Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-19 / 76. szám
1927. március 19. BÁCSMEUYC3 NAFLO 9. oldal. rr TŐZSDE Zürich, március 18. Zárlat: Beograd 9.135, Páris 20.3525, London 25.2375, Newyork 519.75, Brüsszel 72.275, Milano 234J3, Amszterdam 207.975, Berlin 123.31, Bécs 73.125, Szófia 3.75, Prága 15*3925, Varsó 58, Budapest 90.7125, Bukarest 3.125. Beograd, március 18. Zárlat: Páris 223.40, London 276.45, Newyork 56.85, Zürich 1095, Milánó 260.60, Berlin 13.52, Beess 801.75, Prága 108.65, Bukarest 33.75. Szentai gabonaárak, márc. 18. A pénteki piacon a következő árak szerepeltek: Búza 302.50 dinár. Tengeri morzsolt prompt 150—155 dinár. Március— áprilisi szállításra hajóba rakva 152.50— 155 dinár. Duplikat kasszával 157.50 dinár. Takarmányárpa 200 dinár. Sörárpa és vetőmagárpa 210—212 dinár. Zab 190 dinár. Rozs 235—237.50 dinár. Köles 160 dinár. Bab 125 dinár. Szotrbori terménytőzsde, márc. 18. Búza 302.50—305 dinár, szeretni 302.50 —305 dinár, tiszai 305—307 dinár, bánáti 302.50;—305 dinár, begai 300—302.50 dinár. Rozs 245—250 dinár. Zab 180— 182.50 dinár. Árpa 210—215 dinár, tavaszi 240—245 dinár. Kukorica csöves 157.50—160 dinár. Bab 155—160 dinár, válogatott 165—170 dinár. Liszt 0-ás 457—470 dinár, 2-es 410—430 dinár, 5-ös 365—380 dinár, 'ó-os 320—340 dinár, 7-es 230—250 dinár, 8-as 165—175 dinár. Korpa 150—155 dinár. Irányzat: lanyha. Forgalom: 94 vagon. Noviszadi terménytőzsde, március 18. Búza 4 vagon 75—76 kilós 2%>-os fővonal 310 dinár, szerémi 74—75 kilós 300 dinár, szerbiai 74 kilós 5—6%-os, szerbiai Beograd paritás 74—75 kilós 285 dinár. Kukorica bácskai 160 dinár, júniusra Tisza hajó 177.50 dinár, bánáti 156 dinár, szerémi India paritás 162 dinár. Liszt 6-os bácskai 362.50 dinár, 2l-es franko Beograd 425—227.50 dinár. Korpa bánáti zsák nélkül 140 dinár. Zsír 1 vagon franko hordó 1900 dinár. Noviszadi értéktőzsde márc. 8. 7%-os beruházási kereslet 85.50, kínálat 86 dinár. 254%-OS hadikárpótlási 342—344 dinár. Kereskedelmi és Iparbank kínálat 155 "dinár. Jódos fürdő kínálat 50 dinár. Budapesti gabonatőzsde, márc. 18. A gabonatőzsdén az' irányzat még lanyhább volt, mint csütörtökön. Az áresés különösen a határidőpiácon volt különösen intenzív, ahol a májusi búza 38, az októberi 14, az áprilisi és májusi rozs pedig- 42, végül az októberi- rozs 16 fillérrel esett A készárupiacon a búza és rozs 30, a tengeri és a zab 10 fillérrel olcsóbbodott. Hivatalos árfolyamok rengő-értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 33.36, májusra 33.66— 53.80, zárlat 33.66—35.68, októberre 28.98- -19.C5, zárlat 29.02—29.04, rozs márciusra 26.96—27.10, zárlat 27—27.04, májusra 27.16—27.22. zárlat 27.20— 27.22. októberre 22.02—22,42, zárlat 22 06—22.10: A készárupiacon: Búza 32.80—35.40. rozs 26.80—27.10. árpa 22.70—24.10, sörárpa 25.60—29.60, tengeri 20.20—20.40, zab 22—22.50, korpa 17.40—17.60. Budapesti értéktőzsde, márc. 18. Magyar Hitel 87, Osztrák Hitel 11.8, Kereskedelmi Bank 105.5, Magyar Cukor 200, Georgia -22.9, Rimamurányi 93.3, Salgó 59.6, Kőszén 559, Bródi Vagon 4.9, Béocsini Cement 172, Nasici 176, GanzrDanubiusz 180, Ganz Villamos 150.5. Roskányi 13. Athenaeum 27. "Nova 3S, Levante 30.3. Irányzat: egyenetlen. Vizállás Duna: Apatin 412 (— 6), Bogojevó 393 (— 3), Vukovár 326 (0), Noviszad 354 (+ 3), Zemun 405 (+ 4), Pancsevó 394 (Hb 4), Orsóvá 396 (+ 6). Dráva: Oszijek 180 (4* 16). Száva: Mitrovica 502 (+ 6), Beograd 360 (4* 2). Tisza: Szenta 484 (4* $), Becsei 356 (4* 4), Titel 434 L± 2.) •»«! 4 ■ i ! Nem is művészet... : készíteni jo kávét... ha ehhez „Valódi“ Franck-kávépótlékot használunk, amelyből kiadósságánál lógva már egy kis mennyiség is elegendő, hogy igen ízletes és zamatos kávét kaphassunk. a ma om A tapasztalt háziasszony azért mindig csak: „Valódi“ FRANCKOT dobozban vagy csomagban védjeggyel vásároL KÖZGAZDASÁG A kényszeregyezségről Irta: Dr. Kellert Benő szuboticai ügyvéd A világháború befejezése után hatalmas iramban megindult gazdasági fellendülést immár évek óta fokozatos pangás és olyan gazdasági depresszió váltotta fel, amely soha el nem képzelt arányokban végzi a maga irtózatos Pusztításait. Hatalmas vagyonok ' hirtelen összeomlása, jobb sorsra érdemes gazdasági egyed’ek összeroppanása, a fizetésképtelenségek és csődök végeláthatatlan sorozata, gondtelt emberek napról-napra növekedő tábora, néha egy-egy revolver eldörrénese jelzik azt a szomorú folyamatot, amelyet ..röviden gazdasági válságnak neveznek. A lét súlyos problémái rombolják t, az idegeket és egész társadalmi -‘‘osztályok léte, és. feruBatadáSa forog‘kotkátn v : Államférf iáink és gazdasági érdekképviseleteink teljes, ; jratálum vannak ennek a sivár és nyomasztó, de nemcsak a mi államunkra lokalizált, hantim a háború rettenetes pusztitásai áltn! sújtott egész világon észlelhető -jelei]ségnek. Annál meglepőbb és érthetetlenebb, hogy a fővárosi sajtó és egyes" politikai ..pártok oly értelmű felžudjblással fogadták az igazságügy miniszternek a költségvetési vita során bejelentett azt a szándékát, hogy a kényszeregyezség jogintézményét — , amelynek elkerülhetetlen szükségszerűségére, mint a gazdasági válság enyhítését célzó rjemédiumok egyikére a szakkörök rámutattak — minden oldalról elhangzott kívánságra rövidesen visszaállítani óhajtja. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísértein az ellentábor érveit, amelyek egybehangzólag abban csendülnek ki. hogy a múlt szomorú tapasztalatainak meggondolásra kell- késztetniük a törvényhozást, mert a kéttyszeregyezség intézménye olyan súlyos visszaéléseknek nyitná meg .zsilipjeit, hogy a tőle várható előnyök nem állanak arányban azzal a mérhetetlen anyagi és- erkölcsi kárral, amely gazdasági életünkre háratnlanék. Eszerint az álláspont szerint csak rosszhiszemű adósok élnének vele jóhiszemű hitelezők kijátszására. A másik szempont pedig, amely állítólag felette aggályossá teszi ezen intézmény uj életrekcltését, az, hogy a külföldi .kereskedelem és ipar bizalma. alapjában rendülne meg kereskedelmünk irányában. ami katasztrofálisan megbénítaná, egész gazdasági életünket. Egyik érv sem helytálló! A gyakorlatban alig volt arra eset, hogy az adós a kényszeregyezséget jogtalan vagyonszerzés céljából vette volna igénybe. Az esetek túlnyomó részében komoly gazdasági szükség késztette kereskedőinket arra, hogy ehhez áz ultima ratlő-boz forduljanak, mint olyan megoldási módhoz, amely mellett megmenthették kereskedői nevüket, becsületüket és üzletüket és amely mellett hitelezőik is,legalább részben kielégítést nyertek. Azok á sokat hangoztatott »visszaélések« — ha nem is teljesen alaptalanok —■ de legalább is erősen túlzottak és olyan szórványos jelenségek voltak, amelyek részben büntető szankcóikkal. részben pedig olyan törvényi intézkedésekkel-,' a melyek alkalmazása mellett az eljárás sikere veszélyeztetnék, nagyon könnyen kiküszöbölhetők, de semmi esetre sem szolgálhatnak alapul arra, hogy egy Tlyen nagy-fontosságú, életbevágó jogintézmény htján kereskedelmünk továbbra is sorvadjon és az elkerülhetetlen pusztulásnak essék ’áldozatául. Ugyancsak alaptalan a külföldi hitel jövőbeli bizalmatlanságára épített érvelés is. Alig hiszem, hogy két év óta, amióta törvényhozásunk egy tollvonással eltörölte az addig érvényben volt törvényt, a külföldi töke nagyobb mértékben özönlött volna be hozzánk és ’nagyobb biztonságban érezte volna magát minálunk, mint azelőtt. De hiszen a külföldi Hitelezői érdekképviseletek maguk is erélyesen sürgették a kényszeregyeziség intézményének — megfelelő kautélák melletti restituálását — valószínűleg nem adósaik, hanem — a maguk érdekében! Az igazságügyminiszter ur bizonyára jól ismeri az európai államok jogintézményeit és nagyon jól tudja, hogy úgyszólván minden modern állam törvényhozása recipiálta a csődön kívüli kényszeregyezséget és én meg vagyok róla győződve, hogy nem fog vele csorbát szenvedni államunk tekintélye, sem pedig hitelképessége. Mint semmiféle emberi alkotás, úgy a csődön kiviili kényszeregyezség sem lehet egészen tökéletes és minden érdeket kielégítő. Tagadhatatlanul egy szükséges rosszi, amely azonban feltétlenül jobb a csak nagyon ritkán sikeresen megvalósítható magánegyezségnél, a csődhöz képest pedig, amely tökéletes vagyoni és erkölcsi bukást jelent, egyenesen üdvös és áldásthozó. Alapeszméje: megmenteni a jószándéku adóst, a becsületes többségi akaratnak a sokszor gáncsvető kisebbségre való ráoktrojálásával. S ha a kilátásba helyezett törvény ebben a szellemben fog napvilágot látni, úgy az érdekeltek kitörő lelkesedéssel fogják üdvözölni és kódexünk egy valóban hézagptóló, áldásos törvénnyel lesz gazdagabb! IJjabb fizetésképtelenségek a noviszadi hitelező-védegyletnél. Noviszadról jelentik: A noviszadi hitelező-védegyletnél újabban a következő fizetésképtelenségeket jelentették be: Mijatov és Jakovics kézmüárukereskedők Noviszad, Pollák Mojzes kézmiiárukereskedő Bácska-Petrovoszelö, Lindner Lajos kézmüáru- és rövidárukereskedő Szitanisics, Dovat Milos vegyeskereskedő Melence és Salamon Jakab rövidárukereskedő Noviszad. A noviszadi kamara elnöke — a hajózási tanács tagja. Noviszadról jelentik: A közlekedésügyi minisziter Popovics Dákát, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara elnökét a hajózási tanács tagjává nevezte ki. A komlótermelök értekezletet tartanak Noviszadon. Noviszadról jelentik: A földmivelésügyi miniszter vasárnap délelőtt kilenc órára a noviszadi tőzsde helyiségeibe értekezletre hívta össze a koml'jérdekelteket. Az értekezleten a komlótermelést és a komlókereskedelmet érdeklő minden kérdés megvitatásra kerül. A .miniszter az értekezletre előadóként delegálta Gyurisics Milán földmivelésügyi inspektort és Terzsán Nikola földmivelésügyi minisztériumbeli főmérnököt. A vajdasági komlótermelők szövetsége erre az értekezletre meghívta összes tagjait és a komlótermelés iránt érdeklődőket is. Konferencia a parlamentben a délszerbiai dohánytermelésről. Beogradból jelentik: Péntek délelőtt a parlamentben Uaunovics miniszterelnök, Markovics pénzügyminiszter, Radonics pénzügyi bizottsági elnök és több Hercegovinái és délszerbiai radikális képviselő részvételével konferenciát tartottak a hercegovinál és délszerbiai dohánytermelés fejlesztésének kérdéséről. A képviselők előadták a lakosság panaszait a monopolhatőságok ellen és különböző javaslatokat terjesztettek elő a dohánytermelés megjavítására. Végleges döntés nem történt, az értekezletet folytatni fogják. KINTORNA BI-OXYNE 3 tup uta t fehér fugák ißßPOHÄM». Munkaielügyelő (a lezuhanó munkáshoz): Ki engedte meg magának, hogy elhagyja a munkahelyét?! ft Előadás után a mozi előcsarnokában. Az egyik: Nézze, ennek az embernek, aki itt előttünk megy, milyen remek mozi-lábai vannak. A másik: Mozi-lábai? Hát ez meg micsoda? Az egyik: Hát olyanok, mint ezekben a mozidarabokban a szerelmesek. Előbb elválnak egymástól és az ember azt hiszi, sohasem találkoznak többé és a végén mégis egymás mellé kerülnek, ft Az újságírót egy napon a barátja csodálkozva szólítja, meg: — Mi bajod van? Ma reggel nagyon rosszul nézel ki. — Igazán? — szól az újságíró. — Nyolc óra hosszat valóban semmit se tudtam magamról. Teljesen elvesztettem az öntudatomat. Borzasztó.. Mi történt veled? Az újságíró komolyan mondja: ..— Aludtam. I
