Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-23 / 80. szám

1927 március 23. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Megkezdődtek a perbeszédek a Ráez-pörben A keddi tárgyaláson befejezték a bizonyítási eljárást *— Csu­­iinovics Ferdo dr. államügyész megkezdte vádbeszédét, de betegsége miatt nem fejezte be — Szerdán a vádbeszéd folytatása és a védőbeszédek következnek ítélethirdetésre csak a jövő héten kerül sor Tíz napi tárgyalás után a Rácz-pör el­jutott a perbeszédekig. Tiz,napon keresz­tül kesérte hagy figyelem u per lefo­lyását, csak az utolsó két napon csök­kent valamelyest az érdeklődés, mert a közönséget a könyvszakértők száraz adatai kifárasztották. Annál nagyobb ér­deklődés mutatkozott a perbeszédek iránt. A keddi tárgyaláson befejezték a bizo­nyítást és az elrendelt negyedóra szünet után zsúfolt padsorok előtt kezdte meg Csulinovics Eerdó dr. államügyész széle­sen megalapozott vádbeszédét. A közön­ség soraiban rendkívül nagyszámmal voltak jelen a jogásztársadalom tagjai. De nemcsak egyetemi tanárok, bírák, ügyvédek és a jogakadémia hallgatói, hanem a laikus közönség is nagy érdek­lődéssel hallgatta Csulinovics ügyész lí­rai vonatkozásokkal aláfestett nagysza­básúnak induló vádbeszédét, amelyet azonban azp államügyész rosszulléte miatt saját kérésére megszakítottak és folyta­tását szerdára tűzték ki. A vádbeszéd folytatása minden való­­sziniiség szerint szerdán a déli órákig fog tartani és csak ekkor kerül sor a vé­dőkre, előreláthatólag azonban a perbeszédek szerdán befejezői­nek. Az Ítéletet ebben a nagy fontossága ügyben ezen a héten aligha fogják kihir­detni. Értesüléseink szerint az Ítéletet és annak, — előreláthatólag — terjedelmes indokolását Írásban készítik el és csak ezután fog megtörténni annak nyilvános kihirdetése. Minthogy a törvény erre nyolc napi batáridőt engedélyez, ítélethirdetés csak jövő héten ked­den. vagy szerdán várható. A keddi tárgyalást kilenc órakor nyi­totta meg Pevlovics István törvényszéki elnök. Három szakvélemém Magdics Marián könyvszakértő kihall­gatását folytatták. A szakértő részlete­sen foglalkozott a devizakölcsönnel. Hét­fői vallomását azzal egészítette ki, hogy 1925 augusztustól decemberig vette fel Rácz a Boszanszka Indusztrialna Banká­tól és a Közgazdasági Banktól a vádirat­ban megemlített devizakölcsönt. Mint­hogy a kölcsönnek csak csekély részét fizették be a külföldi vásárlók, a tűz után a fenmaradt összeget dinár értékben a bankok- a dinár számlán Írták Rácz ter­hére. Ezután az 1924—25. évi mérleggel fog­lalkozott a szakértő. Megálalpitotta, hogy a mérleg formálisan jó. de nem reá­lis, mert a Fiilöpnek járó egy százalék ré­szesedést fel kellett volna benne tüntetni és le kellett volna írni az Osztoicsics za­­grebi cég 770.000 dinár tartozását, mint­hogy az elveszett. Ha ez megtörtént vol­na, akkor a mérleg négyszáznegyven ezer di­nár helyett ötszázezer dinár vesz­teséget mutatott volna fel. Rácz: Osztoicsics , megígérte nekem, hogy akár részletekben is visszafizeti tartozását. Dimitrijevics: Amikor a csődöt meg­nyitották és felszólítottuk az adósokat, hogy tartozásukat fizessék meg. a vád­lott olyan információt adott az Osztói­­csics-féle követelésről, hogy kár a fel­­ssóiitólevél négy diliáros bélyegéért. A csödtömeggondnoknak ezt az állítá­sát az elnök kérdésére megerősíti Rísz­­tics Bozsidár ügyvédjelölt is, aki ezt a kijelentést hallotta. Rácz: Nem emlékszem arra, hogy ilyen kijelentést tettem volna. Kertész Samu nyugalmazott ’ kereske­delmi iskolai tanárt hallgatták ki szak­értőként. A szakértő kijelentette, hogy általánosságban rendes könyvelést vezet­tek, bár bizonyos hibák észlelhetők, így a kilogrammkontókönyv nincs hitelesítve és utólagos bejegyzésekre tág teret n.vujt, azonban ezek a hibák nem teszik rá azt a benyomást, liánt ha a könyvek nem volnának megbízhatók. A 708.000 dinár bekaszirozását illetően csatlakozik Magdics szakvéleményéhez. Az ügyész kérdésére Magdics szakértő ismertette a Rácz-cég mérlegét a csőd­­nyitáskor. Eszerint az aktivük összege ötmillióhatszázezer, a passzíváké hétinit­­liószdzkilencveitezer dinár volt. Proliászka Viktor ellenőrző könyv­szakértő .kihallgatása következett., A szakértő kijelentette, hogy csak az ösz­­szcs pénztári bclégek megvizsgálása után lehelne megállapítani, hogy a be­folyt hétszáznyolcezcr dinárt hova for­dították. Éülöp Zoltán egy százalékos ré­szesedését az ő véleménye szerint is be kellett volna vezetni a könyvekbe. Az ügyész kérdésére végül kijelentette a szakértő, hogy a könyvek nincsenek ugyan tökéletesen vezetve, de a könyve­lés semmiesetre sem volt bűnös. Befejezték a bizonyítást A szakértők kihallgatása után az elnök kérdést intézett az ügyészhez és a védő­höz, hogy fenntartják-e az újabb tanú. illetve szakértők kihallgatására vonat­kozó indítványukat. A vád és a védelem képviselői az indítványokat fenntartot­ták, de a bíróság úgy határozott, hogy újabb tanuk és újabb szakértők ki­hallgatását nem tartja szükséges­nek mert a végső határozat meg­hozatalára már elég adat áll rendel­kezésre. Kengyelac Milivoj dr. semmiségi panaszt jelentett be a határozat ellen, majd fel­olvasták Rácz György és Ftilöp Zoltá szerződését és ezzel a bíróság a bizonyítási efárást be­fejezettnek nyilvánította. Pavlovics István elnök negyedóra szii. netet rendelt el és a szünet után felszó­­litota Csulinovics Ferdo államügyészt a vádbeszéd megtartására. A vádbe zéd Dr. Csulinovics Ferdo államügyész vádbeszédében megállapítja, hogy a há­ború utáni amorális idők csinált csőd* jei közül ez az első eset, amely fűtár­gyalásra jutott el. A fámával szemben hangsúlyozza, hogy Rácz Györgyöt nem valakinek a bosszúvágya, hanem a saját bűncselekményei juttatták a biróság elé. Az államügyész nem üldözi az ártatlano­kat, nem igazságtalan ügynek, hanem a társadalmi rendnek a képviselője. Akadt egy honatyja, aki a parlamentben is el­mondotta a becsapott, mások gazsága miatt tönkrement, szerencsétlen Rácz Györgyről! szóló mesét, de szerencsére az ügyben nem könnyenhivő esküdtszék ítélkezik, amely gyakran inkább a sza­vak, mint a tények hatása alatt áll. Ért­hető a vádlott törekvése, hogy szerepet kíván cserélni a tárgyaláson dr. Dimitri­­levies Dragomirral, de minden, amire ezt alapítják, csak szappanbuborék. Azonban tnég ha igaz volna is, hogy Ráczot dr. Dimiírijevics beszélte rá, akkor is bűnös maradna Rácz. aki csalárd módon meg­károsította hitelezőit. A bűncselekmény szerves egészének megértése végett áttekintést nyújt .az eseményekről. Rácz állítása, hogy a tűz idejért aktív volt és Dimitrijevics vette rá a csődkérésre, tisztességtelen és alap­talan állítás. A tanuvallinásokbó! • vilá­gosan kitűnik, hogy Rácznak csődbe kellett volna jutni akkor is, ha Dimitri evics nincs a világon. Hogyan állt be a csőd? A vádlott nem riad vissza erkölcstelen cselekedetektől, erre bizonyítékok vannak. Gondolkodás­­módját megvilágítja védekezése is: en­gedett a rábeszélésnek, hogy csődöt kérjen maga ellen, noha erre nem volt szüksége. Ez csak azért történhetett, mert Rácz meg nem. engedett haszonhoz akart jutni, hitelezőit megkárosítva. A lisztszállitás, a könyvelés, mind kedve­zőtlen fényt vet a vádlottra, akiről bi­zonyos, hogy kész volt csőd utján kere­setre szert tenni. Erre az ■ eszméer unná! könnyebben juthatott, mert ez itt nálunk a csődök országa, ahol a kényszeregyezségep és csődön keresnek az ügyes kereskedők. És Rácz ügyesnek hitte magát. Vannak ismert esetek, például egy bukott kereskedő a Riviérára utazott, százezres hozomány­nyal adta férjhez a leányát és vejének uj üzletet nyitott a városházával szem­ben. Az államügyészség nem üldözhette a hamis bukás bűnét, mert eddig senki sem tett feljelentést és a hitelezők, hogy legalább valamit visszakapjanak, boldo­gan megelégedtek az egyezséggel. Rácz­nak akkor támadt az a gondolata, hogy csődöt kér. amikor már kétszer nem si­került a malotntüzc. A malorntüzek ak­koriban szintén nagyon elterjedtek ezen a területen, mint a Szem Iván-tüze-k, Í<!ácznál pedig megerősíti a gyanút az a csodálatos gabonavásárlás, amelyet elő­zőleg a legrosszabb konjunktúra ideje* folytatott. A tűz után kezdtek mozogni a hitelezőik, a topolai kisemberek és Rácz tudott arról, hogy csőökérések készül­nek eüone. Ezért dr. Dimitrijevicshez for­dult, gki a maloingyujtogatási ügyben sikeresen védte. Beadta a csődkérvényt és megfelelő tömeggondnokot keresett Előbb dr. Popoviesot akarta, azután Dl mitrijevicsre esett a választása. A csőd­­kéréssel elkésett, mert megelőzte Kislin­­der és Dimitrijevicset nem az ö kérésére nevezték ki gondnokká. Rácz zavarba - jött, lehetetlenségeket kezdett követelni a gondnoktól. Háromnegyedegykor Csulinovics Fer­do dr. ügyész szünetet kért, majd utána bejelentette, hogy erős szívdobogása van és kérte, hogy beszédét szerdán foly tathasa. A védő nem ellenezte az ügyész ké­rését, aminek a biróság is helyt adott és a főtárgyalás folytatását szerda délelőtt kilenc órára tűzte ki. Pénteken avatják fel a zemun-bezsánijai uj repülőteret Huszonöt repülőgép megy Noviszadról az ünnepi felavatásra Noviszadi repülőtisztek távs-epülése Bombayba és vissza Kedden reggel fél nyolc órakor a no­­viszadi pályaudvar megtelt katonatisz­tekkel és polgári ’s'zerriélVékkel, akik búcsút venni jöttek a külünvouatón Ze­­munba induló repülősöktől. Zetmin-Bezsamján uj modern repü­lőtér létesült, amelynek ünnepélyes fel­avatása pénteken fog végbemenni a had­ügyminiszter és a noviszadi és pancse­­vói repülőterek tisztikarának részvéte­lével. A zemuni repülőtér parancsnokává Tomics Miodrág őrnagyot, a noviszadi repülőtér helyettes parancsnokát, a ju­goszláv hadsereg legrégibb pilótáját ne­vezték ki. Tomics Miodrág őrnagy a vele együtt Zemutiba áthelyezett tisz­tekkel: Rusz Franjo, Rupcstcs Dragutin, Dragicsevics Iván századosokkal, Kosz­íté s Bozsidár főhadnaggyal es három­száz repülő-katonával és mintegy hu­szonöt repülőgéppel kedd reggel ku­­lönvonaton indult u.t állomáshelyére. A noviszadi l. repülőezred tisztikara hétfőn este a repülőtéren levő tiszti ét­kezdében bankett keretében búcsúzott népszerű helyettes parancsnokától és a távozó tiszttársaktól, nemkülönben Son­der may er Tádé mérnökszázadostól és Dadák Leonid repülőfőhadnagytól, akik nagy nemzetközi repülöturára indulnak. Kedd reggel hét órakor az egész ez­red tisztikara Petrovics Zsivorad ezre­des vezetésével megjelent a pályaudva­ron, ahol a különvonat már készenlétben állott és a távozó tisztek és katonák a katonazene hangjai mellett szálltak a vonatra, amely fél 8 órakor hagyta el a pályaudvart az ittmaradottak zsivió­­zása és kendőlobogtatása közt. Pénteken délben tábort misével avat­ják fel az uj repülőteret és az ünnepé­lyes alkalomra Noviszadról péntek dél­előtt 9—10 óra között huszonöt repülő­gép indul Zemurrba. hogy szemtanúja le­gyen a jugoszláv aviatika újabb ter­jeszkedésének. A gépek öt-öt perces időközökben ötös csoportokban indulnak! Zemun-ba, ahol végigkörözik a repülő­teret és tisztelegnek a repülőtéren meg­jelenő hadügyminiszter előtt. A novi­szadi repülőtisztek gépeikkel még pén­teken délután visszatérnek Noviszadra-Ugyancsak kedd reggel a gyorsvo­nattal utaztak el Sondermaycr Tádé repülömérnök-százados és DajJák Leo­nid repülöíőhadnagy, akik Parisba utaz­tak, hogy onnan magukkal hozzák az újonnan rendelt és különleges célokra szolgáló Pofhez-Latiraine repülőgépet, amelyen Párisbó! Noviszadra fognak repülni. Az utat 8 óra alatt szándékoz­nak megtenni, ugyanannyi idő alatt, mint amennyi idő alatt Rupcsics Dragu­tin százados a múlt évben végezte szenzációs repülőteliesitményét. Sondermaycr Tádé a jugoszláv repü­­lötisztikar legkiválóbb Szakértője, de egyúttal' bravúros gyakorlati repülő is. Bajdák Leonid főhadnagy az orosz had­seregben alezredes volt és már a hábo­rú alatt feltünéstkeltö repülőtcljesitmé­­nyeivel vonta magára felettes hatósá­gainak elismerését. Xovlsz adott tavaly Piujdák nyerte meg a S'oviszad—Szkop­­ije—Szarajevó—Zagreb—Nóviszad táv­versenyt. Sondermaycr Tádé és Bajdák Leonid a Parisból magukkal hozandó repülő­gépet Noviszadon utrakészen felszere­lik és néhány nappal utóbb, valószínű­leg április másodikén, vagy. harmadikán megkezdik az aviatika világtörténelmé­ben is nevezetesnek ígérkező légi út­jukat, amelynek végcélja az indiai Bombay. Ennek a légi útnak közvetlen inditóok-a az a körülmény volt, hogy az utóbbi hónapokban más országbeli repülőtisz­tek szenzációsabbná! szenzációsabb légi­­utakkal ejtették ámulatba a világot. Amint ismeretes Peltier d’Oisie francia pilóta Parisból - Casablancába repült és oda és vissza nz utat két nap alatt tette meg, ami annál impozáns-abb. mert az utat háromezer kilométeres napi átlag­­sebességgel tette meg. Ugyancsak Peltier d’Oiside hat nap alatt Párisbó! Pckingbe repült, Arasa­­rov és Karolov pilóták Párisból Kcm­­stantinápoly-ba, Bernard francia tenge­­részftadnagy hidroplártján Ma-rseílJebőt Madagaszkár szigetére repült. A leg-

Next

/
Thumbnails
Contents