Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-17 / 74. szám
4. oldal BÁCSMEGTO NAPLÓ 1927. március 17. Kmetty Károlyt két és fél évre Ítélték A gvtfkos brltannlást megfosztották rangjától és kitüntetéseitől Budapestről jelentik: Több mint egy héten át tartó és izgalmas részletekben bővelkedő főtárgyalás után szerdán hirdette ki ítéletét a székesfehérvári honvédförvényszék Kmetty Károly hadnagy bűnügyeiben. A katonai törvényszék bűnösnek mondotta ki Kmetty az élet biztonsága elleni vétségben, függelemsértésben és ezzel faahnazatban álló súlyos testi sértés bűntettében, a közigazgatás és közintczkedés elleni vétségben zsarolás által lekövetett nyilvános erőszakoskodásban, súlyos testi sértés bűntettében, többrendbeli nyilvános erőszakoskodás bűntettében. többrendbeli könnyű testisértés vétségében, közli ivatalnok tettleges bántalmazásában, közhivatalnoknak szolgálata és kötelességének teljesítése közben való letartóztatása vétségében. Az ítélet felsorolja mindazokat a bűncselekményeket, amelyekben a bíróság a vádlottat bűnösnek találta és Kmetty Károlyt mindennemű katonai szolgálati viszonyból való etboasájtásra, összes kitüntetéseitől való megfosztásra és két és félévi börtönre ff éli, két-két napi keményfckhellyel és böjttel súlyosbítva és minden hónap 4-ikén, Nagel József száz-adós megkinozfatása napján, magánzárkával. Ebből a büntetésből a honvédtörvényszék két évet és két hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett Ezzel szemben felmentette a bíróság Kmcttyt több sikkasztás, rablás és jogtalan letartóztatás vájjja alól. Az ítélet Indokolásában megállapítja a honvédtörvényszék, hogy Gábor Hugó tanárjelölt arculütéssel megsértette Kinettyt, aki kénytelen volt fegyvert használni, hogy megtorolja a tiszti becsíil^ttn ejtett sérelmet. A bűnösséget a bíróság itt azórt állapította meg, mert Kmetty halálos lövést tett, holott elég lett volna, ha ellenfelét harcképtelenné teszi. Nagel József századost azonban még- akkor sem lett volna szabad megkinozni, ha tényleg román kém lett volna, mintahqgy Kmetty gondolta és-ebben iz .esetben Kmetty Károly, súlyos íüggeleinsértést követett el, mért Nagel százados felebbvalója volt. Enyhítő körülménynek vette a bíróság Kmetty feddhetetlen előéletét és azt, hogy a bűncselekményeket hazafias érzésből származó túlbuzgóságból követte cl és figyelembe vette a bíróság az akkori idők túlfűtött hangulatát is. Az indokolás szerint az enyhítő körülmények túlsúlyban Voltak a súlyosbító körülményekkel szemben. Liláin Ferenc dr. védő és az ügyész bejelentették, hogy három napon belül Érdekes, több mint százéves iratokra találtak a napokban a szuboticai Ipartestület Trumbicseva-ucai épületének padlásán. Takarítás közben a munkások az egyik porlepte sötét sarokban egy ládikát találtak, amelyet, bár alig hetven centiméter magas, mégis nehezen tudtak felemelni. A barna tölgyfaládát, a mely évtizedek óta hevert a padláson, alaposabban szemügyre vették és megállapították, hogy úgynevezett »céhláda«, amelyben valaha a céhek őrizték irataikat és vagyonukat. Megpróbálták kinyitni a ládát, amely valóságos remekmű, de' a zárat nem tudták felfedezni rajta. Hosszú és óvatos munka után leemelték a láda kupolás faragott tetejét és alatta megtalálták a zárat, de mivel kulcs nem volt hozzá, feltörték. A céhládában legnagyobb meglepetés* re iratokat találtak, melyek közül a legújabb is több mint százéves és 1820-bó! származik, de vannak 1700-ból való könyvek is, melyekről megállapították, hogy a szabadkai gombkötők, szíjgyártók és kötelesek tisztes céhének alapszabályait tartalmazzák. A céhláda i A céhládában, amely ma is teljesen ép. legfölü! három bádogtokat találtak, melyeket több helyen kimart a rozsda. A bádogtokokból bőrbe és bársonyba kötött díszes vaskos könyvek kerültek napvilágra, melyek betekintést engednek a céhek életébe. Az első tokban rózsaszínű és dúsan aranyozott bőrkötésben a gombkötők, szíjgyártók és kötelesek céhének alapszabályai voltak. A könyVet felül .zöld selyemszalag díszíti és lapjai; finom méritett papírból készülték. A céíi5 ‘ftfift'tánelT'líifldii "értkkes$éáfc,:: hogy tó-*" tin hetükkel, de szláv nyelven, kézzel', kaligrefikus gyönyörű betűkkel írták. Az i első oldalon kutyabőr lapon ez-áll: Kraljevski Privilegium Plemenitog Cé- ; ha Suracskog, Gombarskog is Srun' - garskog — oá godinc 1777. 1 nyilatkoznak arról,. hogy megnyugszanak-e az ítéletben. A védő ezután kérte Kmetty szabadlábrahelyezését, amit a tárgyalásvezető azzal utasított el, hogy az ügyészségre tartozik. Az írás már homályos, de azért -tisztán olvasható. A második oldalon Maria Theresia rimskog cara, udovica Apostholski Krall Magyarski, Pcmski, Dalmitinski UorvackJ, Shlavonski Per rost ölni Vojvoda Austrianski ékes felfrák olvasható és ezután következik a szláv nyelven irt alapszabály, amely tizennyolc Articul-ból áll és körülbelül harminc oldalt tesz ki. Az alapszabály meghatározza a mester, az inas, a segéd, valamint a céhtagok egymáshoz való viszonyát, kötelességeit és legvégül vallásosságra inti a céh nemes tagjait. Érdekes az a rész, ahol az alapszabály kimondja, hogy a mester köteles inasáért egy fertály fehér, Vagy sárga gyertyát fizetni, ha az kisebb vétséget követ el. Az alapszabályokat gróf Franjo Esztcrházi és Josiph Jablonczy irtuk alá, illetve hagyták Jóvá 1777-ben. . Ebben a könyvben találtak- égy szerződést, amely szerint Szaghmaisztcr János a céh »Érdemes ládájából« ötven forintokat vett kölcsön és két szeme világára esküszik, hogy ha a céh kéri a pénzt, »amelyet megérintett«, viszszxiadjá az Érdemes ládának. A második két bádog kazettában bársonyba kötött nagypecsétes nyomtatott alapszabályokat találtak és egyik IS15-ÖS, a másik 1818-as dátumot visel. Mindkét könyv első lapja finom kutyabőrből van és rajta színes tintával a következő felírás: náNtfs Erancisms1 -Primus Divinn Ttiventa i'.tcmentia Austria! Impcraf- ■-■' :s tor anno 1813. . 'Ezután négy oldalon a császár összes címei, Az egyik könyv magyar nyelvű, ii másik hémet és részletesen meghatározza. hogy a mesterlegénynek menynyit kell »szakadatlanul« vándorolnia, dolgoznia és hogyan kell élnie, végül h. -gyan kell megőriznie az erkölcsi és testi tisztaságát. A német nyelvű könyv a ’cipészek céhének alapszabályait foglalja magában és több cikkelyből áll. Ez a könyv valószínűleg német fordítása az előbbinek. Mesterlevelek és jegyzőkönyvek A könyveken kiviil a ládában nagyon sok okmányt találtak, amelyek közül legérdekesebbek a mesterlevelek, melyeket finom pergamentra latin nyelven Írtak. Nem kevésbé érdekesek az ülésekről vezetett jegyzőkönyvek és pénztári jegyzetek is, melyeket hatalmas Ív papírokra Írtak. A jegyzőkönyvek nagyon érdekes adatokat szolgáltatnak a gyűlések lcíplyásáról, de ezeknek tanulmányozása hosszú időt vesz igénybe, mert az akkofi jegyzők az írásban nem igen ügyeltek a rendre és sok helyütt az irás teljesen olvashatatlan. Az értékes régi leletet az Ipartestület helyiségében őrzik és az anyag rendezése után a régiségeket a közönségnek is be fogják mutatni. A régiségek osztályozása és feldolgozása több hetet vesz igénybe. Jsz. e.) E%ö luxusvonat A Nizza—bécsi luxu vonat egyik htlókocsij ban tűz ütött ki Milánóból jelentik: Súlyos szerencsétlenség érte kedd este a Nizza—bécsi luxusvonatat, amely hetenkint háromszor közlekedik és kedden, csütörtökön, valamint szombaton este érkezik Milánóba. Kedd este Pávia és Milánó közt a nyilt pályán eddig még ki nem derített okból az első hálókocsiban tűz támadt amely percek alatt lángba borította az egész kocsit. ; A tűz óriási pánikot idézett élő a luxusvonat előkelő utasai között. Az égő hálókocsi utasainak nagyrésze már ágyban feküdt és egy szál ingben menekültek rémülten a szomszéd kocsiba. A vonatot azonnal megállították-, de tüzoltókészülékck hiányában , nem tudtak a tűz oltásához:fogni, és a. lángok-csakhamar elborították a postakocsit is. CJsak hoszszabb idő múlva ^került két égő kocsit TckapcsölnL " ’ A luxusvonat íiagy késéssel folytatta útját Milánó felé. A kár kétmillió Ura és ezenkívül a vonat yafárííennyi utasának értékes podgyászai. amelyek a postakocsiban voltak elhelyezve, a lángok martalékává lettek. Értékes régi leletre bukkantak a szuboticai Ipartestiilet padlásán Megtalálták a gombkötők is kötelesek c.hcártyáját több mint száz éves érdekes iratokkal !Egy kritikus albumából irta : Baedeker Az ember jóhire egy nagy gonddal felépített s szép architektónikus látványt nyújtó kártyavár, amelyet a gonosz rágalmazó egy lehelletével föl tud dönteni. * Az ember vagy jobb vagy rosszabb a hírénél. A Hir sohase pontos. Erre kell gondolnunk, ha történelmet olvasunk s erre kell figyelnünk, ha az embertársainkkal érintkezünk. * A rágalomnak inkább hisznek mint a jóhirnek. Amaz rendszerint érdekesebb dolgokat tud. *Önönmagunkról rosszat beszélni nem sokkal kisebb szerénytelenség mint a jó tulajdonságainkat felsorolni. * Meg kell barátkoznunk azzal a törvénynyel, hogy a nevünk hire sokszor nem az érdemeinktől, hanem a szerencsénktől, nem az erényeinktől, hanem a sikereinktől nem a tetteinktől, hanem azoknak következményeitől függ. * Senki se tud úgy rossz hírbe hozni valakit mint ö maga. De a barátai is értenek hozzá. * Egy kritikus szellemű ember elmés, de gúnyos megjegyzéseket szokott tenni azoknak a gyöngéire, akik épp szóba kerülnek. Egy ily alkalommal valaki igy szólt hozzá: — Ön nagyon kegyetlen. Mért nem vesz példát F. úrról, aki Soha- se mond rosszat? Amaz felelte: — Igaz. F. ur sose mond rosszat senkiről. S ha én olyan egészséges, olyan gondtalan, olyan gazdag és olyan együgyű volnék min: ő, akkor én is csupa jót mondanék az embertársaimról. * A jó lelkiismeret erős, de a rágalom még erősebb. * Pletykás emberek nem lehetnek teljesen boldogtalanok, mert nem unatkoznak s a szórakoztatásukra mindig van anyag és alkalom. * Ha egy nő feltűnően sok rosszat mond egy másikról, tudhatod, hogy az utóbbi elkacérkodott tőle egy udvarlót vagy — nagyon szép új ruhát kapott. * Nem mindig az fontos, hogy mit gondolnak. hanem a legtöbbször az. hogy mit mondanak rólunk. ♦ A haraszt nem zörög, ha a szél nem fújja, de azért néha az az ember, akinek veszett hírét költik, különb mint az. akiről csak jót hallani. * Egy urat temettek, aki igen rossz hírben állott, mert a leggonoszabb emberek közé tartozott. De mivelhogy szörfiyii gazdag is volt, a prédikáló pap a búcsúztatójában sok oly erénnyel ékesítette föl, amelyeknek amíg élt, hijjávai szűkölködött s olyan, dicsőítő szónoklatot tartott róla, amely beillett' volna jubileumi toasztnak is. Legalább egyszer életébe n valami jót hallunk felőle! — jegyezte meg valaki a gyászoló közönség körében. * j Tanács. Ha mulattatni akarsz, mondj mások] ról rosszat, ha unalmas akarsz lenni j beszélj magadról, akár jót, akár rosszat ; ha becsültetni akarsz, beszélj másokról ; jót és magadról — semmit. * i Bámulatos, mily diszkrét az ember I ha valamelyik embertársáról jó cseleke; detet tud meg vagy szép jellemvonást j födöz fel benne — titokban tartja azt j és nem közli a világon senkivel, csak ő I maga örül neki. Ellenben mily köziéj kénnyé válik, ha egy polgártársáról va- J lami gyalázatosságot ball vagy egy rossz tulajdonságába bukkan — nyom- I ban tudtára adja mindenkinek, terjeszti í a legszélesebb nyilvánosság előtt s a I felfödözése fölötti fájdalmát mentül több ! vele liasoulatos érző lélekkel siet megj osztani. * : A nemzetek történetében vannak kor] szakok, amelyek kegyetlenek a nagy- Í jaikhoz, amelyekben az a mánia dü-. hőiig: apróra szétszedni a kiválóságokat és kárörömmel konstatálni a telki szervezetükben talált hibákat. Ilyenkor szemet hunynak az erények előtt s a »vádlott«-aknak csak a fogyatkozsait, a gyengéit s a rossz, tulajdonságait látják, Ennek a rágalmazó dühnek -— amelyet valaki görögös latinossággal találóan nevezett cl caluitiniasis-nak — esett áldozatul két kitűnő angol költő: Lord Byron és Wilde. * Egy ur, aki maga is rossznyelvii egy kicsit, igy nyilatkozott az emberszólásról: —- Jót csak akkor mondanak az emberek egymásról, ba muszáj — rosszat mindig, amikor csak lehet. * Ha a legbensőbb barátod hallaná mindazt, amit mondasz és tudná mindazt, a mit gondolsz róla, a barátságtoknak hamarosan vége volna. * A nő rossz híre rendesen megelőzi valamivel azt az időpontot, amelyben arra igazán rászolgált. A szemlélő közönség már a goiidalotot s a szándékot tettnek nézi s mikor egy asszonyról suttogni kezdenek, akkor ő még rendesen ártatlan s a vétke »noil est consummation«. * Egy társaságban nagyon dicsértek egy urat, akiről azelőtt sohase mondtak semmi jót. Ki nem fogytak a magasztalásából s egyik szép tulajdonság után a másikat födözték föl benne. — Miért dicséritek olyan nagyon ezt az embert? — kérdeztem. — Talán meghalt? — Nem — felelte valaki. — Igen befolyásos állást kapott. * Az élőknek ritkán van igazuk. A megholtakról mindig hajlandók vagyunk jót ' mondani.
