Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-11 / 68. szám

-927. március 11. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A magyar nyelv használata körül ér­dekes vita folyt le az aradi városi ta­nács ülésén. Vostinár György javaslatot terjeszitiett be, mely abban látja a pro­bléma megoldását, hogy a közigazgatási törvény sokat hangoztatott szakasza az államnyelv respektálásáról nem vonat­kozik a községi tanácsok üléseire. A város és a lakosság közötti viszony megkönnyebbítésére kívánatosnak tartja, hogy a kisebbségi tanácstagok anya­nyelvükön fejezzék ki gondolataikat, mert ha ezt nem engednék meg, úgy a kisebbségi tanácstagokat nem létezőknek kell tekinteni. Arra kérik a tanácsot, já­ruljon hozzá* hogjy azok a kisebbségi tanácstagok, akik az állam nyelvét nem bírják, anyanyelvűket használhassák. A javaslathoz elsőnek Borneas Gyula dr. szólt hozzá, aki arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a törvény vonatkozó szakasza niem kétséges neki és elvbará­tainak nincs kifogásuk az ellen, ha a kisebbségi tanácstagok magyar nyelven beszélnek, de erre előzetesen kérjenek engedélyt a polgármestertől, illetve a plénumtól. Az elmúlt ülésen elhangzott kifakadását is az váltotta ki, hogy Baga János tanácstag minden előzetes meg­kérdezés nélkül kezdett magyarul be­szélni. Engel Gyula a maga és a ma­gyar kisebbségi tanácstagok részéről hangsúlyozta, hogy a város érdekében nem akarták megbontani a harmóniát, hanem csendesen bevárták, mig a több­ség méltányos álláspontra helyezkedik. Vostinár újabb felszólalásában kijelen­tette, hogy csak abban az esetben haj­landó visszavonni javaslatát, ha a ta­nács határozatilag kimondja, hogy elő­zetes kérelem után a románul nem tudó tanácstagok használhatják anyanyelvű­ket Angel polgármester elutasítja a ké­relmet, mert ebben az ügyben határo­zatot hozni nem lehet. Itt esetrőhesetre kell elbírálni, hogy ki szólalhat fel a kisebbségi nyelven és ki nem. Monay Ferenc kifejtette, a városnak érdeke, hogy mindenki megfelelő formában mondhassa el gondolatait. A maga ré­széről szívesén fogadja a kompromisz­­szumot, mert a magyar tanácstagoknak feltétlen garanciául szolgál a prefektus­nak, a polgármesternek és a tanácsta­gok többségének azon kijelentése, hogy minden esetben, amikor engedélyt kér­nek magyar nyelvű felszólalásra, azt meg is adják. * Sándor József erdélyi magyar képvi­selő a kolozsvári tagozat ülésén beszá­molt a magyar parlamenti csoport mű­ködéséről. A képviselő megállapította, hogy az atmoszféra a románság és ma­gyarság között javult. A tárgyalások, a melyek legégetőbb kérdésünkre, az ál­lamsegélyre vonatkoznak, kedvező me­derbe terelődtek úgy, hogy néhány na­pon belül a kormány teljesiti kötelezett­ségét, amely nemcsak az úgynevezett paktumból, hanem legfőképen a párisi egyezményből folyik. Az adóban, amely­­lyel az államháztartás költségeit fedezik, a mi pénzünk is benne van — mondta — ennélfogva nem kormánykedvez­ményt, hanem jogot kapunk akkor, ami­kor a felekezeti iskolák részére arány­­lagos segélyben részesülünk. Ha nem is lesz az összeg olyan nagy, amilyenre számítottunk, de mindenesetre elérjük azt, hogy elvben leszögezik a felekezeti iskolák részére az államsegély nyújtá­sának kötelezettségét. Sándor fölemlítet­te beszédében a kisebbségi iskolák nyil­vánossági jogának kérdését is és meg­nyugtató kijelentéseket tett úgy a ko­lozsvári református leánygimnázium, mint a kollégium ügyeiről is. A nyil­vánossági jogok elismerését inkább ad­minisztratív nehézségek akadályozzák; ennek illusztrálására felemlítette, hogy amikor a kolozsvári leánygimnáziumnak kérték a nyilvánossági jogot, Nae Du­­mitrescu, a kisebbségi iskolák sorsának intézője, azzal utasította el a kérést, hogy az intézetnek nincsen megfelelő helyisége. Az iskolafentartó hatóság öt­ször tett jelentést arról, hogy többmilliós költséggel modern, uj iskolaépületet emeltek, ezek a jelentések azonban a minisztérium labirintusaiban eltévedtek, úgyhogy végül is fotográfiák bemutatá­sával kellett meggyőzni a referenset ar­ról, hogy az iskolának van tényleg meg­felelő épülete. A magyar parlamenti cso­port tagjainak az adja a legtöbb dolgot, hogy az. ilyen adminisztrációs hibákból keletkező nehézségeket kell elhárítania, megállapítja azonban, hogy kellő igazo­lás és bizonyítás után a magyarság ké­réseit meglehetős jóindulattal kezelik a kormányközegek. * A hunyadvármegyei közgyűlésen Csu­­lai Lajos magyar megyegyülési tag hosszabb beszédet mondott, melyben ki­mutatta, hogy a román állam nem elé­gedett meg a megyei állami középisko­lák sürgős romanizálásával, hanem nagy türelmetlenséggel átvette a felekezeti magyar középiskolákat is. a nagymultu Kun-kollégiumot pedig beszüntette. A magyar iskolák ellen kezdett hadjárat folytatódott az elemi iskoláknál, ame­lyeknek magyar növendékeit mester­séges ürügyek alatt kényszerítik át a román anyanyelvű iskolákba. Nem járt el türelmesebben az állam társadalmi intézményeinkkel szemben sem. A dévai magyar kaszinót, amelyet még 1847-ben alapítottak, mesterségesen támasztott vádak alapján fosztotta meg magyar jellegétől. Külön kiemelte azt. hogy a hivatalos hatóságok és különösen a végrehajtó közegek milyen kíméletlen kegyetlenséggel járnak el a magyarság­gal szemben. »Tisztelt közgyűlés — fe­jezte be beszédét Gyulai — ha én, mint a sokat ócsárolt magyar uralom alis­pánja, ilyenekről tudomást szereztem volna, haladéktalanul intézkedem, hogy a jogrenden elkövetett ilyen brutalitá­sok megtoroltassanak. Önöknek sem le­het közömbös, ha a román állam presz­tízsén nap-nap után csorba esik. A pre­fektus urra vár az a feladat, hogy a megbolygatott lelkiharmóniát és társa­dalmi rendet helyreállítsa.« hasem akarta Németországot erre az útra kényszeriteni, amint hogy egyáltalában nincs szándékában egy oroszellenes világszövetség létreho­zása. Hangsúlyozta ezután Strese­­mann, hogy Németország végtelenül sajnál­ná. ha Anglia és Oroszország között komoly bonyodalom ke­letkezne, mert Németországnak, mint Oroszország szomszédjá­nak érdeke, hogy ez az ország normális viszonyok között él­jen és sajnálatosnak tartaná, ha Szov­­jetoroszország a maga százötven millió emberével útjában állna a vi­lággazdaság normális alakulásának. Ezután Stresemann erélyesen szembe­szállt azokkal a hírekkel, ame­lyek szerint titkos megállapodá­sok jöttek volna létre Németor­szág és Oroszország között és hangsúlyozta, hogy sem a berlini, sem a rapallói szerződésnek nincsen titkos, katonai klauzulája. A német külügyminiszter végül a Rajna-tar­­tomány kiürítésének kérdésére tért át és szembeszállt azzal a felfogás­sal, mintha kapitulált volna Briand előtt. Elmondotta, hogy ezt a kér­dést a legalaposabban megbeszélte úgy Chamberlainnel, mint Briand­­dal és nincsenek nagyobb ellentétek arranézve, hogy Németország mikor fogja a Rajna-terület ki­ürítésére nézve hivatalos állás­pontját beterjeszteni. Végül megállapította még Strese­mann, hogy a külföldi államférfiak mindjobban felismerik a Rajna-terü­let kiürítésének szükségességét. Az osztrák kancellár polgári egységfrontot sürget Le akarja törni a bécsi városházin a szocialista párt egyeduralmát Bécsből jelentik: Seipel kancellár csütörtökön az egyik kerületi párt­­gyűlésen nagy választási beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a nem szocialista pártok egységes frontjának szükségességét. — A választások célja — mondot­ta Seipel kancellár — a jobboldal felé való eltolódás kivívása és a bé­csi városháza szocialista pártpoliti­kai egyeduralmának megdöntése. Ennek a legjobb eszköze a polgári pártok egységfrontjának létrehozá­sa. Az egységfront nem jelenti azt, hogy a pártoknak minden kérdésben mintegy lábujjhegyen kell jámiok, hanem csupán annak a felismerése, hogy minden polgári pártnak ma legfontosabb kötelessége a polgári egységfront megteremtése. Seipel kancellár éles hadüzenete a baloldal ellen nagy feltűnést keltett Ausztriában. Általános kereskedő-sztrájk G örögországban A kereskedők, kávésok és vendéglősök bezárták üzleteiket a magas adók és a boltbérek felemelése miatt— A kormány le akarja foglalni az élelmiszerkészleteket Athénból jelentik: A kereskedők, vendéglősök és kávéháztulajdonosok az egész országban sztrájkba léptek. Athénben általános az üzleti sztrájk, a vidéken még szórvá­nyos. A különleges sztrájk oka, hogy a kormány megtagadta a kereskedők­nek azt a kérését, hogy április else­jén túl halasztást kapjanak a jöve­delmi adók befizetésére és ehelyett rendelettel engedte meg a háztulaj­donosoknak, hogy az üzletek bérét emélhessék, még pedig a nagyváro­sokban a békebeli bérek huszonöt­szörösére. A sztrájk a kormányin­tézkedések elleni tiltakozásul tört ki. Amikor Athénben kitudódott, hogy csütörtök reggel zárva maradnak az üzletek. a lakosság tömegesen rohanta meg az üzleteket, különösen az élelmiszerkereskedőket és a pékeket, mert attól tartottak, hogy a péküzemek is zárva lesznek. A sztrájkbizottság ezzel szemben a pékeket felmentette a sztrájk kötele­zettsége alól, de az élelmiszerkeres­kedők is tartoznak bezárni üzletei­ket. A vendéglősök és kávéháztulaj­donosok önként csatlakoztak a sztrájkhoz, mig a nagykereskedők megtagadták a szolidaritást. A pyreuszi orvosegyesület kimon­dotta, hogy betegség esetén nem ré­szesíti orvosi gyógykezelésben a sztrájkoló kereskedőket Tartziában és Macedóniában az állami tisztviselők is csatlakoz­tak a sztrájkhoz és fizetéseme­lést követelnek. A kormány azzal a tervvel foglal­kozik, hogy az élelmiszerüzletek árukészle­tét lefoglalják és állami elárusí­tó helyeken adják el, hogy igy elejét vegyék annak, hogy az országban éhinség törjön ki. A kommunisták a kereskedők sztrájkját arra akarják felhasználni, hogy a zavarosban halásszanak és már bejelentették, hogy élelmiszerhiány esetén fel fog­ják törni az üzleteket. A kormány Ígéretet tett, hogy a kereskedők követeléseit jóakaratu­­lag tanulmányozni fogja, de hangsú­lyozza a kormány azt is, hogy szük­ség esetén az erőszak alkalmazásá­tól sem riad vissza, hogy a sztráj­kot letörje. Titkos katonai megállapodás Oroszország és Németország között Stresemann külügyminiszter cáfolja a katonai szövetség hirét Nincsenek ellentétek a Rajna-terület kiürítésének kérdésében Londonból jelentik: A Chicago Tribune újból felújítja azt az értesü­lését, hogy Oroszország és Németország között Rapallóban és Berlinben titkos katonai megállapodások jöttek létre, amelyek lehetetlenné teszik egysé­ges európai front megalakítását Szovjetoroszország ellen. A lap hangsúlyozza, hogy . ezek a titkos megállapodások tartották vissza Angliát a leg­utóbbi konfliktusban attól, hogy Oroszországgal megszakítsák a diplomáciai viszonyt. A leleplezés szerint a két ország között két titkos szerződés van. ér­vényben. Az egyik Lengyelországra vonatkozik és kimondja, hogy sem Oroszország, sem Németor­szág nem köthet Lengyelor­szággal olyan megállapodást, a melynek éle a szerződő felek valamelyike ellen irányul A másik titkos szerződés a német birodalmi hadseregnek a vörös hadsereggel való össze­­müködését szabályozza. A lap szerint a titkos megállapo­dásokra célozva Chamberlain Géni­ben kijelentette Stresemann német külügyminiszter előtt, hogy vélemé­nye szerint Németország egyedüli akadálya az európai szolidaritásnak a bolsevizmussal szemben. Mint Géniből jelentik, Stresemann német birodalmi külügyminiszter csütörtök délelőtt fogadta a francia sajtó képviselőit, akik előtt hosszab­ban nyilatkozott. Stresemann foglal­kozott nyilatkozatában az orosz-an­gol konfliktussal is és szembeszállt azzal a felfogással, mintha Anglia megkísérelné Né­metországot egy oroszellenes világkoalicióba kényszeríteni. Már régen személyesen ismerem Chamberlaint — mondotta Strese­mann — és tanúsíthatom, hogy so-A Rácz-ügy tárgyalását nagy érdeklődés előzi meg Afőtfrgyalási terembe crak jeggyel lehet bemenni Rácz György topolai malomtulajdonos ellen folyamatban levő bűnügyekben pénteken reggel kezdődik a főtárgyalás a szuboticai törvényszéken. A tárgyalást egyelőre két napra: péntekre és szom­batra tervezik. A főtárgyalást Pavlovics István tör­vényszéki elnök vezeti. A tanács tagjai Gavrics Milán és Radonics Szretén törvényszéki bírák lesznek. A közvá­dat Csulinovics Fcrdo dr. államügyész képviseli, a védelmet Kendjelac Miüvoj dr. ügyvéd látja el. A tárgyalásra mint­egy negyven tanút idéztek be. A szubo­ticai tanuk péntekre, a vidékiek szom­batra kaptak idézést, A tárgyalás iránt nemcsak Szuboticán. hanem a vidéken is, különösen Topolán, és a topolai járásban mutatkozik rend­kívül nagy érdeklődés. A főtárgyalási te-, rembe csak jeggyel lehet bemenni.

Next

/
Thumbnails
Contents