Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-29 / 86. szám

6. oldal. 1927. március 29 Balđzs Rrpdő beograöí kiállítása Hatvan uj képével mutatkozott bel először Balázs Árpád, a kitűnő vajda- j sági festőművész Bccgradban a jugo-J szláv újságíró klubban rendezett kiálli-i fásán. Balázs próbálkozása az első kí­sérlet arra, hogy magyar festő az or­szág fővárosában kapcsolatot teremtsen beogradi művészeti körökkel és a beo­­gradi publikummal Mindjárt meg kell állapítanom, hogy a mai vajdasági mű­vészét méltó reprezentánsra talált Ba­lázsban, ennek a kényes feladatnak az elvégzésére. Balázs a legújabb művé­szeti irányok, elsősorban az expresszio­­nizmus képviselője, amelyek ma 'még csak a közönség aránylag kicsiny, de kétségkívül legműveltebb, legértékesebb része számára hozzáférhető. A kiállítá­soknak ez az elitközönsége a legna-. gyobb elismeréssel iogadta a vajdasági művész beogradi bemutatkozását és ez a kiállítás sokban hozzájárult a mo­dern festészeti irányoknak a közönség­hez való közelebbhozásához. Tulnyomórészben grafikai munkáit ál­lította ki Balázs Árpád, gondosan kivá­logatott anyagot legújabb termeléséből. Képei valamennyié egy jól átérzett mii- ’ vészi meggyőződés tükörképei, a maga elé tűzött művészi cél elérésére minden munkájában egyenlő határozottsággal törekszik, fis itt mindjárt leszögezhet­jük, hogy célkitűzése mindig tisztán fes­tői. nem a téma suet-je, hanem kifeje­zésmódja a fontos számára. Ábrázolá­sában az anyagé- a döntő szó, a ceruza, a toli, a hidegtüs, a linoleirmmetszökés', az ecset határozza meg elsősorban a művészi kifejezés módját. Minden raj­zán meglátszik, hogy teljesen ura az anyagnak; prágai és müncheni tanul­mányai ezen ci téren ritka biztosságot nyújtottak neki az egyes grafikai tech­nikák alkalmazására. Problémái szintén elsősorban fcstöiek, ticm irodalmiak. Ezek közül is legjob­ban a mozgás, a mozdulat érdekli. Kom­pozíciói legnagyobb részt a mozgás, á mozdulások érzékeltetését célozzák. Itt is különösen a dolgozó és tufán még inkább a szenvedő ember mozdulatai j érdeklik. A terlict vivő, gyári munkát,! mezei munkát végző , ember (asszony) j súlyos mozdulatainak expressziója, a prqletárasszony fájdalmas magavon-1 szólása, a golgota előtt összeomló, fel- j ágaskodó fájdalom, az imára össze-1 kulcsolódó kéz, ezek a főprabléniái. Egyes kompozíciói valóságos szimfóniái i a mozdulatoknak. Talán még szemére! is lehetne vetni, hogy túlzásokba ra- j gadtatja magát, az egyéb fontos festé- j szeti elemeket elhanyagolja képein 1 mozgási orgiák kedvéért. Legújabb mü-: vein mintha tudatára is jutna ennek,j koncizcbbé válik, kevesebbet markol,. de azt igyekszik erősebben megfogni.J Alakjai súlyosabbakká válnak, szilár­dabban állnak a talpukon, egyes képein már szinte a tökéletességig tudja érzé­keltetni az alakok, a tárgyak súlyát is. (Munkás. Kertészek, Tömeg. Csendélet című képein). Balázs legnagyihb ereje azonban két­ségtelenül komponáló képességében van. Kompozíciója csaknem mindig teljesen kiegyensúlyozott. A táv kitöltése festé­szeti elemekkel, a főalak küriilépitésc, az előtér és háttér kitöltése és egyen-' súlyba hozása a föalakokkal, ezekkel a problémákká! sikeresen birkózik meg minden egyes alkotásában. Különösen frappánsak nagyobb kompozíciói (Qol-i gota. Proletárfejek. Koldusok). A világí­tási effektusokat is kizárólag csak kom­­poziciós elemeknek tekinti és gyakran a realitás rovására vissza is él a világí­tási hatások adta lehetőségekkel. Hisz­­sziik azonban, hogy ezektől a túlzások­tól is épugy meg fog szabadulni továb­bi fejlődése során, mint ahogy a moz­gások ábrázolása terén már is meg­tette. Fejlődése során Balázs Árpád már is elért olyan állomásokat, melyek a tiszta művészet magaslatán állanak és . talán nem fogja öt atérni annyi szépen induló művésze mbar -s rrrsa, hosv kény­BÁCS MEGYEI NAFLÚ télén legyen engedményeket tenni, meg' győződései ellenére, visszafordulni azon az utón, amelyen máig biztos léptekkel halad. A vajdasági magyar művészek pedig csak megköszönhetik neki, hogy számukra is megnyitotta az utat a fő városi szalonokba. Bertalan József Tartományi orvos, tartományi tanító A zagrebi tartománygyűlés a köz­­egé zség ás közoktatás hányái- Itsár ól Zagrebból jelentik: A zagrebi tarto­­mánygyülés egy hónapi szünet után hét­főn ismét összeült. Napirenden a képvi­selői jelentések sezrepeitek és a jelenté­sekből, melyet a képviselők kerületeik­ben szerzett tapasztalatok alapján ter­jeszthetnek elő, kitűnik, hogy a zagrebi kerületben ;t közoktatás erősen hanyatlik. Matica Pavao tartományi képviselő elmondotta, hogy a zagrebi kerületben az iskolaköteleseknek csak negyven szá­zaléka jár Iskolába és a/, iskolai épületek nagyon megrongált állapotban vannak. Radics István, a tartományi választmány elnöke válaszában kijelentette, hogy a tartománygyiilés oda fog Itatni, hogy saját kezébe vegye a kerület népiskolái­nak ügyét és az iskolák mellett kurzuso­kat létesítsen, a tanítókat pedig a tar­tomány fizesse és képeztesse ki. külön e célra alapított tartományi tanítóképző iskolában. Fabijanec képviselő beszámolt arról, hogy a kerületében, de általában az egész zagrebi kerületben az újszülöttek halálozási számaránya nagyon nagy. 1924-ben hús? százaléka, 1925-ben har­minc százaléka, 1926-ban már negyven százaléka halt meg az újszülötteknek, ami az egészségügyi helyzetre vet na­gyon szomorú fényt. Radics István vá­laszolt a bejelentésre és Indítványozta, hogy adjanak ki szabályrendeletet, mely szerint tartományt orvosi állásokai léte­sítenek. A tartományi orvos tisztviselői fizetést kap, magánpraxist nem folytat­hat, és ingyen kezeli a betegeket. 10 DINÁRÉRT: VILLA, AUTOMOBIL A JUGOSZLÁV ÚJSÁGÍRÓ­­EGYESÜLET JÓTÉKONYCÉLU SORSJÁTÉKA A Jugoszláv Ujságiróegyesülct a leg­utóbbi kongresszus határozata értelmé­ben és a kormány engedélyével ebben az évben nagy jótékonycélu sorsolást ren­dez. A sorsjegyek kibocsájtása néhány napon belül meg is kezdődik és egy sors­jegy mindössze tiz dinárba fog kerülni. Ezzel szemben 13.879 nyereményt sor­sóinak ki, összesen kétmillió kétszázezer dinár értékben. A főnyeremény kétszázötvenezer dinár készpénzben, de ezenkívül más ttagyér­­tékii nyereményekhez is hozzájuthatnak a szerencsés sorsjegy vásárlók. így pél dául: villa. 150.000 dinár értékű, az ország bármely, városában, két automobil, különféle nagy pénznyeremények, művészeti alkotások, teljes könyvtárak, ingyenes utazás Parisba és vissza, hozzá ötezer frank költség, előfizetés az összes újságokra, stb. A sorsjáték megrendezése alkalmával a Jugoszláv Ujságiróegyesület azt re­méli, hogy az ország számtalan újság­olvasója szívesen áldoz tiz dinárt, hogy egy sorsjegy megvételével résztvegye­­nek a nyeremény nagyszámú esélyeiben s egyúttal Jótékonyságot is gyakorol­janak. Ez az első eset, hogy az újság­írók azokhoz a százezcrckliez fordulnak, akiknek naponta szórakozást; okulást, tájékozódást nyújt az ujságirórrmnka eredménye. A sorsolással kapcsolatos minden fel­világosítást az ujságiróegyesület szara­jevói szekciója (Jngoszlavensko Novinar­­sko Udruženje, Dobrotvorna lutrija. Sa­rajevo) adja meg. A bécsi orvosok sztrájkra készülnek Április 8-lg adtuk haladékot a kor­mányon k követeléseik teljesítésére Bécsböl jelentik: Az általános orvos­­sztrájk veszélye, amely néhány héttel ez­előtt elodázódott, ismét akuttá vált. Az osztrák orvosok birodalmi szövetsége az orvosegyesületek ddegálusainak va­sárnapi konferenciáján úgy határozott, hogy ultimátumot intéz a kormányhoz, amelynek április 8-ig ad haladékot és ha addig a kormány nem honorálja az or­vosok követeléseit, minden rendelkezés­re álló eszközzel megkezdi a harcot. Az orvosi kar a betegsegélyző pénztárakban alkalmazott orvosok szerzett jogainak hatályosabb védelmét követeli és azt kí­vánja, hogy a betegpénztárak csak olyan betegeket kezeljenek, akiknek havi jöve­delme bizonyos létminimumon alul van. Ha a kormány április 8-tg nem teljesiti az-orvosok követeléseit, akkor április 9-ikén megkezdik a sztrájkot és a kór­házak nyilvános rendelőit is bezárják. Arra az esetre, ha ez sem vezetne ered­ményre, tervbevették valamennyi kór­házi orvcs sztrájkját is Ebben az eset­ben a kórházakat kiürítenék és vala­mennyi beteget házi kezelésbe utalnák. gozni. Mimkaküzbcn az ács-szekerce el­csúszott és elvágta Marék lábfejét. A törvényszéki orvosszakértő ezzel szem­ben szintén azon a véleményen van, hogy öncsonkítás történt és többször kellett a lábfejre babával rácsapni, hogy a csontokat is elvágják. A vádirat szerint a biztosítási csalás mellett szól a Marék­­házaspár örökös pénzzavara, a biztosí­tási összeg rendkívül nagysága és az a rövid időtartam, amely a biztosítás meg­kötése és a szerencsétlenség között fenn­állt. A hétfői tárgyaláson, amelyet nagy érdeklődés kísért, úgy Marek Emil mér­nök. mint a többi vádlott teljes ártatlan­ságát hungoztuttu és ragaszkodott ah­hoz, hogy baleset történt. A tárgyalást kedden folytatják. Véget ért a noviszadi sakkháboru Vidor László két döntő partit játszik Ku zslnszklvel ét'vivzaJró' jelentik; A noviszadi sakkbabr>ru, amely már-már «Iáig ía­­ju!». hogy -j sakk-kór kettéválásától le bejen 1 a: uni, hikes befejezést nyert. A? elletnétek Oka. mint ismeretes, hogy a sakk kör v. r^nyén a vezető helyen áljó Vidor László egy játszmáját dr. Ilire óvásába jelentéktelen formahiba miatt megsemmisítették és újrajátszását rendeltek el Vidor erre a játszmái le­­mond's és így egyenlő pontszáma lett KnhsinszkiVíi •\ sakk-kör vezetőségének sikerült pljyap, megoldást találni. hogy Vidor és Kplzs.it''Zl-i két döntő pattit játsza­nak. A sokkör vezetőségének kérésére Vidor elfogadta ezt a megoldást és va­sárnap már le is játszották az egyik partit, amelyet Vidor negyvenkét lépes mán biztosan megnyert. A másik mér­kőzés szerdát! kerül eldöntésre. A noviszadi sakkozók körében a kí­nos affér likvidálása nagy örömet kel­tett. Levágta lábát négy százezer dollárért A bécsi törvényszék megkezd e Marek mérnök biztosítási csalási bünpiirének tárgyalását Becsből jelentik: A büntető törvény­szék hétfőn kezdte tárgyalni Marék Emil mérnök biztosítási csalási bünpö­­rét. A mérnökön kívül vádlott még Ma­rék felesége, sógornője, valamint még egy házaspár is. A vád biztosítási csa­lásra. hamis taimzásra való felbujtásra és hamis tanuzásra szól. Az eljárás az Anglo Danubian Lloyd biztosító társaság feljelentésére indult meg Marek Emi! mérnök ellen, aki ki­váló feltaláló hírében áll. A vádirat sze­rint 1925 július ll-én Marek az Anglo Danubian Lloyd egyik ügynökével élet­biztosítást kötött százezer dollárra halál s négyszázezer dollárra teljes munkakép­telenség esetére. Két nap múlva Marek­­ué táviratilag értesítette a biztosítótársa­ságot, hogy Marek mérnököt súlyos sze­rencsétlenség érte. A biztosítótársaság orvosa megvizsgálta Matekét és azt je­lentette intézetének, hogy Marék fejsze­csapással levágta lábfejét és úgy találta, hogy többször kellett fejszével rácsapni a lábfejre, tehát nem lehet szó vételién balesettől. Marek és felesége viszont úgy adta elő a dolgot, hogy a mérnök elektromos autódinamikus játékbabát készített és kcményfából egy tömböt kellett kidol­.«R—» Ki le$z Ford örököse ? VA párisi lapok szenzációt csináltak Henry Ford egy legutóbb adott inter­jújából, amelyet N. H. Wilkins amerikai riporternek adott, aki azt a vakmerő kérdést szegezte az autókirály mellé­nek, hogy mi lesz a hatalmas Ford-va­­gyonnal, ha Henry Ford meghal? Ford egyáltalán nem jött zavarba. Szinte természetesnek találta a kérdést és igy felelt: — Eddig nem csináltam testamentu­mot. fis nem is fogok! Nincs nekem ar­ra id«#. Olyan sok dolgom van és lesz is életem végéig, hogy semmi kedvem sincs időmet olyan haszontalan dolgok­kal tölteni, mint egy végrendelet megfo­galmazása. Az újságíró azonban nem elégedett meg ezzel a válasszal. Megkérdezte, hogy mégis milyen sorsot szán mesés vagyonának a halála utánra? Ford vála­sza elég különös dicsekvéssel kezdődött: — Eszemágában sincs kitűnő barátom­mal, Rockefellerrel versenyre kelni. Mind a mai napig nem alapítottam egyetlen tudományos intézete sem. Nem .vagyok sent a művészet,, sem a tudóijjjinyplc,. mecénása. Sohasem adtam egy íityinget sem szociális Intézmény támogaására. Ellentétben az összes többi amerikai mil­liomosokkal, akik egymásra licitálnak ilyenfajta adományaikkal, ünnepélyesen . kijelentem, hogy u jövőben, sőt halálom után sem fognak az én nevemben semmi­féle alapítványt tenni. Wtkkins ur meglepetését látva, Henry Ford magyarázóig igy folytatta: — A mecénás szerepe az én vélemé­nyem szerint inkább ártalmas, mint hasz­nos. A mecénást támogatás bóditószer, amely megbénítja uz iniciativát és az ötletet. A legtöbb esetben ellentétes ered­ményt ér ei. fin tehát mindezeknek ha­tározott ellensége vagyok, fin a Jótéte­ményt egész másféleképpen értelmezem. I fin munkaalkalmak és munkalehetőségek i teremtésével akarok segíteni az emberi­ségen. A milliárdosnak a legfőbb köteles­sége kihasználni azt a képességét, hogy megtanítsa az embereket boldogulni saját inieiativájukból. Az én üzemeim szerte a világban az emberek százezreinek ad­nak munkát és igy az emberek végtelen tömegeinek adom a lehetőséget, hogy gazdagokká és tiszteletreinéltóakká le­gyenek. Az én üzemeim különben sem függenek az én személyemtől. Ezek halá­lom után éppen úgy folytatják működé­süket, mint azelőtt. Mire való volna te­hát végrendelkeznem? ¥ VÁROSI SZÍNHÁZ. Kedden. 20-ikán: Kostana, népszínmű 5 felvonásban. A szerb Nemzeti Színház vendég­játéka. I VÁROSI MOZI. Szerdától—vasárnapig: az Anya, Az önefláldozó, megbocsá­tó anyának fájdalmas története. A főszerepben: Mary Carr. ¥ — Csahs/.lovakjában lesz a kisantant ki • tierenciája. Bukarestből jelentik: Kormánykörökből kiszivárgott hírek sze­rint a kisantant konferenciáját ez év jú­liusában tartják meg és pedig vagy Prá­gában vagy pedig valamelyik tátrai für­dőhelyen. Az előkészületek már megkez­dődtek.

Next

/
Thumbnails
Contents