Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-16 / 73. szám
1927. március 16. &ÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A lengyelországi német népközösség most tartotta Lodzban ez évi közgyűlését kétszázhatvanhat helyi szervezet részvételével. A közgyűlésen súlyos panaszok hangzottak el a lengyel kormány iskola- és egyházpolitikájával szemben. Leszögezték, hogy az utolsó esztendőkben a lengyel hatóságok több mint négyszáz német iskolát zártak be. A kétnapos konferencia eredményeként a kongresszus résztvevői a következő egyhangú deklarációt hozták: »A lengyel belpolitikai helyzet, tekintettel a mértékadó lengve! körök és a német kisebbség viszonyára, az utolsó esztendőben nem változott. A németeket még mindig másodosztályú állampolgárokként tekintik és kezelik. A Pilsudszky-kormányban keservesen csalódtunk. mivel néhány barátságos gesztuson és üres Ígéreteken kivül eddig mitsein kaptunk tőle. A Pilsudszky-kormánynak még arra sem volt ideje, hogy meghallgassa népünk panaszait. Igen fájdalmasan érinti a németeket a német iskolák mostoha kezelése. Az évtizedes, fáradságos munkával felépített német iskola túlnyomó részében romokban hever. A német gyermekek ezreit megfosztották az anyanyelven való tanulás, sőt hitoktatás lehetőségétől. A falvakban terjed az analfabetizmus; a német gyermekeket a lengyel iskolákban a lengyel gyermekek és tanítók sértegetik és kínozzák. Az evangélikus imaházak erőszakos elkobzása egyre gyakrabban megismétlődik. Ez a németséget legszentebb érzelmeiben sérti és árt az állam tekintélyének külföldön. A németek számára, akik javarészt az evangélikus egyházhoz tartoznak, égető a templom-kérdés rendezése. A lengyelországi evangélikus egyház élén még mindig kinevezett vezetőség áll, amellyel szemben az összes egyházközösségek a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetnek«. A határozat megállapítja, hogy a németek elkeseredése leírhatatlan és ha a varsói kormány idejében nem orvosolja a sérelmeket, úgy a legrosszabbtól kell tartani. Bánffy Miklós gróf, volt magyar külügyminiszter, akinek titokzatos missziójáról sokat Írtak a lapok, nemrégiben Aradon járt, ahol az erdélyi írókkal irodalmi estélyt tartott. Az Erdélyi Hírlap munkatársa felkereste Bánffy grófot, aki a következő nyilatkozatot tette: — Eljöttem, mert súlyt helyezek arra, hogy az aradi közönséget megismerjem. Teljes erővel dolgozom azon, hogy az erdélyi irodalom lendületet nyerjen és ezért végtelenül örültem, mikor huszonnyolc erdélyi iró szövetkezése, a Helikon, Marosvécsen megalakult. A főcélunk az, hogy lehetővé tegyük az erdélyi Írók érdemes müveinek kiadását és e célból vettük át a Szépmüves Céh könyvkiadó vállalatát és a napokban kerül a könyvpiacra első két kötetünk, az Erdélyi Almanach’. Vállalkozásunk elé mindenütt nagy érdeklődéssel néznek és a Szépmüves Céh kétszázötven tagjának létszámát sikerült ötszázra emelni. Beléptek külföldi pártolótagok is. Sorra járjuk most az erdélyi határszéli városokat, melyek Erdélyhez csatoltattak, tehát erdélyieknek tekintjük és igyekezünk mindenütt az érdeklődést felkelteni. Ahogy a könyvkiadó vállalat a megfelelő arányban kialakul, sorra vesszük az Erdélyi Helikon cimü folyóirat kiadását. A nemzetiségi kisebbségek nemzetközi helyzetéről tartott előadást a német népszövetségi liga rendezésében C. G. brims, a kisebbségi jogok német előhareosa. »Az a körülmény — fejtette ki többek között Bruns dr. — úgy a kisebbségi probléma mindinkább nemzetközi jellegű lett, a versaillcsi szerződés kisebbségvédelmi határozatainak köszönhető, mivel ezek mindenütt panaszokat és nyugtalanságot váltottak ki. A kisebbségvédelem nemzetközi jellege azonban nemcsak jogelméleii. hanem karitatív motívumokból fakad. Az európai kisebbségi problémát csakis az európai összrend keretében lehet megoldani. Versalllesben főként a keleti államokra hárították a kisebbségvédelmi szerződések elfogadását. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a kisebbségeket a nemzetközi szerződések alapján külön államtörvényekkel is szükséges megvédeni. Az európai népek együttműködését nem lehet a kisebbségek elnyomásával felborítani, ezért szükséges, hogy a kisebbségekről szóló állami alaptörvények mondják ki az összes állampolgárok egyenjogúságát.« Bruns dr. fejtegetései után Weber Siegfried dr. szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy olyan sovén politikus, mint Clemenceau is kifejezetten elismerte a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, amikor a béketárgyalások: idején hangoztatta Lengyelország azon kötelezettségét, miszerint respektálni tartozik az őslakos német kisebbség öszszes megszerzett, régi jogait. Marokkóban lemészároltak egy francia osztagot Véres bosszú a büntető expedícióért * Párisból jelentik: A spanyol határ közelében. Uezzán vidékén a marokkói francia csapatok egy osztagát a lázadó törzsek megrohanták és két francia tisztet, két altisztet, valamint negyven benszülött katonát lemészároltak. • A Ktama törzs, amely spanyol területen lakik, nemrégen fellázadt és az utóbbi időben a lázadók többször betörtek francia területre. Ezért a marokkói francia haderő parancsnoka büntetöevoediciót küldött ki. a mely visszaverte a lázadókat. Amikor a buntetöexpedició tagjai utón voltak visszafelé, leshelyböl érte őket a törzs támadása, amelynek során Bournignon ezredes is elesett. A marokkói események francia kormánykörökben nagy nyugtalanságra adnak okot. Törvényszéki biró - bűnszövetkezet élén Dr. Nagy István budapesti törvényszéki biró kényszeregyezség alatt álló cégekhez olyan ügyvédeket nevezett ki vagyonfelügyelőknek, akik megfelezték vele keresetüket — Hónapok óta folyt titokban a nyomozás a biró és bűntársai ellen — Bankbetétjei és házai voltak a birónak Előkelő ügyvédek is gyanú alatt állnak A törvényszéki bírót és tizennyolc bűntársát őrizetbe vették Budapestről jeltntik: A budapesti főkapitányság kedden egy hónapok óta a legnagyobb titokban folyó nyomozás után megdöbbentő és a magyar bűnügyi krónikában szinte egyedülálló bűncselekményben fejezte be a nyomozást, amelynek utolsó fázisaként dr. Nagy István budapesti törvényszéki birót és tizennyolc bűntársát, túlnyomóan ismert budapesti ügyvédeket hivatalos hatalommal való visszaélés, zsarolás és megvesztegetés bűntettének nyomatékos gyanúja alatt előállították a rendőrségen és nyomban megkezdték kihallgatásukat. Igazságszolgáltatás — pénzért A budapesti polgári törvényszéken már hosszú hónapokkal ezelőtt megdöbbentő hireket kezdtek suttogni az ügyvédek. Arról beszéltek, hogy a kényszeregyezségi tárgyalásokat lefolytató biró, névszerint dr. Nagy István nem bíróhoz méltó módon járt el a jogkereső felekkel és az érdekeiket képviselő ügyvédekkel szemben. Később ez a szóbeszéd már határozottabb formát öltött és arról volt szó, hogy Nagy István dr. nem egyformán méri az igazságot. Később már arról Is beszélni kezdtek, hogy a kényszeregyezségi tárgyalások folyamán Nagy István bíró az általa, illetve ügynökei által megszerzett vagyonfelügyelőknek olyan hallatlan nagy összegű munkadijakát állapit meg, amelyek merőben szokatlanok voltak az eddigi gyakorlatban és ezeket az összegeket megfelezi az ügyvédekkel. Amikor ezek a hírek már konkrétabb forn)át öltöttek, az Ítélőtábla "„'fegyelmi bírósága vizsgálatot rendelt el dr. Nagy István 'élfen. amelynek 1 '• Idfblytttíásátoal Petöcz Gyula ítélőtáblái birót bizta meg. Petőcz három hónapig folytatta titokban a legszigorúbb vizsgálatot és ennek során kétszáz tanút is kihallgatott, akik közül többen mondottak érdemleges és súlyosan terhelő adatokat, úgyhogy az Ítélőtábla elnöksége is látta, hogy az ügyet csak úgy lehet teliesen felderíteni, ha a nyomozást a rendőrség veszi a kezébe. Az. Ítélőtábla elnöksége jelentést tett az igazságügyminiszternek, aki úgy döntött, hogy az ügy minden részletére sürgősen teljes világosságot kell deríteni. Sokszázmilliós bankbetétek és házvételek Sztrachc Gusztáv főügyész az igazságügyminiszter utasítására magához rendelte Katona Rezső rendörfőtanácscst és Barta Gyula rendőrtanácsost, a rendőrség intellektuális osztályának két vezetőjét, akiknek átadta Petőcz táblabiró vizsgálatának összes iratait. A két rendőrtisztviselő hetekig tanulmányozta az iratokat, majd bevontak a tanácskozásba egy detektivesoportot és több más rendőrtisztviselőt és teljes apparátussal megindult a nyomozás. Tizenöt rcndörtisztviselö és harmincöt detektív nyomozott a kínos ügyben három hónapon keresztül és ezalatt négy évre kiterjedő visszaéléseket derítettek fel. Megállapította a rendőri nyomozás, hogy Dr. Nagy István biró központja volt egy szövetkezetnek, amely vagyonfelügyelői állások kihasználására alakult. Ügynököket tartottak, akik felhajtották azokat az ügyvédeket, akikkel Nagy az általa megállapított ügyvédi tiscteletdijra feles üzleteket kötött. Kiftrfili a nyomozás során, hogy dr. Nagy Istvánnak a Magyar-Olasz Bankban betétkönyve és folyószámlái vannak •• Naírj; István« és »Emi« néven és voltak napok, amikor a törvényszéki biró három-négy, egyenklnt 50—100 milliós betétet is elhelyezett a bankban. Az Erzsi névre szóló titkos betétnek Nagy István felesége, Horvát Erzsébet volt a tulajdonosa. Megállapította a rendőrség azt is, hogy Nagy nemrégen megvette a Király-uccai Bérház-Részvénytársaság tulajdonában levő Királyucca 98. számú ház részvényeit és készpénzzel egy milliárd és százmillió koronát fizetett a házért. A részvények tulajdonosaként a biró felesége és két kisfia szerepeltek. Kiderült az is, hegy több hetyen, ahol a kényszeregyezség alatt álló cégeknél a Nagy által kinevezett vagyonfelügyelő dolgozott, szerepelt egy Lubik Juci nevű hölgy, aki mindezeken a helyeken egyenesen dr. Nagy István rendelkezésére kapott alkalmazást három-öt millió fizetéssel. A biró által protezsált nőnek a vagyonfelügyelők néhány hét múlva mindenütt felmondtak és ekkor három-hat havi végkielégítést kapott. Nagy István dr., aki nemrégen még egészen szegény törvényszéki jegyző volt, amikor megnősült, a Baross-ucca 15. szám alatt egyszerű lakást bérelt. Mikor később manipulációi révén hatalmas vagyonra tett szert, az Arany János-ucca 1. számú házban megvette a volt Metró-Bank nyolc szobás irodáját társával, Gazda Györggyel együtt, aki mint könyvszakértő dolgozott a kényszeregyezségi ügyekben. A lakás drága bútorát és drága berendezését ekkor Nagy ajándékba kapta egy cégtől, a melynek kényszeregyezségi ügyét ő tárgyalta. Tizennyolc előállítás A minden részletre kiterjedő rendőri nyomozás terhelő adatokat produkált a törvényszéki birón kivül, három könyvszakértő, egy Jegyző és tizenegy ismert budapesti ügyvéd ellen is, úgyhogy a rendőrség referátuma alapján Sztrache Gusztáv főügyész hivatalos hatalommal való visszaélés, zsaro-. lás és megvesztegetés címén indította meg az eljárást dr. Nagy István és társai ellen és vasárnap délelőtt utasította a főkapitányságot, hogy valamennyieket állítsák elő. Ennek az utasításnak a főkapitányság kedden tett eleget. A főkapitányság detektivjei kedden reggel megjelentek az Arany János-ucca 1. számú házban egy rendőrkapitány vezetésével és felmutatták dr. Nagy István törvényszéki biró előtt az elővezetési parancsot. Ugyanekkor a ház harmadik emeletén lakó Szántó Béla könyvszakértőt, a Metró-Bank volt igazgatóját is előállították. A rendőrség mindkét lakásban házkutatást tartott és nagyszámú levelet és iratokat foglalt le. Nagy István és Szántó Béla kihallgatását a főkapitányságon azonnal megkezdték. A délelőtti órákban a rendőrség még tizenhét előállítást foganatosított és a következőket állította elő a rendőrségen: dr. Bogyó István ügyvéd, dr. Gazda György törvényszéki könyvszakértő, dr. Sellő V. István ügyvédjelölt, dr. Márk István, dr. Márk Sándor, Nagy Valér, dr. Bállá József, dr. Szilárd Imre, dr. Herei éld Samu dr. Csillag Jenő, dr Pajzs Elemér, dr. Simonovics Pál, dr. Vajda Ernő, Benyovics Huszár Imre, d’r. Nagy Istvánná született Horváth Erzsébet, dr. Kieszár Jenő és Lubik Juci. Valamennyit előállított kihallgatását a rendőrség azonnal megkezdte és a kihallgatások egész’ nap tartottak.
