Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-08 / 96. szám

12 OLDAl » ÁRA 1% OWAR Poltífina plaéena y gotovom! BAGSMEGYEI XXVIlf. évfolyam. Szubotica, 1927 . PESTEK, április 8. 96. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva*palota) Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Mlnerva-palota) A „boche“ halálára Párisból jelentik: A párisi rendőrfőnökség rendeletet adott ki, amelyben a leg­szigorúbban megtiltja a »boche« szó használatát. A rendelet kiadására az adott okot, hogy az utóbbi na­pokban több olyan hábo­rús filmet játszottak, amely­nek feliratain a németek még mindig mint boche-ok szerepeltek, A rendelet sze­rint a boche megjelölés he­ti” lyett ezentúl minden vonat­kozásban az »allemand« megjelölést kell használni. A párisi hir Lloyd George-nak egy minapi üzenetét hozza vissza az em­lékezetbe. Bátor ifjaink százezrei pusztultak el a háborúban — irta a háború egykori dobosa, aki a háború vezeklője szeretne lenni — amelyben elsülyedt a régi világ. Olyan világ volt ez, melyben a becsületes dolgo­zók, férfiak és nők millióinak mun­kája nem eredményezett számukra mást, mint öromtelen életet, nélkü­lözéseket, ínséget. Olyan világ volt ez, amelyben a nyomorgással párhu­zamosan tobzódott a föld kimeríthe­tetlen kincseinek pazarlása, aminek vagy a tudatlanság, vagy az előre­látás hiánya, vagy az önzés volt az oka. A régi világnak, melyet halálra sebzett a háború, teljesen el kell tűnnie. Hiába való erőlködés a régi világ bedülni készülő épületét alátá­masztani, akik erre vállalkoznak, vi­gyázzanak, nehogy az romjaiban őket is, otthonukat is eltemesse. Min­denki abban lássa a legmagasztosabb feladatot, hogy magán- és pártérde­kek • háttérbeszoritásával segédkez­­hessék az uj világ felépítésében, egy olyan világéban, melyben az ínség csak a henyéknek jut osztályrészül-A malicia, a cinizmus talán azt mondaná: a világtörténelem szalon­jában is úgy van, hogy férjhezment operettprimadonnákból lesznek a nő­­egyleti elnöknők. Vagy magyar köz­mondással: betyárból lesz a legjobb pandúr. Lloyd George volt a háború iiszkének legtágabb tíidejü íujtatója. Shakespeare mintegy tizenötezer szót használ ránkmaradt Írásaiban, De Lloyd Georgenak nyilván több szava volt a háború jogosultságának, c rkölcsöSségének. kikerülhetetiensé­­gének igazolására, amig — hatalmon volt s amig a háború s a győzelem segítették uralmon maradni. A hábo­rús politika az uralom világnézete. Aki ellenzékbe szorul, moralistává enyhül és pecifistává jámborul. Lloyd George felett nemcsak az idő járt el, hanem a divat is. Kiment a divatból, mint a hosszú haj, a csibuk és a pon­tos vessző. És mégis: a szavak, amiket talál, szívbe markolnak s megráznak ép­pen azért, mert ő mondja, a háború prédikátor-hőse. aki nemcsak kato­nákat és tankeket. de ellenállhatatlan szavakat, robbanó igazságu gondola­tokat vetett a frontra. Szívbe mar­kolnak és megráznak szavai, mint minden szó. amit átérziink, átvergő­dünk, lelkűnkben melengetünk s csak a kimondóját várjuk, az elsőt, köl­tőt, politikust, vagy moralistát, aki hangot ad a mindnyájunk érzésének. A szónoki siker titka az, hogy a szó­nok azt mondja, amit várnak tőle hallgatói. Lloyd George nagy szó­nok volt és nagy szónok maradt, uszította a háború vérgőzöseit, a győzelem hitének megszállottáit s az uj világ hitének magvait szórja most a kiábrándultak és kijózanultak vér­rel trágyázott mezőire Ki tagadhatja, hogy az a párisi rendészeti intézkedés, mely a győ­zelem fennhéjázó gőgjének és kérlel­­hetetlenségének egyik megnyitkozá­­sát bélyegzi meg, ugyanannak a lelki folyamatnak az eredménye, mely Lloyd George megnyilatkozását fiiti át. Thoiryban meghaltak a bocheok és megszülettek a németek. A fegy­verek győzelmének helyébe az ér­telem győzelme lép. A németgyülölet mélyebb szakadékot teremtett a két szomszéd ország között, mint a vi­lágháború frontja. A fronton át le­hetett beszélni s fegyvemyugvások óráiban át lehetett menni is, de a legyőzőitek gyűlöletén nem volt ilyen jótékony, áldott, vigasztaló rés. Ez a gyűlölet konok volt, kérlelhetet­len, beleedzödött a csontba, tradí­cióvá mereviilt. nemzeti büszkeséggé dagadt, nemzeti géniusszá kovácso­­lódott, frázisok tömegének lett ki­­röpitő fészke s politikai programmá hordósodott képviselőjelöltek talpa alatt. Ennek a gyűlöletnek vezény­szava volt a — boche. Ez volt az a talizmánszó, amiben összesürüsödött minden megvetés, minden lenézés, minden gyalázat, eltipró ösztönös­ség és recipe femim-komplexum. Ez volt a diadal szava, ez volt a raa­­gasabbrendüség egyetlen szóba ösz­­szezsufolt programja. S most rendőri tilalom parancsol­ja ki a francia életből a győzelem­nek ezt a demagóg szavát. Ha politi­kusok és államférfiak megnyilatko­zásain akarjuk felmérni az idők vál­tozásait: ime, itt van Lloyd George üzenete. Ha ennél őszintébb, igazabb és elkendözhetetlenebb megnyilatko­zásokat keresünk, itt a párisi rendőr­ség tilalma. Szó és cselekedet egyet igér, az uj világot Ki tudja, elérjük-e partjait, vagy csak a vigasztalás he­gyéről bámulhatjuk a messziségből kiködlö határait? A kormánybalépés mellett döntött a nemzeti parasztklub zagrebi ülése A határozat felhatalmazza a pártvezetőséget és klubelnökséget a tárgyalások lefolytatására — Uarkovics Lázár cl ., Kobasica, Stanics Andra és Smodeli képviselők Zágrábbá érkeztek, hogy a Radics-párttal tárgyaljanak Radios István nyilatkozata a klubülésről Zagrebbói jelentik: A horvát nemzeti parasztklub csütörtök délelőtt összeült, hogy a politikai helyzetet megvitassa és határozzon a kormánybalépés kérdésé­ről. A parasztotthon díszterme, ahol az ülést tartották, zsúfolásig megtelt és a párt parlamenti képviselői közül csak ketten hiányoztak. Résztvettek az ülésen a montenegrói föderalisták is. A parasztotthon udvarán nagy tömeg várakozott, hogy a klub határozatait megtudja. A képviselők időnként lejöttek az udvarba és informálták az érdeklődő­ket az ülés eseményeiről. Délben hire terjedt, hogy dr. Alarkovics Lázás. Kobasica Sztepán és Stanics Andra redikális és Szmodeij szlovén néppárti kép­viselők Zagrebba érkeztek. A Radics-párti képviselők kijelentették, hogy nincs tudomásuk a beogradi poli­tikusok érkezéséről, mindamellett tartotta magát a hir. hogy Markovics Lázár és társai már érintkezésbe is léptek a Ra­­dics-párt vezetőségével. A klub délelőtti ülése egy órakor ért véget és utána Radics István a követke­zőket mondta az újságíróknak:- Az ülésen eddig hét szónok beszélt, többek között én. Radics Pavlc, Krajacs, Szuperina és Pucci) volt miniszterek. A beszédekből máris kibontakoztak a dél­után hozandó határozatok körvonalai. — Megtárgyaltuk a kiil- és belpolitikai helyzetet és különösen Krajacs részlete­sen foglalkozott Olaszországhoz való vi­szonyunk kérdésével. Hangsúlyozta Kra­jacs, hogy Olaszországhoz való viszonyunkat tengeri érdekeink szem előtt tartá­sával keli megfontolni és hogy ba­rátságunk Olaszországgal nem le­het olyan, hogy csak formailag le­gyen meg a reciprocitás, hanem ab­ban a tényleges egyenjogúságnak kell érvényre utnia. — Megtárgyaltuk a belpolitikai hely­zetet is és az, összes szónokok hangsú­lyozták, hogy a horvát parasztpárt a kormányba­­lépéssel nem csinál személyes kér­dést, különösen miután Makszimo­vics Bozsa esetét a parlament már elintézte. A parasztpárt nem számit arra, hogy más parlamenti pártokban civódást vagy szakadást idézzen elő. Pártunk kor­­márrvbalépésének és eredményes munká­jának egyetlen garanciája saját erőnk és tapasztalatunk, mindenekelőtt pedig a nép az. állam és a király iránti ren­díthetetlen hűségűnk lesz. — Mit szól elnök ur Markovics Lázár zagrebi tartózkodásához? — kérdezte egy újságíró. Még mielőtt Rádics István erre a kér­désre felelhetett volna, Radics Pavle ide­gesen közbevágott: — Ez kérem nem igaz, hogy lehet ilyet kérdezni? A rezoluciő A délutáni ülésen Baburics, Drlje­­vics és 8orics képviselők a politikai helyzetről, dr. Krnyevics és Radics Pavle pártszervezeti ügyekről, Her­ceg Rudolf közművelődési ügyekről beszéltek. Az ülésről a következő kommüni­két tették közzé: —Anemzeti parasztklub április 7-én tartott ülésén megtárgyalta a kül- és belpolitika általános kérdéseit, külö­nös tekintettel arra a halaszthatatlan szükségre, hogy a tartományi önkor­mányzatokat az egész országban úgy formális, mint pénzügyi eszközök biztosításává! kiterjesszék. — Foglalkozott a parasztklub az Olaszországhoz való viszony kérdé­sével is, különös tekintettel a nep­­tuni konvenciókra, a tiranai szerző­désre és olasz szomszédunk legújabb viselkedésére államunkkal szemben, amelyhez barátsági szerződés fűzi. Megfontolás tárgyává tette a parasztklub a jelenlegi parlamenti helyzetet, tekintettel a mai kormány­ra, amely még mindig nem rendel­kezik abszolút parlamenti többség­gel. valamint az ellenzékre, amely­nek két legnagyobb pártja teljes erő­vel azon van, hogy megvédje az al­­: hotmányt, a parlamentarizmust és a I demokrácia legfőbb kellékét, a vá­lasztási szabadságot és hogy norma lis viszonyt teremtsen az összes par­lamenti pártok és csoportok között. Különös hangsúlyozást nyert, hogy legfőbb ideje, hogy a szerbek, Horvátok és szlovének között Igazi és látható egyenjogúság ér­vényesüljön és hogy megszakí­tatlan parlamenti munkával a nyári szünetig törvényesitést nyerjenek mindazok a javasla­tok. amelyeket a nemzeti meg­egyezés minden kormánya fel­vett programjába és amelyek minden ellenzéki párt program­jához hozzátartoznak. Ezek: Az aríóegységesités, a dalmá­­ciai agrárreform, a községi törvény és még vagy tiz halaszthatatlan tör­vényjavaslat. A tárgyalások eredményeképp a parasztklub egyhangúlag a követke­ző határozatot hozta: — A nemzeti parasztklub köte­lességének tekinti, hogy meg­könnyítse egy erős. a nemzeti egyezmény és a gyorsított mun­ka alapján ál.'ó kormány meg­alakulását, amely rátermett a reáháruló kül- és belpolitikai feladatok megoldására. A nemzeti parasztklub a határozat végrehajtására teljes felhatalmazást ad a horvát parasztpárt vezetőségé­nek. illetve a nemzeti parasztklub elnökségének. A klub végül elhatározta, hogy május 21-re Zagrebba összehívja a horvát parasztpárt valamennyi par­lamenti és tartományi képviselőjét a pártkongreszsusra. Őfelsége visszaérkezett Beogradba Beogradból jelentik: A pravoszláv ünnep miatt csütörtökön Beogradban teljesen szünetelt a politikai élet. A minisztertanács nem tartott ülést és Uznnovics miniszterelnök is csak Mihajlovic's Iliját, a radikális klub

Next

/
Thumbnails
Contents