Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-09 / 66. szám
i j9_27. március 'i. ■ _______BÁCSMBGYH NAPI» ___________ Markovics Lázár nyilatkozott budapesti utjának eredményéről „Budapestről olyan benyomásokat hoztam magammal, melyek hasznúra lesznek az országnak“ — mondotta Markovié« — A mafyar. ^«rmány és a közvélemény Őszintén kívánja a két ország közötti közeledést — A megegyezés nem érinti a kisantant-állantok viszonyát — A dunai konföderációról nem tárgyaltak A jugoszláv-magyar szerződés biztosítaná Középeurópa békéjét Beogradhól jelentik: Alarkovics Lák:;r dr. Volt igafeságiigyminisztér, aki kétfüii este visszaérkezett Beogradba, kedden délután fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt részletesen nyilatkozott budapesti benyomásairól, útidnak jelentőségéről és eredményéről — Budapesti utánitól szükségesnek tartóin — mondotta Alarkovics — hogy a tnr sajtónk utján is őszintén és világosan tájékoztassam a közvéleményt. Szükségesnek tartom elmondani, mért tettem tneg ezt az utat, milyen körülmények közt és milyen minőségben. Mint önök is tudják, Budapestről rövid Intek érkeztek ottani nyilatkozatomról, melyek szerint én bizonyos dolgokról többek közt Duna-konföderációról beszéltem volna, amiről pedig soka nem volt szó köztem és azok közt. akikkel tárgyaltam. Nem is értem, hogy lehet vetemkapcsolatban erről komolyan be. szólni. A budapesti Magyarország cimii lapban megjelent nyilatkozatomban érintve volt ez, de ezt én azonnal megcáfoltam és a cáfolatot a lap le is közölte. A kisantant szerep* A béke megkötése óta egész 1925-ig Európa két ellenséges táborra oszlott. A béke az államokat megint csak szétválasztotta, bár formálisan, békében éltek. A mi külpolitikánknak is számolni keltett azzal "a 'téíMs*él.‘Jíiőgy az államok közt vannak barátaink és vannak ellenséges államok. A béke dacára kénytelenek voltunk bizonyos rendszabályokat tenni, bogy megvédjtik magunkat az esetleges ellenünk irányuló akció elten. Klasszikus példája ennek a kisantant, melynek az u célja, hogy megvédje a fennálló békeszerződéseket, amennyiben azok háborítják nekünk a győzelemmel elért előnyöket. A Népszövetség igyekezett ezeket az ellentéteket megszüntetni, igazi békeatmoszférát teremteni és a bábom előtti béke szellemét újból meghonosítani. Ezt az akciót a nagyhatalmak kezdték meg. i Főleg Angliának és a Népszövetségnek j köszönhető, hogy megegyezés jött létre; a két leginkább érdekeit nagyhatalom: j Franciaország és Németország között, I hogy létrejött a íocarnú! szerződés, a mely mint ismeretes, a volt élteti gége* j államokat egyvcna.’ba helyezte és lelte- j tövé tette, hogy a német birodalom be- ■ lépjen/ a Népszövetségbe, Németország i önként elismerte a békeszerződés által teremtett helyzetet a nyugati határon és kötelezte magát, hogy nem fog beavatkozni Franciaországgat való esetleges háború esetén. A locflfnói szer- í zödés lehetővé tette, hagy Franciaor- j szág és Németország teljesen egyen-! rangú felek módúin együttműködjenek j a béke megóvásán, Bulgária és Magyarország Amikor ez a kibékülés nyugaton megtörtént, felmerült az az általános óhaj, hogy Keleten is történjen Valami, Az európai sajtó arról kezdett beszélni, hogy most keletről fenyeget veszély. Keleten a helyzet sokkal komplikáltabb, mert untig nyugaton csak Németország és Franciaország voltak az érdekelt felelt, Középcurúpúban és a Balkán-félszigeten egész kétdéskomptekszumrnal állunk szemben, amelyeket nem lehetett általános egyezménnyel rendezni. Ezért a Népszövetség azt javasolta a keleti államoknak, hogy' részleges megegyezést kössenek Locarnó mintájára, abban a reményben, hogy a speciális egyezmények két-két állam között fokozatosan olyan viszonyt fognak teremteni, bog yvégül az összes államokat figyelembe leltet venni általános megegyezés megkötése és az általános békepolitika szempontjából. A legérdekesebb eset keleten Bulgária és Magyarország esete. Ez a két állam sehogysem akart Locarnó útjára lépni. Hiába jelentették ki Genfbcn még a múlt évben Románia és Csehszlovákia képviselői, hogy hajlandók Magyarországgal a locarnóihoz hasonló paktumot kötni, hiába tettlink mi is ilyen nyilatkozatokat, Magyarországban nem volt meg a hajlandóság erre a politikára. Azonban Locarnó hatása mégis olyan erős'volt, hogy 1925 december elsejétől fogva, amikor a szerződést Londonban aláírták, egészen a múlt év szeptemberéig, amikor a Népszövetség ülése volt, mégis változás volt tapasztalható úgy Bulgária, mint Magyarország magatartásában. Bulgária felé a mi államunk vette kezébe az iniciatlvát és Bulgáriának formális javaslatot tett ilyen bttrátsxági szerződés megkötésére, Ez a múlt évben történt, azonban rövid idő múlva a tárgyalásokat fel kellett függeszteni, mert a bolgár közvélemény még nem érett meg arar, hogy elfogadhasson ilyen Locarnó-politikát. A szófiai és a beogíadi. kormány egyetértettek abban, hogy a tárgyalások ■ félbeszakításával nem vágják el a további érintkezés útját, sőt a> szünetet arra használják fel, hogy ezt jobban előkészítsék.-a*' Ami Magyarországot illeti, a múlt év szeptemberében formális kontaktusba került Bethlen miniszterelnök Nincsics. külügyminiszterrel és ekkor örömmel állapítottuk meg, hogy Magyarország megváltoztatta magatartását legalább is királyságunk irányában és hajlandó ara hogy azt á viszonyt, amely eddig korrekt, de formális jellegű volt, más bázisra helyezze, hajlandó külön paktumot kötni Locarnó szellemében és a legbarátságosabb viszonyt óhajtja kiépíteni déli szomszédjával. 7. oldal. megegyezóssel, ekkor ez a béke érdekében van. Ismétlem: mintahogy Locarnó politikája, amelyet Franciaország folytat Nyugat-EurópábSn semmlkép Sem zavarta meg Franciaország szövetségi viszonyunkat Csehszlovákiával és Lengyelországgal, épp agy ez a kísérlet, hogy Magyarország és mi közeledjünk egymáshoz, semmikép sem zavarhatja meg a mi viszonyunkat Csehszlovákiával és Romániával. E tekintetben egész világosan beszéltéin Budapesten és azok a magyar politikusok, akikkel tanácskozásokat folytattam, csakis tlyan meggyőződést meríthettek a velem való beszélgetésből. Bizalom Matyatotszág jövSjében Nyilatkozata végén Markovics Lázár még a következőket mondotta: — Atagyarországon és különösen Budapesten a múlt év óta, amikor utoljára ottjártarn, nagy haladást tapasztaltam. Elsősorban azt lehet észrevenni, amit a francia jóié de vivra-nek nevez. Az egész magyar gazdasági életben nagy haladás tajasktalható és meg lehet tatába a hitet Magyarország jövőjében. Nem akarok Magyarország be!ügyéibe avatkozni, annyit azonban mondhatok, hogy azt az általános véleményt hallottam, hogy a Bethlcn-konnány nemcsak erkölcsi támaszt talál a népben, hanem rendkívüli képességeiről is tanúságot tett a belügyi problémák egymás után való megoldásúnál. Magyarországon nincs gazdasági válság> mint nálunk. Sikerült nekik jó költségvetési politikával pénzügyeiket rendezni és nagy külföldi hiteleket kapni, amiből olcsó hitel jut a kereskedelem és ipar részére ís. Budapestén már kezd érezhetővé lenni a háború előtti hangulat, amikor az emberek meg voltak elégedve. Amíg nálunk minden oldalról válságot kiabálnak. Magyarországon nagy elégedettség' tapasztalható. . . . í ,, Az újságírók: ezután. kérdésokeisáJVtéztok Markovicshoz, akitől a Bácsmegyei Napló munkatársa megkérdezte hogy budapesti megbeszélésein SZÓbakérült-e a Habsburg-restauráció kérdése, amire Alarkovics Lázár a következőket felelte: — Én a Habsburg-restauráció kérdéséről direkte nem beszéltem, de azt a benyomást szereztem azoknak a beszélgetéseknek a során, amelyeket magyar politikusokkal folytattam, hogy a királykérdés megoldását nem tartják ma aktuálisnak Magyarországon. Ezt egyik beszélgetésem alkalmával egy képviselő nyomatékosan hangsúlyozta előttem és mások is megállapították, hogy a mostani állapot a maga gazdaságpolitikai és pénzügyi sikerei folytán még hosszabb ideig fogja tartani magát. Budapest szépségei At unka társunk megkérdezte Markovics Lázárt, hogy szóba kerültek-e a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kérdése oly értelemben, hogy a magyar nagytőke és a magyar ipar utat találjon az országba. — Erről is tárgyaltunk — mondotta Markovics — a koroskedelmi szerződés kérdésévé! kapcsolatban. Megállapítottuk azonban, hogy iutimebb gazdasági kapcsolatról csak akkor lehet szó, ha politikai1 téren is közeledés történik. Végül kijelentette Alarkovics Lázár, hogy Budapest azok közé a Városok közű tartozik, ahol sok szépet lehet látni és tanulni. Elhízás ellen írja Viifan gyógyszerész laboratóriuminak Zagreb, Iliéit 204. szám, Gelb L. öru6 Wien, Praterstrasse 18. szám a • kővetkezőket: HAA* köíaáöet a httfdött háróiti doboz „VUf an-teáért“ amelyekéi OágyOn vagyok ot^édvé. A fos valóba* k tűftŐ és az Őészei hölgyök, a ki óul ajánlotta», Állandóan használják ás kolosszális eredményekéi érnek el. A mohácsi beszéd — Bethlen grófilak ezt a politikáját formálisan is jóváhagyta mohácsi. .4»* szédéve! Horthy kormányzó. A beszédet mindkét ország közvéleménye;, igeit szívélyesen fogadta és nálunk egydtlőii. ellenséges hang. sem liajlatszctt és a tárgyalások ícgy* külön formális, szer*; ződés megkötéséről meg is indultak és mindkét kormány vizsgálat tárgyává tette a szerződés tervezetét. A szerződés aláírására nem került sor és a fennakadás okául; egyrészről a mi államunk politikai viszonyát hozták fel, másrészről azt a kívánságot, hogy ezt a politikát, amelynek Széles alapja van, előbli bevigyék a köztudatba és rtiegakadályozzák a téves értelmezését egy olyan megegyezésnek, amely csak a mi államunk és Magyarország között jött létre. Közben Nincsics lemondott. Minthogy én rész tvettem éltnek a politika■ . előkészítésében, egyrészében és szénák előkészítésében, egyrészében és Szerencsém volt dr. Orr : fmsztáv Volt magyar külügyminisztert Beogradball vendégül látni, aki azért jött, hogy arlentálődjék az itteni vezetőkörök hangulatáról. ezért meghívást kaptam Vezető magyar politikusoktól, hogv magam utazzam Pestre és a helyszínén lássam, hegy milyen hangulatváltozás állott be Magyarországon Jugoszlávia iránt. Én, mini közéleti ember mentem Pestre, semmiféle misszióm nem volt, rsaé as a kívánságom, hogy lehetőség szerint előmozdítsam annak a politikának a folytatását, a melyről azt hiszem, hogy érdekében áll mindkét államnak, vagyis a béke és a jószomszédi jóViszoiiy politikáját. Budapesten alkalmam volt érintkezésbe lépni a magyar kormánypárti politikai körökkel és a magyar külpolitika felelős tényezőjével, Váltó külügyminiszterrel és Bethlen miniszterelnökkel. Tanácskozás Vallóval ég Bethlennel Valkó külügyminiszterre! való hoszszabb beszélgetésem alkalmával —- Valkó Igen előkelő és diszkrét politikus, aki átvatl hatva a közeledés eszméjétől — azt a meggyőződést szereztem, hogy a magyar dSum valóban akarja a közeledési és ezt nem tekinti valami máscél elérésére való eszköznek. rsifSfeV&lkö--különösen arra hívta fel figyelmemet, hogy szükséges, hogy. a két5-állam medezzen bizonyos; konkrét k&r&ésék’et, arttójyek. a Megegyezést hátráltatják. Hangsúlyozta, hogy a bardtsáft'-és *», közeledés f-szük-^ ' sél'ésségérÓl nemcsak a kormány, hanem az egész magyar közvélemény meg Von győződve. — Bethlen miniszterelnökkel másfélóra hosszat tárgyaltam és olyan államférfinek ismertem meg, aki egész Közép-Európában kétségkívül a legtehetségesebbek egyike, igen jól van informálva a középeurópai és a balkáni kérdésekről olyan ember, aki reálisan számol a dolgokkal és nyíltan megmondta, hogy a magyar államot saját érdekei vezetik abban, hogy közeledést keres Jugoszláviával és reméli, hogy ez nekünk is használ. Hangsúlyozta, hogy Magyarország Gizimén kívánja a békét és ez tt magyar nép hangulatának a legmegfelelőbb, hogy a Locarnö politikáját kövesse. Mindjárt másnap ulkálmanr Volt meggyőződni, hogy ez a nyilatkozat megfelel a pártkörők hangulatának. Bethlen a pénzügyi bizottság ülését felhasználta annak bejelentésére, hogy Magyarország elhatározta, hogy Locarnó útjára lép. A jugoszláv-magyar közelidé» és a kisantaAt — Felmerülhetett az a kérdés, hogy ez a közeledés nem fogja e gyöngíteni szívélyes viszonyunkat a testvéri Csehszlovák állammal és Romániával, szóval a kisantantot. Kijelentem, hogy megbeszéléseim alkalmával a múlt év szeptemberében és most is sohasem volt szó és nem is lehetett arról, hogy a ml barátságunk Magyarországgal gyengítse viszonyunkat Csehszlovákia vagy Románia iránt. Mert a közeledés célja, hogy óiból garantálja a békét. A tnagVaf állam, a mely eddig ugylátszott, hogy a békét megzavarhatja, ezzel a közeledéssel esak megerősítette volna Közép-Ettrópa békéjét, ami nekünk Csehszlovákiának és Romániának egyaránt érdekünk. — Ha ezt a célt legalább részben la el leli ejt érni, Magyarországgal való ♦
