Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-25 / 82. szám
-927. március 25. T3ÄCSMEGYET NAPLÓ « old»!. KÖZGAZDASÁG — A hitelező védegylet is a kényszeregyezség visszaállítását kéri A noviszádi védegylet közgyűlése és a kamarák országos kongresszusa a kényszeregyezségi törvénytervezetről A noviszádi hitelező-védegylet szerdán Frank Miroszláv mérnök, alelnök vezetése alatt tartott ülésén behatóan foglalkozott az uj kényszeregyezségi törvénytervezettel és csatlakozott a noviszadi kereskedelmi és iparkamaráknak ebben az ügyben megindított akciöjá hoz. — A hitelező-védegylet kívánja a kényszeregyezséfei eljárás mielőbbi visszaél litását, mert a kényszeregyezségi eljárás liatályonkivülhelyezése óta tapasztalt események nemcsak a kereskedők érdekeit sértették, de magának az államnak is nagy károkat okoztak. A fizetésképtelenségi eseteknél majd. nem mindig akad egy-két kisebb hitelező, akiknek makacsságán felborul a hitelezők nagy többsége által elfogadott megegyezés és a közadós csődbe ke rül, ami amellett, hogy a hitelezőket megfosztja követelése túlnyomó részétől, az állam is elveszít egy adóalanyt. A hitelező-védegylet határozatában felhívja erre a körülményre a kereskedelmi miniszter figyelmét és a kényszer, egyezségi eljárás sürgős visszaállítását kéri. A hitelező-védegylet meg van győződve, hogyha a hatályonkivül helyezett kényszeregyezségi eljárást néhány szigorúbb intézkedéssel kiegészítik és ha annak végrehajtásával nemcsak jogászokat, hanem szakszerűen képzett kereskedőket is megbíznak, úgy csalárd .bukás-eseteket kivéve, a legtöbb esetben mindkét részt kielégítő megegyezés jöhet létre. A védegylet azt kívánja, hogy a kényszeregyezségi eljárást csak a bejegyzett és szabályszerű könyveket vezető kereskedőkre korlátozzák, mert a mai állapotok mellett a legtöbb esetben azzal védekezik az adós, hogy nem vezet könyveket, amely körülményt a jelenleg érvényben levő törvények csak csőd esetén büntetnek. A védegylet kívánja, hogy a »nagykereskedő «-ként bejegyzettek tagjai legyenek a hitelezővédegyletnek és a céghivatal köteleztessék minden »nagykereskedő« alapítást a védegylettel közölni. Érdekes ujjitásként állította fel a védegylet azt a követelést, hogy az illetékes védegyletnek tegyék kötelességévé, hogy mint első fórum, a közadós üzleti könyveit szakértőivel megvizsgáltassa és ha kitűnik, hogy a közadós a gazdasági viszonyok áldozata, a védegylet a könyvvizsgálatról szóló jelentés és a megfelelő adatok becsatolásával megkéri az illető kereskedő ellen a kényszeregyezségi eljárást. Eszerint csak a védegylet és nem az ad>s kérheti a kén vszeregyezségi eljárást. Hasmlóképen csak a védegyletnek állna jogában olyan esetekben, amikor a könyvvizsgálat, csalárd , buKás tényálladékát állapítaná meg, a közadós ellen a csődöt kérni. A védegylet abból a szempontból indúl ki, hogy a közadós a fizetésképtelenség megállapításától kezdve semmilyen rendelkezési joggal nem bírhat, mert a megmaradt aktívák a hitelezők tulajdonát képezik, akiket minden esetben a védegylet képviselne. A védegylet nyomatékosan felhívja mindezekre a kereskedelmi- és pénzügyminiszterek figyelmét, mert ezek a gazdasági és hitelviszonyok konszolidálásának előfeltételei. A védegylet helyeslőleg tudomásul vette Raskó igazgató akcióját az egylet reorganizálását illetőleg és helyeselte a védegyletnek információs és inkasszó-osztállyal történt kibővítését. A védegylet köriratban értesíti a kereskedőket az egyesület reorganizálásáról és kibővítéséről. A védegylet, végül elhatározta, hogy a belföldi kereskedők részére a tagdijakat évi hyolcszázötven, a külföldiek részére évi 1250 dinárban állapítja meg; amely összegben az információs és inkasszó szolgálat is be van számítva, A tagok bármilyen tudakozódásra két dinár (külföldiek hat dinár) postakölt ség megtérítése ellenében korlátlan számú információt kapnak. Ha külföldi cégek csak az információs és inkasszószolgálatot akarják igénybevenni, akkor ezért csak évi ezer dinárt kell fizetniük. Az inkasszójutalék belföldi cégeknél másfél százalékot, külföldieknél két százalékot tesz ki, amely csak a tényleges behajtás után válik esedékessé, védegylet évi közgyűlését május 1-ére hívja egybe. Ugyancsak a kényszeregyezségről tárgyalt szerdán Beogradb.an a kereskedelmi és iparkamarák országos, értekezlete. A tanácskozáson Stoikanovics Nikola, a szarajevói kamara alelnöke elnökölt és azon a beogradi kereskedelmi kamara Malodics Pera titkárral, beogradi iparkamra Popovics Nikola titkárral, a noviszádi kereskedelmi kamara dr. Mirkovics Misó titkárral, a felsőbácskai gyáriparosok szövetsége Dámjanovics Milán titkárral képviseltette magát. Delegátusokat küldtek zagrebi, oszijeki, ljubljanai. becskereki kereskedelmi és iparkamarák, a zagrebi hitelező-védegylet és a szlovén gyáriparosszövetség. Az értekezlet vezérszónoka a szara jevóiak delegátusa: Kujon szarajevói kereskedő volt, aki érvekben gazdag beszédben mutatta ki a jelenlegi álh pót tarthatatlanságát és a tervbévelt kényszeregyezségi törvénytervezet hibáit. A kereskedelmi érdekeltség -áz egész országban követeli a ' kéiijszefegyezségi eljárás visszaállítását rriőtjdotta a szónok — csak a beograd »■csdrsia« ném.’' ■ ; í Ezen megjegyzésre MulodicS beögrádi kereskedelmi kamarai titkár szenvedélyes hangon válaszolt és közte és Kajon között hosszas vita indult .meg. melynek befejeztével szavazásra került a sor. Az elnök bejelentette, hogy a dubrovniki kamara a kényszeregyezségi eljárás ellen, mig a spliti kamara a kényszeregyezségi eljárás mellett foglalt állást és erről táviratilag értesítették a beogradi gyűlés vezetőségét. Valamennyi gazdasági kamara, a beogradi kereskedelmi kamarát és a dubroyniki kereskedelmi- és iparkamarát kivéve, elfogadta a határozati javaslatot, amely szerint követelik, hogy az igazságügyminiszter felhatalmazást kapjon a kényszeregyezségi eljárásnak rendeleti utón való életbeléptetésére. A gyűlésen résztvett kamarák delegátusai azután testületileg megjelentek dr. Radonics Jován nemzetgyűlési képviselőnél, a pénzügyi bizottság elnökénél, akit a kereskedelem kívánságának honorálására kértek meg. A delegátusok ezután a bizottság vajdasági, boszniai, szlovéniai és horvát tagjait keresték fel és kértek meg intervencióra. Hasonlóképen tisztelegtek Srskics Milán igazságügyminiszternél, aki . kijelentette, hegy ha valamennyi kamara egységes állásponton volna, akkor azonnal rendeleti utón teljesítené a kiváltságot, de mert ellentétes álláspont is van, a kérdést előbb tanulmányozni fogja. Csőd. A szuboticai törvényszék csődöt nyitott Rothauser Gyula szuboticai borkereskedő ellen. Csődbiztos Mandrovics Bogdán törvényszéki jegyző lett, csődtömeggondnokká pedig dr. Palócz Simon ügyvédet nevezték ki. A követelések bejelentésének határideje április 21, felszámolás május 24, a csődválasztmány megalakulása május 30. Mr. Graham kilépett a kupéból. — Sir! — kiáltotta. — Csak egy szóra, if you please! Lavertisse vissza akarta huzni barátját. Hiábavaló volt azonban minden erőlködésé. Mr. Graham hajthatatlan maradt. — Sir! — kiáltotta újra. — Ha azt hiszi, hogy lehet... Argyropoulos azonban ugylátszott, nem hall semmit. Mr. Graham még hangosabban szólt utána: — Sir! Meg kell, hogy önnek mondjam, hogy az ilyen viselkedés... Végre ugylátszott, hogy a milliomos meghallotta a kiáltásokat. Hirtelen ál szelleműit arccal fordult Mr. Graham fe« lé és érces hangon szavalta: Az egész földgömb Hellas bölcsessé Igétől tanult. Már Gallia is kitűnő szónokokat nevelt Még Thule-szigete is Rheror szavától [vidult, Azután tovább ment, Mr. Grahamot pedig barátai visszacipelték a fülkébe Nagyon izgatottan néztek egy vöröshaju, kék szemüveget viselő urat, aki egy szomszédos kupéból figyelte őket. Néhány perccel később elhagyta fülkéjét és az ő kupéjuk nyitott ajtaja előtt állt meg háttal feléjük. Zsebtükröt vett elő és mialatt látszólag nyakendőjét hozta rendbe, hosszasan és alaposan figyelte őket a tükörben. Majd újságolvasásba mélyedt, de ugylátszott, hogy jobban érdekli a három barát beszélgetése, mint az újság véleménye a francia frank jövőjéről. És ha hallotta a beszélgetésüket minden oka megvolt rá, liogy. a? gondolkodóba ejtse. Mert Collín Fülöp a következőket mondta: — Ez a vonat valóban predesztinálva van arra, hogy kirabolják. Ugy-e Lavertisse? Lavertisse mosolyogva felelte. — Hiszen tudja professzor, hogy én csak tisztességes üzletekkel foglalkozom. Ami Mr. Grahafnot -illeti, ő csak ennyit mondott' — Most mennek, az utasok az első table d’höte-hoz! A vöröshaju angol körülnézett Mr. Grahamnak igaza volt. A gong megszólalt, az utasok tódultak az étkezökocsi felé. És Mr. Graham barátjának igaza volt: ezt a vonatot valóban érdemes volt kifosztani! A hölgyek, akiken nem ragyogtak brilliánsok, ékszer-kazettákat vittek a'kezükben, amelyeken gyémánt-monogrammok büszkélkedtek. Férfi-kiséröik szemében az a nyugalom iilt, amit Csak a nagy bank-folyószámlák adhatnak. Lavertisse kijött a folyosóra és fel-alá sétált; az angol újságja mögé temetkezett. Lavertisse átsétált a szomszéd kocsiba és amikor onnan visszatért referált a tapasztaltakról barátjának: — Mondja, profeszor, maga nem volt meggyőződve róla, mint én, hogy ennél előkelőbb luxusvonat nincs Európában? — Természetesen. — De tudja, hogy kik utaznak az utolsó kocsiban? — Fogalmam sincs. — Becsületszavamra, egy Cook-féle turistatársaság! Igazi, hainisitatlan társas kirándulók! Nagy kockás ruhájuk és napellenző szemüvegük van és úgy bámulják a többi utasokat, mintha el akarnák nyelni őket! És ezt nevezik luxusvonatnak! Mr. Graham a fogai közt dörmögte: — Luxusvonat! Köszönöm szépen! Szép kis luxusvonat, amelyen éhenhal au ember! — A mellettünk levő kocsiban — folytatta Lavertisse — ismerőssel to- ÍRTA (41 lálkoztam. A Cezarini-hotel éttermének a szakácsával. Ismeri azt a nagy szállodát az Are de Trianyche mellett, amelynek Nizzában is 3£an établissementje. — És egy szakácsnak módjában ál! ezen a vonaton utazni? — Többet keres az, mint egy miniszter! Tudja mit mondott nekem? — Mit? — Hogy a görög milliomos Cannesben náluk lakott és Párisban a Cezariniben vesz szállást. Ugylátszik tényleg Lucullus. — Valószínűleg az — mondotta Collín Füiöp, Mr. Graham pedig egy sóhajtással elárulta, hogy a szakács és Lucullus említése milyen képzettársulásokat idézett elő benne. Az első table d’hőte befejződött. Jóllakott, szivarozó nábobok jöttek vissza az étkezőkocsiból. A gong 'újból megszólalt és a második széria kezdődött. Csakhamar aztán néhány percre megállt a vonat Marseilleben, majd folytatta ismét százkilométeres sebességgel robogását. Vége volt a második d’hőtenak is, a jóllakott gazdagok újabb csoportjai jöttek vissza az étkezőkocsiból. Már csak pillanatok kérdése volt, hogy a gongütés a harmadik széria megkezdésére jelet adjon. Mr. Graham felemelkedett bársonyüléséröl, kitágult pupillákkal, szeme elhatározottságot árult el. Majdnem ugyanebben a percben a vonatot hirtelen lefékezték, a vonat kerekei csikorogtak és Mr. Graham visszaesett ülésére. Künn az éjszaka sötétjében egy kis állomás fénye csillámlott fel. Érthetetlen kiáltások hangzottak, jelzőlámpákat lóbáltak, hallható volt, amint a mozdony tovább tolatott, majd megint visszatért Mi történt? Senki sem tudta, de mindenki a jólértesiiltet játszotta. Hirtelen aztán mint a futótűz terjedt el a hir a folyosón. Lavertisse hallotta meg először és ijedt pillantást vetett angolszász barátjára. Coliin Fülöp is hallotta már, hogy miről van szó és habozva nézett a társaság harmadik tagjára. Csak Mr. Graham nem hallott semmit. — Nem várok a gongjelzésre — mondotta. — Velem jönnek? A vonat ismét megindult. És ugyanekkor hivatalosan is megerősítést nyert az előbbi hir. Egy kalauz jött .végig a folyosón. Minden ajtónál megállt és mindenütt bejelentette: — Hölgyeim és uraim! Sajnálatos szerencsétlenség történt. Robbanás következtében, tűz tört ki a konyhában. Hölgyeim és uraim, az étkezőkocsit lekapcsolták. Legnagyobb sajnálatunkra most már csak holnap reggel lehet legközelebb étkezni. Csak másfél órával később sikerült Mr. Grahamot ágyba kényszeríteni. Utolsó gesztusa oly fenyegető mozdulat volt az öreg görög kocsija felé, amelyben az valószínűleg már az igazak álmát aludta. Utolsó szavai ezek voltak: — Aki utoljára nevet, az nevet a legjobban! Mi még nem vagyunk kvittek! (Folytatjuk.) CUKORKÁT CSOKOLÁDÉT BONBONNIÉRE-ben vásárolhat Budićeva ulica Vasárnap minden vevő egy tábla csokoládét 2858 kap. >
