Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-10 / 67. szám
16 OLDAL * to1 Ara I1/, DINAR PoStarin« plaćtna u gotovom! AGSMEGYEI NAPLÓ XXVHí. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, marcus 10. 67. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 ................... _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szára (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Keleti Locarnó felé A^arkovics Lázár dr. visszatért külföldi útjáról és azoknak a híreknek hatása alatt, amelyek budapesti tárgyalásaival összefüggésben elterjedtek, részletes nyilatkozatot tett a sajtó számára. A volt igazságügyminiszter kijelenti, hogy semmiféle hivatalos missziója nem volt, csak mint politikus ment a magyar fővárosba, hogy egy hasznosnak és szükségesnek tartott eszme megvalósulását előmozdítsa. Egyben ismételten megcáfolja azokat a tudósításokat, amelyek szerint a dunai konföderációt propagálta és állást foglalt a kisantant ellen. Egyáltalán nem akarta keresztezni a hivatalos külpolitika útjait, sőt önszántából, minden megbízás nélkül olyan kapcsolatokat vett fel Budapesten, amelyek kultiválása a külügyminisztérium által is őszintén óhajtott barátságos szomszédi viszony szempontjából csak eredményes és üdvös lehet. Magát a jugoszláv-magyar közeledést Markovics Lázár dr. a népszövetségi koncepciónak és annak az általános európai irányzatnak távlatába helyezte, amelynek a locarnói megegyezés a karakterisztikonja- Európa népei 1295-ig, bár formális békében éltek, de két ellenséges táborra oszlottak. Ez a körülmény akadályozta a gazdasági konszolidációt, hiszen az egyes államok azzal voltak elfoglalva, hogy az esetleg ellenük irányuló akciók elhárítására rendszabályokat foganatosítsanak, ami egyfelől a költségvetést terhelte meg, másfelől a kormányzati gondok egy részét elvonta a szanálás müvétől. A kisantant létrejötte is egyik tünete volt annak a feszült állapotnak, amelyben a békeszerződések érvényének körülbástyázása volt az állampolitikai vezérmotivum. Egész Európa gazdasági legyöngülésére vezetett a bizalmatlanságnak ez az atmoszférája és ezért kellett más, tartósabb és kevésbbé költséges alapot keresni a népek viszonyának szabályozására. A volt ellenséges államok egy vonalba helyezése a német-francia megértés kialakulásával kezdődött és folytatódik azokban a törekvésekben, amelyek célja, hogy Kelet-Európa államai is locarnói mintára egyezzenek meg. Nyugaton azonban csak két nagyhatalom állott egymással szemben, mig Közép-Európában és Keleten az egyes államoknak kíilön-külön kell szomszédaikkal barátsági és döntőbírósági szerződést kötniök, hogy Locarnó védőszárnyai rájuk is kiterjedjenek. Az S. H. S. királyságnak különösen Magyarországgal és Bulgáriával | szemben vannak olyan természetű j függő kérdései, amelyek sikeres megoldása csak Locarnó szellemé- j ben lehetséges. Ami Bulgáriát illeti. ] Markovics Lázár dr. nyilatkozatából I derül ki, hogy a kormány a múlt év-! ben formális javaslatot tett a bolgár kormánynak barátsági szerződés megkötésére, de a tárgyalások megszakadtak, mert a bolgár közvélemény még nem érett meg a Locarnó-politikára. Magyarország részéről a Népszövetség őszi ülésszakán nyilvánult meg először a hajlandóság, hogy az S. H S. királysággal barátsági pák- j tumot kössön. Nincsics és Bethlen < genfi tárgyalásai a legkedvezőbb perspektívát nyitották meg, de időközben Nincsics megbukott és a jugoszláv belpolitikai viszonyok is úgy fejlődtek, hogy a tárgyalások befejezése és a szerződés perfektuálása késedelmet szenved. Markovics Lázár dr. a tárgyalások elhúzódásának okául, azt is megemlíti, hogy ezeknél a megállapodásoknál nem elég a diplomáciai egyetértés, hanem a feleknek a megegyezés szükségességétől áthatott köztudatra is támaszkodtok kell. A volt igazságügyminiszter budapesti útja föltétlenül autentikus tanuságtételt jelent mindkét nép locarnói köztudata mellett. Nem fér hozzá kétség, hogy ha olyan széles látókörű, tapasztalt és izig-vérig nemzeti politikus, mint Markovics Lázár dr. indíttatva érezte magát a budapesti útra, akkor saját népe mentalitását semmiesetre sem hagyta számításon kivid. Viszont az sem lehet vitás, hogy Markovics Lázár dr.-nak az a megállapítása, amely szerint nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar közvélemény is őszintén akarja a jugoszláv barátságot, a té nyék és jelenségek alapos megítéléséből és nem felületes impresszióból szűrődött le. A jugoszláv és a magyar nép békés fejlődésének, zavartalan gazda sági boldogulásának érdekei teszik kívánatossá, hogy ezekből az ig$n örvendetes előzményekből minél előbb épüljön ki intézményesen a jugoszláv-magyar barátság, mint a keleti Locarnó legerősebb védőbástyája. Általánosságban megszavazták a költségvetést Negyvenkét főnyi többséget kapott a kormány — Megkezdődött a költségvetés részletes vitája — Az ellenzék nem hajlandó a vita megrövidítésére Megerősödött a kormány helyzete Beogradból jelentik: A költségvetés megszavazása a kormánynak ismét nagy győzelmet hozott az ellenzék felett, amely újból tanúságot tett arról, hogy nem tudja erőit felvonultatni. A kormány negyvenkét szavazattöbbséget ért el és ezzel pozíciója jelentékenyen megerősödött. mig az ellenzékről kiderült, hogy még az ilyen, politikai szempontból elsőrangú fontosságú szavazásra sem tudja embereit összeterelni. A politikai közvéleményt most a költségvetés vitájának sorsa foglalkoztatja. Az április l-ig még hátralevő húsz ülésnap csak akkor lesz elég a költségvetés letárgyalására, ha a kormánynak sikerülni fog megállapodnia az ellenzékkel a vita megrövidítésére vonatkozólag. Az ellenzék azonban egyelőre nem hajlandó erre, ami a pártvezérek kollégiumának szerdai konferenciáján is kifejezésre jutott. Szubotics Nikola dr. parlamenti alelnök, aki a konferenciát összehívta, a költségvetési vitának olyan módon való megrövidítését javasolta, hogy az egyes pártok az egyes tárcákhoz csak egy-egy szónokot állítsanak. Az ellenzék képviselői: Jojics demokrata, Jovanovics .lován földmivespártí, Hrasznica demokrata egyesülésbeli és Vilder Pribicsevics-párti a kormányt hibáztatták a vita elhúzódásáért és azt hangoztatták, hogy már a vita elején kellett volna összehívni a pártvezérek kollégiumát és keresni a megegyezést- Mihajlovics Ili ja, a radikális klub alelnöke és Radonics Jován dr., a pénzügyi bizottság elnöke kijelentették, hogy ha az ellenzék megmarad álláspontja mellett, akkor a kormány tizeukettedek megszavazását fogja kérni. Az ellenzék kijelentette, hogy ha ez megtörténik, a felelősség a kormánytöbbséget fogja terhelni. A pártvezérek kollégiuma megegyezés nélkül oszlott széjjel. A szavazás A parlament szerda délelőtti ülése kizárólag a költségvetés feletti általános szavazással telt el. A kormánypárt padjai megteltek, az ellenzék padsoraiban azonban igen sok hézag volt, ami a szavazás eredményében is megnyilvánult. Az ellenzéknek csaknem egyharmadrésze maradt távol. Tizkor nyitotta meg az ülést Szubotics Nikola dr. alelnök és a jegyzőkönyv felolvasása után azonnal elrendelte a névszerinti szavazást. A névsort Kobasica titkár olvasta fel- A szavazás és a szavazatok öszszeszámlálása másfél óráig tartott. 4 szavazás eredménye az. hogy a költségvetést általánosságban 151 szavazattal II)1) ellenében elfogadták. Az eredmény kihirdetését a kormánypártok tapssal fogadták, majd az elnök az ülést berekesztette és folytatását délután ötre tiizte ki. A parlament délutáni ülése A parlament délutáni ülésén megkezdte a költségvetés részletes vitáját. A legfelsőbb államigazgatás költségvetését tárgyalták és elsőnek Vilder Pribicsevics-párti szólt hozzá. Beszéde tisztára politikai jellegű volt, anélkül, hogy a költségvetés bírálatába bocsátkozott volna. Azzal vádolta a kormányt és a radikálispártot, hogy kompromittálni akarja a parlamentet és olyan lapokat tart ki, amelyek a parlamentárizmus ellen Írnak. Hisszasan foglalkozott a kormánynak azzal a tervével, hogy a gazdasági problémák gyors megoldása érdekében bizottságot létesit, amelynek tizenegy képviselő és kilenc szakember tagja volna. Vilder tiltakozott a terv ellen és azt alkotmányellenesnek mondotta. Alics Husszein muzulmán beszélt í ezután hosszasan és főleg a boszniai I állapotokkal foglalkozott. Utána \ Moskovljevics földmivespárti, maid I dr. Palacsek Pribicsevics-párti bej szélt. j Palacsek beszéde után — mely ! alatt a radikálisok és a Pribicsevics- I pártiak között éles szóharc folyt le - az elnök az ülést berekesztette és ! folytatását csütörtök délelőttre tüzj te ki. A pótjavaslatok a minisztertanács előtt A minisztertanács szerda délelőtt folytatta a pótjavaslatok tárgyalását. A rövid ülésen még mindig azokat a pótjavaslatokat tárgyalták, a melyeknek pénzügyi vonatkozásai vannak. A minisztertanácson Hadzsics tábornok, hadügyminiszter elnökölt. Részleteket nem lehetett megtudni az ülésről. Megszüntetik a jövedelmi adó pótlékát Jól értesült helyen úgy tudják, hogy a kormány a pénzügyi törvényhez több pótjavaslatot fog beterjeszteni. A javaslatok a nép terheinek csökkentését célozzák és közülük a legfontosabbak, hogy a jövedelmi adó harminc százalékos pótlékát megszüntetik és a monopol- és illetékbüntetésekre amnesztiát adnak A javaslatok között szerepel a szeszadó csökkentése is. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság délelőtt kilenc órakor Radonics Jován dr. elnöklete alatt ülést tartott és letárgyalta azokat a pótjavaslatokat, a melyek a költségvetés kiadásainak ‘emelkedésével vagy csökkentésével járnak. Az összes pótjavaslatok két millió nyolcszázezer dinárral emelik a költségvetés kiadásait. A miniszterelnökség költségvetésével kapcsolatos pótjavaslatnál Agatonovics demokrata azt kérdezte, hogy miért törölnek száznyolcvanháromezer dinár házbért. Kérdésére nem kapott választ. Demetrovics Jura.i Pribicsevicspárti megállapította, hogy az egyes minisztériumok összesen háromszázhatvannyolc millió dinár erejéig terjesztettek elő pótjavaslatokat és végül megelégedtek tizenkét millió nyolcszázezer dinárral. Ezt furcsának tartja, mert vágj' elegendő az, ami a költségvetésbe be van állítva, vagy nem Kérdi, mi van a diszpozíciós alap csökkentésével. Polics horvát föderalista azt javasolta. hogy a miniszterelnökség renrvn^ezési a lan iát egészen töröljék. Miletics Szlávkó dr. felszólalása után Polics javaslatát elvetették. Az igazságügyi költségvetésnél elfogadta a bizottság azt a pótjavaslatót, amely ötszázötvenezer dinárral emeli fel az állami törvény-alkotó tanács tagjainak és más, a törvényszerkesztésnél közreműködő személyeknek honoráriumát.
