Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-09 / 66. szám

i j9_27. március 'i. ■ _______BÁCSMBGYH NAPI» ___________ Markovics Lázár nyilatkozott budapesti utjának eredményéről „Budapestről olyan benyomásokat hoztam magammal, melyek hasznúra lesznek az országnak“ — mondotta Markovié« — A ma­­fyar. ^«rmány és a közvélemény Őszintén kívánja a két ország közötti közeledést — A megegyezés nem érinti a kisantant-álla­ntok viszonyát — A dunai konföderációról nem tárgyaltak A jugoszláv-magyar szerződés biztosítaná Középeurópa békéjét Beogradhól jelentik: Alarkovics Lá­­k:;r dr. Volt igafeságiigyminisztér, aki kétfüii este visszaérkezett Beogradba, kedden délután fogadta a sajtó képvi­selőit, akik előtt részletesen nyilatko­zott budapesti benyomásairól, útidnak jelentőségéről és eredményéről — Budapesti utánitól szükségesnek tartóin — mondotta Alarkovics — hogy a tnr sajtónk utján is őszintén és vilá­gosan tájékoztassam a közvéleményt. Szükségesnek tartom elmondani, mért tettem tneg ezt az utat, milyen körül­mények közt és milyen minőségben. Mint önök is tudják, Budapestről rövid Intek érkeztek ottani nyilatkozatomról, melyek szerint én bizonyos dolgokról többek közt Duna-konföderációról be­széltem volna, amiről pedig soka nem volt szó köztem és azok közt. akikkel tárgyaltam. Nem is értem, hogy lehet vetem­­kapcsolatban erről komolyan be­­. szólni. A budapesti Magyarország cimii lap­ban megjelent nyilatkozatomban érintve volt ez, de ezt én azonnal megcáfoltam és a cáfolatot a lap le is közölte. A kisantant szerep* A béke megkötése óta egész 1925-ig Európa két ellenséges táborra oszlott. A béke az államokat megint csak szét­választotta, bár formálisan, békében él­tek. A mi külpolitikánknak is számolni keltett azzal "a 'téíMs*él.‘Jíiőgy az álla­mok közt vannak barátaink és vannak ellenséges államok. A béke dacára kény­telenek voltunk bizonyos rendszabályo­kat tenni, bogy megvédjtik magunkat az esetleges ellenünk irányuló akció el­ten. Klasszikus példája ennek a kisan­tant, melynek az u célja, hogy meg­védje a fennálló békeszerződéseket, amennyiben azok háborítják nekünk a győzelemmel elért előnyöket. A Népszövetség igyekezett ezeket az ellentéteket megszüntetni, igazi béke­­atmoszférát teremteni és a bábom előtti béke szellemét újból meghonosítani. Ezt az akciót a nagyhatalmak kezdték meg. i Főleg Angliának és a Népszövetségnek j köszönhető, hogy megegyezés jött létre; a két leginkább érdekeit nagyhatalom: j Franciaország és Németország között, I hogy létrejött a íocarnú! szerződés, a mely mint ismeretes, a volt élteti gége* j államokat egyvcna.’ba helyezte és lelte- j tövé tette, hogy a német birodalom be- ■ lépjen/ a Népszövetségbe, Németország i önként elismerte a békeszerződés által teremtett helyzetet a nyugati határon és kötelezte magát, hogy nem fog be­avatkozni Franciaországgat való eset­leges háború esetén. A locflfnói szer- í zödés lehetővé tette, hagy Franciaor- j szág és Németország teljesen egyen-! rangú felek módúin együttműködjenek j a béke megóvásán, Bulgária és Magyarország Amikor ez a kibékülés nyugaton meg­történt, felmerült az az általános óhaj, hogy Keleten is történjen Valami, Az európai sajtó arról kezdett beszélni, hogy most keletről fenyeget veszély. Keleten a helyzet sokkal komplikál­tabb, mert untig nyugaton csak Né­metország és Franciaország voltak az érdekelt felelt, Középcurúpúban és a Balkán-félszigeten egész kétdéskom­­ptekszumrnal állunk szemben, ame­lyeket nem lehetett általános egyez­ménnyel rendezni. Ezért a Népszövetség azt javasolta a keleti államoknak, hogy' részleges meg­egyezést kössenek Locarnó mintájára, abban a reményben, hogy a speciális egyezmények két-két állam között foko­zatosan olyan viszonyt fognak teremteni, bog yvégül az összes államokat figyelem­be leltet venni általános megegyezés megkötése és az általános békepolitika szempontjából. A legérdekesebb eset ke­leten Bulgária és Magyarország esete. Ez a két állam sehogysem akart Locarnó útjára lépni. Hiába jelentették ki Genfbcn még a múlt évben Románia és Csehszlo­vákia képviselői, hogy hajlandók Ma­gyarországgal a locarnóihoz hasonló paktumot kötni, hiába tettlink mi is ilyen nyilatkozatokat, Magyarországban nem volt meg a hajlandóság erre a politikára. Azonban Locarnó hatása mégis olyan erős'volt, hogy 1925 december elsejétől fogva, amikor a szerződést Londonban aláírták, egészen a múlt év szeptembe­réig, amikor a Népszövetség ülése volt, mégis változás volt tapasztalható úgy Bulgária, mint Magyarország magatartá­sában. Bulgária felé a mi államunk vette kezébe az iniciatlvát és Bulgáriának formális javaslatot tett ilyen bttrát­­sxági szerződés megkötésére, Ez a múlt évben történt, azonban rövid idő múlva a tárgyalásokat fel kellett füg­geszteni, mert a bolgár közvélemény még nem érett meg arar, hogy elfogadhasson ilyen Locarnó-politikát. A szófiai és a beogíadi. kormány egyetértettek abban, hogy a tárgyalások ■ félbeszakításával nem vágják el a további érintkezés út­ját, sőt a> szünetet arra használják fel, hogy ezt jobban előkészítsék.-a*' Ami Magyarországot illeti, a múlt év szeptemberében formális kontaktusba került Bethlen miniszterelnök Nincsics. külügyminiszterrel és ekkor örömmel állapítottuk meg, hogy Magyarország megváltoztatta maga­tartását legalább is királyságunk irányában és hajlandó ara hogy azt á viszonyt, amely eddig korrekt, de formális jellegű volt, más bázisra helyezze, hajlandó kü­lön paktumot kötni Locarnó szellemében és a legbarátságosabb viszonyt óhajtja kiépíteni déli szomszédjával. 7. oldal. megegyezóssel, ekkor ez a béke érde­kében van. Ismétlem: mintahogy Lo­carnó politikája, amelyet Franciaország folytat Nyugat-EurópábSn semmlkép Sem zavarta meg Franciaország szövet­ségi viszonyunkat Csehszlovákiával és Lengyelországgal, épp agy ez a kísérlet, hogy Magyarország és mi közeledjünk egymáshoz, sem­mikép sem zavarhatja meg a mi viszonyunkat Csehszlovákiával és Romániával. E tekintetben egész világosan beszéltéin Budapesten és azok a magyar politiku­sok, akikkel tanácskozásokat folytat­tam, csakis tlyan meggyőződést merít­hettek a velem való beszélgetésből. Bizalom Matyatotszág jövSjében Nyilatkozata végén Markovics Lázár még a következőket mondotta: — Atagyarországon és különösen Bu­dapesten a múlt év óta, amikor utoljára ottjártarn, nagy haladást tapasztaltam. Elsősorban azt lehet észrevenni, amit a francia jóié de vivra-nek nevez. Az egész magyar gazdasági életben nagy haladás tajasktalható és meg lehet tatába a hitet Magyarország jövőjében. Nem akarok Magyarország be!ügyéibe avatkozni, annyit azonban mondhatok, hogy azt az általános véleményt hallot­tam, hogy a Bethlcn-konnány nemcsak erkölcsi támaszt talál a népben, hanem rendkívüli képességeiről is tanúságot tett a belügyi problémák egymás után való megoldásúnál. Magyarországon nincs gazdasági válság> mint nálunk. Sikerült nekik jó költségvetési politiká­val pénzügyeiket rendezni és nagy kül­földi hiteleket kapni, amiből olcsó hitel jut a kereskedelem és ipar részére ís. Budapestén már kezd érezhetővé lenni a háború előtti hangulat, amikor az embe­rek meg voltak elégedve. Amíg nálunk minden oldalról válságot kiabálnak. Ma­gyarországon nagy elégedettség' tapasz­talható. . . . í ,, Az újságírók: ezután. kérdésokeisáJVtéz­­tok Markovicshoz, akitől a Bácsmegyei Napló munkatársa megkérdezte hogy bu­dapesti megbeszélésein SZÓbakérült-e a Habsburg-restauráció kérdése, amire Alarkovics Lázár a következőket felelte: — Én a Habsburg-restauráció kérdésé­ről direkte nem beszéltem, de azt a be­nyomást szereztem azoknak a beszélge­téseknek a során, amelyeket magyar po­litikusokkal folytattam, hogy a királykérdés megoldását nem tart­ják ma aktuálisnak Magyarországon. Ezt egyik beszélgetésem alkalmával egy képviselő nyomatékosan hangsúlyozta előttem és mások is megállapították, hogy a mostani állapot a maga gazda­ságpolitikai és pénzügyi sikerei folytán még hosszabb ideig fogja tartani magát. Budapest szépségei At unka társunk megkérdezte Marko­vics Lázárt, hogy szóba kerültek-e a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok kérdése oly értelemben, hogy a ma­gyar nagytőke és a magyar ipar utat találjon az országba. — Erről is tárgyaltunk — mondotta Markovics — a koroskedelmi szerződés kérdésévé! kapcsolatban. Megállapítot­tuk azonban, hogy iutimebb gazdasági kapcsolatról csak akkor lehet szó, ha politikai1 téren is közeledés történik. Végül kijelentette Alarkovics Lázár, hogy Budapest azok közé a Városok közű tartozik, ahol sok szépet lehet látni és tanulni. Elhízás ellen írja Viifan gyógyszerész laboratóriumi­nak Zagreb, Iliéit 204. szám, Gelb L. öru6 Wien, Praterstrasse 18. szám a • kővetkezőket: HAA* köíaáöet a httfdött háróiti doboz „VUf an-teáért“ amelyekéi OágyOn vagyok ot^édvé. A fos valóba* k tűftŐ és az Őészei hölgyök, a ki óul ajánlotta», Állandóan használják ás kolosszális eredményekéi érnek el. A mohácsi beszéd — Bethlen grófilak ezt a politikáját formálisan is jóváhagyta mohácsi. .4»* szédéve! Horthy kormányzó. A beszé­det mindkét ország közvéleménye;, igeit szívélyesen fogadta és nálunk egydtlőii. ellenséges hang. sem liajlatszctt és a tárgyalások ícgy* külön formális, szer*; ződés megkötéséről meg is indultak és mindkét kormány vizsgálat tárgyává tette a szerződés tervezetét. A szerző­dés aláírására nem került sor és a fenn­akadás okául; egyrészről a mi államunk politikai viszonyát hozták fel, másrész­ről azt a kívánságot, hogy ezt a politi­kát, amelynek Széles alapja van, előbli bevigyék a köztudatba és rtiegakadá­­lyozzák a téves értelmezését egy olyan megegyezésnek, amely csak a mi ál­lamunk és Magyarország között jött létre. Közben Nincsics lemondott. Mint­hogy én rész tvettem éltnek a politika­­■ . előkészítésében, egyrészében és szé­nák előkészítésében, egyrészében és Sze­rencsém volt dr. Orr : fmsztáv Volt magyar külügyminisztert Beogradball vendégül látni, aki azért jött, hogy arl­­entálődjék az itteni vezetőkörök hangu­latáról. ezért meghívást kaptam Vezető magyar politikusoktól, hogv magam utazzam Pestre és a helyszínén lássam, hegy milyen hangulatváltozás állott be Magyarországon Jugoszlávia iránt. Én, mini közéleti ember mentem Pestre, semmiféle misszióm nem volt, rsaé as a kívánságom, hogy lehetőség szerint előmozdítsam an­nak a politikának a folytatását, a melyről azt hiszem, hogy érdeké­ben áll mindkét államnak, vagyis a béke és a jószomszédi jóViszoiiy politikáját. Budapesten alkalmam volt érint­kezésbe lépni a magyar kormánypárti politikai körökkel és a magyar külpoli­tika felelős tényezőjével, Váltó kül­ügyminiszterrel és Bethlen miniszterel­nökkel. Tanácskozás Vallóval ég Bethlennel Valkó külügyminiszterre! való hosz­­szabb beszélgetésem alkalmával —- Val­kó Igen előkelő és diszkrét politikus, aki átvatl hatva a közeledés eszméjétől — azt a meggyőződést szereztem, hogy a magyar dSum valóban akarja a közeledési és ezt nem tekinti vala­mi máscél elérésére való eszköznek. rsifSfeV&lkö--különösen arra hívta fel figyelmemet, hogy szükséges, hogy. a két5-állam medezzen bizonyos; konkrét k&r&ésék’et, arttójyek. a Megegyezést hátráltatják. Hangsúlyozta, hogy a bardtsáft'-és *», közeledés f-szük-^ ' sél'ésségérÓl nemcsak a kormány, hanem az egész magyar közvéle­mény meg Von győződve. — Bethlen miniszterelnökkel másfél­­óra hosszat tárgyaltam és olyan ál­lamférfinek ismertem meg, aki egész Közép-Európában kétségkívül a legtehet­ségesebbek egyike, igen jól van infor­málva a középeurópai és a balkáni kér­désekről olyan ember, aki reálisan szá­mol a dolgokkal és nyíltan megmondta, hogy a magyar államot saját érdekei vezetik abban, hogy közeledést keres Jugoszláviával és reméli, hogy ez nekünk is használ. Hangsúlyozta, hogy Magyarország Gizimén kívánja a békét és ez tt magyar nép hangula­tának a legmegfelelőbb, hogy a Lo­­carnö politikáját kövesse. Mindjárt másnap ulkálmanr Volt meg­győződni, hogy ez a nyilatkozat meg­felel a pártkörők hangulatának. Bethlen a pénzügyi bizottság ülését felhasznál­ta annak bejelentésére, hogy Magyaror­szág elhatározta, hogy Locarnó útjá­ra lép. A jugoszláv-magyar közelidé» és a kisantaAt — Felmerülhetett az a kérdés, hogy ez a közeledés nem fogja e gyöngíteni szívélyes viszonyunkat a testvéri Cseh­szlovák állammal és Romániával, szó­val a kisantantot. Kijelentem, hogy meg­beszéléseim alkalmával a múlt év szep­temberében és most is sohasem volt szó és nem is lehetett arról, hogy a ml barátságunk Ma­gyarországgal gyengítse viszonyun­kat Csehszlovákia vagy Románia iránt. Mert a közeledés célja, hogy óiból ga­rantálja a békét. A tnagVaf állam, a mely eddig ugylátszott, hogy a békét megzavarhatja, ezzel a közeledéssel esak megerősítette volna Közép-Ettrópa békéjét, ami nekünk Csehszlovákiának és Romániának egyaránt érdekünk. — Ha ezt a célt legalább részben la el leli ejt érni, Magyarországgal való ♦

Next

/
Thumbnails
Contents