Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-17 / 74. szám
10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. március 17. A mérlegvalorizációs törvény hatásai A valorizációs kérvények száma várakozáson alul maradt A napokban hagyta el a sajtót lebics Milorad kereskedelmi minisztériumi osztályfőnök könyve a mérlegvalorizációról »0 valorízaciji bilancnih vrednosti investacije« címmel. A' szerző kétségkívül hézagpótló munkát végzett ennek a törvénynek és a liozzáfüződő végrehajtási utasításnak magyarázatos kiadásával, jó vezérfonalat adott azoknak a kezébe, akik az ebben a törvényben a beruházások mérlegbeli értékének felértékesitése terén biztosított különféle kedvezményekkel élni akarnak. A leromlott valutájú országok egymásután rendezték törvénnyel a mérlegek felértékelésének kérdését, az S. H. S. királyságban, melynek valutája pedig már évek óta bizonyos stabilitást mutat, csak 1926-ban került sor erre. Mint tudjuk. Magyarországon például már régebben kötelezően mondta ki a törvény az úgynevezett alanymérlegek készítését és az ottani részvénytársaságok és egyéb nyilvános számadásra kötelezett vállalatok már áttértek az aranymérlegekre. Nálunk ez a törvény teszi lehetővé a vállalatoknak — de nem kötelezi őket — a mérlegeikben szereplő beruházások (invesztációk) valorizált értékének a beállítását, módot adva nekik arra. hogy ezt a mérlegeik realitása szempontiából oly fontos műveletet saját káruk nélkül hajthassák végre. Az investitiók értékének valorizálásától ugyanis eddig főleg az tartotta viszsza a társaságokat, hogy az ezáltal mutatkozó valójában fiktiv vagyonnövekedést az adóhatóságok nyereségként kezelték volna és adó alá vonták volna. Az ni törvény viszont a valorizáció folytán mutatkozó »nyereségnek» adómentességet biztosit. Ez az adómentesség kétségkívül nagy, sokmillióra rugó veszteséget jelent az állampénztárnak. Ennek nagyrésze azonban közvetett utón mégis meg fog térülni. Nein minden jog nélkül lehet ugyanis arra számítani, hogy az egyes vállalatok, melyeknek részvénytőkéje^ a valorizálás folytán jelentékenyen meg fog növekedni, csak azért, hogy továbbra is az eddiginek megfelelő osztalékot fizethessenek, megfelelően nagyobb nyereséget fognak kimutatni és így adóik is emelkedni fognak. - ■ r Nem lebecsülendő előnyt jelent a felértékelés a vállalatok hitelképességének növekedése szempontjából. A mérlegvalódiság és az alaptőke automatikus emelkedése ugyanis kétségkívül hozzá fog járulni a vállalat iránti bizalom növekedéséhez és így az általa igénybevehető hitel emelkedéséhez is. A gazdasági élet általános szempontjaiból tehát a valorizációs jognak minél szélesebb kihasználása csak kedvező következményekkel járhat és egyengetni fogja az általános gazdasági konszolidáció útját. Mértékadó körökben mégis voltak és vannak még ma is bizonyos aggályok a valorizációval szemben. Ezek az aggályok abból a meggondolásból erednek, hogy a felértékelés folytán előálló tőkeemelkedésnek megfelelően a részvénytársaságok ingyenrészvényekkel fognak kedveskedni részvényeseiknek. Ez magában véve még nem volna baj. Sőt, még növelné is a takarékossági szellemet. A baj ott kezdődne, ha az egyidejű, tömeges valorizáció folytán a piacot hirtelen ö^önlené el az uj részvények nagy tömege, amelyeknek a reális értéke igen problematikus és ez az árfolyamok esésével járna. A valori rációval való visszaélések elhárítására a törvény igyekezett garanciákat találni és pedig a kamarák és a kereskedelmi miniszter ellenőrzése formájában. A valorizációs kérvényeket először az illetékes kamarának kell véleményeznie, amelyről pedig fel kell tenni, hogy annyira-amennyire ismeri a területén működő nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagyoni helyzetét és beruházásainak értékét. Ezt követi a kereskedelmi miniszter döntése, amelynek záros határidőn (1 hónap) belül be kell következnie. Az 1926 szeptember 11-én életbe lépett törvény egyévi határidőt ad a vállalatoknak a valorizációs kérvények benyújtására. Amely részvénytársaság stb. ez alatt az idő alatt nem kéri a valorizációt. elesik a törvényben biztosított adókedvezménytől. Ma tehát már nem ' is egészen fél év áll már csak azoknak a vállalatoknak a rendelkezésére, amelyek eddig elmulasztották mérlegük felértékelését. A kereskedelmi minisztériumban nyert információink szerint a valorizá ciós kérvények száma eddig a várakozáson alul maradt. Az oka ennék talán elsősorban abban keresendő, hogy sem a napi-, sem a szaksajtó nem karolta fel eddig ezt a gazdasági szempontból igen jelentős reformot. Különösen pedig a különböző érdekképviseletekre hárulna • a feladat, hogy a mérlegvalorizálás eszméjét a vállalatok minél szélesebb körében a még hátralévő rövid idő alatt népszerűsítse. Zebics Milorád könyve mindenesetre hasznos útmutatója lesz azoknak a vállalati vezetőembereknek, akik a törvény laikusok számára meglehetősen bonyolult szövegében nem ismernék jól ki magukat. A könyv a szerzőnél (Beograd, Knez Miletina 17. sz.) rendelhető meg. (B.) Magyar töke Jugoszláviában A Magyar Leszámítoló Bank beogradi tárgyalásai Béogradból jelentik: A kedvezőbb politikai atmoszféra befolyása alatt Magyarország és Jugoszlávia gazdasági körei között az eddiginél sokkal szívélyesebb viszony tapasztalható. A magyar pénzintézetek számos, képviselője tartózkodik a legutóbbi időben . Bcogradban és nem kevés azoknak a beogradi kereskedőknek a száma, akik a legutóbbi időben a magyar fővárost keresték fel. Beograd'i bankkörökben hire jár, hogy a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank nagyobb érdekeltséget fog vállalni a jugoszláviai pénzpiacon. Hogy a Leszámítoló Bank milyen formában fog'a jugoszláviai pia'con elhelyezkedni, azt nem lehet még tudni. Lehet, hogy önálló intézetet alapit, de ■esetleg’ -átveszi valifmelyik' beogradi bapk részvényeinek' egy részét. A tárgyalások ebbén az irányban meglehetősen kezdetleges stádiumban vannak. De az bizonyosnak látszik, hogy a Leszámítoló Bank Jugoszláviában valamilyen angazsmánt vállal és az ittenipiacnak nagyobb hiteleket akar rendelkezésre bocsátani. A Leszámítoló Bank érdekes tervéről ma Beogradban nagyon sokat beszélnek. de ez a terv különös aktualitást akkor fog nyerni, ha Madarasi Beck Gyula báró Beogradba jön a döntő tárgyalások lefolytatására. Madaras} Beck báró beogradi utazását még március hónapra várják. tek elsősorban és teljes összegben kL fizetendők. 2. Egyezségi ügygondnoknak egy másik pénzintézet is kinevezhető. 2. A hitelezők gyűlése, amely az egyezséget • elfogadja, háromtagú bizdtt.ságot választ az egyezség betartásának ellenőrzésére és olyan üzletkötés megakadályozására, amely a hitelezőiket megkárosítaná. A bizottság egy tagja a betevők közül választandó. A büntető rendelkezések szerint egy évig (erjedő fogházzal büntetendő 1. az a hitelező, aki az eljárás tartama alatt valamely anyag, előnyt, vagy arra vonatkozó Ígéretet fogad el, amelynek az a célja, hogy az adós kiváltsága szerint szavazzon, vagy tartózkodjék a szavazástól; 2. aki az eljárás folyamán nem létező követelést, vagy a tényleges követelésnél nagyobb összeget jelent be: 3. az egyezségi igazgató és általában az egyezségi eljárást vezető személyek. ha hivatalos munkájukért a hitelezők rovására pénzt fogadnak el; 4. az az adós, aki vagyoni állapotáról valótlan jegyzéket terjeszt a bíróság elé. Az uj kényszeregyezségi törvény csak becsületes adóst fog megvédeni Negyven százaléknál kisebb egyezséget nem lehet felajánlani — A törvénytervezet rövidesen minisztertanács elé kerül Nemsokára minisztertanács elé kerül a kényszeregyezs’ég visszaál'itásáról szóló törvénytervezet, amelyet dr. Szrskics Milán igazságügyminiszter dolgozott ki. A javaslat tendenciája az, hogy . a kényszeregyezséggel csak a becsületes adósok élhessenek, arr.enpjűben a,Javaslat kimondja, hogy akí ellen csalás, vagy más nyereségvágyból származó bűncselekmény miatt vizsgálat van folyamatban, az nem kérheti a kényszeregyezséget, ha' pedig a kényszeregyezségi eljárás folyamán indul meg ilyen vizsgálat az adós ellen', akkor az eljárást be kell szüntetni. Nem jelenthet kényszereKyezséget az olyan kereskedő, aki nem vezetett szabályszerű üzleti könyveket. Aki már egyszer kényszeregyezség utján kiegyezett hitelezőivel, csak az eljárás befejezése után«hároiu^-évv<jl.Je,lenthet újból kényszeregyezséget, akkor .is, csalv ha -beigazolja,- <h©gyj az* glőző kényszeregyezség feltét eleinek ’ teljese« eleget tett. Ha.az adós kényszeregyezséki eljárása ' eredméiiyíelénül Végződik, az eljárás beszüntetése után’ • egy évvel újból kérheti a kényszeregyezségi eljárás megindítását. így akarja a tervezet megakadályozni azt, hogy a kényszeregyezséggel visszaélve, csak azért kérje azt valaki, hogy elhalássza a kitűzött végrehajtásokat, vagy a csőd megnyitását, avagy más módon magának jogosulatlanul hasznot szerezzen a kényszeregyezségi eljárás révén. A tervezet legfontosabb újítása az, mely szerint nem lehet negyven százaléknál kisebb egyezséget felajánlani. A tervezet igen rövid határidőt állapit meg az eljárás lefolytatására. A megkötött egyezség betartását azzal akarja a tervezet biztosítani, hogy kimondja: az egyezség érvénytelenné válik abban az esetben, ha az adós a meghatározott időn belül nem tesz eleget megállapított kötelezettségeinek. •Azonkívül a tervezet kedvező intézkedéseket foglal magában a bankok kényszeregyezsége esetére és különösen a kis betevők érdekében, akiknek betétje nem haladja meg a húszezer dinárt. Véí sü-1 a tervezet szigorú büntető rendel- I kezeseket tartalmaz az adós esetleges fondorlatai, ál-hitelezők bejelentése, valatnint az eljárás szabálytalan lefolytatási esetére. A idevonatkozó rendelkezések szövege a következő: Nem lehet kényszeregyezségi eljárást megnyitni, a már megnyitott eljárást be kell szüntetni, a megkötött egyezséget nem szabad jóváhagyni: a) ha az adós szökésben van, vagy haszonlesésből eredő bűncselekményért elítélték, miután beszüntette a fizetést, vagy ha ilyen bűncselekmény miatt ellene vizsgálat folyik; b) ha az adós már volt kényszeregyezségi eljárás alatt, de azt beszüntették és azóta még egy év nem múltéi; c) ha az adós már kötött egyezséget és azóta még nem múlt el három év és ha annak minden kötelezettségét ki nem egyenlítette; d) ha az adós, mint kereskedő, nem vezette ,a2j előirt : üzleti könyveket; ’ey fia' az adós nein ajánl fel hitelezőinek tle&alább negyven százalékot és. a hteHékflletékéketti {l »" • " 1 Az eljárás beszüntetendő akkor is a) ha a törvényben előirt ' határidőn beliiLa ^íegegyezés nem jön létre,.a felebbviteli bíróság azonban kivételes esetekben elrendelheti a határidő meghoszszabbitását; b) ha beigazolódik, hogy az adós a kényszeregyezséget csak a fizetés halasztása céljából kérte. A megkötött és biróilag jóváhagyott kényszeregyezség hatályát veszti a hitelezők szerzett jogainak sérelme nélkül a) ha az adóst az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül . hamis tanuzásért jogerősen elitélik; b) ha kötelezettségeit a meghatározott időn belül nem teljesiti. Az adós, aki ellen már megnyitották a csődöt, szintén kérhet kényszeregyezséget, de csak a követelések bejelentésének határidején belül. A csődönkivüli kényszeregyezség megnyitásával a csődeljárás megnyitása hatályát veszti, de ha -az egyezség nem jön létre, akkor újra folytatódik, de ezesetben az adós nem kérhet csődön belüli egyezségi eljárást. . A pénzintézetek kényszeregyezségi eljárására vonatkozólag a főbb intézkedések a következők: 1. A 20.000 dináron aluli takurékbeté-Kölcsönutánjárási alap. A közgazdasági testületek központja közli a szuboticai Lloyddal, hogy a külföldi hitelszerzés kérdése, az állami adósságok rendezésével a nyugati államokkal szemben, rövidesen aktuális lesz. Érre való tekintettel a központi választmány utolsó ülésén azt határozta, hogy egy alap létesittessék, amelyből a kölcsön utánjárási költségeit fogják fedezni. Az alar pót azoknak az iparvállalatoknak kell létesíteni, amelyeket az, ilyen külföldi kölcsönök érdeklik. Az alapba a kért kölcsön egy ötöd százalékát kell előre befizetni a központnál a kölcsönigény« lés bejelentésekor. Propaganda-képeket kér a külügyminisztérium. A külügyminisztérium sajtóosztályának főnöke a következő 'átiratot intézte a kereskedelmi testületekhez-: Mivel a mi propaganda munkánkban nagy szükség van jó fényképekre a különböző vidékekről és tekintettel arra, hogy a propagandát a fényképekkel és tájképekkel lehet legjobban fejleszteni, kérjük, hogy kerületükből küldjék be ä külügyminisztérium sajtóosztályának mindazokat a gyártelepekről, történelmi nevezetességű vdékekrő! készült fényképeket és mindazokat a képeket, amelyek alkalmasak propaganda céljára. Ä képhez a rövid leiratot kell mellékelni. A belföldi cégek előnye az árlejtéseknél. A közgazdasági testületek központja közli a Lloyd utján, hogy a pénzügyi törvényben azt a rendelkezést, hogy az állami árlejtéseknél a belföldi cégek 5—10 százalékkal drágább ajánlata elfogadható a külföldi cégekkel szemben, megváltoztatták. Az uj törvény szerint a belföldi cégek ajánlata tiz százalékig leltét magasabb, mint a külföldieké. Vérszegények, Ideggyengék, Sápadt fiatal leányok, Fejletlen betege* , gyermekek, Álmatlanok, szédül He kiváló eredménnyel iszszák a Grodsinger-féle MALACH1N (vasas Malaga-bor.) Naponta étkezés előtt egy kis poharáéval friss |Vort, jó idegeket, s egszéséget nyújt. A legkiválóbb orvosok által ajánlva. A Malachin ize pompás és igy ftVeg a gyere ek szívesen veszik. Kapható minden yógyy// rtárban és drogériában vagy rendelhető a gyáii lerakatból félliteres üvegenkiüt 50 dio.-ért Grossing» gyógyszertár, Novlisd Trj O.JobedjsnJa S2g‘
