Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-29 / 86. szám

2. oiclal. BACSMROTEJ NAPLÖ 1957. március 29. igen rossz benyomást hagynak maguk után. Hosszasan foglalkozott a kivándor­lási alap körüli visszaélésekkel, majd rámutatott arra, hogy a minisztériumban főleg azonban a rokkantosztályban igen nagy a rendetlenség, melyért elsősorban a miniszter helyettese, Protics a felelős Agutonovics Raniszláv demokrata éle­sen bírálta a jelenlegi szociálpolitikai rendszert, mely minimumát sem éri an­nak, amire szüksége volna. Elismeri a miniszter jóakaratát, de tudja, hogy semmit sem valósíthat meg terveiből, mert a tisztviselők nem dolgoznak a törvények értelmében. Agatonovics-nak beszéde közben éles összetűzése volt Srecskovics radikális képviselővel. Kezsman Lujo Radics-párti hosszasan foglalkozott a kivándorlás kérdésével, majd a munkás törvényhozással. Budi­­szavljevics Pribicsevics-párti élesen tá­madta a kormányt és annak szociálpoli­tikáját és rámutatott arra, hogy a kor­mány egyáltalán nem törődik a munka­­nélküliek segélyezésével, különösen pe­dig semmi gondot nem fordít a mezőgaz‘ dasdgi proletáridtus helyzetének javí­tására. Puzdarec Nulja muzulmán, Valencsics Iván, Pence Franjo RadicS-pártiak rö­vid felszólalásai után a parlament a szo­ciálpolitikai minisztérium költségvetését elfogadta. A parlament ezután rátért az agrár­­reform-miniszterium költségvetésének tárgyalására. Simonovics Milán agrárre­­form-miniszter rövid expozéjában is­mertette a költségvetés számadatait és azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a minisztérium az agrárviszonyok vég­leges rendezése céljából előkészít. Jagatics Máté horvát föderalista, Ku­­jundzsics demokrata után Setyerov Szláv­­kó szólalt föl. Sibenik Sztankő Radics-párti volt ag­rárminiszter, Kokanovics Cséda, Kapeta­­novics Qavra bég muzulmán, Krizman Ninkó Pribicsevics-párti és végül Mal­­csics Franjó szólaltak fel, majd a parla­ment megszavazta az agrárreformügyi tárca költségvetését. Az elnök ezután bezárta az ülést és a következő «lést kedd reggel kilenc órára tűzte ki. A parlament keddi ülésén tár­gyalják a törvényegységesitő miniszté­rium költségvetését, utána az állami jö­vedelmek, majd a költségvetési pótjavas­latok kerülnek sorra. A pénzügyi bizottság foly­tatta a pótiavaslatok tár­­gyalását A pénzügyi bizottság hétfőn este ki­lenc órakor összeült és folytatta a külön­böző költségvetési pótjavaslatok tárgya­lását. Hetvennyolc hold földet ajándékozott Szubotica város a Bunyevacska Maticának Damjanovics Mi án, a Lloyd titkára tiz indítványt terjesztett a köz­gyűlés elé — Lépéseket tesz a város, hogy a szerbiai adótörvényt terjesszék ki a Vajdaságra Bizottság fogja kivetni a cégtáblaadót Szokatlanul nagy érdeklődés mellett nyitotta meg hétfőn délelőtt Szubotica város 1927. évi első rendes közgyűlé­sét Sztipics Károly dr. főispán. Gyorgycvics Dragoszláv polgármes­ter jelentése után Zvekán Antal inter­pellált az ipartestület nevében és kérte, hogy az 1924—1925. és 1926. években befizetett tanoncoktatási dijakat adják ki az ipartestületnek ipariskola felépí­tésére. Az interpelláló kifejtette, hogy ebben az iskolai évben a tanonciskolát s'áe-o4n- dobálták, úgyhogy szó sem lehetett rendes tanításról, holott a vá­ros az elmúlt három évben több mint ötszázezer dinárt kapott tapdlj címén az iparosoktól1.* Gyorgyevics Dragoszláv polgármester válaszolt az iiiterpéllálónak és kijelen­tette,' hogy a város a jövő évben na­gyobb összeget fog az iskolaépitési alapra folyósítani. A Llovd titkárának indítványai A polgármester válasza után az in­dítványokra tértek át. Damjanovics Mi­lán, a Lloyd titkára tiz indítványt nyúj­tott be; Damjanovics Milán első indítványa, hogy a város fordítson nagyobb gon­dot az uccák világítására és ha.ezt nem lehet más módon elérni, pótköltségve­tésben biztosítsanak megfelelő fedeze­tet az uccák világítására. A városi ta­nács javasolta, hogy bizottságot küldje­nek ki a kérdés megvitatására. A bi­zottság tagjaiul Juries Márkó képvise­lőt, Vidákovics Antalt, Damjanovics Mi­lánt. Futó Bélát, Székely Lukát, Ivandé­­kics Qyukát, Szvircsevics Bogdánt, Tvmbász Albét és Szegedincsev Tósót választották meg. Damjanovics Milán kérte, hogy a bizottság azonnal kezdje meg működését, hogy télre az ügy el­intézést nyerjen. Damjanovics Milán második előter­jesztése. hogy a város köveztesse ki a szerb temetőbe vezető Crnujevityeva­­uccát, amely nagyon rossz állapotban van. Petrovics Koszta főmérnök ismertette a tanács javaslatát, amely szetint az uccát még ebben az évben rendhehöz­­zák. A javaslatot a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Kövezet és. kövezetvám A Lloyd titkára harmadik elő­terjesztésében a városi uccák asz­faltozását javasolta. Hangsúlyozta, hogy a város központjában olyan rossz az aszfalt és a kövezet, hogy különösen éjjel a legsúlyosabb szerencsétlenségek történhetnek. A vámhivatalnál a keres­kedők az 1912. évi vámtörvény alapján kút utotvám . cjmen bizonyqs százalékot! fizetnek. Ez az összeg, amely a tör­vény értelmében a várost illeti meg, ötmillió dinárra rúg. Kérte, hogy a vá­rosi tanács tegye meg a szükséges lé­péseket, hogy a beszedett pénzt bocsás­sák a város rendelkezésére. Noviszad, Zagreb és Beograd már rég megkapták a vámhivatalnál befizetett kövezetvá­mot. Damjanovics Milán indítványoz­ta, hogy küldöttséget menesszenek a pénzügyminiszterhez a pénz mielőbbi kifizetése végett. Petrovics Koszta. főmérnök ismertette ezután a tanács javaslatát, amely sze­rint a városi tanács legközelebb pályá­zatot ir ki az uccák aszfaltozására. Az. aszfaltozást részletfizetési alapon fog­ják megcsináltatni és már is két ked­vező ajánlat érkezett a városhoz. A ja­vaslat hangsúlyozza, hogy a városi ta­nács már két évvel ezelőtt lépéseket tett a minisztériumban a kövezetvám kiutalása érdekében, de ez eddig nem járt eredménnyel. Damjanovics Milán viszontválaszában figyelmeztetett arra, hogy az uj pénz­ügyi törvény szentesítése előtt kell lé­péseket tenni a pénz kiutalására, mert az uj pénzügyi törvény úgy rendelkezik, hogy a kövezetvám elsősorban vámhi­vatalok építésére használható fel. Ja­vasolta, hogy dr. Radonics Jován nem­zetgyűlési képviselőhöz és dr. Marko­­vics Bogdán pénzügyminiszterhez küld­jenek deputációt. Gyorgyevics Dragoszláv polgármes­ter válaszolt Damjanovics Milánnak, a kinek közérdekű törekvéseit feltétlenül elismeri. Ellene van a pótköltségvetés­nek, mert ez újabb tiz százalékos adó­megterhelést vonna maga után. Ismer­tette az uccajavitásra vonatkozó tár gyalásokat. Majd ünnepélyesen kije-, lentette, hogy még ebben az évben az összes^ arcúikat, amelyek rossz állapot­ban vannak, ki fogják aszfaltozni. Damjanovics Milán következő előter­jesztésében indítványozta, ho'gy a vá­ros két dináros városi bélyeget adjon ki, mert a városi illeték lefizetése na­gyon nehézkes. A tanács javaslata ér­telmében a közgyűlés a városi tanácsot bízta meg a terv megvalósításával. Tizennyolcmillió korona tartozás arany-Damjanovics titkár ezután a város össztartozásairól kért felvilágosítást. Szuvajdzsics Sándor főszámvevő beje­lentette, hogy a városnak 18,725.640 aranykorona amortizációs kölcsöne van, amelyet január elseje óta nem törlesz­­tenek, mert az erre vonatkozó jugo­­láv-magyar konvenciót még nem kö- T;;ék meg. A törlesztésre a város 1926. üj, végéig tétbe. A város birtokairól szóló leltárt a város vezetősége még nem tudta elkészíteni. Ideiglenes belföldi kölcsön Damjanovics Milán ezután azt indít­ványozta, hogy zagrebi minta szerint a városi tanács a helybeli nagy belföldi bankoktól vegyen fel ideiglenes köl­csönt, amelyet majd a külföldi kölcsön­ből visszafizet. Damjanovics azzal in­dokolta javaslatát, hogy külföldi köl­csönről egyelőre még álmodni sem le­het. Beograd és Zagreb sem tudtak kül­földi kölcsönt kapni. A mi bankjaink­nak annyi pénzük van. bogy száz-két­száz millió dinárt is tudnak kölcsön ad­ni. Ezzel nagy szociális problémát ol­dana meg a város. Kérte, hogy a tár­gyalásokra egy bizottságot küldjenek ki. A tanács magáévá tette Damjanovics Milán előterjesztését, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Elfogadta a közgyűlés Damjanovics Milánnak az uccák parkosításáról szóló indítványát és az erről szóló szabály­­rendelet elkészítésével a városi taná­csot bízták meg. Damjanovics Milán azt is indítványozta, hogy az adófizető polgárok adójukat necsak személyesen, hanem a postatakarékpénztár utján is befizethessék. A közgyűlés az indítványt elutasította azzal, hogy az adókivetések még nincsenek véglegesítve és ma még senki sem tudja, hogy mennyit tesz ki évi adója. A szerb adótörvény Ezután a Lloyd titkárának legfonto­sabb indítványát ismertette Jakuvlye­­vics Obrád adófőnök. Damjanovics Mi­lán azt indítványozta, hogy a városi tanács, illetve a közgyűlés kérje a kor­mánytól a szerb adótörvénynek a Vaj­daság területére való kiterjesztését. A régi magyar adótörvény nern jó és Magyarországon 1919-ben hoztak is sokkal humánusabb adótörvényt. A városi tanács és a közgyűlés ma­gáévá tette Damjanovics Milán javasla­tát és a legközelebbi napokban lépése­ket tesznek a kormánynál. Az indítványok letárgyalása után a közigazgatási bizottságba titkos sza­vazással rendes tagoknak két évre meg­választották Pendzsics Györgyöt, Szti­pics Nikolát, dr. Miatov Milorádot, Tum­­basz Albét, Ivandékics Gyukát és Futó Bélát. A közgyűlést délután egy órakor fél­beszakította dr. Sztipics Károly főispán és-folytatását délután négy órára tűz­te ki. A délutáni iilés Sztipics Károly dr. főispán délután négy; órakor nyitotta meg az ülést, Na­pirenden szerepelt öt tag beválasztása, a Városi Takarékpénztár igazgatóságá­ba. Dr. Sztipics Károly főispán har­minckét tag kívánságára titkos szava­zást rendelt el. A közgyűlés Horváczki Mátét. Terzin Gyúrót, Pendzsics Györ­gyöt, Jakovtjevics Obrádot és Marko­­vies Gyukát választotta meg. A titkos szavazáson Evetovics Vince tanítóra négy szavazat esett. A közgyűlés ez­után a Bunyevacska Maticának 50.000, a beogradi nőegyletnek és a noviszadi Maticának 5000—5000 dinár segélyt sza­vazott meg. Vita a cégtáblaadó körül A tárgysorozat következő pontja volt a kereskedők fetebbezése a cégtábla­adó kivetése ellen. Damjanovics Milán kérte, hogy küld­jön ki a közgyűlés bizottságot, amely a városi közegekkel együtt veti ki a cégtáblaadót. Pendzsics György, Juries Márkó és Gyorgyevics Dragoszláv pol­gármester hozzájárultak Damjanovics előterjesztéséhez, mig Piskulics Zvoni­­mir úgy módosította Damjanovics ja­vaslatát, hogy a közgyűlés ne a képvi­selőtestületi tagok közül küldjön ki. bi­zottságot, hanem a közgazdasági élet vezetőit hivja meg a bizottságba. A ja­vaslatot hosszabb vita után elfogadták. A Bunyevacska Matica ajándékföldjei Nagyobb vita fejlődött ki a Bunye­­vacska Matica kérvénye felett. A Bu­nyevacska Matica azt kérte a várostól, hogy adja oda az egyesületnek a Sze­­gedi-ut mentén elterülő ötven hold vá­rosi földet, azonkívül huszonkét holdat a volt rendőrségi kertekből. A tanács pártolólag terjesztette elő a kérést, az­zal a megszorítással, hogy a Matica csak addig tekintheti tulajdonának ezt a földet, amíg a nevét meg nem változ­tatja és alapszabályait nem módosítja. A javaslathoz először Damjanovics Milán szólt hozzá. Ellenezte a Bunye­­vacska Matica kérésének a teljesítését és kérte, hogy vegyék le azt a napi­rendről főképp amiatt, mert már csak a póttárgysorozatba kerülhetett bele és közgyűlési tagoknak, akik a póttárgy­sorozatot későn kapták kézhez, nem volt idejük kellőképen áttanulmányozni az ügyet. Juries Márkó felszólalásában kérte, hogy a város szavazza meg a kérés teljesítését, azonban minden megszo­rítás nélkül. Piskulics Zvonimir tiltakozott a ja* vaslat elfogadása ellen és kijelentette, hogy a város nagyon könnyelműen gaz­dálkodik, két kézzel osztja ai városi bir­tokokat, pedig nem lehet és nem volna szabad ilyen könnyelműen milliókat odadobni különböző egyesületeknek. El­lenezte a javaslatot azért is, mert sze­rinte csak a jugoszláv eszmét kellene támogatni, nem pedig külön szeparatis­ta akciókat. Juries Márkó: Ez nem szeparatista akció. Sztipics Lázár. Nincs bunyevác nem­zet, nincs bunyevác törzs. Juries (Sztipics felé): fiáit akkor ma­ga micsoda? Sztipics Lázár: Szláv vagyok. Piskulics: íme uraim, itt van egy bu­nyevác paraszt és ő is jugoszlávmk ér­zi magát. Piskidics ezután folytatta beszédét és kijelentette, hogy a javaslat ellen sza­vaz. Vidákovics Antal felszólalásában hang­súlyozta, hogy igenis vannak bunyevá cok és Piskulics megsértette a buny.e­­vácokat. Szuboticán 70—80 százaléka a lakosságnak bunyevác és ha a szerbek­nek lehet' külön Maticájuk, akkor lehet a bunyevácoknak is. Vidákovics után Sztipics Lázár kért szót és hivatkozott arra, hogy egy hí­res német filozófus hosszabb tanulmányt irt a bunyevácokról. — A békeszerződés megkötése ide­jén — mondotta Sztipics Lázár — nyil­vánosságra került ez a tanulmány... Juries Márkó: Ez nem békekonferen­ciaitt a Mátkáról van szó! Erre óriási lárma támadt,.amely csak akkor csendesült el. amikor Sztipics Ká­roly dr. főispán az ülést felfüggesztette és néhány pej^cji^

Next

/
Thumbnails
Contents