Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-19 / 76. szám

1927. március 19._______________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ _________________________________3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET Szatmármegye a napokban megtar­tott megyegyü'lésén a kisebbségek nyelv­használatának kérdése is szóbakerült. Bezbán nagybányai esperes felolvasta ebben a kérdésben a nemzeti paraszt­párt deklarációját, amely szerint a párt a gyulafehérvári határozatok alapján áll, mig ez a nemzet presztízsét nem csorbítja. Ideigleneseit a román nyelvet nem tudók számára esetről esetre meg­engedhetőnek tartják a kisebbségi nyelv használatát. A kérdés a szervezeti sza­bályzat későbbi tárgyalásánál is szó­bakerült, azonkívül pedig a legfelsőbb közigazgatási tanács errevonatkozó ér­demei döntését is várják. Tatarescu volt román miniszter,, na­pokkal ezelőtt interpellációt intézett Averescu miniszterelnökhöz, hogy a kormány végre a szenátus előtt preci­­zirozza kisebbségi politikáját. Az inter­pelláció élénk feltűnést keltett; minden­ki azt hitte, hogy Averescu azonnal vá­laszolni fog az interpellációra, azonban a miniszterelnök a válaszadás elől az­zal tért ki, hogy Goga belügyminiszter a kisebbségi ügyek szakértője, aki kül­földről való hazatérése után válaszolni fog az interpellációra. * A szlevenszkói református egyház megbízottja. Söröss Béla teológiai igaz­gató a református egyház törvényeinek jóváhagyása, valamint egyéb függő kér­dései tekintetében a kormány részéről megbízott faktorokkal folytatott tár­gyalásait eredményesen zárta le, ameny­­nyiben az összes függő kérdések vég­leges és teljes elintézését illetőleg az érdekelt és illetékes tényezőkkel teljes megállapodásra jutott. A tárgyalásokat a magyar nemzeti párt törvényhozói készítették elő, akik mindvégig támo­gatták; a tárgyalások sikerében nagy érdemeket szerzett Zoch Sámuel ev. Püspök, nemzetgyűlési képviselő. Sö­röss Béla a tárgyalások befejezése után Hodzsa iskolaügyi miniszternél kihall­gatáson jelent meg; felkereste ezenkívül az illetékes ügyosztályokat és hivata­lokat, meglátogatta a csehszlovákiai evangélikus szövetség vezetőit és min­denütt a legjobb impressziókat sze­rezte. * Az erdélyi kisebbségi magániskolák nyilvánossági joga még mindig nincs rendezve. A kolozsvári Keleti Újság munkatársa kérdést intézett Nae Du­­mitrescu közoktatásügyi vezérigazgató­hoz, aki kijelentette, hogy nem közöl­heti azoknak a középfokú magánintéze­teknek a listáját, melyeknek ügyében a consilium permanent eddig intézkedett. Dumitrescu magatartását azzal indo­kolta, hogy felesleges izgalmat okozna, ha ezek az ítéletek revizió alá kerül­nének, amennyiben a szóban forgó in­tézetek közben úgy is complettáliják a hiányzó aktákat. A kolozsvári reformá­tus’gimnázium ügyét illetőleg Nae Du­­mitrescu kijelentette, hogy nem Ítélke­zés adta vissza nyilvánossági jogát, hanem a dolog úgy ál!, hogy a reformá­tus gimnázium időközben beszerezte a hiányzó okmányokat és azok beterjesz­tésével az intézet automatikusan kapta meg a nyilvánosság' logot a fennálló törvények értelmében. t-Parecz Eéla ér., Arad magyar kép­viselője a kamarában beszédet mon­dott, melyben szokatlan élességgel fog­lalt állást a paritásos munkáskamarák felállítása ellen. »Engedjék meg — mondotta — bogy a magyar párt meg­bízásából röviden kifejezhessem pártunk állásfoglalását a munkakamarákról szó­lt napirenden levő törvényjavaslattal szemben. Mint az ország ama vidékei­nek képviselői, amelyeken az ipar és a kereskedelem a fejlődésnek viszonylag magas fokát érte el, örömmel iidvözöl­­nök a munkaügyi miniszternek azt a szándékát, hogy az ipari és kereskedel­mi munka támogatását célzó törvényt akar hozatni, sajnálatunkra nem ért­hetünk azonban egyet a tervezet alapel­vével, vagyis a munkaadók és a bér-1 munkások paritásos képviseletén alapu­ló munkakamarák rendszerével. A mi­niszter ur a javaslat indokolásában va­lóban hatásos és meggyőző érvekkel okadatolja, hogy miért döntött emellett a rendszer mellett a munkáskamarák rendszerével szemben. A munkások szer­vezetei kereken visszautasították a pa­ritásos kamarák eszméjét, mondván, hogy a bérmunkásoknak épen a.inyi jo­guk van az állam oltalmára, mint a munkaadóknak s minthogy az utóbbiak­nak már meg van a maguk közjogi szer­vezetük a kereskedelmi és iparkamarák­ban, a bérmunkások azt követelik, hogy a munkakamarák, mint az ő kizáróla­gos szervezeteik létesittessenek. vagyis olyan formában, amely csakis a mun­kásokat foglalja magában. A munka­adók szervezetei a munkáskamarák mel­lett való állásfoglalásukat a követke­zőkkel indokolják; A tapasztalat azt Londonból jelentik: A lapok sang­­hai-i jelentései szerint Sanghajban olyan hirek terjedtek el. hogy a kantoni csapatok elfoglalták Nankingot. Erre a hirre a sanghai-i munkások orokta­­inálták az általános sztrájkot és kijelentették, hogy nem szállí­tanak több hadianyagot az északi csapatoknak. A sztrájkot csütörtökön azonnal meg is kezdték és ahhoz már óriási szám­ban csatlakoztak a munkások. Más forrásból származó hirek sze­rint a kinai orvosok szövetsége is általános sztrájkkal ferfyeget, amely sztrájk nemcsak Sanghajra, hanem háromszáz délkinai kórházra is kiterjedne. A sztrájkkal az orvo­sok tiltakozni akarnak a kantoni kormány legújabb terve ellen, amely szerint a kórházak vezetését a kór-Budapestről jelentik: Nagy István dr. törvényszéki bíró és társainak bűnügyé­ben a főkapitányságon pénteken is folytak a kihallgatások. Sorban hallgat­ták ki azokat a tanukat, akik különösen Sellö Vilmos ügyvédjelölt ellen tettek súlyos vallomást. Ezeknek a vallomások­nak az alapján a rendőrség a megvesz­tegetésre való felbujtás vádját konstruál­ta meg Sellő ellen, amit az ügyvédjelölt úgy követett el, hogy rávette dr. Nagy István törvényszéki bírót arra, hogy bi­zonyos összegek ellenében nevezzen ki bizonyos ügyvédeket a jól jövedelmező vagyonfelügyelői állásokba. A kiszivár­gott hirek szerint a pénteki kihallgatások újabb négy nevet vetettek föl: három budapesti ügyvéd, egy textil ügynök ne­vét, akiknek az előállítása aligha lesz el­kerülhető. Nagy István, akit csütörtök este szál­lítottak át az ügyészség Markó-uccai fogházába, ott ugyanabban a cellában helyezték el, ahol annakidején Beneczky Ödön volt beliigyminiszter és Nádossy Imre volt országos főkapitány töltötte vizsgálati fogságát. Nagy István biró az esti éjszakát nagyon nyugtalanul töl­tötte a fogházban, álmatlanul járkált fel­­alá cellájában és csak reggel felé dőlt le cgy-két órára. Sztrache Gusztáv főügyész az üggyel kapcsolatban pénteken njságirók előtt a következőket mondotta: — Nagy István bűnügyében a nyomo­zás során a rendőrségnek sikerült olyan adatokat szereznie, amelyek a tényállás mutatja, hogy a paritásos alapon léte­sült szervezetekben a radikális elemek rendszerint ráerőszakolják a maguk akaratát a mérsékelt elemekre. A vál­lalataikkal elfoglalt munkaadók a ka­marák ülésein nem vehetnének részt rendszeresen és kellő számban, mig a munkások képviselői, akik valószínűleg semmi egyébbel nem foglalkoznának, mint a munkáskérdéssel s a kamarák ügyeivel, minden ülésen teljes szám­ban megjelennének s ilyként a munka­adókat majorizálnák. Minthogy a ja­vaslat szerint a munkakamarák a vál­lalati jövedelmek és a munkabérek után szedett egyenes adók tetejébe kivetendő járulékos adókból lennének fentartan­­dók, tehát olyan járulékos adókból, a melyeket jórészt a munkaadók fizet­nének, mint akiknek jelentékenyen több az adó alá eső jövedelmük, mint a munkásoknak.« ház személyzetéből alakítandó üzemi tanácsok vennék át- Párisi jelentés szerint, amis csü­törtökön még olyan hirek voltak for­galomban, hogy beható tárgyalások folynak Sanghaj városának a kantoni csapatok részére való békés átadás­ról, addig pénteken a Chicago Tribune várisi kiadá­sa sanghai-i hiradás alapján azt a szenzációs jelentést közli, hogy a kantoni csapatok már bevonultak Sanghaiba. amelyet az északi hadsereg egyéb­ként is viszonylag gyenge erőkkel védett. A jelentés szerint az északi hadsereg rendetlenül északi irányba vonul vissza. Pis-U-Csen tábornok, az északi had­sereg fcgyik vezére Pekingbe ment, hogy jelentést tegyen Csang-Cso-Lin tábornagynak. Sanghai elestéről hi­vatalos jelentés nem érkezett sem Párisba, sem Londonba. tisztázásához lényegesen hozzájárultak. Így sikerült a rendőrségnek azokat az adatokat megszerezni, amelyek Nagynak vagyona jogszerű szerzésére vonatkozó védekezését megdöntik és a jogszerűség bizonyítására a rendőrség előttt felhasz­nált okiratainak hamis és teljesen koholt voltát igazolták. Péntek délben váratlan fordulat állt be az ügyben. Nagy Istvánt ugyanis a Markó-uccai fogházból visszavitték a főkapitányságra, ahol a letartóztatásban levő dr. Huczik Elemér ügyvéddel és Sellő Vilmos István ügyvédjelölttel szem­besítették. Nagy István dr. ugyanis ak­kor. amikor a rendőrségen vagyonának eredetére nézve hallgatták ki, azt mon­dotta, hogy vagyonának alapja az a két­ezer dollár, amelyet örökölt vagyonának a tőzsdei forgatásával szerzett. Huczik. aki régi, bizalmas barátja a törvényszéki bírónak, ezzel szemben a rendőrségen tett vallomásában kijelentette, hogy mindazok az elismcrvények, nyugták és egyéb iratok, amelyeket Nagy István felmutatott, hamisak. Nagyot szembesítették Huczikkal, azonban a szembesítés eredménytelen maradt, mert Nagy István dr. olyan ha­tározottan megmaradt eredeti vallomá­sa mellett, hogy végül Huczik is inga­dozni kezdett. Szembesítették Nagyot í Sellűvel is, aki szintén a biró vagyoná­nak eredetére nézve tett terhelő vallo­mást, azonban ez a szembesítés sem ho­zott eredményt. A rendőrségről ezután Nagy Istvánt átkisérték Arany János-ucca 1. számú lakására, mert Nagy hivatkozott arra, hogy ott állításait igazoló iratok vannak. A letartóztatott birót kisérő rendőrtiszt­­viselők házkutatást tartottak a lakásban és onnan több iratot magukkal vittek. Ezekkel a szembesítésekkel a rendőri nyomozás nagyjában befejeződött. Szóm* baton esetleg lesznek még kisebb jelen­tőségű kihallgatások, de további szenzá­ciókat az ügy nem igér, mert az a négy gyanús személy, akiről délelőtt a rend­őrségen szó volt, kihallgatása során tisztázta szerepét és igy a velük kapcso­latos kombinációk elesnek. A főkapitány­ságon már meg is történt minden elő­készület arra, hogy az ügy összes le­tartóztatottját szombaton átkisérjék az ügyészségre. Vasárnap alakul meg a novisadi szinpártoló egyesület Akció az cperettslóadások megmentésére Noviszadról jelentik: A múlt vasárnap megtartott jizinügyi értekezlet határo­zata, hogy egyesíteni kell a noviszadi társadalmat a noviszadi Nemzeti-színház veszélyben levő operett-együttesének megmentésére, városszerte nemzetiségi különbség nélkül lelkes visszhangra ta­lált. A közoktatásügyi miniszter április elsejével megszünteti az operett-együt­tesnek eddig kiutalt szubvencióját és a Nemzeti-színház vezetősége az elé a kényszerhelyzet elé van állítva, hogy az operett-együttes tagjait április elsejé­vel elbocsátja. Az előkészítő-bizottság vasárnap dél­előtt tiz órára a városháza nagy köz­gyűlési termébe széleskörű értekezletet hivott egybe. Erre az értekezletre, a melyre minden nemzetiség, felekezet és társadalmi osztály képviselői hivatalosak, már meg akarják alakítani a noviszadi szinpártoló egyesületet és a közönség áldozatkészségéből előteremteni azt az összeget, amely az operett-társulat to­vábbi fennmaradását lehetővé teszi. A hozzájárulás nem ellenszolgáltatásnél­­küii adomány volna, hanem vagy rendes tagdíj, vagy nagyobb kölcsön, melynek ellenében az illetők operett-bérletre tart­hatnának igényt. Az előkészítő-bizottság úgy tervezi, .hogy az operett-társulat csak hat hóna­pig működik Noviszadon, amig az töb­bi hónapjaiban Szuboticán, Szomborban és Becskereken tartana rövidebb-hosz­­szabb vendégszereplést, mely esetben a bácskai és bánáti kerületek is szubven­cionálnák a vállalkozást, sőt az egyes érdekelt városok is elősegítenék ennek a kulturtervnek megvalósítását, amely a társulat anyagi helyzetén is javítana. Az indokínai vérengzések a francia kamara előtt Interpellációk az indokinai francia főkormányzó ellen Párisból jelentik: Cltasin kommu­nista és Culrey független baloldali képviselő a kamarában csütörtökön interpellációt intézett a kormányhoz az indokínai botrányok miatt. Az in­terpelláló képviselők két esetet tet­tek szóvá. Az egyik Varenne szocia­lista képviselő ügye, aki jelenleg In­dokína kormányzója és állítólag fe­hér bárdijainak juttatta nevetséges olcsó áron a legdusabban termő kan­osuk földeket. A másik vád az, hogy Varenne eltűrte Sabatier alkormány­zó vérengzését. Az interpellációk szerint Sabatier közvetlenül a kor­mányzó alá volt rendelve és igy a főkormányzó bűne, hogy olyan ben­­sziilötteket, akik lassan dolgoztak, valójában azonban gyöngék és bete­gok voltak, a brutális munkaiéi­­ügyelők ütlegeléseikkel valósággal halárra kínoztak. Az interpellációk feletti vitában minden párt egy-egy szónokkal vesz részt. Politikai körökben biztosra ve­szik, hogy Varenne nem tér vissza indokindba, bár a kormány épp most hosszabbította meg íőkormányzósá­­gának határidejét további hat hó­nappal. Sanghai elesett? A „Chicago Tr bűne“ Jelentése szerint a kantoni csapatok ke vonultak a városba Általános sztrájk tört ki Sanghaiban Nagy István hamis okiratokkal akarta igazolni, hogy jogszerűen szerezte vagyonát S slyos tanúvallomások a budapesti meg vesztegető ! betránypörben

Next

/
Thumbnails
Contents