Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-24 / 81. szám

..... ~ •■**»*' f • - * • 2. oldal. 6ACSMEGYH NAPLÓ J927. március 24. ezután a költségvetés egyes tételei ellen. Beszéde alatt a deniokrata-párt, a Pri­­bicsevics-párt és a földniives-párt veze­tői az ülésteremben konferenciát tartot­tak és megegyeztek abban, hogy a Radics-párt deklarációjára a töb­bi ellenzéki párt közös ellennyilat­kozattal felel. Grál Milán demokrata olvasta fel az ellenzék deklarációját, amely a követ­kezőképen hangzik: — Miután a horvát parasztpárt nyi­latkozatában a hadügyi költségvetés megszavazását a hadsereg és a legfőbb parancsnoka iránti bizalom kifejezésé­nek tüntette fel, ami nem felel meg a parlamenti szempontoknak, ezért a de­mokrata egyesülés, a független demo­krata párt és a földmives párt köteles­ségének tartja kijelenteni, hogy e költ­ségvetés megszavazásánál éppen úgy, mint a többinél egyedül a kormány iránti bizalomról van szó. amellyel ' szemben az országban senki sem visel­­j te tik bizalommal (Óriási tiltakozás cr radikálisoknál.) ma még kevésbé, mint máskor, ezért ezek a pártok a költség­­vetés ellen fognak szavazni. Moskovljevics földmivespárti volt a következő szónok, aki a radikálisok ál­landó heves tiltakozása mellett pana­szokat hozott fel a hadsereg ellen és hivatkozott arra, hogy a föld mívesek panaszkodnak a hadseregben való bá­násmód miatt. Miután Moskovljevics többszöri rendreutasítás ellenére sem mérsékelte beszéde hangját, a radikális képviselőknek körülbelül busz főnyi csoportja, köztük Bingidac. Raics Tósa, Bodies, Protics Andrija és mások a szónoki emelvény felé közeledlek és erőszakkal akarták onnan eltávolítani Moskovljevicset. Az elnöklő Szubotlcs alelnök látva a veszedelmes helyzetet, este negyed ki­lenckor hirtelen felfüggesztette az ülést. Egy szavazat ellenében megszavazták a hadügyi költségvetést A szünet után Moszkovljevics folytatta támadásait a hadsereg ellen, viharos je­lenetek közepette a radikálisok állandó közbeszólásainak özönében Uroics horvát föderalista felszólalása után az elnök szavazásra tette fel a kérdést és a parlament Moszkovljevics földmives-párti képviselő egyetlen sza­vazata elenében megszavazta a hadügyi költségvetést. A szavazás után a parla­ment élénk ovációban részesítette Had­­zsics Szteván hadügyminisztert. Ezután áttértek az építésügyi tárca költségvetésének tárgyalására, Srncc Dusán építésügyi miniszter mondotta el expozéját, majd a parlament a késő éjszakai órákig folytatta az építésügyi tárca költségvetésének vitáját. Éjszakai ülésekkel rövidítik meg a költség­­vetési vitát A minisztertanács délelőtt a parlament ülése alatt ülést tartott, amelyen a költ­ségvetési vita lerövidítéséről tárgyaltak, A kormány élni akar azzal a jog­gal. amely szerint a költségvetési vita idején való beiejezése céljából a parlament éjszakai üléseket is tarthat. A kormány ilyen értelemben fog javasla-A horvát parasztklub el] miniszter Sibenik Jankó, a horvát parasztklub elnöke Srskics Milán igazságügyminisz­ter akciójáról a következőket mondotta! — STskics ingadozó politikusnak mu­tatkozik, akinek nincs állandó: iránya-. Radies «nemrég említette, hogy a radiká­lisok felajánlották, hogy ä horvát pa­rasztpárt lépjen be a kormányba. Az, a ki ezt az ajánlatot tette, éppen Srskics tot tenni a parlamentnek. A minisztertanács ülése után az új­ságírók megkérdezték Uzunovlcs Nikola miniszterelnököt,, hogy mi a véleménye Srskics koncentrációs tárgyalásairól. Ezek jószándékok — felelte a minisz­terelnök. — A kilátásokat illetőleg for­duljanak magához Srskicshez, aki ezeket a tárgyalásokat folytatta. löké Srskics igazságügy’ akciójáról Milán igazságügyminiszter volt, aki nagy hive a koncentrációnak. A tervbevett koncentrációs kormány kilátásaira nézve Sibenik kijelentette, hogy ezt a kérdést két Szempontból kell elbírálni: először, hogy megszavazzák-e a költségvetést, másodszor mi lesz a Makszimovics Bózsó belügyminiszter el­len benyújtott vádinditvánnyal. A hivatalos magyar politika a jugoszláv-magyar barátság mellett Az olasz konfliktus nem okoz változást a magyar kormány külpolitikájában békeszerződés érintetlenségét jelenti. Ezzel szemben én azt mondom, hogy soltasetn támogatnék olyan politikát, a mely Magyarország részéről a meg­nyugvást jelenti a trianoni szerződés által teremtett állapotokba. Beck Lajos szólalt fel ezután és he­lyeselte, hogy a kormány a külpolitikai orientáció tekintetében nem hamarköd­­ta el a dolgot. Eelhivta ezután a kor­mány figyelmét arra, hogy nem lenne-t szükséges az osztrák kormány agresz­­sziv fellépése miatt gondoskodni arról, hogy Jugoszláviával és Romániával lé­tesítendő agrárfronttal Magyarország az offenzív a területére lépjen. Bethlen miniszterelnök és Valkó La­jos külügyminiszter után a bizottság úgy határozott, hogy a vitát csütörtö­kön folytatja. A kisantant szilárd és egységes Dúca volt román külügyminiszter cikke Prágából jelentik: Dúca külügyminisz­ter a Ceske Slovoba cikket irt a kis­­antantról. — Az utóbbi évek fejleményei — írja Dúca — bebizonyították, hogy a kisantant szilárd és egységes. A három ország szövetsége arra szol­gál, hogy biztosítsa Jugoszlávia, Cseh­szlovákia és Románia jelenlegi határait. Érdekes megfigyelni, hogy azok, akiknek haszna volna a kisantant felbomlásából, milyen makacsul dolgoznak a szövetség * I bukásán. El akarják hitetni, hogy Rimá­iba közeledése Olaszországhoz és Jugo­szlávia közeledése Magyarországhoz fe­leslegessé teszi a iásantantot és hogy az máris bomlásnak indult. Üres illúziók ezek és az intrikusok hamarosan meggyőződnek arról, hogy a kisantant megbonthatatlan. A kisantant a rend és a szolidaritás tényezője és megvan a létjogosultsága, mert minden erejét a béke biztosítására fordítja. Az amerikai Ziegler-örökség A newyorki ifjú Ziegler Vilmos a tizenhárom millió dolláros hagyaték főörököse A jugoszláviai Zieglereket rendkívüli mértékben érdeklő hír érkezett ismét azzal az óriási amerikai örökséggel kaipcsolatban, amely pár hónappal ez­előtt lázba hozta mindazokat, akik a Zlegler-nevet viselik. A Bácsmegyei Napló akkori híradása nyomán, hogy az Amerikában elhunyt Ziegler Vilmos mintegy tizenhárom millió dollár értékű vagyont hagyott hátra, megmozdultak a vajdasági Zieglerek, akik az elhunyt­ban egy régebben kivándorolt roKomi­­kat vélték és ezért igényt tartottak az örökségre. Bánátból. Bácskából, Szla­vóniából összesen hatvanan jelentették be igényüket az örökségben való ré­szesedésre a kivándorlási hivatalnál és a konzulátusoknál, de Erdélyből is sok Ziegler jelentkezett. A legkomolyabb esélyekkel számolt a sznboticai Cigiét Gyula asztalosmester, aki szintén meg­tette- a . lépéseket, hogy a végrendelet hiteles szövegéhez hozzájusson és be­szerezze azokat az okmányokat, ame­lyekkel a néhai dollármilliomossal való atyafiságát be tudná bizonyítani. Legtöbben már messzemenő, fényes terveket szőttek a hatalmas örökség felhasználására és .az érdeklődés any­­nyira megnövekedett, hogy nemrég az Egyesült-Államok beogradi konzulátusa a lapok utján felhívást volt kénytelen közzétenni, hogy a Ziegler-örökség ügyében ne a konzulátushoz forduljon a számtalan érdeklődő. A jugoszláviai örö­kösödési igénylőkre vonatkozólag a zagrebi kivándorlási hivatal vezette az eljárást. A kivándorlási hivatal most arról ér­tesít, hogy a Ziegler Vilmos-féle ha­gyatéki eljárás befejeződött és megálla­pították, hogy az elhunyt a végrende­letben fiát, ifjabb Ziegler Vilmost nevez­te meg egyetemes örököséül. A tizen­három millió dollár hagyaték tehát a Newyorkban élő ifjú Zieglerre, ezenkí­vül pedig az özvegyre és még néhány törvényes örökösre száll. A végrendelet másolatához egyébként a zagrebi ki­­vándorlási hivatal utján hozzá lehet jutni és így megtakaríthatják a felesle­ges utánjárást költségeket azok a Zieg­lerek, akik azt hiszik, hogy a doillármil­­liomos törvényes örökösei közé tartoz­nak és az elhunyt nem feledkezett meg róluk. Március 24: a katasztrófák napja Egy bécsi jós nagy európai pusztulást jósol csütörtökre Budapestről jelentik: A képviselőház külügyi hizottsága szerdán ült össze el­ső érdemleges ülésére, amelyen a kor­mány részéről Bethlen miniszterelnök és Vaikó Lajos külügyminiszter vettek részt. Az ülésen teljes számban megje­lentek a bizottság tagjai, köztük gróf Apponyi Albert is. A napirend letár­­gyalása után Valkó Lajos külügymi­niszter beszámolt a Népszövetség leg­utóbbi tanácsüléséről, majd a követke­zőket mondotta: — A miniszterelnök ur a pénzügyi bizottság egyik legutóbbi ülésén nyilat­kozott úgy a jugoszláv királysággal fo­lyó, mint az olasz királysággal folya­matba tett tárgyalásokról. -\ nyilatko­zat lényege az volt, hogy törekvésünk állandóan oda irányul, hogy jugoszláv szomszédunkkal jó szomszédi viszonyt tartsunk fenn. emellett azonban Olaszországgal fennálló szívélyes viszonyunkat is mélyíteni igyekeztünk. Most, amikor a két állam közötti vi­szonyban feszültség mutatkozik, annyit kívánok ehhez hozzáfűzni, hogy a két állam közt jelentkező diffe­renciák megítélésem szerint nem lehetnek okai annak, hogy eddigi álláspontunkat megváltoztassuk és igyekezetünk most is oda irányul, hogy az eddigi iránybon haladtunk to­vább ezenaz utón. A külügyminiszter után Apponyi Al­bert gróf emelkedett szólásra és hang­súlyozta, hogy a magyar-román bo­nyodalom ügyében a népszövetségi ta­nács eljárását nem tartja egész korrekt­nek. A népszövetségi tanács —• mon­dotta — ezzel is bebizonyította, ltogy nein alkalmas bírói funkciók gyakorlá­sára. Az a helyzet jelenleg, bog}' azo­kat a nemzetközi jogokat, amelyeket a békeszerződésben állapítottak üteg, a végletekig akarják alkalmazni, amikor azok a háborúban legyőzött államok hát­rányára szolgálnak, ha azonban olyan határozat is van, amely javunkra szol­gál, az ilyen határozatok végrehajtását következetesen kijátszók. Ebben az esetben Románia eljárásának inkor­rektségéhez alig férhet szó. amikor te­hát Románia kijelentette, hogy biráját nem hatalmazza fel az agrárperekben való további eljárásra, akkor a népszö­vetségi tanácsnak teljesítenie kellett volna a békeszerződés által ráruházott kötelezettségét, hogy a Románia által visszahívott bírót helyettesítse. A jugoszláv-olasz kérdésben ne­künk csak egy konkrét érdekünk van és ez az, hogy a tengerhez való kijutás kérdését megoldjuk. Jugoszlávia részéről kiemelték minden aflcalrrmmal, hogy ez természetesen a A nyájas olvasó, aki e lapot kézbe­veszi, mindenesetre tapogassa meg ma­gát, hogy él-e még, mert ha a bécsi jós­nak igaza van, ma, csütörtökön, március ; 24-én Középeurópát nagy katasztrófa sújtja, amely százezrek életét követeli. I Ne tréfáljunk a halállal, ki tudja előre, j hogy a kabalisztikus tudományok alap- I ján számitó tudós nem mond-e igazat? I Arravaló tekintettel, hogy hátha mégsem ■ igaz a jóslat. írjuk ide, hogy Bécs meg­­rémítöje milyen alapon számította ki ép­pen ezt a tavaszi napsütéssel kezdődő csütörtököt a katasztrófa és pusztulás napjául. A bécsi jósnak wagneri hangzású neve van. Fritz Tannhäuser-nek hívják. Ö I maga érettségit tett és a háború beíeje­­j zése után kezdett jóslásokkal foglalkoz­■ ni. Nem »rendel« egyeseknek, csak or­szágok és az emberiség sorsát mondja meg előre. Pályáján már határozott si­kerei is voltak, mert tavaly megjósolta az amerikai tornádót, a magyarországi j földrengéseket és még ezt megelőzőleg a japán földrengést. Hogy hol történnek a katasztrófák, azt nem találta el. de a napot, amint ö állítja, pontosan meg­mondta. i Most azt állítja, hogy március 24-én I Középeurópát sújtja a katasztrófa, a melynek száznyolcvanötezer, esetleg I kétszázezer halottja lesz. i A március 24-iki dátumról azt állítja, hogy ő ezt megálmodta és hogy a kaba­lisztikus könyvek igazolják álmát. A száznyolcvanöfczer ember pusztulását Jezsajás próféta jóslatával való analó­giából veszi, mert Jezsajás könyvének 37-ik fejezete megjósolta Senachrih óriási seregének pusztulását, ez be is kö­vetkezett és Lachisznál, Jeruzsálemtől ötven kilométernyire, egy éjszakán ép­pen száznyolcvanötezer ember pusz­tult el. A március 24-iki katasztrófa a jós sze­rint középeurópai katasztrófa lesz, a melynek Bécs lesz a központja. Tann­häuser mester hozzáteszi, hogy, az áp­rilis 24-iki ausztriai választásokat sem fogják a katasztrófa miatt megtartani. A dolog teljessége kedvéért megírjuk, hogy az osztrákok nem veszik túlságos komolyan a jóslatot és nagyban készü­lődnek és korteskodnak az áprilisi vá­lasztásokra. NOSZTI FERI ESETE TÓTH MARIVAL nyolcadszor a „Népkor“-beii 27-én vasárnap d. u- fél 4 Órai kezdettel, mérsékelt helyárak. Jegyek a Steiner cukrászda mellett, a Malagurszki trafikban kaphatók

Next

/
Thumbnails
Contents