Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-12 / 69. szám

6. oldal. BÁCSMEGYE1 NAPLÖ 15 27 március 12. Rendezni kell a kisebbségi nyelv használatát Várady Imre dr. beszéde a beogradi tartománygyülésenj Király Károly dr. a magyar párt magatartásáról A tartomány gyűlés megszavazta a költségvetést Beogradból jelentik: A beogradi tar­­tománygyiilés tizenkettedik ülését pén­teken délelőtt nyitotta meg Baslics Ni­kola, a tartománygyülés elnöke. Az ülés napirendjén szerepelt a szabályrendeletet kidolgozó bizottság jelentése azzal az előterjesztéssel, hogy Pancscvót kapcsolják ki a beogradi kerületből és csatolják közigazgatá­silag Beogradhoz. IIzt az előterjesztést párt-olólag ter­jeszti a bizottság a tartománygyülés elé, úgyszintén támogatja azt a jctvas­­latot is, hogy a tartománygyülés szék­helye ne Beograd. hanem Becskerek le­iyen. Az ülés megnyitása" titán Erdeljan Pé­­ra dr. szólalt fel elsőnek és hosszabb beszédben foglalkozott a tartománygyü­­lés székhelyének kérdésével. Beszédé­ben felhívta a figyelmet arra, hogy a Bánát már elvesztette vasutigazgátósú­­gát. megyei székhelyét, tanitóképezdéjét és ép ezért szükségesnek véli, hogy a tartományi székhelyet Becskerekre he­lyezzék. ahol megfelelő épület is rendel­kezésére áll a tartományi közigazgatás­nak. —. Fontos — mondotta5—'a tartomá­nyi székhely elhelyezése nacionalista szempontból is, mert az államnak ér­deke, hogy a határ mentén erős nacio­nalista városok alakuljanak. Javasolta, hogy ebben az ügyben kül­döttség keresse fel Uztmovics minisz­terelnököt és Triíkovics házelnököt. A tartományi költségvetés Erdel-ján dr. felszólalása után áttértek a költségvetés tárgyalására. A költség­vetés-tervezetet a pénzügyi. bizottság elnöke, Pcmtovics Dragoszláv terjesz­tette elő. A költségvetésre vonatkozóan előzetesen megállapodás történt a bi­zottság és' a tartománygyülés között, hogy azokat két tétel kivételével álta­lánosságban fogadják el. Az a két tó­iéi, amely kiesett a megállapodásból, a főispán reprezentációs költségére, vala­mint a benzinkiadásofcra vonatkozik. A .11.134.454 dináros költségvetést a pénz­ügyi bizottság csökkentette 3.245.400 di­nárral, úgyhogy a végleges összeg most 27 millió 889 ezer 54 dinár. Kéri, hogy a tartománygyülés a költségvetést fo­gadja cl. Általános figyelem közepetl dr. Várady Imre emelkedett ekkor szólásra, akinek szerb nyelven elmondott beszédét többször tetszésnyilvánítások szakították meg. Dr. Várady Imre a következőket mon­dotta:- A tartományi élet kiépítésében a inai nappal jelentős fordulóhoz érkez­tünk. Eddigi munkánkban megtörtént a megalakulás, majd meghoztuk azokat a statútumokat, amelyek a tartományi életet külsőleg szabtHyozzák. Mindez megadta a gépezet külső konstrukció­ját. de a gépezetbe a hajtóerőt, ebbe az organizmusba az éltető lelket a most tárgyalás alá került költségvetés kell, hogy adja. A Szerb-Horvát-Szlovén királyság magyarsága, a választópolgárok bi­zalmából. törvényes, szabad válasz­tások utján, a nyilvános közéletben most. a taftományülésbcn jut először szóhoz. Kötelességemnek tartom mindjárt a legelső alkalmat megra­gadni annak hangsúlyozására. Hogy a királyság magyar nemzeti állam­polgárai, mint az ilyen állam hii Hal, minden reájuk háruló közélet! mun­kából komoly lelkiismeretességgel akarják kivenni részüket. Részt kérünk minden közéleti munká­ból, azzal a céllal, hogy közös hazánk fejlődését. haladását. megerősödését együttesen szalgdtfnk. M# mér «2 Mfo ni magyarságot út hatja az a meggyő- j ződés, hogy ifjú államunk erősödése, j békéje, konszolidációja, fejlődése és vl-1 rágzása egyben a legbiztosabb ctőíelté-! tele az üt élő magyarság haladásának j és boldogulásának is. A magyarság ez-\ ért hűen és lelkiismeretesen kivált ele-; get tenni 'az aj fíflzával szentben. iapto-1 zo minden iránya kötelezettségének. Mindennek lojális teljesítése ellené­ljen csupán azt kívánja, ami az alkot­mány és a szentesített törvények szellemében megilleti, kívánja az egyenlő polgári, egyenlő politikai egyenlő gazdasági és egyenlő kultu­rális elbánást. A romboló l>iza)mutlanságot l.oiutruó szel . eme vált a lel — Ez törvényes és természetes óhaj. Tudjuk azonban, hogy ez egészen természetes, méltányos és jeges kíván­ság teljesítésének egy általánosan elter­jedt. mondhatni európai' kožszeilem ál­lotta útját. Ez a közszcllem a mi oszá­­gónkban is elfogta a lelkeket és táplá­lója Itt a romboló bizalmatlanság volt. Locarnó szelleme azonban ide is elju­tott és a most lezajlott tartományi vá­lasztás itt is közelebb hozta a megér­tést. Ez a, változott szettem jogosít fel arra. hogy önöket és önökön keresztül az ország nagyhatású sajtóját kérjem,, törekedjünk arra. hogy a mindent megbénító bizalmatlanság vadhajtása a lelkekböl végre is gyökeresen kl­­tépessék és helyébe az egymásra­utaltság józan belátása alapián a megértés, az együttes munka, az ál­lampolgár! egyenlőség érzésének ki­békítő szelleme iiltettessék. Ezzel szolgáljuk leghűségesebben a nép ér­dekét. a közös haza javát és a trón lényét. A vclemérző magyarság hevében szív­ből kívánom, hegy a tart'-;nánygyijlés­­ben kifejtendő munkánk a pépnek, mely­nek bizalmából it: vagyunk, j avara,, szol­gáljon.-Az .*1 komoly- törekvés, amelyet a -t-a-rtomáiiyg-yülésben eddig is minden párt kifejtett, az a valóban parlamentá­ris hang,-amellyel úgy az ellenzék,mint a többség tagjai itt felszólaltak, biztosí­ték afra. hogy az itteni munka, .ilyen szellemben eredményes is lesz. , . A kisebbségi nyelv kérdése — Az természetes,, hogy a legjobb akarat melictt sem lehet mindenkor és­­minden kérdésben egybehangzó harmó­niára számítani. Az élet maga sem men­tes diszharmóniától. a közélet pedig még inkább tele van küzdelmekkel. A napokban VujlCs Jócó képviselő ur szép beszédében a kisebbségi nyelv, kérdé­sére akart kitérni. Ez a kísérlete, mint láttuk, meglehetős disszonanciát szült. Márpedig tudjuk, ebben az, országban a szerbek, horvátok és szlovének mellett nagy számban vannak magyar, német, román, török, bolgár, görög és egyéb kisebbségi nemzethez tartozók is. Te­hát vannak kisebbségek és van kisebb­ségi kérdés. Mindé kisebbségeknek is hozzá kell járulni a költségvetés terhel­het ép úgy, mint a katonai és más köz­terhekhez is. Ezzel szemben csak ter­mészetes, hogy nekik is meglegyenek a fogaik. A szerb, liorvát, szlovén épugy, mint a francia, angol és minden nemzet, amelynek nemzeti karaktere van, különösen egy nagy­­kincsére büszke: nyelvére és kultú­rájára 1 S igy józanul nem lehet elítélni, ha vi­szont a világ többi népei épigy ragasz­kodnak saját nyelvükhöz, saját kultú­rájúkhoz. akár többsége, akár kisebbsé­ge egy országnak. Csak egyet nem sza­bad valamely ország kisebbségének tennie, különösen a nyclvlwtdésbcn s különösen a mai tulérzékeny atmoszfé­rában: nein szabad a nyelvet osztentd­­ciós eszközül használnia. De ha a tartományi önkormányzatok után nemsokára a törvények előírá­sai értelmében megalakulnak a járási és községi önkormányzatok, elkerül­­heteti«! lesz a nyelvi kérdés megol­dása is. Meggyőződésem, hogy a megértés szelleme ebben a kérdés- j ben is úrrá lesz, hogy mindez önkormányzati testületek­ben az ányanyelv használatának termé­szetes joga is biztosítva lesz. Becskerek legyen a székhely — Az általános vita keretében szüksé­gesnek tartom még rámutatni arra, hogy a tartománygyülés a beogradi törvény­szék jóvoltából tartja ebben a palotában üléseit, de csak akkor, ha ezt a tör­vényszék elnöke megengedi. Becskcre-i ken viszont ott áll üresen egy modern ; palota, apieúycl u tartomány szabadon i rendelkezhetne. Honnan fogunk a tiszt : viselők részére lakásokat és hivatalokat j teremteni? Más ismert okok mellett ez } is ok arra, hogy a tartomány képvise Tői mindent megtegyenek a tartományi j székhely Becskerekre való átvitele ér­dekében. Beograd különválasztásának kérdésétől függetlenül. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be dr. Várady Imre: — Uraim! A törvényhozás a népnek a legszebb jogot: az önkormányzás jo­gát adta meg. Lényege e jognak az, hogy a nép. önmaga válassza meg azo­kat. akikre:, .sorsa .kormányzását akarja bízni, éltető lelke pedig g szabadság, a mely minden, ember fejlődésének és ha­ladásának legigazibb forrása. —T A költségvetést általánosságban megszavazom. Dr. Király Károly szólalt fel ezután. Megállapítja, hogy Várady Imre. a magyarság nevében, te­hát dz S 'hevében' is beszélt. A tartomány-gyűlésben a magyar párt támogatása azt jelenti, hogy se­gítségére akar lenni az ország leg­erősebb pártjának a gazdasági kon­szolidáció megteremtésében. — Belső konszolidációt keli teremíé­­ni s ez csak úgy lehetséges, ha megelé­gedett ós megbékélt népet találunk. Csak akkor juthatunk el idáig, ha hű­ségünkért szerény kívánságainkból va­lami keveset teljesedésben látunk. Eb­ben a reményben, hogy a megértés szel­leme .itt van köztünk, a költségvetést elfogadom. A német párt szónoka An.au Johann kijelenti, hogy szintén kisebbségi párt képviselője s így nincs szükség arra, hogy külön nyilatkozatot tegyen azok után, amiket Várady Imre mondott, Ha németnek született is, mint testvér jött a beogradi szerbekhez. Nem az ő érdeme s Uem is az ö bűne, hogy németnek született. Úgy véli, hogy az uj tartomány gyűlést demokratikusabb szellem hatja át, mint a régi magyar megyei törvényt, bár a mostani törvény sem adja meg a tulajdonképenl önkor­mányzatot, ezenkívül sok adót követel és nagy apparátust. Az állandó választ­mány hétszázötvenezer dinárba kerül. Kérdi, minek kell még öt rcfefens. A közoktatásra 387.000 dinárt szánták, eb bői 100.000 dinár személyi kiadás. Elég vclna négy állandó választmányi tag is. Hogyan'menjenók a nép elé, mikor a pótadót 4S százalékról 63 százalék ja emelték fel. Még ötmillió dinárt lehetne r megtakarítani a költségvetésen. Köve. í teli. lrwfry BdrWtwr mezőgazdasági is­kolákat állítsanak fel. A tartománygyü­­íésen gazdásági kérdéseket ke!! tár­gyalni. — Móljáé Miüvoj, Afatijcvics. Ilics Pro­­ka és Nikolics ellenzéki képviselők fel­szólalása után Milorűdovics Pora' pan­­esevói radikális azt ajánlja, hogy a be­ruházásokra és útépítésre kölesönt kel­lene felvenni, amelynek kamata keve­sebb lenne, mint amennyit erre a cél na a költségvetésbe felvettek. A szavazásnál hatvan-három képviselő közül batvanan a költségvetés mellett, ket­ten ellene szavaztuk, egy képviselő tartózkodott a szavazástól. A költségvetést igy a tartomány-gyűlés szótöbbséggel általánosságban elfogadja. Ezután megkezdődött a részletes vita. Pantovics Dragoszláv felolvasta a költségvetés tételeit. A kiadások: Kép­viselői napidijakra 700.000 dinár, úti­költségekre 10Ű.UO0 dinár, irodai kiadá­sok 12U.0ÚU dinár, állandó választmány 381.000 dinár, tisztviselők, szolga, sof­­főr fizetése I millió 29.000 dinár, tarto­mányi ellenőrzés C4.500 dinár és 116.000 dinár pótlék. A tartománygyülés ezt a fejezetet elfogadja. Nagyobb vita támad a következő fejezettét, amely al&spđit­­nak ötvenezer, a jogi referensnek húsz­ezer, kél titkárnak tizenötezer, két fo­galmazónak hatezer dinár reprezentá­ciós pótlókot ir elő. Erdeljanov Pora becskereki független demokrata az ellenzék nevében kijelenti, hegy ezek a tisztviselők állami tisztvi­selők, a föispán-ság tisztviselői karát alkotják, nem az önkormányzatét. Ho­gyan ellenőrizze a főispán a tartományt, mikor reprezentációs dijat fogad el tőle? Tomics Jevrem demokrata e téte­lek törlését indítványozza. Ludaies Mi­los dr. szentai radikális szerint ezek­­szükséges kiadások, Branics Dimitrje inkább a hadiárváknak adná. Milics N'.­­ko megállapítja, hegy a reprezentációs pótdijakat még. a demokraták vezették be Bánátban s most már ienn kell tar­tani. A délutáni ülés A tartománygyülés délutáni ülésén erős'vita után kimondták, hogy a ympi­­dijakat azok a képviselők vehetik fel, akiknek mandátumát már verifikálták és akik résztvesznek az üléseken. A tartó-: mányi autó benzinhasználatára előirány­zott 150,000 dináros tételt heves vita után megszavazták. Irodabérletre is van előirányzat és ebből az ellenzék azt állapította meg hogy a tartománygyülés mégsem he­lyeződik át Beogradból Becskerekr.'. Végül a költségvetést ' részleteiben is megszavazta a tartománygyülés. A pártok vezetői Várady lmrc dr. beszédéről Dr. Várady Imrének, a bánáti magyar párt elnökének a tartománygyülésben el­mondott szép, gerinces és megfontolt be­széde tartalmával és szónoki felépítésé­vel a legnagyobb hatást keltette. A tartó­­trtánygyülés különböző pártjainak veze­tői egybehangzóan a legnagyobb elisme­réssel nyilatkoztak a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt dr. Várady Imre beszé­déről. Beslics Nikola, a tartománygyülés el­nöke a következőket mondotta: — Várady beszéde kitűnő impressziót keltett. Igazán nugyoti örültünk ezeknek a kijelentéseknek, amelyekben előkészítő útját táljuk annak, hogy a kölcsönös megértés segítségével a magyarság sor­sa jobbraforduljon. Dr. Zslvüncscvics Mihajló, a Saíno­­uprava felelős szerkesztője: — Szakszerűség szempontjából is tel­jesén megállta helyét Várady Imre be­széde. A legkorrektebb beszéd volt ez, amelyben jótesöen hangzottak á lojalitás megnyilatkozásai. Kétségtelen, hogy az ország minden polgárát egyenlő köteles­ségek mellett egyenlő jogok illetik meg. Tomics Jevrem, beogradi ügyvéd, de­mokrata képviselő: — Az ellenzék körében is a legkedve­zőbb visszhangra talált Várady felszóla­lása. Megáltápitásai fellesek objektivek voltak. Úgy beszélt, ahogy egy korrekt állampolgár beszélhet. Nagyon jól esett vm/fy nyilatkozata.

Next

/
Thumbnails
Contents