Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-02 / 90. szám

12 OLDAL . ÄHA 1'/, OIKAH Pošlarina plaćena u gotovom!-mi- I, - in -I I I B A G S M E G Y E ! m m XXVIÍf. évfolyam. Szubotíca, 192.7. SZÓ BAT, ácriüs ?. 90. szám leletem: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre Ibi din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. S. szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) Uj Iliász Beszéljünk most ezen a helyen egy könyvről. Egy vaskos, bőadatu és kiaknáz­­hatatian tanulságokat nyújtó nem régen megjelent román könyv került a kezünkbe. Az Írója: Puskariu s a könyv húsz egynéhány ive az jsz­­triai románokról szól. Az első pillanatban megütődve halljuk: Isztriában is vannak romá­nok? A könyv tudós és hangyaszor­galmú Írója azonban felvilágosít ha­mar: évszázadok óta él egy román csoport Isztriában. A számuk most alig éri el a háromezret Alig hétszáz román család, annyian vannak, mint egy csöpp bácskai falu népe. Három­ezer ember, beleszámítva a csecse­mőket is, soha sem voltak sokkal többen, de sohasem voltak sokkal kevesebben sem. Háromezer ember viaskodott az osztrák uralommal és viaskodik most az olasz elnyomás­sal, háromezer ember hordja magá­ban az évszázados küzdelmek tradí­cióinak nemes kincseit, háromezer embert mentett meg a faji hűség a beolvasztás mindig erőszakos és egyre kíméletlenebb törekvéseivel szemben. Bár mindnyájan tudnak, alig be­szélnek már románul. Németül min­denki tudott és olaszul már mind­egyikük beszél. Nyelvi nehézségek nem teszik sorsukat még nehezebbé és mégis megmaradtak románoknak. Ezelőtt német, most olasz nyelven küzdenek román kultúrájuk szabad­ságáért. Milyen megindító, milyen hősi küzdelem ez. A huszadik század hősi eposza. Népéposz, mit egy há­romezer tagból álló nép alkot, költ, szenved meg. Ez a háromezer em­ber, hány száz köztük a gyerek és az asszony, erősebbnek bizonyult, mint Ausztria nemzetiségi politikája. Ez a háromezer ember nemzeti in­tegritásában túlélte az osztrák-ma­gyar monarchiát. Ez a világtörténelem csodája. Ez a faji hűség dithirambja, ódája és szimfóniája. Oda kellene járni min­den kisebbségi politikusnak az isz­­triai románok közé bucsujárásra, mint a kisebbségi harcok Lourdes­­jába. Oda kellene vinni minden rok­kant csalódást, félbetört tervet, !e­­kókkadt reménykedést, minden kíi­­szikkadt agyat és kihűlt lelket. Ki meri még azt mondani, hogy keve­sen vagyunk? Háromezer román él és harcol és győzedelmeskedik év­százados elnyomással szemben Isz­triában. Ódát kellene hozzájuk Írni. éposz­­ban kellene feldolgozni az egymás után következő nemzedékek egyfor­ma és egyformán szívós, egyformán hajthatatlan küzdelmét. Az uralom eszközei, a terror fegyverei változ­tak, de ők nem. Megmaradtak ma­guknak és megmaradtak románok­nak. A kisebbségi küzdelem kilence­dik szimfóniáját kellene megkompo­nálni sorsukból, szenvedéseikből és győzelmükből. A faji hűség csodatetteit vitték és viszik végbe ők, sokkal ellenségesebb környezetbe taszitottan, mint ami­lyenben mi élünk, sokkal nehezebb életfeltételek között és sokkal nyo­masztóbb atmoszférikus súly alatt. És mégis megmaradtak nemzetiségi egységükben, faji zártságukban, megmaradtak az idők viharai között románoknak. De ez a könyv még más példát is ad. Ha összegyüjtenénk mindazt, ami nyomtatásban jelent meg a ju­goszláviai magyarság kultúrájáról, nem érne fel annak a könyvnek egyetlen fejezetével, mely egy há­romezer emberből álló nép történe­iével és jelenével foglalkozik. Mikor lesz nekünk olyan gazdag kisebb­ségi irodalmunk, etnográfiai gyűjte­ményünk, kulturhistóriánk, szocio­■ gráfiai monográfiánk, politikai tör- I tünetünk, mint amilyent ez az egyet­len könyv ad a háromezer emberből I álló népnek. Kiben van annyi szere- I tét, elhivatottság, missziós elszánt­ság és prédikátori ihletettség, hogy I a jugoszláviai magyarságnak ilyen j szolgálatot tudjon tenni? Egy ember ezt nem is tudja elvégezni, ha hiány­­j zik a fajszeretetnek sugárzó ereje, I csudatevő hatalma, mely az egyéni munkateljesítményt ezerszeresre tud- I ná felfokozni. Ki tudja szolgálni a faji hűséget, ha az csak a vágyban él, elmosódó kontúrjai csak a kö­zömbösség fátylán keresztül látha- 1 tők, ha nem kézzel fogható valóság, : a mindennapi élet egyéni érdekei fölé nőtt cél, kötelesség és fel­­; adat. Az isztriai románok múltjának és jelenének küzdelme, győzedelmes I harca örök példája marad minden kisebbségi törekvésnek. Ennek a há­romezer emberből álló népnek törté­nete a kisebbségi Iliász. megkísérelte többféle módon, hogy a parlamenttel szemben tanúsított eddigi magatartásához híven a parlamentet elnapoltassa. A bel­ügyminiszter kérése a vádindit­­ványra adandó válasz elhalasztá­sára a miniszteri felelősségről szoló törvény 11. szakasza aiapjan nincs eléggé megindokolva. Ezért túlságosan is sok okunk van azt hinni, hogy a belügyminiszter ké­résének nem a védekezés meg­könnyítése a célja, hanem az, hogy a kormány a parlamentet elnapol­tassa. Mégis azt óhajtva, hogy a megvádolt belügyminiszternek al­kalmat adjunk az összes adatok beszerzésére, beleegyezünk aljba, hogy a vádiratra való válasz ha­táridejét meghosszabbítsák, azon­ban egyidejűleg hangsúlyozzuk, hogy ez a halasztás nem szolgál­hat a parlament munkátlanságá­­nak ürügyéül. Követeljük ennél­fogva, hogy a parlament folytassa munkáját a sürgős és már előké­szített törvényjavaslatok letárgya­­lásával. (Zajos taps az ellenzé­ken.) Trilkovics Márkó elnök beje­lenti, hogy dönteni kell a belügymi - t niszter kérése felett, majd felteszi erre \ouatkozól>g a kérdést és a többség a tiznapi halasztást meg­adja. Ezután az elnök azt javasolja, hogy a képviselők fáradságára való tekintettel napolják el a parlament üléseit április 19-ig. — Eltagadjak! — hangzik a több­ség oldaláról. — Nem tagadjuk el! — kiáltja az ellenzék. Trilkovics elnök kijelenti, hogy az I ő joga a következő ülés idejének a I megállapítása. Markovics Pera a házszabályok­hoz szól hozzá és azt igyekszik bi­zonyítani, hogy a parlament üléseit nem lehet elhalasztani. Az elnök védi az álláspontját, a melyet a többség clíogad. Ezután az elnök az ülést bezárja és a következő ülést április 19-én délelőtt kilenc órára tűzi ki. Az ellenzéki vezérek konferenciája ■ A parlament ülése előtt az ellen­zéki pártok vezetői a demokrata ki un Elnapolták a parlamentet Husvéi után kerül napirendre a belügyminiszter elleni vád­­inditván y - Ax ellen/.ék közö s deklarációja a parlament el­napolása ellen — JJzunovics a királynál Megindulnak a tárgyalások a radikálisok és a Itadics-párt között Beogradból jelentik: Pénteken megkezdődött a parlamentnek csak­nem háromhetes húsvéti szünete A képviselők legnagyobb része már el is hagyta a fővárost Ennek ellenére azonban meglehetősen élénk volt a politikai élet Különösen nagy figyelemmel kisérik a ra­dikális párt belső életét, ame­lyet még mindig a centrum és a Pasics-csoport közti antago­­nizmus tesz mozgalmassá A parlament elnapolása minden­esetre alkalmat ad Uzunovics mi­niszterelnöknek arra, hogy pozíció ját megerősítse. Dimitrijevics Mita aki már többizben követheti a radi­kálisok és a Radics-párt között, /.a­­grebba utazott, ami annak a tele. hogy ismét megindulnak a tárgyalá­sok Uzunovics és Radies között. Magában a radikális pártban erősen mozgolódnak Uzunovics és Makszi­­movics nagyszámú hívei. Politikai körökben sokat beszélnek egy me­morandumról. amelyet ennek a cso­portnak tagjai nyújtottak át a radi kális klub elnökségének és amelyben elterjedt hirek szerint A parlament ti ése Délelőtt tiz órakor nyitotta meg Trifkovics Márkó elnök a parlament ülését. A képviselői padsorok meg­teltek és jelen volt az ülésen az egész kormány is. Az ülés eleién Trifkovics Márkó elnök válaszol Qrizogono Pribicse­­vics-pártínak arra a kérdésére, haj­landó-e az elnök a házszabályok ér­telmében azt javasolni, hogy a par­lament folytassa munkáját és a kö­vetkező illés napirendiére Hízzék ki az adóegységesítési törvényt, amely­­lyel a bizottság már elkészült. Trif­kovics elnök kijelenti, hogy valóban az a szándéka, hogy rövid szünetet javasoljon a parlamentnek, amely kéthónapi munkában elfáradt és igy kétségtélenül szüksége van a pihe­nésre. Azt hiszi, hogy a parlament ezt a javaslatát el is fogadja. Vujics Dimitrije: Ez feltevés Trifkovics: Hát igen, ez feltevés. Ön, Vujics ur, elfogadhatja, vagy el­utasíthatja,.de .én azt mondom, amit gondolok. a centrum azt követeli, hogy a radikális klub ne engedjen meg semminemű kibontakozási tár­gyalást Uzunovics és Makszi­­movics megkerülésével és he- • a cárt nevében a külömhözö parlamenti csoportokkal csak Uzunovics miniszterelnök tár­gyalhasson. Ez az állítólagos memorandum két­ségtelenül Vukitsevics Velja akciója ellen irányul, amelyet Vukicsevics Ilivel még mindig napirenden tarta­nak. Az ellenzék a maga részéről szin­tén nagy érdeklődéssel figyeli a ra­dikális klubban lejátszódó eseménye­ket és különösen a demokraták tűz­nek reményeket a radikálisok belső ellentéteihez■ Ezzel szemben a radi­kális pártban hangoztatják, hogy nem engedik meg. hogy belső ügyeikbe más pártok beleelegyedje­nek és főképpen nem mennek bele abba. hogy egy radikális—demokra­ta kormánykoalíció esetén a demo­kraták írták elő. hogy mely radiká­lis politikusok foglalhatnak helyet a kormányban. G'-ol Milán: Gondolatban szabad tévedni. Trifkovics: Kétségtelen. Grol ur, hogy gondolatban szabad tévedni, de én mégis azt mondom, amit gon­dolok és önnek jogában áll azt el nem fogadni. Ami az adóegységesí­tési törvényt illeti, érintkezésbe fo­gok lépni az illetékes miniszterekkel annak napirendre tüzese iránt. Radios Pavle: Uzunovics kijelen­tette, hogy ezt a törvényt a parla­ment április egyig le fogja tárgyalni. Grizogono nem veszi tudomásul az elnök válaszát. Szerinte az egész elnapolás a belügyminiszter ellen be­nyújtott vádinditvánnyal van össze­függésben, ami azonban nem elég ok arra, hogy a parlament ne dol­gozzék. Dr. Spaho az összes ellenzéki pár­tok nevében a következő nyilatkoza­tot olvasta fel: — Megállapítjuk, hogy a kor­mány még ,a megvádolt belügymi­niszter Kívánságának közlése előtt

Next

/
Thumbnails
Contents