Pataki Mária tanút hallgatták ki ezután, Szántó József sógornőjét, aki elmondta, hogy a vádlott mint ügyészségi jegyző mutatkozott be. Utolsó tanúként Szántó Józsefet hallgatta ki a bíróság. A fogházból elővezetett tanú elmondta, hogy Radivojevics látta, hogy a munkateremben sir, mire vigasztalta és azt mondta, ne sírjon, ő most kiszabadul és majd jó ügyvédet keres Szántónak és ő is ki fog szabadulni. Szántó egy levelet adott át Radivojevicsnak, hogy adja ezt át feleségének, de másnapra meggondolta magát és a levelet visszavette. Azután Perazsics Bozsidár dr. és Jeremies Risztó dr. törvényszéki orvosok terjesztették elő orvosi szakvéleményüket a kisleány sérüléseiről, mire a bizonyítási eljárás véget ért. Amikor a tárgyalás berekesztése előtt az elnök kérdést intézett a felekhez, hogy van-e előterjesztésük, felállott a vádlott és ezt mondta: — Beismerem, hogy a pénzeket felvettem és elköltöttem. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette és folytatását hétfő reggelre tűzte ki.
