Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-16 / 73. szám
XXViiL_jyfalyam. Szubotica, 1027. SZERDA, március 16. 73. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 ................... _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) Igazság és recip ocitás Az ország német kisebbségének, egyben valamennyi nemzetiségnek legtekintélyesebb parlamenti szószólója, Kraft István dr„ a közoktatási költségvetés vitája keretében nagy beszédet tartott, amelyben férfias nyíltsággal és impozáns szókimondással szállt síkra a kisebbségek kulturális szabadságáért. Kraft iskolai autonómiát követelt a nemzetiségek számára és érvelésében lépcsőzetesen jutott el a pszichológiai és pedagógiai szempontok kitűzésétől, a kisebbségi kérdés és az európai népek szolidaritása közti összefüggés feltárásától az államrezón és méltányosság kidomboritásán át a faji többség nemzetközi szerződésben vállalt és törvénybe becikkelyezett tartozására való hivatkozásig. — Joggal ragaszkodnak a kisebbségek ahhoz, — mondotta a német párt vezére — hogy ifjú generációkat nemzeti nyelvükön, kultúrájuk tradícióinak szellemében nevelhessék. Az államnyelv elsajátítását fontos polgári érdekek írják elő, amelyeket a kisebbségek egy pillanatra sem tévesztik szem elől, de ez nem lehet akadálya annak, hogy mindenki, akár nemzeti többséghez, akár kisebbséghez tartozik, háborítatlanul megmaradhasson nemzeti nyelve és kultúrája birtokában. A kisebbségi kérdés európai jelentőségű, mert csak igazságos és tartós rendezése teremthet termékeny együttműködésre képesítő szolidaritást a' népek közt. Nincs olyan faji kisebbség, amely a nemzeti többséggel szemben destruktív törekvéseket táplálna, mindegyik őszintén kívánja, hogy a pozitív munkára irányuló kooperációt semmi zavaró körülmény ne hátráltassa. Nem fér kétség hozzá, maga a faji többség is elismeri már, hogy a kisebbségek föltétien loyalitással és munkakészséggel kopcsolódnak bele az államéletbe. Ez a belátás azonban nem szoritkozhatik gyakorlati konzekvenciák nélküli, előzékeny nyilatkozatokra, hanem kell, hogy kifejezésre jusson azoknak a hézagoknak kitöltésében, amelyeket a háború után szakított a kisebbségi Üt jogokon a bizalmatlanság és féltékenység. Az első és legfontosabb teendő ezen a téren a nemzetiségek iskolázási szabadságának resti tudó ja olyanképen, ahogy a régi Magyarországon a szerb nemzeti egyház iskolai autonómiája fennállott. Kraft utal arra, hogy az ország százhetvennégy gimnáziumának fenntartásához a kisebbségek is hozzájárulnak, tehát ezen az alapon is megilleti őket megfelelő számú iskola. Végül, miután minden egyéb argumentumát felsorakoztatta, a saint-germaini békeszerződést idézte Kraft tanúként annak igazolására, hogy a kisebbségek nem kívánnak semmi mást, csak azt, amit az állam a szerződés tör, énybeiktatásával magára vállalt. Pribicsevics, a nemzeti intranzigencia legmarkánsabb egyénisége, nem hagyhatta szó nélkül Kraft beszédét és felszólalásában nem feledkezett meg arról a megállapításról sem, hogy az ő iskolapolitikáját, amely a kisebbségek kritikájának pergőtüzébe került, valamennyi szláv párt approbálta. Ariit a saint-germaini békeszerződésnek a kisebbségekre vonatkozó szakaszait illeti, Pribicsevics kijelentette, hogy a szerződés rendelkezései az egész müveit világra kiterjednek és épen ezért a jugoszláv nemzetnek a jogkiterjesztés tekintetében a reciprocitás elvi alapjára kell helyezkednie. Eszerint a németek az S. H. S. királyságban nem élvezhetnek több jogot, mint amennyit Németország a lauschitzi szerbeknek, vagy Ausztria a burgenlandi horvátoknak kimér- Mindenesetre érdekes az az evolúció, amelyen Pribicsevics reciprocitási elmélete egy év alatt keresztülment. A múlt évben még azt mondta egy magyar újságírónak, hogy a magyarok itt annyi jogot kaphatnak, amennyi az olaszországi szlávoknak jut osztályrészül. Most azonban már úgy értelmezi a viszonosságot, hogy a németeknek, mint kisebbségnek helyzete attól függ, milyen magatartást tanúsítanak a németek, mint faji többség, kisebbségeikkel szemben. Viszontválaszában Kraft az egész reciprocitási teóriát azzal az egy mondattal döntötte meg, hogy egyenrangú állampolgárok nem lehetnek túszok egy idegen ország politikájáért. Napnál világosabb igazság ez, de — mint Radics közoktatásügyi miniszterkorában mondotta — a kisebbségi kérdés a faji többség részére politikum, ami azt jelenti, hogy ebben a kérdésben a napnál világosabb igazságok kisebb súllyal esnek a latba, mint egy mondvacsinált elmélet. A magyar községi törvény alapján tartják meg a községi választásokat a Vajdaságban A választásokat ez év folyamán kiírják Beogradból jelentik: A minisztertanács keddi ülésén elfogadta a r'-e'ügyminiszter által eléje terjesztett pótjávaslatot, amely szerint a Vajdaságban a községi \álasztásokat az 1886:XXI. magyar községi törvénv alapián fogják megtartani. A törvény fel fogja hatalmazni a belügyminisztert, hogy végrehajtási utasitást adjon ki a régi maevar törvény olyan endelkezéseinek hatálytalanítására. amelyek ellentétben állanak az alkotmánnyal és a pozitív törvényekkel. A vajdasági községi választásokra vonatkozólag két javaslatot terjesztettek elő. Az egyik Setyerov Szláv' kő i!r.< demokratáé, aki a szlovéniai m.wu , választási törvény alkalmazását javasolta; a másik Sztankovics Szvetozáré, aki a régi magyar községi törvény mellett foglalt állást- A belügyminiszter Sztankovics javaslatát tette magáévá és a minisztertanács határozata után most már biztosítottnak tekinthető, hogy a községi választásokat a vajdaságban még ez év ímyamán megtartják. Radicsék belépnek a kormányba A költségvetés megszavazása után kerül sor a kormánykoalíció kibővítésére — A Pasics-csoport rekompenzációkat fog kapni a centrumtól — A meztelen ember ügye a parlament előtt — Elfogadták a vallásügyi tárca költségvetését Szerdán a belügyi költségvetést tárgyalják Beogradból jelentik: Minél inkább közeledik a költségvetési vita befejezése, annál nagyobb érdeklődés nyilvánul meg az általános politikai helyzet iránt. Politikai körökben az a meggyőződés alakul ki, hogy a költségvetés megszavazása után változás fog beállani a kormány összeállításában és lassankint már kezdenek kibontakozni az uj kormánykoalíció kontúrjai. A radikálisok már hetekkel ezelőtt bizalmas utón érintkezést kerestek az egyes parlamenti csoportokkal, hogy megállapítsák azok hangulatát a kormánybalépés tekintetében. Ezek a puhatolózások arra az eredményre vezettek, hogy mint legvalószínűbb eshetőség, a Radics-párt korniánybalépése jöhet figyelembe, minthogy a többi pártok mind súlyosabb feltételeket szabnak, mint a Radics-párt. Radics Istvánnak ilyen irányú nyilatkozatait a radikálisok eleinte kételkedéssel fogadták, de mára már megérlelődött Radics különböző nyilatkozatainak hatása és azok a radikális körök, amelyek eddig a Radics-párttal szemben I elutasítóan viselkedtek, béküiékenyebb I magatartási tanúsítanak. Ilyenképen már teljesen előtérbe került a kombináció megvalósítása. A Pasics-csoport, amely leginkább tiltakozott a Raí'fcsékkal való együttműködés ellen az uj kormánykoalic’ó tervének megvalósítása esetén rekompenzáciőt kapna a centrumtól és az uj kormány személyi összeállításában honorálnák igényeit nemcsak po- 1 zitiv, hanem negativ irányban is. zése alapján hívták a vizsgálat lefolytatására, Ami az agrárreformminlszternek a kérdésben említett nyilatkozatát illeti, a miniszter ilyen nyilatkozatot nem tett sem a maga. sem a kormány nevében. Grol Milán kijelentette, rtöSíy a váj lasszal nincs megelégedve, mert nem I lát benne garanciát a parlament szabad- I ságának megvédésére. Nagyrabecsüli az I elnök fáradozásait annak az egyensulyí nak érdekében, amelyet egyrészről a I maga meggyőződése, felelőssége és i pártjának tradíciói közt. másrészről az [ uralkodó rendszer között íentartani kiiván. Azonban az elnök nem tudja, hogy ! milyen beszédeket tartott a beogradi I rendőrfőnök a parlament személyzete i előtt. Grol szerint az egész dolog a bél- I ügyminisztertől indult ki. Maga az eset elementáris jellegű volt és négy perc alatt folyt le. Sem a képviselők, sem az I újságírók semmit sem tudtak előre. Da- I vidóvics Ljuba legelőször a miniszter - j einökkei közölte, bogy a megvert em- I bér a parlamentben van. Csak ezután j mentek ki a képviselők az ülésteremből, I hogy a rendőri brutalitás áldozatát rrieg- I tekintsék. Milyen jogon mehetett be a klubhelyiségbe ' egy rendőrségi szerv? I Azt mondják, hogy a parlamentet szé- I gyenitették meg azok. akik a megvert I embert oda bevitték. De a parlamentet j már jóval előbb megszégyenítették sokkal nagyobb dolgokkal, i —• A többség viccel — folytatta Grol A parlament ülése A parlament keddi ülésén ismét szóba került a meztelen ember esete és ennek kapcsán Grol Milán éles támadást intézett a belügyminiszter . ellen. Trifkovics Márkó, akj az ülésen elnökölt, napirend előtt válaszolt Grol Milán kérdésére Risztics Jovan ügyével kapcsolatban. Grol azt kérdezte, egyetért-e a házelnök az agrárreformminisztcr részéről elhangzott nyilatkozattal, amely szerint vér árán is meg kellett volna akadályozni, hogy Risztics Jovaut bevigyék a parlamentbe. Kérdezte továbbá Grói. hogy milyen intézkedéseket hajlandó' tenni a házelnökség a parlament működési szabadságának biztosítására. Trifkovics Márkó elnök válaszában elmondta, hogyan folyt le az eset. Nern tudott arról, hogy Riszticset behozták a parlamentbe. A beogradi rendőrség nem sértette meg megjelenésével a Parlament munkaszabadságát,'inert a helügyminiszter és a házelnökség megegye♦
