Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-01 / 89. szám

12 iLbAi . Ai* r, c::.A3 Poitftrina plaćsna u gotovoml XX» M. tvfoiyam. Szubctica, 1927. PÉNTE'C, á riHs 1. Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovln trg5. (Minerva-palota) KqzbeszűlAs Az exlex veszélye elmúlt, a költ­ségvetés pénzügyi törvényestül, a nagy port felvert pótjavaslatokkal együtt meg van szavazva. A kor­mány a budget hányt-vetett hajóját szcillák és charibdiszek közt szeren­csésen révbe juttatta és most már hozzá kellene ogni az olyan régóta halogatott törvények megalkotásá­hoz. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy — mint mindig, ha a tulajdon­­képeni munkaprogram megvalósitása esedékessé válik — válsághírektől visszhangzik az egész politikai világ. A szlovén néppárton kivül egy párt sem tartja valószínűnek, hogy a kor­mány jelenlegi összetételében a he­lyén maradhat. Kombinációk kísér­leti ballonjai röppennek fel a nyilvá­nosság horizontjára Uzunovics meg akarja nyerni Radicsékat egy szerb­­horvát-szlovén koalició számára. Vu­­kicsevics Velja Marinkovics Vojával tárgyal egy radikális-demokrata­­szlovén néppárti kormánytöbbség megteremtéséről. Szó van koncen­trációs kormány alakításáról is, de pozitívumot senki sem tud, mert a döntő csaták a kulisszák mögött folynak le, ahová nemcsak a népnek, hanem a képviselők nagy részének sincs betekintésük. A közönség csak magát a színjátékot nézheti végig, de nincs beavatva azokba az illuzió­­rontó viaskodásokba, amelyek a sze­reposztást megelőzik. Nem tudhat­juk, hogy a forgalomban lévő kom­binációk közül melyik válik valóra, csak azt látjuk, hogy a folytonos szerepcsere az előadás sikerét ve­szélyezteti: az ország nyugodt és egyenletes fejlődéséhez fűződő nagy érdekeket teszi kockára. # Milyen egyszerű volna valameny­­nyi nagyobb párt legkiválóbb erőit összpontosítani s bekapcsolni a gaz­dasági szanálás éS a vele összefüg­gő közigazgatási és igazságszolgál­tatási célkitűzések szolgálatába. Nincs olyan parlamenti csopqrt, amely a koncentráció gondolatát elv­ben ne tenné magáévá és nincs olyan politikus, aki a gazdasági problémák prioritását a politikai természetű kérdésekkel szemben kétségbevonná. De a politika a komplikációk tudomá­nya. A politikában Kolumbusz tojá­sát inkább összetörik, semmint a he­gvét benyomva felállítanák. A poli­tikusok hangoztatják a koncentráció szükségességét, de mindent, ami tő­lük telik, elkövetnek, hogy a kon­centráció ne sűrűsödjék ábrándból realitássá. Ha azonban a koncentrá­ció akadályokba ütközik, a nagy többséggel rendelkező koalició pedig — mint a radikális—Radics-párti koalició példája mutatja — nem ok­vetlenül biztosítja a kormány mun­kaképességét. akkor mi szükség van arra, hogy az a kormány, amely kis többsége ellenére is súlyos nehézsé­gek leküzdésével tető alá hozta a költségvetést, nyomban a jelentős munka befejezése után távozzék he­lyéről? Olyan kérdés ez, amelyre csak a madarak röptének és az ál­dozati állatok beleinek titkait ismerő augurok és haruspexck felelhetnének. #­Akár megmarad a mostani kor­mány, akár igazolódnak a válság­hírek, a magyar kisebbség szilárdan kitart azon az utón. amelyet a tar­tományi választások alkalmából a radikális párttal kötött paktum ered­ményei jelölnek ki számára. Amikor a magyar pán a megegyezést meg­kötötte, számbaveíte az összes lehe­tőségeket, amiket a mi hullámzó bel­politikai viszonyaink határoznak meg. Az elgondolás az volt, hogy nem jöhet olyan összetételű kor­mány. amely a radikálisok és a ma­gyar kisebbség közt létrejött politi­kai fegyverbarátságot megfoszthat­ná gyakorlati értékétől A radikálisok meggyőződtek róla, hogy a magyar­ság támogaiása vajdasági pozícióik szempontjából nem kicsinylendő erősség. Viszont a magyarság lép­­ten-nyomon tapasztalhatja, hogy a radikálisok jóindulata nem írott ma­­laszt, hanem kézzelfogható vívmá­nyokban jut kifejezésre. A magyar­ság képviselőinek elhelyezkedése a tartománygyülésben, a községi vá­lasztások elrendelése, a magyarság kulturális és politikai szervezkedé­sének fellendülése beszédes bizonyi­tékok a paktum célszerűsége mellett. Ezt a tényt semmiféle politikai vál­tozás nem gyengítheti meg, annál ke'vésbbé, mert a radikális párt már a méreteinél fogva is csak ve­zető szerepet tölthet be a jövő kor­mányaiban. A magyarság minden körülmények között azon lesz, hogy ne lazuljon meg az a kapocs, ameiy politikai szervezete és a radikális párt között a közös érdekek felisme­réséből kovácsolódott össze. Április 19-ükéig elnapolják a parlamentet A kormáay eliiltott atti>l a szándékától, hogy a parlamentet május 2-ikáJj* zti21 « teile-se — Trifkovies Márk» házelnök állás­pontja g\őfölt- Mák zimovtcs belügyminiszter tíz napi halasztást kért a vád indítvány tárgyalására és a parlament pénteken dönt a kérés feiet £ Megszavazták a költségvetést Beogradból jelentik: A csütörtöki napon a politikai élet szempontjá­ból fontos esemény játszódott le. Az első ilyen esemény az. hogy a parlament végleg megsza­vazta a költségvetést.- anteivet a pénzügyminiszter az ülés után azonnal Öielsége elé ter­jesztett szentesítés végett, úgyhogy a költségvetés azonnal törvényerőre emelkedett. A minisz­ter megtette az öszes intézkedése­ket a költségvetés végrehajtására. Politikai szempontból is fontos a költségvetés megszavazása, mert a parlament cgv évre felszabadult a költségvetési gondok alól és a pénzügyek vezetése', valamint az egész közigazgatás szabályszerűen létrejött költségvetés alapján foly­hat. Az általános politikai helyzet szempontjából azért fontos a költ­ségvetés megszavazása, mert a költségvetés hiánya nem aka­dálya többé a politikai viszo­nyok szanálásának és az eset­leges kormányválságok nem zavarhatják meg az állami gé­pezet működését. Nevezetes eseménye volt továb­bá a csütörtöki napnak az a kon­fliktus is. amely a kormány és a parlament elnöksége között a par­lament további munkaprogram ia ügyében felmerült. Ez a kérdés szorosan összefügg a Makszimovu’s Bozsa belügyminiszter elleni vád­­inditvánnyal. amelyet a törvények értelmében a parlamentnek záros határidőn belül napirendre kell tűz­nie. A kormánynak az volt a kíván­sága, hogy a parlamentet má­jus 2~ig napolják e’. Ezzel szemben Trifkovies Márkó. a parlament elnöke arra az ál­láspontra helyezkftlett, hogy a parlamentet legkésőbb április I7-ig. illetve az akkori katho­­likus lmsvét miatt 19-ig össze kel1 hívni a vádinditvány napi­rendre tűzése céljából. Minthogy a kormány és a parla­ment elnöke között nein jött lédre megegyezés, elhatározták, hogy a kérdést a radikális klub ülése elé viszik. Erre azonban nem került sor és csak a kormány radikális miniszterei a házelnökség és a klub­elnökség ültek össze konferencián amelybe a tanácskozás végén be­vonták Korosecet. a másik kor­mányzópárt vezérét is. A konferen­cián abban a megoldásban egyez­tek meg. hogy a belügyminiszter tiz napi halasztást fog kérni és a kérdés felett a parlament pénteken fog dönteni. A halasztás megadása esetén, ami természetesen nem két­séges. a parlamentet április 19-ére hívják össze, tehát a parlament el-Sznvazás — A parlament csütörtöki ülését kilenc órakor nyitotta meg Szubotics Nikola al­­einök. A képviselők nagyszámban jelen­tek meg az ülésen, hogy a költségvetés feletti utolsó szavazáson részitve­­gyenek. Az ülés megnyitása után azonnal meg­kezdték a szavazást a pótjavaslatok fe­lett. Gavrilovics Ottó. a többségi előadó egymásután olvasta fel az egyes pótja­vaslatokat és mindegyikről külön felál­lással szavaztak. Megszavazták a pótia vasiatokat a radikálisok a szlovén néppárt'és a németek, ellenük szavaztak az ösz­­szes többi pártok, a Nikics-csoport is. A szavazás nyugodtan folyt mindad­dig, amíg a kormány által legutóbb be­nyújtott és a pénzügyi bizottság által le nem tárgyalt nyolc uiabh . pótjavaslat nem került sorra. Az ellenzék az uj pót­javaslatok feletti szavazás ellen hevesen tiltakozott. Többen szólásra jelentkeztek a házszabályok megsértése címén, de az elnök a szót nem adta meg. Nagy vihart keltett az a pótjavaslat, I amely a -volt montenegrói uralkudóház­­! nak, a Petrovics-dinasztiúnak negyven­­{ kétmillió dinár kártérítést állapit 1 meg. nőkének álláspontja győzött. A helyzet a csütörtöki nap folya­mán igen feszült volt de a kor­mánynak sikerült a nehézségeket lekiizdenie. Általában az a felfogás, hogy Uzunovics az április 19-ig tar­tó parlamenti szünetet a kor­mány pozíciójának megjavítá­sára fogja felhasználni és biz­tosra veszik, hogy legközelebb megindulnak a tárgyalások Uzu­novics és Radics között a koa­líció felújítására. Másrészről sokan igyekeznek a Vuktcsevics-kormány kombináció-^ iának a megvalósítására is. azon­ban ezt a kombinációt most már pesszimisztikusan Ítélik meg. viharokkal Egy montenegrói képviselő felkiáltott: — Önök nem semmisíthetik meg a poágoricai nagy szkupstina kapitális ha­tározatait! Vilder: Németországban ebben a kér­désben népszavazás volt. A radikálisok izgatottan kiáltották az ellenzékiek felé, akik az elnöki emelvény felé tartottak: — Menjenek a helyeikre! Pernar: tizek milliós spekulációk! Vilder: Adjatok nekik pénzt, hogy az állam ellen ne agitáljanak. A többség végül a pótjavaslatokat el­fogadta. A pótjavaslatok feletti szaVazás másfél líráig tartott, majd egymásután kaptak szót az ellenzéki pártok előadói, akik élesbangu nyilatkozatokat olvastak fel a kormány ellen. Ezután névszerinti szavazással meg­szavazták a költségvetést harmadszori olvasásban. Tizenkét órakor hirdette ki az elnök az eredményt, amely szerint a szavazásban résztvett 283 képvi­selő kiiziil 157 a költségvetés mel­lett, 126 a költségvetés ellen szava­zott. Az eredmény kihirdetése után az elnök szünetet rendelt el és ;tz újbóli mégnyi­tás lilán ’ mindjárt' be is zárta az ülést folytatását' este hat órára tűzte ki. A:: ülés bezárása a kormány és a parlamenti

Next

/
Thumbnails
Contents