Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-10 / 67. szám
i927. március 10. ÖÁCSMEGm NAPLÓ 5. txiclal. Noviszad kölcsönt keres A város sürgős beruházásokra hatmilliót akar felvenni belföldi bankoknál rövid Isj iratra Noviszadról jelentik: Noviszad város kiszélesített tanácsának gazdasági bizottsága kedden este Itat órakor Lakies Janos polgájmestehelyettes elnökletével megtartott ülésén elhatározta, hogy felhívja a noviszadi bankokat és Noviszadon levő bankfiókoka-t, hogy tegyenek a városnak ajánlatot Itat millió dináros rövidlejáraíu kölcsönre clyképen, hogy ebből az összegből két millió azonnal volna folyósítandó és abból a liicHeljárat költségeit, a Ignierki ut végén levő uj telepítés területén létesítendő iskolák építését és a Feliszabadulas-téren levő régi Kron-féle ház lebontási költségeit fedezné. A többi pénzből megcsinálná a szükséges utakat és egyéb megoldásra váró sürgős beruházásokat. A gazdasági bizottság elhatározta továbbá, hogy a város azt a régebbi határozatát, amely a tisztviselők részére megszünteti a további kedvezményes telekosztást, hatályon kívül helyezi és tekintettel a nagyszámú jelentkezésre, összeírja a kiosztható telkeket, azokat osztályozza, megállapítja értéküket, azután nyilvános árlejtés utján eladja. 4» Noviszad városa csütörtökön tartja meg március havi közgyűlését, amelyen a gazdasági bizottságban előkészített kérdésekén kívül tárgyalni fogja á belügyminiszternek a városi nyugdüszabátyzat ügyében leküldött legújabb határozatát. A város 1925.* évi december havi közgyűlésén ugyanis, megállatütotta az uj tisztviselői nyugdijszabályzatot, amelyben azonban nem ismerte e! a tisztviselőknek azt a szerzett jogát, hogy öt évi működés utáu nyugdíjigényük van és hogy a háborús esztendők duplán számítanak. Ez^ellen a határozat ellen az érdekelt tisztviselők felebbezíek és a belügyminiszter a tisztviselők kívánságának figyelembevételével változtatta meg az uj nyugdijszabályzatot, ami ellen a város kiszélesített -tanácsa panasszal élt az államtanácshoz, amely, azonban ezideig még nem döntött ebben a kérdésben. Közben a kiszélesített városi tanács azzal a javaslattal járult a belügyminiszter elé. hogy vonja vissza a nyugdijszahályzat módosítását kimondó határozatát és ez esetben a kiszélesített tanács visszavonja' panaszát. A belügyminiszter azonban legújabb határozatában közli, hogy Hajlandó megváltoztatni korábbi határozatát. Mi történt a kaszárnyában ? Kapitány és kereskedő közelharc! Bccskerckrő! jelentik: Érdekes bűnügyet tárgyalt tegnap a becskcrcki járásbíróságon Nikovics Milös büntető járásbiró. fíyorgyevics Alekszandar becskerék i helyőrségi kapitány feljelentést tett Eichert Ferenc tekintélyes becskeréki kereskedő ellen. A feljelentés szerint Kichert elküldte inasát a kapitányhoz, aki megkérdezte, hogyan lehetne behajtani főnökének bztejies őrmestertől járó követelését. A kapitány azt a felvilágosítást adta. hogy csak bírói utón leltet behajtani az összeget, mert az őrmester ’ a tartozást néni ismeri el. Az inas azonban azt követelte, hogy a kapitány fizesse ki az összeget és miután ehhez konokul ragaszkodott, Gyorgyevics kapitány kénytelen volt az inast galléron ragadni és kidobni az irodából. Később maga Kichert jött a kapitányhoz és követelte, hogy ö fizesse ki az őrmester adósságait. A kereskedő — a feljelentés szerint -A oly követelőén" és erőszakosan lépett fel, hogy a kapitány végül is elvesztette a türelmét és kiutasította Eidhertet, de az még ekkor sem állt e! követelésétől. Ekkor a kapitány előhívta az ordonáncot és megparancsolta neki, hogy távolítsa el az irodából Eichertet és zárja be ül a katonai fogházba. Az ordonánc el is vezette a kereskedőt és be akarta zárni, de Eichcrt útközben megszökött és kimenekült a kaszárnya épületéből. Nikovics bíró a feljelentésre vonatkozólag kihallgatta Sichert Ferencet, aki az esetet a következőképen atka elő: — Felkerestem a kapitány urat. hogy felvilágosítást kérjek tőié követelésem behajtására vonatkozólag. A kapitány ur azonban hevesen rámtámadt, majd kilökött az Irodából. A folyosóra is utánam jött és háromszor pofoné ágolt. Erre én tiltakoztam az ilyen durva elbánás ellen, azt mondtam, hegy éti adófizető polgár vágyók, akit nein'lehet pofozni. Ekkor a kapitány előhívta az or-1 donáncot és megparancsolta, hogy zárjon be engem. .Mikór az ordónánccát á kaszárnya kapujához .értem., futásnak eredtein és sikerült elmeneküluötfi. Azonnal hazászaladtam és jól elrejtőztem. Csakhamar megérkezett három, katona a lakásomra, akik felkutatták az egész házat. de. nem találtak meg. Ennyi volt az egész. Ur. Mrktisics József védő kérésére Nikovics biró elrendelte Pavlovics Gyóka ezredesnek. Puscsevics kapitányiak és Gyárfás Ferenc volt ordonánerrak tanukéiul kihallgatását és a tárgyalást elhalasztotta. Belső kölcsönt bocsájt ki a kormány Dr. Nedeijkíivies Milorúd, a l*o tatákarékpénxtár v.zérí a/ga?ójának nyilatkozata Bcogradi gazdasági körökben hire terjedt, hogy a kormány a közeljövőben újabb belső beruházási kölcsönök előteremtésére gondol. amelyeknek kibocsátásával a Postatakarékpénztárnak jutna a vezetőszerep. Ezeket a híreket megerősíti dr. Nedeljkovics Milorád volt szuboticai egyetemi tanár, a Postatakarékpénztár vezérigazgatójának nyilatkozata, amelyben a következőket mondja a tervezett belső kölcsönökröl: — Több mint egy milliard dinárra becsülhető az a készpénzállomány, amely felhasználatlanul hever a hazai pénzintézeteknél. Az abnonnis pénzbőség nyomása alatt a pénzintézetek energikusan hozzáláttak uj metódusok kereséséhez pénzük kihelyezésére. Másrészt az országban a gazdasági stagnáció na .von aktuális közgazdasági és politikai problémának mutatkozik. így egészen természetes az a következtetés, hogy igen könnyen meg lehetne valósítani egy 3U0—500 millió dináros helsö kölcsönt, amely az utak javítására volna felhasználandó. Egy útjavítási kölcsön rendkívül népszerű lenne és meleg fogadtatásra találna a közönség legszélesebb rétegeinél. Ezt a kölcsönt néhány nap alatt teljesen lejegyeznék a hazai pénzpiacon, legnagyobbrészt maguk a pénzintézetek, a maradékót pedig könnyen plasszircznák kflentélájuknál. A kölcsön eszméjét a kormány magáévá tette és dr. Markovics Bogdán pénzügy miniszter most dolgozza ki az erről szóló törvényjavaslatot. amelyet a legközelebbi időben a sürgősség kérése mellett fog a parlament elé terjeszteni. A kölcsön kibocsájtását a Postatakarékpénztárra fogják bízni. a mely már nagy és erős állami bankká fejlődött. — Az .útjavítási kölcsönnel egyidejű leg szó van Állami Jelzálogbank-kötvények kibocsájtásáról és ebből a belső kölesei:,Eöl eLösorbao az ármentesltőtársulatokat azután az építőipart (olcsó lakások építését), végül a városokat kreditálnák. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy Beograd város is ezúton kapna megfelelő kölcsönt a fővárosi építési program meg oldására. Az Állami Jelzálogbank eipisZ' szióibatt is a Postatakarékpénztárnak szánják a vezetőszerepet. éhezd lakosságának. A pánik a földrengés által sújtott területekén még mindig nem múlt el, mert még most is érezhetők kisebb földlökések. Ausztráliából Londonba érkező jelentések szerint Ausztrália egyes helyein is éreztek kisebb földlökéseket. ' Újabb tokiói jelentés szerint hivatalos jelentést adtak ki. amely szerint a földrengés halálos áldozatainak száma eddig négvezerhétszáz-hatvaníiat. azonban még állandóan érkeznek uiabh .jelentések halottakról. A tűz még számos japán városban pusztít. Városokat pusztított el a Japán földrengés Ugyanazok a helységek dőltek romba, amelyek már 1925-ben is elpusztulok és amelyeket most építettek újra — Több ezer halottja van a földrengésnek Londonból jelentik: A japán földrengés pusztításának képe csak most bontakozik ki a maga borzaltnassáfában. A katasztrófa annál végzetesebb, mert a földrengés ugyanazokat a területeket pusztította el, amelyeken 1925 májusában Is rengeteg kárt okozott és olyan városok dőltek r0niba, amelyek most épültek újjá. Kiotóból és Köbéből hadirepülőgépeket küldtek a katasztrófa színhelyére és a repülők hozták az első részletes jelentéseket a pusztulásról. A repülők közük az egyetlen megbízható hirt, mert a földrengés sújtotta vidékekkel megszakadt a telefon és táviró összeköttetés- Az elpusztult területekről visszaérkezett repülők szerint a katasztrófa által sújtott területeket mindenütt magas hó borítja, de még a hó alatt is mindenütt széles repedések látszanak. Az országutak haránt repedtek meg és olyan széles szakadékok látszanak, amelyek lehetetlennétesznek minden közlekedést. A vasútvonalak mentén is mindenütt megrepedt a föld. A repülők szerint városokban a közterekre vitték a holttesteket, amelyek ott vannak felravatalozva. A vasúti sínek mentén ezrével vándorolnak a falusiak a városok felé, hogy elesései találjanak és menedéket keressenek a zord időjárás ellen. Az utolsó számadatok szerint Csákóban negyven halottat és hatvanhét sebesültet ástak ki a romők alól. A legnagyobb a pusztulás Mlnyama városban, ahol a halottaknak a száma több mint ezer és batszázan sebesültek meg. Yvataki városban ötven a balőtt és nyolcvan a sebesült és sok más városban is busz-hatvan között van a halottak száma. A földlökések a leghevesebbek Tajama kerületében voltak, majdnem ugyanolyan erősek, mint 1925-ben, amikor ugyanezeken a területeken pusztított a földrengés. Minyama, Yvataki, Kioto és Awino valamennyien öt-nvolcezer lakosú városok majdnem teljesen rombadöltek. Alig maradt ház épségbe*!! Osakában és Köbében is, ahol szintén rendkívül erősek voltak a földlökések. Az elpusztult területeken igen nagy kárt ; szenvedett a selyemipar is. mert a I selyemgyárak nagy része elpusztult. Kiotóból és Köbéből indultak el az első segélyexpediciök a földrengés i által sújtott területekre. Több gyalogezred katonaság indult el sátrak! kai és a hadihajókat Is mozgósították és ezeken szállítják az élelmiszert a? elpusztított területek Telefontudósitásért — három havi fogház A felebb viteti bi óság helybenhagyta m ,,Détbáeeka" szerkesztőjének fognálbüntetését Noviszadról jelentik: A felebnviteü bíróság dr. Gyurgyev Boskó-tanácsa érdekes sajtóperrel foglalkozott. amelyben Tornán Sándor, a »Délbácska« felelős szerkesztője volt a vádlott és olyan cikkért kellett felelnie, amelyet nem ő irt, amelynek szerzőjét már a vizsgálóbírónál történt 'első kihallgatása alkalmává!- megnevezte, de a noviszadi törvényszék, anióly elsőtökön tárgyalta ezt a sajtópert, ennek ellenére a fokozatos felelősség elvénél fogva a felelős szerkesztőt vonta felelősségre é$ Ítélte el. A iDélbácska« 1925. évi szeptember hó .50-án »Csalás a kikindai vasúti állomáson« címmel cikket közölt, amelyben a kikindai vasúti áiiomásen levő állapotokkal foglalkozott. A.helyzetképet a kikindai áilomásfőriök és a vasúti pénztárnok magukra nézve sértőknek találták és Sajtópert indítottak Tornán Sándor, a »Délbácska« felelős szerkesztője ellen, aki, amikor a vizsga lobi ró kihallgatta, a cikk szerzőjéül Szentiványi Dezsőt, a szuboticai Munka« szerkesztő* jét és a »Déibáéska« szuboticai tudósítóját nevezte meg. A noviszadi kerületi törvényszék múlt évi junitts 4-én tárgyalta a sajtópert. A bíróság a vizsgálat folyamán ki sem hallgatta á bejelentett szerzőt: Szentiványi Dezsőt, hanem a fokozatos felelősség1 elvénél fogva a felelős szerkesztőt ültette a vádlottak padjára. Az elsőfokú főtárgyaláson Tornán Sándór hiába erösitgétte. hogy a cikket ; nem S irta, hiába hivatkozott arra, hogy a cikk szerzője vállalja a szerzőséget és a cikk bizonyítására vállalkozik és eredeti kézirattal tudja bizonyítani, hogy a cikket Szentiványi Dezső küldötte be. A bíróság áz indokolás szerint "a vádtanács álláspontját kénytelen-volt respektálni és Tománt bűnösnek mondotta ki. mert a vizsgálóbirónál csak megnevezte a cikk szerzőjét, de a kéz- Jratot nem mutatta be, miért is Tománt három havi fogházra és 3500 dinár kártérítésre és a perköltségek viselésére ítélte. A felébbviteli bíróság szerdai tárgyalásán Popovies Ante kikindai átiómásfőnök az elsőfokú bíróság ítéletének fölemelését és riagyösszegii kártérítés megítélését kérte. Dr. SzekuHcs Milán védő rámutatott arra, hogy a kérdéses cikket Szentiványi Dezső, a Cikk szerzője .telefonon adta le és így a felelős szerkesztő nem volt abban a helyzetben, hogy a cikkíró kéziratát bemutassa. A vizsgálat folyamán ezért ki kellett volna hallgatni a megnevezett cikkírót, hogy a közölt cikk azonos'-e a telefonon leadott tudósítással. Rámutatott arra, hogy a zagrebi semmitoszék egy analog esetben elfogadta a szerkesztő bejelentését, hogy a cikket telefonon kapta és annak szerzője vállalja a felelősséget. A íeiebbviteii bíróság hosszabb tanácskozás , után helybenhagyta az elsőfokn bíróság. ítéletét, mert a szerkesztő köteles a vizsgálóbírónál történt kihallgatása alkalmával a szerző megnevezésével egyidejűleg a szóbaníorgó cikket is bemutatni. A konkrét esetben ez nem tör térét és üzért el keltett ítélni a vádlott szerkesztőt.
