Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-11 / 68. szám

6. oldal.

BÁCS MEGYEI NAPLÓ

1927 március 11.

zatot megküldik a világ minden orosz és szerb nyelvű lapjának közlés céljából és végül, hogy küldöttségben keresik fel a jugoszláv hadügyminisztert és kérni fogják, hogy Spakovszki tábornokot a becskereki helyőrségen betöltött állásából bocsássa el.

A határozatot végre is hajtották és az összes orosz lapok közölték Spakovszki tábornok megbélyegzését és a hadügyminisztert is felkeresték ktildöttségileg, aminek az lett az eredménye, hogy Spakovszki tábornokot, akinek ót gyermeke van, március elsején állásából elbocsátották.

Látogatás a tábornoknál

A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste Spakovszki tábornokot az izgalmas esemény hősét Pupinova-nccai lakásán. A tábornoknak nagy háromszobás lakása van, de a falak festetlcnek, a bútorok hiányoznak és kopottak. A íogadószoba legfőbb dísze egy óriási szamovár és Miklós cárnak kissé primitiv kivitelű portréja. A tábornok a következőket mondotta munkatársunknak:

Én az irodalom és kritika szabadsága nevében tiltakozom az ilyen eljá- (

rá.- ellen. Teljes joggal gyakorlók kritikát a mai orosz nő felett, amivel csak a viszonyok megjavítása volt a célom. A könyvem ellen ielhozolt érvek komolytalanok. amit legjobban abból látni., hogy az volt a legfőbb kifogásuk, hogy könyvemet szerb nyelven adtam ki, nem pedig oroszul. A határozattal különben a becskereki orosz kolónia nagy része nem ért egyet, mert az ötszáz becskereki orosz emigráns közül csak ötvenheten vettek részt a gyűlésen. a határozatot pedig csak harmincán írták alá.

— Az egész hajszát az rendezte ellenem, aki Petljura ukrajnai kommunistavezér titkárából lett egy csapásra emigráns s akit feljelentettem, hogy álrokkant, csak azért vétette fel magát az orosz invalidusok egyesületébe, hogy rokkantsegélyt kapjon az államtól, holott soha nem is volt olyan helyen, ahol megsebesülhetett volna.

*

A orosz emigránsok azonban továbbra is súlyos inzultusnak tartják a tábornok könyvét s közöttük igen harcias a hangulat a tábornokkal szemben.

H. J.

Koponyát szántottak ki Ludason

A noszai földeken szántát közben tizenöt év óta a földben levő emberi koponyát és csontokat találtak — A koponyán hatalmas sérülés nyoma látszik

Szerdán délután értesítették a ludasi csendőrséget, hogy a noszai Vöjnicsíöldeken szántásközben a munkások

emberi koponyát és emberi csontokat találtak.

A csendőrség részéről Radovanovics Zsivkó csendörőrmestcr kiszállt a helyszínre a nyomozás megindítása végett. Elsősorban azt a földművest hallgatták ki, aki a földeken szántott. A földműves elmondotta, hogy az ekéje néhány darab csontot vájt ki a földből, de ennek semmi jelentőséget sem tulajdonított,; mert’azFTHíte, hogy azok állati csontok. Csak-akkor lett figyelmes a leletre, amikor az eke a koponyát is ktszántótfa. A különös lelet után összehívta a szomszédokat, akik jelentést tettek a csendőrsége’n.

A csendőrség a nyomozás megindításával egyidőben értesítette a leletről a szuboticai rendőrséget és a mentőket

is. A mentők csütörtökön délután öt órakor hozták be a talált csontokat a Bajai-uti temető hullaházába. A koponya megvizsgálásánál kitűnt, hogy az

mintegy tizenöt év óta fekszik a földben s baloldalán hat-hét centiméter hosszú baltával vagy ásóval mért ütés nyoma látható,

amiből kétségtelenül megállapítható, hogy a véletlen egy régi bűntény nyomára vezetett. A csendörségnek az a véleménye, hogy az ismeretlen embert valaki tizenöt évvel ezelőtt ásóval leütötte és ott a szántóföldön a/.on. nal eltemette,

hóá^'éz'áltár minden nj'öinbt’ eltüntessen.

A rendőrség elsősorban a régi,’ felderítetlen bűnügyek lajstromát fogja áttanulmányozni, de csak az orvosi vélemény beterjesztése után lehet az érdemleges nyomozást ebben az ügyben megindítani.

Vall a palánkai orosz emigráns gyilkosa

Csuvinov Licsa már 1918-’ an Oroszországban ttllia ározta, hogy megöli sógorát — A gyilkosok kirabolták áldozatukat

Noviszadról jelentik: A Palánka melletti Karagyorgye-telepen történt gyiD kosság ügyében, melynek áldozata lett Manhasov Siri orosz emigráns, csütörtökön újabb szenzációs részletek derültek ki. A noviszadi ügyészség csütörtökön megkapta a tovarisevói rendőrségtől a helyszíni szemle alkalmával felvett jegyzőkönyvet. A rendőrség tüzetesen átvizsgálta a gyilkosság színhelyét és az ajtók kilincsein megtalálta 11 gyilkos véres ujjlenyomatát, de a késeket, melyekkel a gyilkosságot elkövették, nem tatáitok meg sem a szobában, sem az udvaron, A jelentéshez csatolták dr. Kopier Mihály palánkai orvos véleményét is, amely megállapította, hogy a holttesten hárem szúrást találtak, melyek közül mindegyik halálos volt. Az első szúrás, melyet a vékonyabb pengéjű késsel követtek cl, átvágta a nyak főUtőcrét. a másik két szúrás pedig átvágta a szivet.

Raboltak is a gyilkosok

A vizsgálóbíró csütörtökön kihallgatta Prsa Stipa orosz emigráns mezőőrt, aki elmondotta, hogy Manhasov néhány nappal a gyilkosság előtt azt mesélte neki, hogy 25.000 dinár megtakarított pénze van. melyet ládájában őriz. Kihallgatták Csukarlnov Alekszandart, M.awhasovné kedvesét is, akt azt vallotta, hogy hetekkel ezelőtt, mikor Csuvbíovva! és Manhasov gyéüsoeávíl

W'JLJÜ.WW*- JWMéi JüNPf**

téglagyárban, Csuvínov elmondta neki. hogy megöli Manliasovot és öt is kérte, hogy segítsen a gyilkosságban. Csnkarlnov beleegyezett, mert haragudott Manhasovra, aki egyszer őt megverte.

Mancstkov Karol orosz emigráns, akit a tovarisevói rendőrség bünrészesség miatt letartóztatott, azt vallotta, hogy vasárnap esto észrevette, hogy Csukarinov eltávozik a társaságból. Mikor Csukarlnov visszatért, odahajolt Manhasov feleségéhez és odasúgta:

— Most végeztünk Manhasovvul.

Később ezt Mancsikowal is közölte, Mancsikov azonban a csendőrségcn letagadta, hogy tudja, ki gyilkolta meg Manliasovot.

A gyilkos vallomása

Csuvinov Licsát, Manhasov gyilkosát, akit szerdán Kuityanin bánáti községben fogtak cl, csütörtökön délután félhatkor adták át a noviszadi ügyészségnek. Csuvinov, aki mongol tipusu, hatalmas termetű, rossz benyomást keltő ember, a vizsgálóbíró efőtt tett vallomásában elmondotta, hogy még 1918-ban, Oroszországban meggytiWlte Manhasovot és már akkor bosszút esküdött ellene. Csuvinov beismerte, hogy a gyilkosságra készült és a napot már hetekkel ezelőtt megállapították Mancsikowal és Csukarinovoval együtt, akik hajlandó voltak segíteni a gyilkosságban. Március negyedikén indultak ej Mancsikowal Z$«Ijaljról é# még egt« akartai; végezni Maiihasovval, Mancsikov pár órával előbb érkezett a Karagyorgye-felepre. hogy körülnézzen n helyszínen. Csuvinov csak este felé jö:t ki és elrejtőzött az udvaron ara várva, hogy Manhasov kijön és akkar megöli, de Manhasov nem mutatkozott, ezért másnapra halasztották a gyilkosságot. Vasárnap Csuvinov már kora délután elrejtőzött az udvaron az ól mögött. Manhasov felesége a délután folyamán egy üveg bort vitt ki bátyjának, amit az elfogyasztott. Mikor beesteledetr, Csukarlnov őrt állt és tíz óra, felé értesítette az ó! mögött rejtőző Cstivinovot, hogy Manhasov lefeküdt.

Először Csukarjnoy lépett a .szobába és amikor,, meggyőződött arról, hogy Manhasov alszik, kiszólt Csuvinovnak, aki felgyürte mindkét karján a kabátot és késsel a kezében belépett a szobába. A gyilkosa« úgy folyt le, ahogyan már megírtuk. A borzalmas telt után Csukarip.ov visszatért az asszonyhoz és jókedvűen mulattak egész hajnalig.

Az ügyészségen megmotozták a letartóztatott oroszokat, akiknél harmincezer 'dinárt találtak. Az ügyészségen kiderült áz is, hogy Csuvinov apját nem régen szállították et .Mitrovicúra, ahol tiz évi fegyházbüntetését tölti ki, melyet gyilkosságért mértek rá.

Egy vrhászi halász leszúrta két társátt akik öt a csatornába akarták dobni

Véres halászdráma az adósság miatt

Sztarivrbászról jelentik- Megrendítő gyilkosság történt kedden a vrhászi Kralja Petra-csatorna partján. Suvakov Péter negyvenéves halász, a csatorna halászatának bérlője kedden délután leszúrta két volt halásztársát, Suvakov Glisa ötvenéves földművest és annak huszonnyolcéves tlát, Suvakov Vojint, akik távoli rokonai a gyilkosnak.

Suvakov Péter kedden estefelé a Péter király-csatorna partján halászott, amikor arra jött fiával Suvakov Glisa. Suvakov Péter, aki a múlt évben a csatorna halászat egy részét albérletbe adta Suvakov Qlisának és fiának, követelte két rokonától a bérletért járó összeget, amellyel Suvakov Glisa adós maradt. Emiatt szóváltás keletkezett a bárom ember között, majd mikor Suvakov támadólag lépett fel, az apa és Hu megragadta a halászt és a csatorna felé vonszolták. Vérfagyasztó küzdelem játszódott ie ekkor Suvakov Péter és két rokona között. Suvakov Glisa és fia o parthoz vonszolták a kétségbeesetten védekező halászt és be akarták lökni a vízbe Suvakov Péter azonban kitépte magát « támadók kezeiből,.pár, lépési

szaladt, miközben előrántotta zsebéből hatalmas Itatván ö kését és bevárta üldözőit.

Először Suvakov Glisa ért oda a halászhoz és rá akart ugrani. Suvakov Péter ebben a pillanatban markolatig dőlte a kést Suvakov Glisa oldalába, majd vállon szúrta támadóját. Suvakov Glisa sikoltva összeesett. Suvakov Péter ekkor a dennedten álló fiúra, Vojinra támadt és kétszer beledöfte a kést a fiatalemberbe és elmenekült.

A Két vérben fetrengö emberre órák múlva találtak csak rá a járókelők, akik értesítették a rendőrséget. Dr. Arzumanov községi orvos megvizsgálta a sebesülteket és megállapította, hogy Suvakov Glisiinak veséjét tnrtu át a kés pengéje és felépüléséhez semmi remény nincs. Suvakov Vojin sebesülése könvnyebb természetű, de sok vért vesztett, ami súlyosbítja a felgyógyulását.

Milankovics Iván csendőrvezető azonnal megindította a nyomozást és mq: az éjszaka folyamán elfogta Suvakov Pétert, akit megbilincselve csütörtökön Szomborba szállítottak és átadták az ügyészségnek. ■ / ;V

A rövid szoknya a magyar politikában

M<skó Zoltán az erkölcstelen női divat törvényhoz*-i megrend zabályozását követeli

Budapestről jelentik: Az crköicsvédelmi rendelet végrehajtása ügyében Pakois József által szerdán elmondott interpelláció során . Meskó Zoltán egy közbeszólásban olyan kijelentést tett hogy a rövid szoknya ellen is törvényes intézkedéseket kell tenni. Erről a kérdésről a képviselőház folyosóján csütörtökön' élénk eszmecsere folyt, mert az a hír terjedt el, hogy Meskó interpelláció, vagy indítvány alakjában ebben az ügyben akciót kezdeményez. Meskó az újságírók és képviselők kérdésére kijelentette, hogy fel. van háborodva a hipermodern női divathóbort miatt. Most, a mikor a kirakatokból kitiltják az aktokat, követeli, hogy elrettentő például ezeket a meztelen dámákat legyél: be a kirakatoldja az aktok helyére.

— Jól tudom — mondotta Meskó — hogy. ezt a kérdést nem lehet belügyminiszteri rendelettel megoldani és éppen ezért az egész társadalmat és a jóérzésül nőket akarom felhívni arra. hogy tegyék lehetetlenné a divat túlkapásait. Mindenki látja, hogy a szoknya már a térdon felül csúszott. Elől, hátul túlzottan kivágott ruhákat viselnek a nők és ha a rendőrség szerint a művészi képek és márványszobrok gérjedelmekct keltenek az ifjúságban, mit szóljunk ahhoz, ha az eleven testet látjuk piacra vinni Az. egész társadalomnak rá kell ébrednie arra, hogy ütött a tizenkettedik óra.

A képviselők egyrésze osztotta Meskó álláspontját, azonban a főleg fiatal képviselők felháborodva tiltakoztak a legemberibb jogok korlátozása ellen és voltak olyanok is. akik Meskó akcióját tőképpen annak tulajdonították, hogy Meskó Zoltán már öregszik. A mulatságos vitát Almásy László, az egységespárt elnöke zárta le azzal, hogy a rövid szoknyákra vonatkozó interpelláció nem log • éítowygzani, mert

Meskó a kormánypárt elnökségétől nem fog engedélyt kapni az interpelláció elmondására.

A budapesti lapok a vitával kapcsolatban megszólaltatják az Írónőket és színésznőket, akik részletesen nyilatkoznak erről a kérdésről és valamennyien tiltakoznak az ellen, hogy törvényhozási utón szóljanak bele a nők öltözködésébe A legeredetibb Pedált Sári nyilatkozaté aki többek között a következőket mondottá:

— A politikusok leltet, hogy tudnak nagyszerűen parlamentesdit játszani, hozhatnak kitűnő törvényeket, lehetnek verhetetlen hadvezérek és lehet, hogy náluk van az erő és a hatalom, de ahhoz, hogy beleszóljanak egy női szoknyába nagyolt gyöngék. Azt mondom a politikus uraknak, hogy a csizmadia maradjon a kaptafánál! A női viselet nagyobb hatalom minden parlamentnél. A politikus urak tehát ne nevettessék ki magúkat azzal, hogy beleszólnak olyan kérdésbe, a min változtatni .amúgy sem tudnak. Az uraknak fogalmuk sincs, hogy mi van a nagyvilágban. Olt már nincs is szoknya! A kíilfödön nagyon elő kellett vennem a lorgnyomat, hogy felfedezzem a nőkön a szoknyát. Mégsem jut senkinek az eszébe, hogy megbotránkozzék, mert az erkölcsöt nem a ruha teszi, hanem az emberek felfogása.

A Noszti-fio esete Ti Marival l-szer a Népkorten.

Mérsékelt helyárak, — Március 13-áu ▼aaárnap Vt4 órai kérdettél.

Jegyek a Malagumki-féle trafikb»8 tsteiijer-enkráezda mellett) kaphatók.