Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-09 / 97. szám
Poítarina plaćena u gotovomi 12 OLDAL '^ÁHA I1,, Q'fiAI XXVÜL évfolyam. Szubotica, 1927 . SZOMBAT, április 9. 97. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 .................... _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Fiöíizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin tr*5. (Minerva-palota) Harc az anyanyelvárt Megtört a jég: a bácskai tartománygyülésen elhangzott az első inagyar beszéd. A jégtörés azonban olyan zajiást idézett elő, amely magát a radikálisok és a magyar párt között létrejött paktumot is magával sodorhatja. A radikálisok, amióta a tartományi választások alkalmából a magyar párttal megegyeztek, állandóan a legnagyobb megértést tanúsították a magyar kisebbség természetszerű nemzetiségi törekvései iránt. Minden remény megvolt arra, hogy az időleges paktum a kölcsönös vajdasági érdekekre való tekintettel tartós politikai fegyverbarátsággá fog kimélyülni, amikor hirtelen, deus ex machina-ként olyan vihar kerekedett, amelytől recsegnek-ropognak a megegyezés bordái. Mi történt tulajdonképpen, ami a bácskai tartom ánygyülés radikális táborának hangulatváltozását indokolttá teszi? Az eseményekről krónikás hűséggel beszámoló szombori tudósítás szerint már kész volt a megállapodás a következő rezolució elfogadására: — A tartomány gyűlés elvben nem ellenzi, hogy tagjai kisegítő nyelvként anyanyelvűket használják. Minthogy azonban a tartomány gyiilés nem érzi magát illetékesnek, hogy a kérdést saját hatáskörében rendezze, a királyi kormányhoz fordul törvényes megoldásért. A magyar és német párt képviselői ezt a rezoluciót elfogadták, de egymás közt elhatározták, hogy Deák Leó dr. kifejezésre fogja juttatni a tartománygyülés jelentékeny részének azt a felfogását, amely szerint a tartománygyülésnek az 1868. évi nemzetiségi törvény értelmében joga van a nyelvkérdés rendezésére. Ehhez képest Deák Leó dr. a rezolució felolvasása után fel is szólalt és elvi kijelentéseit szerb bevezetés után magyarul tette meg A tartománygyülés magyar képviselőire szakadt felháborodásnak ez volt az előzménye és legfeljebb még az, hogy Palásthy Ödön dr. nem vonta vissza indítványát, mert a magyar nyelven elmondottak nem kerültek jegyzőkönyvbe. Elég ok-e ez azokra az indulatkitörésekre, amelyekben a tartományi választmány elnöke járt elől a kereskedelmi és iparkamara elnökének temperamentumos asszisztenciája mellett? Valaki odakiáltotta Deáknak, hogy tud szerbül, tehát beszéljen szerbül. Egy más valakinek az volt a véleménye, hogy Deák nem tud szerbül, ennélfogva nem lehet tagja a tartománygyülésnek. Egy harmadik fogadkozott, hogy nem fognak többé magyar szót tűrni a tartománygyülésen. Az egyik közbeszóló szerbiai szolgabirákkal fenyegette meg a magyarokat — az önkormányzati elv nagyobb dicsőségére. Végül a radikális párt tanácskozásra vonult viszsza és kimondotta, hogy mivel Deák Leó dr. kijelentéseinek egyik paszszusában megsértette a nemzeti szuverénitást, mivel továbbá Palásthy Ödön dr. indítványa felborítja a radikális és a magyar párt közötti paktumot, csak az államnyelv használatát tűri meg mindaddig, amig a kormány a nyelvkérdést el nem dönti. Ezt az álláspontot még a Pribicsevics-párt sem tette magáévá, amely I pedig tudvalévőén a legintranzigen- j sebb a nemzetiségi kérdésben. Quae i mutatio rerum! A magyar párttal szövetséges radikális párt noviszadi vezéralakja a szemébe vágja a ki-; sebbségekkel paktálni nem akaró j Pribicsevics-párt egyik noviszadi vezetőemberének, hogy a nemzeti nyelv árulója! Csoda-e, ha az a szenvedély, amely egy politikussal ilyesmit mondat, a Deák Leó dr. elvi deklarációjában a nemzeti szuverénitás megsértését látja? Lehet, hogy bölcsebb és célszerűbb Várady Imre dr. taktikája, aki a beogradi tartománygyülésen tartott nagyhatású beszédében kijelentette, hogy a nyelvkérdés rendezése a községi autonómiák kiépülése* után válik elkerülhetetlenné. Lehet, hogy Deák Leó dr várhatott volna még a kompromisszumos rezolucióhoz fűzött magyarnyelvű kijelentéseivel. Csak az nem lehet, hogy a Vajdaságban, ahol az alkotmánnyal és az u.i törvényekkel nem ellenkező régi magyar törvények érvényesek, egy ilyen törvényre való hivatkozás támadás volna a nemzeti szuverénitás ellen. Amikor a radikálisok beleegyeztek abba, hogy a nemzetiségi nyelveket kisegítő nyelvek gyanánt ‘lehessen használni a kérdés végleges szabályozásáig. azt a tradíciót követték, amelyet a Vajdaságban a szerbek, magyarok és németek évszázados testvéri sorsközössége fejlesztett ki. Nem tudjuk elképzelni, hogy ez a nemes hagyomány és a radikális pártnak a nemzetiségekkel szemben eddig tanúsított liberalizmusa kártyavárként omolhat össze annak a nézeteltérésnek lehelletétől, amely az anyanyelv az imént elismert jogának rögtönös megtagadására vezetett. Hisszük, hogy az egész incidens múló természetű és nem fog nyomokat hagyni sem az önkormányzati életben, amelynek integritásához tartozik az anyanyelv joga. sem a radikálisok és a magyar párt eddigi viszonyában, amelynek szükségszerűségén pillanatnyi és parciális jellegű összetűzések nem változtathatnak. A demokratákat is be akarják vonni a kormányba A Radics-párt határozata megjavította a kilátásokat a kormánykoalíció kiszélesítésére — Markovics Lázár szerint nem kerül sor Radicsék kormánybalépésére Radies Pavle a belügyminiszter elleni vádditványról Beogradból jelentik: A Radics-párt csütörtöki határozata élénk kommentárokra ad alkalmat politikai körökben. A határozatot annak bizonyítékául tekintik, hogy valóban folynak tanácskozások a radikálisok és a Radics-párt köpött egy újabb koalició létrehozására és hogy ezek a tanácskozások meglehetősen előrehaladott stádiumban vannak. Ezt a kombinációt azonban nem látják politikai körökben egyedüli kiutnak és a kulisszák mögött tovább folyik a próbálkozás a demokratáknak a kormányba való bevonulására. Az érdekelt felek rezerváltsága miatt bajos megállapítani, hogy ezek a próbálkozások mennyire haladtak előre, de beavatottak tudni vélik, hogy ez a kombináció nem is áll olyan messze a megvalósuláshoz, mint általában hiszik Általános a vélemény, hogy a demokraták kormdnybalépése nem volna akadálya a Radics-párt egyeidejii bevonásának a koalícióba. A legnagyobb nehézséget minden kombináció számára a belügyminiszter ellen benyújtott vádinditvány küszöbön álló parlamenti tárgyalása jelenti, de ugylátszik, ennek is megtalálták az ellenszerét. Sikerült olyan megoldást találni, amely időt ad a kormányalakitási kombináció megvalósitására. anélkül, hogy elállnának a vádinditvány tárgyalásának megkezdésétől. Ez a megoldás abban állna, hogy április 19-ikén, amikor a vádinditvány tárgy alását megkezdik, nem folytatnák le a vitát, hanem csak a belügyminiszter terjesztené elő védekezését, ami esetleg több napot is igénybe venne, azután pedig a pravoszláv husvét miatt elnapolnák a parlamentet május 2-ig, ahogy a radikálisok a költségvetés megszavazása után követelték. Radics Pavle a politikai helyzetről Radics Pavle,, aki visszaérkezett Beogradba, péntek délelőtt nyilatkozott az újságíróknak az aktuális politikai kérdésekről. Először is megcáfolta Radics Pavle azt a híresztelést, mintha néhány radikálispárti képviselő zagrebi tartózkodásának politikai jellege lett volna. — Ezeket a képviselőket — mondotta Radics Pavle — a Radics-pártiak közül senki sem látta Zagrebban és velük semmiféle politikai tanácskozás nem volt. Egyes lapok nyilatkozatot is hoznak ezektől az uraktól, hogy a tárgyalások a legjobb utón vannak. Úgy hallom, hogy ez a nyilatkozat Kobasicától származik, aki tréfás ember. Nem hiszem, hogy bármilyen kormány Kobasicát küldené ki politikai tárgyalások folytatására. — Azt is írják egyes lapok —- folytatta Radics Pavle — hogy mi azt követeljük, hogy a zagrebi községtanácsot oszlassák fel. Erről szó sem volt, ilyen követelést mi nem állítottunk fel. Mi nem folytatunk személyi politikát, nálunk nincsenek kis csoportok és nézőpontjaink teljesen azonosak. — Nevetséges azt állítani, hogy mi nem csinálunk kérdést Makszimovics Bózsóból. Mi sosem törekedtünk arra, hogy a radikális párt kettészakadjon, de érdekelnek minket a radikálisok mert ők a legerősebb párt, amely nélkül semmiféle kombináció meg nem valósulhat és ezzel szemben azt látjuk, hogy nem elég expeditivek. Egészen bizonyos, hogy nem fogunk arra szavazni, hogy Makszimo-* vicsot ne helyezzék vád alá. Néni szavazhatunk az ellen, amit mi magunk inscenáltunk. Ha, a radikálisok megvédik Makszimovicsot, arról mi nem tehetünk. Markovics Lázár dr. nyilatkozata zagrebi útjáról Markovics Lázár dr., aki néhány más radikális politikussal csütörtökön Zagrebban tartózkodott, péntek reggel viszszaérkezett Beogradba. Délelőtt íéltizkor Markovics Lázár megjelent a miniszterelnökségen. ahonnan két óra niulva távozott. Távozásakor a következőket mondotta az újságíróknak: — Nem voltam a miniszterelnöknél, hanem a külügyminisztériumban. Zagrebban magánügyben voltam, senkit a Radics-párt tagjai közül nem láttam és senkivel közülük nem tárgyaltam. Ami a Radics-párt kormánybalépését illeti, az én egyéni véleményem szerint ez nem log bekövetkezni. Miniszterek a királynál • Őfelsége Alekszandar király péntek délelőtt kihallgatáson fogadta Vukicsevics Velja közoktatásügyi minisztert. Hadzsics Szteván tábornok hadügyminisztert és Pcrics Ninkó dr. külügyminisztert. Délben Uzunovics Nikola miniszterelnök jelent meg az udvarnál, ahol egy félóráig tartózkodott. Távozásakor kijelentette az újságíróknak, hogy csak az udvari minisztert látogatta meg. Nem lehet megtartani a törvényhozó bizottság ülését Péntek délelőttre össze volt híva a törvényhozó-bizottság ülése, amelyet azonban nem lehetett megtartani, mert a képviselők nem jelentek meg elegendő számban. Nagy feltűnést keltett az a beszéd, amellyel Zsitkovics Ljuba, a bizottság elnöke megindokolta, hogy miért kell az ülést délutánra halasztani. — Ezt az ülést — mondotta — nem lehet megtartani, mert nincs jelen elég képviselő. Legalább tizennégynek kellene együtt lenni és csak heten vannak itt és maga a miniszter sem jelent meg BudisZavljevics Pribicsevics-párti: Miért nem hívta meg? Zsitkovics: A miniszter megkapta az értesítést, de úgy hallóin, hogy elutazott En egy ideig náthalázban feküdtem és ezért Popovics Velja alelnököt kértem fel, hogy a bizottságot hívja össze. A parlament igen sokáig dolgozott, naponként két ülést is tartott, ezért nem lehetett a bizottságot korábban összehív-
