Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-08 / 96. szám

y27. április 8. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Vihar a bácskai tartománygyülésen a magyar nyelv miatt A radikális, magyar és német párt közös rezoluciót terjesztettek be a kisebb­ségi nyelv kérdéséről — A magyarok és németek követelték annak meg­állapítását, 1 ogy a tartománygyülésnek joga van a nyelvhasználat kérdését rendezni — Heves kifakadások dr. Deák Leó magyarnyelvű felszólalása nyomán Az ellenzék egyetért a magyar és német párt felfogásával Szomborból jelentik: Nágy izgalom előzte meg a bácskai tartománygyülés csütörtök délután négy -órára összehí­vott ülését. Ennek az ülésnek napirend­iére tűzték ki dr. Palástiig Ödön ház­­szabáiyinditványát a kisebbségi nyelv használatáról és a kérdés kompromisz­­szumos megoldása érdekében egész dél­előtt és délután folytak a tárgyalások. Az ügy fontosságára való tekintettel Szomborban tartózkodik dr. Kralt Ist­ván, a német párt elnöke is. Magyar részről dr. Deák Leó és dr. Palástiig Ödön, a német párt részéről dr. Kraft István mellett Jcisel Henrik, mig radi­kális részről dr. Manojlovics Vladiszláv, a tartománygyülés elnöke és dr. Joj­­kies Dusán, a radikális kiub elnöke vol­tak a tárgyalófelek és végül délután négy órakor abban állapodtak meg hogy a következő rezoluciót terjesztik a tartomány gyűlés, elé: — A tartománygyülés elvben nem ellenzi, hogy tagjai klsegitönyelv­­ként anyanyelvűket használják, de a tartománygyülés nem érzi illeté­kesnek magát arra, hogy ezt az ügyet a saját hatáskörében rendez­ze, ezért a királyi kormányhoz for­dul, hogy törvényes utón és módon rendezze ezt a kérdést. A magyar párt ezenkívül a következő elnöki enunciáció megtételét kívánta: — A tartományggiilés elnöksége a saját részéről kötelezi magát, hogy el­tűri az anyanyely használatát é& a ki­sebbségi képviselőknek jogot ad arra, hogy anyanyelvűket használják addig is, mig ezt a kérdést törvényes utón rendezik. Ez elnöki enunciáció követelésétől azonban a tárgyalások későbbi folya­­máa a magyar párt elállt. A rezolució szövege nem elégítette ki a magyar és német párt képviselőit, kü­lönösen mert nem szögezte le azt a tényt, hogy a tartománygy ülésnek jo­ga vau a házszabályaiban rendezni a nyelvkérdést Ezért a kisebbségi képvi­selők abban állapodtak meg, hogy a re­­zoluciónak a tartománygyülésben váló felolvasása után dr. Patásthy vissza­vonja szerdai indítványát, de előbb dr. Deák Leó kijelenti hogy bár a maga részéről is elfogadja a meg­állapodást. a tartománygyülés jelen­tékeny részének mégis az a felfo­gasa. hogy a tartománygyülésnek joga van a nyelvkérdést szabályoz­ni, ame'yet különben is már élő és hatályban levő törvényes intézke­dések (az 186S. évi nemzetiségi tör­vény) szabályoznak. Ehhez a felszólaláshoz hozzájárult az az értekezlet is, amelyet a magyar és né­met képviselők az ellenzéki pártok kép­viselőivel tartottak és igy abban álla­podtak meg, hogy dr. Deák Leó kije­lentéseit az ellenzék nevében is fogja tenni. Délután félöt órakor nyitotta meg Terzin Pavle alelnök az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvét Udicki Szvetozár szuboticai demokrata hozzászólása után hitelesítették. A napirend előtt Presics Miskó szuboticai ellenzéki szólalt fel és a szerdán este tárgyalt szervezési szabályrendelettel kapcsolatban annak a kérdésnek tisztázását kívánta, hogy Szubotica, Szenta és Szombor város képviselőinek joga van-c résztvenni a tartománygyülésben. Klicin Mlta meg­állapította, hogy a törvényes intézkedés »lőtt erről a tartománygyülésben nem kell tárgyalni. Ezután áttértek a napi­rendre. Dr. Jojkics Dusán felolvasta a ház­szabályok 21. szakaszához benyújtott Palásthy-féle indítvány helyett a radi­kális, magyar és német pártok által ké­szített rezoluciót. A rezolució elhang­zása után az elnök kijelentette hogy a vitát e kérdés fölött lezárja, Dr. Deák Leó azonban szót kért és szerbül közölte, hogy miután elvi kije­lentést óhajt tenni, de attól tart, hogy nem tudná magát szabatosan kifejezni és mivel nem szeretné, lm félreértés származna, magyar nyelven kíván föl­szólalni. — Szlavna Szkupstina! — szólította meg szerbül dr. Deák a tartománygy il­lést, majd magyarul kézdett beszélni, alig mondott azonban néhány szót, Re­­geljac sztapári képviselő fölugrott a helyéről és Izgatottan kiáltotta feléje: — Nem lehet magyarul beszélni!? Tud szerbül, tessék szerbül beszél­ni! Dr. Deák újból megindokolta szerb nyelven, hogy miért akarja beszédét magyarul elmondani és ezután magyar nyelven a következőket mondotta: — ügy a magyar, mint a német párt képviselői nevében köszönettel veszem tudomásul azt a határozatot, amely sze­rint a tartománygyülés tűri az anya­nyelven való felszólalást. Kérem azonban jegyzőkönyvbe fog­lalni, hogy azt a pontot, amely sze­rint a TárfömánygyDles nem tartja magát illetékesnek a nyelvkérdésben határozni, neiu osztjuk, mert 1. az önkormányzatnak joga van a % nyelvkérdésben határozni, 2. a mi álláspontunk szerint erre nemeask Illetékes, hanem a nyelv­használat jogát tételes törvény Is biztosit a. Az elnök kijelentette, hogy Deák be­széde nem vehető föl jegyzőkönyvbe legföljebb szerb bevezetése már azért is. mert a vitát erről a kérdésről le­zárta. Dr. Nikolics Brankó noviszadi demo­krata kifejtette, hogy az elnök helytelenül járt el akkor, amikor a vitát nem akarta megen­gedni, mert ehhez addig nincs joga, amíg az indítvány benyújtóját, dr. Palásthy Ödönt meg nem kérdezte, hogy vissza­vonja-e az indítványát. Izgatott hangulat támadt a teremben, amikor dr. Palásthy kijelentette, hogy nem vonja vissza eredeti indítványát mert az elnök nem engedte jegyző­könyvbe foglalni dr. Deák Leó beszédét. Terzin elnök ismét kijelentette, hogy a magyar beszédet nem foglalják jegy­zőkönyvbe, mire dr. Palásthy azt aján­lotta, hogy a beszédet szerbül is meg­ismétlik. Szavat óriási lármába vesz­tek. Klicin Mita harsogó hangon köve­telte, hogy függesszék föl az ülést, amit az elnök tneg is tett. A lárma és izgalom azonban fokozódott. Klicin Mi­ta a magyar képviselők felé ment és azt kiáltotta dr. Deák Leónak: — Meg fogjuk mutatni, hogy nem lesz tovább tagja a tartománygyillés­­nek, mert nem tudja az államnyelvet! Popovics Dáka a noviszadi kereske­delmi kamara elnöke és Nikolics futaki görögkeleti lelkész ezt kiáltották: — Meg fogjuk mutatni, hogy itt nem fognak magyarul beszélni A karzat erre hatalmas tapsban tört ki. A képviselők csoportokba verődve vitatkoztak. — Majd ezentúl is szerbiai szolgabi­­rákat küldünk, hadd tapossák magukat tovább is, mert nem érdemelnek mást —■ mondta Popovics Dáka. A demokraták azt hangoztatták, hogy szavazásra kel! vinni a dolgot A radi­kálisok végül klubülésre vonultak visz­­sza, úgyszintén a magyarok és a néme­tek is. A klubülések után a klubok elnö­kei ültek össze tanácskozásra, melybe bevonták dr. Kraft Istvánt is. Szünet alatt a radikális képviselők pártülésén hangsúlyozottan kifogásolták, hogy dr. Deák Leó magyarul elmondott Indokolásában a magyar nemzeti törvényre hivatkozott mint élő tör­vényre, holott ez csak politikai törvény, mert az impériumváltozás alkalmával hatá­lyát vesztette. Ugyanekkor folytak le a magyar és német párti képviselők tanácskozásai, amelybe bevonták dr. Kraitot is. A két pálrt megállapodott abban, hogy dr. Deáknak magyarul elmondott indítvá­nyát dr. Palásthy fogja szerb nyelven elmondani és ki fogja hagyni belőle a sérelmes mondatokat. Egyben dr. Pa­lásthy a házszabályok 21-ik pontjára tett indítványát vissza fogja vonni. El­határozták továbbá, hogy dr. Kraft fog­ja a radikálisokkal közölni a német és niágyár párt" határözáfáf. Ar't7f&'>mcg­­kezdése előtt az a hir terjedt el, hogy a radikálisok elfogadták ezt az ajánla­tot és kész a megegyezés. Dr. Kraft, dr. Deák és dr. Palásthy a radikálisok­hoz mentek, akikkel hosszan tárgyal­tak és a radikális klubhelyiségből kijö­vet dr. Kraft és dr. Palásthy azt mon­dották az újságíróknak, hogy meg van a megegyezés. Ekkor félnyolc volt, azonban nyolc óra is elmúlt már és a radikálisok még mindig egybegyülve tárgyaltak klubjukban, ahonnan egy képviselő sem távozott. . Az ellenzék .közben mind türlemetle­­nebbé vált Úgy a magyar párt képviselői, mint az ellenzéki képviselők abban a tu­datban foglaltak helyet az ülésteremben, hogy a megegyezés a radikálisokkal lét­rejött Miután azonban a radikálisok még mindig tanácskoztak, Udicki Szvetozár szuboticai demokrata képviselőt küldték a radikális klubba, hogy ott megsürgesse az ülés megnyitását. Este nyolc óra után vonultak be az ülésterembe a radikálisok és Terzin Pál alelnök megnyitotta az ülést. Nagy lár­ma közepette Udicki Szvetozár, Nikolics Bránkó és dr. Mócs Sándor tiltakoztak az ellen, hogy órákig várakoztatták a képviselőket és a házszabályokhoz kér­tek szót Az elnök azonban kijelentette hogy Popovics Dáka noviszadi radikális képviselő kért először szót és ezért neki adott engedélyt a felszólalásra. Popovics Dáka az ellenzék nagy lármája közben szólásra emelkedett és felolvasta a ra­dikális klub külön rezulocióját, amely a következőkéep hangzik: — Miután Deák Leó dr. kijelentésének egyik passzusában megsértette a nem­zeti szuverénitást, ami ellen a radikális klub tiltakozik és miután dr. Palásthy Ödön indítványa a ra­dikális és magyar párt közötti pak­tumot felborítja, a radtkálispárt arra a megállapodásra ju­tott, hogy a nyelvkérdésben a tartománygyü­lés nem Illetékes a határozathoza­talra és ezért ezt a kérdést felter­jeszti a királyi kormányhoz, hogy ebben az ügyben mint egyedül ille­tékes határozzon és addig is csak az államnyelv használatát engedi meg a tartománygyülésen. A rezolució utolsó szavai már óriási lármába vesztek. Dr. Nikolics Bránkó, dr. Mócs Sándor, dr. Sztakics és Udicki felugrottak helyükről és a házszabályok­hoz kértek szót és a teremben olyan nagy volt a lár­ma. hogy egy szót sem lehetett hal­lani, csak azt lehetett látni, hogy az elnök elhagyja a helyét és mint ki­derült, az ülés folytatását péntekre halasztotta. A radikális képviselők felugrottak he­lyükről, togy elhagyják a termet, mi­közben Mócs Sándor dr. ingerülten kiál­totta a radikálisok felé: — Ez tizennégyezer dinárba kerüli Éjszaka Is folytatni lehet az illést! Klicin Mita radikális viszont a követ­kezőket kiáltotta Mócs felé: — Ön saját nyelvének, a nemzetI nyelvének árulója! A teremben óriási volt a lárma és a képviselők csak lassan oszlottak szét, iz­gatottan tárgyalva a történteket A íarto­­mánygyüiés péntek reggel kilenc óra­kor folytatja tanácskozását. Julius végén, vagy augusztus elején írják ki a vajdasági községi választásokat Április 12-én konferencia lesz a belügymimszterinmban Nem lesznek főbbé virilista városatyák Beogradbó! jelentik: A belügymi­nisztérium B. B. B. ügyosztályában már megindultak a vajdasági köz­ségi választások előkészítő munkála­tai. Makszimovics Bózsó belügymi­niszter április 12-re konferenciát hi­vott egybe és ezen a tanácskozáson ki fogják dolgozni azt a szabályza­tot, amellyel a régi magyar 1886. évi 21-, 22. törvény választási előírásait fogják a viszonyokhoz alkalmazva megváltoztatni. A pénzügyi pótja­vaslatok szerint az elkészítendő sza­bályzatnak a hivatalos lapban való megjelenése utáni három hónapra ki kell irni a vajdasági községi válasz­tásokat. A szabályzat valószínűleg május 1-én fog megjelenni a hivata­los lapban, ugy hogy a községi vá­lasztásokat július végén, vagy legké­sőbb augusztus első napjaiban fogják megtartani. Az eddigi tervezetek szerint a vitá­lis jogon ezentúl senki sem lesz a községi képviselőtestület tagja. A választási rendszerek tekintetében még az illetékes tényezők között nem jött létre megegyezés. Három rend­szer között kell majd választani a konferencia tagjainak, még pedig az általános, egyenlő, titkos és arányos választási rendszer, az általános tit­kos többségi választási mód, vagy pedig a szerbiai községi választási rendszer között. A szerbiai községi választási rendszer szerint az a párt. amely a választás alkalmával több­séget kap, megkapja a képviselőtes­tületi tagok kétharmad részét, vala­mint a párt rendeli ki az összes tiszt­viselőket. Az április 12-cn megtartandó kon­ferencián a vajdasági főispánok, kép­viselők és városok polgármesterei fognak résztvenni. Az elismert divat orr POUDRE MON PARFÜM BOURJOIS-PARIS

Next

/
Thumbnails
Contents