Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-02 / 59. szám

PdJUriba (Haton* u got#vom! J2 OLDAL n ABA I ;, DIHflB BACSME NAPLÓ XXVIH. évfolyam. Szubotica, 1927. SZERDA, március 2. 59. szá* Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben EK';' ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-p Kiadóhivatal: Suhotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-pal >. Első garnitúra A tartománygyülések megalakulá­sa mindennél jobban igazolta a ma­gyarság választási magatartását, de mindennél jobban elitélte azt a vét­kes kísérletet is, mely a magyarság egységének megbontásával s a han­gulat rabságába vert töredék-ma­gyarságnak az ellenzék felé taszítá­sával kereste a politikai érvényesülés útját. Mit értek el ők? Talán csak azt, hogy kevesebb magyar képvise­lő jutott be a tartománygyülésre s hogy a magyar egység karcainak vonalaiból a magyar egység össze­omlását kuvikolták. A megalakulás első jelenségei a legigényesebb várakozást is kielégí­tik. A magyarság meg lehet eléged­ve azzal a fogadtatással, amiben képviselőiknek részük volt. Személy szerint is, küldőik politikai súlya szerint is komoly megbecsülés fo­gadta a magyar nemzetiségű tarto­mányi képviselőket. Az első köszön­tés melegsége s tettekben megnyi­latkozó őszintesége biztosíték arra, hogy a magyarság képviselői nem lesznek az asszisztálás kényelmes, de meddő szerepére kárhoztatva. Akiket ennyi megbecsülés fogadott, azokat meg is fogják hallgatni s azoknak szavát, szavaiknak súlyát nem fogják clerőtleniteni a nemzeti türelmetlenség hamis mérlegén. Most már a magyarság képvise­lőin a sor, hogy komoly munkával, nem frázisos, nem jelszavas, de al­kotó felszólalásokkal mélyítsék el az első jelentkezés szimpátiáit. Legye­nek hü sáfárjai a rájuk bizott nagy érdekeknek. Ne horzsoljanak fel ér­zékenységeket, ne szítsanak türel­metlenségeket izzóvá; az a szellem, az a belátás, az a megfontolás ve­zesse minden lépésüket s cenzúrázza minden szavukat, mely nekik a vá­lasztási megegyezést tanácsolta. Bá­tor és ernyedetlen szószólói legye­nek népük igazának minden olyan kérdésben, amit szolgálni tudnak, de ha nincs kilátás sikerre, ha a józan megfontolás nem igér eredményt tö­rekvésüknek, népük sérelmeinek ne legyenek fenegyerekei. Az »add Uram-Isten, de mindjárt« csak népmese-motívum, de nem re­­zonja a reálpolitikának. A magyar­ság képviselői ott ülnek már a tar­­tománygyüléseken, hisszük, mert a magyar nép is azt hiszi, hogy sze­replésük siettetni fogja a községi vá­lasztások megtartását. Nemsokára tehát talán a községi politikában is közvetlen részt vehet majd a ma­gyarság. S ha a községekben és^ tar­tományokban politikai érettségének, alkotóképességének, okos, mert eredményes alkalmazkodóképessé­gének adja bizonyságát, bizonyára a legelfogultabb nemzeti sovinizmus sem igyekszik majd meggátolni, hogy a törvényhozó testületbe is be­kerüljenek képviselői. A tartomány­gyülések igy megnyitják a magyar­ság előtt az utat az államélet teljes­sége felé. A magyarság képviselői kell, hogy mindig gondoljanak erre is- Ök még az ut kezdetén állnak, a magyarság politikai érvényesülésének első gar­nitúráját alkotják. Az ő feladatuk az, hogy megkönnyítsék a magyarság számára az előrehaladást felfelé, a törvényhozásba s lefelé, a községi életbe. Az úttörők munkája az övék. Átszervezik a radikálispárt vezetőségét A párt főbizottságának reorganizálásáról tanácskoztak hétfő este a miniszterelnökségen — Stanojevics Áca Beográdban Ne torlaszolják el' talán a pillanat­nyilag legbátrabban hangzó, legön­érzetesebben csengő szavakkal azo­kat az utakat, melyeknek megnyitá­sára és kiszélesítésére küldte őket a tartománygyiilésbe a magyarság bi-Csöndes költségvetési vita a parlamentben Beogradbót jelentik: A radikális párt belső kérdései kerültek ismét a politikai érdeklődés középpontjába. A miniszterelnökségen hétfő este folytatott tanácskozások is intim pártkérdésekkel voltak összefüggés­ben. Ugylátszik arról van szó, hogy a radikális párt vezetőségét és főbizottságát reorganizálni akar­ják. Pasics halála óta üresedésben van a főbizottság elnöki széke és a főbi­zottságot ideiglenesen Sztanojevićs \ Áea és Trifkovics Márkó vezetik. A párt képviselői klubjában egészen mások az erőviszonyok, mint a fő­bizottságban. A főbizottság vezetői és tagjai­nak nagyrésze ma is a Pasics­­csoport híveiből kerül ki, tnig a klubban ez a csoport kisebbsé­get alkot. Ezért érthető a radikálispárti kor­mányférfiaknak az a törekvése, hogy a legfelsőbb párt fórumokban is az ő híveik foglalják el a vezető helyeket. I Különösen az úgynevezett szükebb ! főbizottságot akarják átszervezni, j mert ez a legjelentősebb fóruma a I radikális pártéletnek. Ezzel függnek I össze a hétfő esti tanácskozások és j Sztanojevics Áea beogradi tartózko­­! dúsát is ez tette szükségessé. Hogy mikor kerül sor erre a reorganizá­­! cióra, arra nézve még nem történt döntés, de Uzunovicsnak az a célja, hogy az átszervezés minél előbb megtörténjék. Uzunovics a királynál Vzunóvics Nikola miniszterelnök kedden délben kihallgatáson jelent meg Őfelsége előtt. A miniszterel­nök audienciája egy teljes óra hosz­­szat tartott. Az udvartól távozva Uzunovics ki­jelentette az ujságiróknak. hogy csak folyó ügyekről tett jelentést őfelségének. Kijelentette még a mi­niszterelnök, hogy az újságok liirei a közte és Triiunovics Misa vallás­ügyi miniszter között lefolyt tanács­kozásról erősen túlzottak. A parlament illése Kedden folytatta a parlament a költségvetési vitát. Az ülés izgalmak nélkül folyt le. miután a pártok ve­zető szónokai már beszéltek és most a képviselők már csak a saját nevük­ben szólaltak fel. Ranicsevics radikális volt az első szónok, akit azonban alig harminc képviselő hallgatott meg. Ranicse­­vics a gazdasági válsággal foglalko­zott és megállapította, hogy az or­szág minden részében érezhető a válság. Különösen súlyos a földmű­velők helyzete, mert a mezőgazda­­sági termékek ára száz százalékkal esett. A földműves osztálynak nin­csenek hitelintézményei. Az osztály­sorsjáték igazgatósága adhatna na­gyobb hitelt a földműveseknek. Ma­ga a pénzügyminiszter is beismerte, hogy az állami terhek igen nagyok- Csak jól átgondolt és gyorsan ke­resztülvitt takarékossággal lehet a válságot megoldani. Ranicsevics beszéde közben éles szóváltásba keveredett Moskovlje­­vies földmivespárti képviselővel. Agatonovics Raniszláv demokrata támadta az uralkodó rendszer erköl­cseit, majd a sajtóról beszélt. Más országokban — mondotta — a sajtó a közvélemény kifejezője, nálunk a sajtó a legflagránsabb törvénysérté­seket sem írhatja meg. Agatonovics ezután a rokkantsegélyekről beszélt és kijelentette, hogy egyes községek elnökei arra kényszerítik a hadiözve­gyeket, akik még nem kapták meg • . rokkantdijaikat, hogy adjanak elis­mervényt, mintha a rokkantdijakat felvették volna. Beszéde további folyamán Agato­novics reakciósnak mondotta a radi­kális pártot és rámutatott arnj, hogy a nép közt nagy az elégedetlenség. Végül autoritásokból álló kormány alakítását követelté. Zsanics horvát föderalista támadta a költségvetést és minden baj forrá­sát a centralisztikus alkotmányban jelölte meg. Kifogásolta, hogy a kor­mány nem adott zárszámadásokat. Az ülés egy óra húsz perckor ért véget. Illetékességi vita az ankétbizottságban 1 Az ankétbizottság kedd délelőtt ülést tartott, amelyen napirend előtt a bizottság illetékességében fejlődött ki vita. Popovics Szvetiszláv függet­len demokrata szerint a bizottság­nak csak a bűnügyi vonatkozású ese­tekkel kell foglalkoznia, mert a poli­tikai vonatkozású ügyek nem tartoz­nak illetékessége körébe. Kujundzsics és Triiunovics Rankó radikálisok el­lenezték az ügyek kettéválasztását, de határozatot nem hoztak. Szóbakerült még az ülésen a mun­kafelosztás kérdése is Többen azt javasolták, hogy a bizottság oszoljon három tagú albizottságokra és mind­egyik albizottság tárgyaljon le egy­­egy interpellációt. Döntést ebben a kérdésben sem hoztak és az illést a 1 parlament ülésére való tekintettel az I elnök berekesztette még mielőtt a í napirendre áttértek volna. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság ülésén napi- I rend előtt felszólalt Bazala dr. j horvát föderalista, aki kifogásol­­• ta. hogy a bizottság kisebb je­­j lentőségü dolgokat tárgyal, alie­­helyett, hogy a pénzügyi törvény ! pótjavaslatait vitatná meg. Radonics i Jován dr., a bizottság elnöke vála­­! szában elmondotta, hogy a pótjavas- I latokat a pénzügyminiszter tanulmá­­ínyozza és kijelentette, hogy egyet- I len pótjavaslat sem kerül a plénum I elé anélkül, hogy előzőleg a bizott­­isáe le nem tárgyalja. Radonics vála­szát az ellenzék is megnyugvással : \ ette tudomásul. A bizottság ezután áttért a napi­rendre: a katonai hintók használatá­ról szóló szabályrendelet tárgyalá­­j sára. A vitában résztvettek Grol Mi­­; Ián. Szaiies Baljics és dr. Bazala. akik azt az álláspontot foglalták el, liugy a katonai hiútokat legjobb len­ne egyszerűen megszüntetni. Had­­zsics hadügyminiszter válaszolva a kifogásokra, rámutatott arra, hogy a hintók is. a lovak is megvannak, a megszüntetés sokkal többe kerül­ne, mint fenntartásuk. A szabályren­deletet általánosságban 15 szavazat­tal I! ellenében elfogadták. A rész­letes vita során dr. Bazala több mó­dosító javaslatát' a bizottság magáé­vá tette. Ezután a hadsereg céljaira felállí­tandó épületek költségeire megsza­vazandó hitelről tárgyaltak. Setye­­rov Szlávkó dr. demokrata azt az álláspontot foglalta el, hogy ennek a kérdésnek tárgyalására a bizottság nem illetékes Setyerov után Orgia Dusán és Gavrílovics Ottó radikálisok szólal­tak fel, akik a hitelek megszavazásá­nak szükségét hangoztatták Szerin­tük a pénzügyi bizottság illetékes ilyen ügyekben dönteni. Hadzsics tábornok, hadügyminisz­ter indokolta még meg a hitelek szükségességét, majd Setyerov vá­lasza után a pénzügyi bizottság /6 szóval 14 ellenében elfogadta a ja­vaslatot. A napirend többi pontját a szerdai ülésen fogja letárgyalni a pénzügyi bizottság. Baszaricsek Amerikába megy Zagrebból jelentik; Dr. Baszari­csek képviselő kedden reggel Za­­grebba érkezett. A délelőtt folyamán a Radies-pájjt Radits István dflpkle­zalnia és kitartása. S nekik a ma­gyarság széthúzó töredéke felé is igazolniok kell, hogy azok politiká­ja, azok válogatása szolgálta a ma­gyarság érdekét, akik őket küldték munkába és küzdelembe. I Mi néni örvendezhetünk tanulsá­gok né'k’i:. nem ünnepelhetünk köte­les-'. • Lyelmezíetés nélkül. S föki ni : ez a kötelesség a magyar ! kisebbség jelenével és jövendőjével ‘szemben vállalt szent fogadalom.

Next

/
Thumbnails
Contents