Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-06 / 35. szám
1927. február 6. BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 11. oldal. Suboticai festőművész sikere Zagrebban A zagrebi sajtó Lenkey Jenő művészetéről Lenkey Jenőnek, a kiváló szuboticai festőművésznek zagrebi kiállításáról az egész sajtó nagy elismeréssel és dicsérettel emlékezett meg. Az Obzor többek között a következőket irta: Lenkey festményei szolid technikájukkal tűnnek ki. A zöldes tónusokat használja előszeretettel Egyes az. egész sajtó nagy elismeréssel és difestőmüv észnek zagrebi kiállításáról Lenkey Jenőnek, a kiváló szuboticai paszteljei olyan tökéletesek, mintha valóságos olajfestmények volnának, némely figurái reliefszierü'en kiugranak. Jól sikerül a festő kedvenc módszerének alkalmazása: az alakoknak különböző megvilágításba való felmutatása. Különös talentumról tesz tanúságot a portréfestés és az arckarakterizálás terén, ezek a müvei a legjobbak. Feltűnést kelt »Szürke macska« cimii képe, amely nagy festőművész ecsetjéhez, méltó mii. A Morgenblatt kritikusa megállapítja, hogy Lenkey pasztelljeil a vonalvezetés és tónus különös lágysága jellemzi. Szereti a félhomályt, de a kontrasztokat is, amelyeket puha, bársonyos átmenetekkel tud tompítani. Női fejeket és nőalakokat minden lehető beállításban és megvilágításban mutat, aminél jól érvényesül a pasztell szubtilis technikája. — Egyetlen festési technika sem teszi lehetővé a meztelen női test és a női arc olyan finom ábrázolását, mint éppen a pasztell. És Lenkey ebben mester. Széles vonásokban rajzolja szüzséit, amelyek így hangulatteljes és inyszesniv harmóniába kapcsolódnak össze. Lenkey szereti a sötét, telt, színtónusokat, amelyek szürkületi effektusokat varázsolnak elő nenresens és finoman hatnak: Valami komor poézis itatja igy átraénjely festményét. ' Hasonló elismeréssel méltatja Lenkey művészetét a legtöbb zagrebi nagy lap és örömmel állapítható meg, hogy a szuboticai művész igazi sikert aratott a 1 horvát fővárosban. A telefon csodái Uj európai rekord nagy tá olságra való telefon fásban December 30-lkán nagy ünnepségek közepette üzembe helyezték Madridban az uj Western-féle Rotary typusu automatikus telefon központot. Az ünnepségeken jelen voltak Alfonz király. Primo de Rivera generális és még vagy kétszázan, diplomaták, magas rangú állami hivatalnokok és egyéb notabilkások. Ezen alkalommal aj" rekordot állítottak fel nagy távolságra való telíonálásban, amennyiben lebonyolítottak egy beszélgetést 3800 km. távolságra. A kísérlet célja volt, meggyőződést szerezni az uj nemzetközi telefonhálózat használhatóságáról. Ezt a hálózatot az utoísó 18 hónap alatt létesítette a »Gompania Telefonica Nationale de Espana«. Az említett távolság megfelel a Madrid- Mosikvai légvonalnak, bár seholscm lépi fül Spanyolország határát, kivéve a Qibraltál szorosnál, melynél egy tenger alatti kábel köti össze Európát Afrikával. Madridból kiindulva a kábelvezeték észak felé indul St. Sebastiánig a Biscajai-öbölben, onnan délkelet irányában halad Barcelonáig a.földközi tenger partján, majd délidé folytatja útját Algecirásig, itt alámerül a tengerbe, hogy spanyol Maroccoban kerüljön ismét a felszínre. Ceuta érintése után újból észak felé fordul, a Gibraltár szoros másodszori átlépése után más utón újból eléri Madridot onnan La Malice érintése után eljut La Corunába az Ibériai tél sziget északnyugati sarkán. A hívásra 16 telefon központ jelentkezett és lehetővé volt téve üdvözletek kicserélése a nagy kiterjedésű Spanyol. ország és gyarmatainak népsarkával. A demonstrálás előtt a távbeszélő társaság elnöke Marquis D’ Urquijo beszélt a 18 hónap alatt befejezett mü ről. Primo de Rivera válaszában kiemelte, hogy a kormány tel ies mértékben értékeli a mii fontosságát és gratulált a társaságnak, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült neki a nemzeti telefon forgalmat ilyen nagy mértékben megjavítania. Ezek után belépett a vonalba a 16 telefon központ és Alfonz király a mikrotelefonnal a kezében a -bekapcsolt telefonközpontokhoz fordulva kifejezte legfőbb megelégedését és . ugyancsak gratulált a társaságnak és a nemzetnek a szép eredményhez. Ezzel az uj Madridi hálózatot átadták a forgalomnak. Az egész telefon hálózatot a társaság 14 hónap alatt építette ki és egyben a Madridi manuális teteion központot és a íöldfelotti telefonhálózatot automatikus központtal és földalatti kábelhálózattal helyettesítette. . Az .automatikus rendszerre való áttérés az egész fővárosban egyszerre történt, amit a közönség nagy megelégedéssel fogadott, mive! sok éven ke resztül sokat szenvedett a rossz telefonszolgálat miatt. A társaság kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy három éven belül 19 városban tét át az automatikus rendszerre és Madrid a második az említett városok közül, mélyben ezen mü be is fejeződött. Jugoszláviában sajnos még nem volt alkalmunk a Western-féle Rotary-typus automatikus központok kiváló tulajdonságairól meggyőződést szereznünk, azonban mint értesülünk, a zagrebi RncHeller alapítványból létesült egészségügyi iskolában rövidesen üzembe helyeznek egy ilyen központot, egy másodikat pedig az ugyancsak Zagrebban épülő központi betegsegélyző hivatal kap.. Mindkét telefon berendezést a zagrebi Tungsram cég szállítja, mely a Newyorki Western Electric világ-konzern tagja. ORVOSI DOLGOK •no> Harmadszor: „a jó nevelésről“ A dadogó gyermek Az előző két közlemény összefoglaló I szokat vágott. Amikor az apa a veréstarta'ma: A jó nevelésről- ma divat beszólni. Írni. Sokat beszélnek a nevetés helyes irányelveiről hozzá nem értő aggsziizek, gyermektelen, meddő asszonyok és sokat írnak az agglegény, elméleti szobatudósok. A helytelen nevelés célja: beleér öszakolni a gyermekbe olyan erényeket, amelyekkel a »nevelők«: sohasélii reniMkc'ztek. erő-’ szákkal hiégvaUoztalni akarni a gyermek igazi természetét.. Az egészséges > gyermek alaptermészete az elevenség, a rosszaság. A kimondott »jó gyermek « testi vagy lelki betegségre gyanús. Nincs rossz gyermek, legfeljebb veleszületett rendellenes jellemű gyermeket ismerünk. Minden gyermek jó. csak mi nagyok vagyunk rosszak. Az igazi gyermekneveléshez két dolog szükséges: türelem és szeretet. Veréssel nem lehet a gyermekből kiverni a veleszületett rendellenességeket, a durva ijesztgetések is csak fokozzák a gyermek idegességét. Mint ahogy talenturuosnak szüleim kell, a szelídség temperamentum dolga, veréssel észt vagy szelídséget nem lehet a gyermekbe verni. Szép szóval, jósággal. szeretetteljes megértő beszéddel többet. érhetünk el. mint erőszakkal. Minél többet foglalkozunk a gyermeknevelés kérdésével, annál inkább ráeszmélünk. hogy nem is olyan egyszerű ez a probléma, mint amilyennek látszik és hogy. alapjában véve elsősorban a szülök szorulnak — nevelésre. Annyi bizonyos, hogy mindenki a »maga módszere« szerint neveli a gyermekét azzal a szent meggyőződéssel, hogy a saját, külön módszere csalhatatlan. A gyermeknevelés körül felmerülő hibák közül nem is az utolsó a sablonszerű nevelés, amely a gyermek idegberendezkedését, lelki világát, érzékenységét teljesen figyelmen kívül hagyja. A másik, nem kisebb hiba az, hogy a szülök a nevelési hibákat mindig a más gyerekében fedezik fel, a magukéban nem látják meg és nem is keresik. Igen sokszor megesik, hogy a szülők a gyermekek idegességét rosszaságnak minősítik. Vajmi kevés olyan szülőt ismerünk, akik a »rossz« és az ideges gyermek között különbséget tudna tenni. Pedig a gyermekek között legalább is olyan sok az idegbeteg, a degenerált, mint a felnőttek között. Ismertem egy szigorú apát, aki egyetlen fiúgyermekét, többször alaposanelnáspágolta, mert a fiú ebédnél az evőeszközöket kiejtette a kezéből, az Iskolai leckéiét rendetlenül irta meg és a verés után a vállait rángatta és furcsa grimabe .belefáradt és a fiun a búskomorság jelei mutatkoztak, szakorvoshoz fordult, aki felvilágosította, hogy a fiú vitnstáncnak nevezett súlyos, fertőző idegbetegségben szenved és nem »rosszaságból« rángatódzik. Arra már többször rámutattunk, hogy a világháborút követő időkben, a gazdasági válság korában az idegbetegek száma is meghatványozódott. A felnőttek idegességével arányosan fokozódik a gyermekek idegessége ’ is ,A dadogásra is tulajdonképpen kizárólag gyenge idegzetű, idegességgel terhelt gyermekek hajlamosak. A dadogás lényegében: nevelési hiba. Első megnyilvánulásait már a negyedik életév felé látjuk, azonban teljesen csak az iskola légkörében fejlődik ki. A dadogást előidéző okok elsőjének a tulszigoru apát és tanítót tartjuk. Különösen hangzik, de. úgy van, hogy az iskolával, a szigorú tanítóval való ijesztgetés, a mogorva, durva apától való rettegés, a testi fenyítékek azok, amelyek kellő ideges hajlam mellett elsősorban válthatják ki a gyermekből ezt a kínos beszédhibái. Másodsorban jön a szellemi tuleröltetés. A család minden áron csodagyernieket akar nevelni a tehetséges gyermekből, idő előtt nyelvekre, zenére, verselésre tanítják és erőnek erejével < produkáltatják őt a nyilvánosság előtt, anélkül, högy tisztában volnának a gyermek idegeinek teljesítőképességével. Nem utolsó sorban jönnek az okok között az idegbajos, föfájásos, »beteges« anyáktól származó gyermekek lelki konfliktusai is, amelyek néha a gyermek egész életére kihatással birnak. Fertőző betegségeket követő legyengülés után is látjuk a dadogást fellépni, de előfordul az is, hogy a gyerek tegi inzultus, ütés, esés folytán vagy a másik dadogó gyerek utánozásával válik maga is dadogóvá. Különös dolog, hogy a dadogok kilencven százaléka iin és csak elvétve találkoznak dadogó leánykával. Ennek az okát megint csak a nevelés hibáiban látjuk. A leánygyermeket nagyobb figyelemmel, gyengédséggel nevelik, nem részesül annyi dorgálásban, nem kap annyi verést, mint a fiú és valahogyan születésüktől kezdve bátrabbak, önállóbbak, védettebbek, mint a fiuk, hogy úgy mondjuk: több bennük a kurázsi. Régebben a dadogást nyelvhibának, a nyelv görcsének tekintették és a bajt operative gyógyították. Csak hosszú évek múlva jöttek rá az orvosok — hogy a dadogás gyógyítása nem a sebészet, hanem íz ideggyógyászat közébe tartozik. Ideggyógyászok állapították meg, hogy a dadogás iélelmi neurózis, amely a lélegzés beidegzési zavarával, néha görcsével jár. A dadogó történetesen erős kilégzéssel kezdi mondókáját, fennakad az első mássalhangzón, amit azután zavartan ismételget, majd belevörösödik, az arc és nyakizmok görcsösen rángatódznak, a szemek kidüllednek, néha az erőlködést lábdobbantás vagy kézmozdulat is kiséri. A dadogást kísérő mozdulatok a görcsös erőlködés kifejezői. Ezalatt a lélegzőgörcs fokozódik és a dadogó el is felejti, hogy mit is akart mondani. Ettől kezdve a dadogás persze még kínosabbá válik. Erre is. mondhatjuk, hogy: előbb jár a nyelve, mint az esze. mert a gondolat messze elmarad a beszéd kifejezése mögött. Ha a dadogok magukra maradnak és senki se zavarja éket: nagyszerűen beszélnek és fennakadás nélkű) énekelnek. Ez a körülmény is amellett szó!, hogy a dadogás lényegében: beidegzési zavar. A dadogó tehát akkor dadog, ha tigyelik. A dadogást — amely tehát szülőktől öröklött, ideges terheltségen alapuló neuraszténiás tünet — talán leginkább az irógörcscsel hasonlíthatjuk össze, bát. Biztassuk, bátorítsuk, ne nevessük egyén ujjai teljesen normálisak, minden munkáját tökéletesen végzi, csak amikor Írásba fog, görcsbe merevednek az ujjai: a toll kiesik a kezéből. A dadogás tehát nem veleszületett, hanem szerzett beszédhiba, idegbetegség egyik megnyilvánulása. Az elmondottakból folyik, hogy a gyógykezelésnél félre kell tennünk minden felesleges szigort, hangos feddést és verést, mert csak a legnagyobb türelemmel bevezetett szakszerű oktatással'érhetünk el eredményt. Minél hamarább fogunk a gyógyításhoz, annál hamarább jutunk célhoz. Minden igyekezetünkkel oda kell hatni, hogy a dadogó gyermek önbizalma ne szenvedjen csorbát Biztassuk, bátorítsuk, ne nevezzük ki. tie tüntessük fel a hibát túl nagynak, de ne essünk a másik végletbe se és ne bízzuk á gyereket a jó szerencsére, hogy semmi az egész, idővel maid csak kinövi beszédhibáját. Minden esetben ki kell analizálni, hegy ui okozza a dadogást és azután igyekezzünk az okot megszüntetni. Sokszor már azzal is célt érünk, ha beszuggeráljuk, elhitetjük vele, hogy az ok fennállása nem lesz tartós, rövidesen megszűnik. A mogorva, nagyon szigorú apát világosítsuk fel, hogy »nevelési módszerével" tőnkre teszi a gyermek jövőjét. Ha látjuk, hogy a gyerek az iskolától, a feleléstől, a tanitójától retteg, fogjuk magánoktatásra, esetleg próbálkozzunk másik iskolával. A négyszemközt való hangos olvasgatások, a hangos szótagolások igen szép javulásokhoz vezethetnek. Figyelmeztessük a dadogót, hogy lassan, nyugodtan beszélten, gondolja meg jól, amit mond, ne heszéljen tulhangosan és figyeljen a helyes lélegzetvételre. Tanítsuk meg őket arra, bogy a beszéd kezdetén mindig t ovid, mély lélegzetet vegyen, mert a gyógyulás főként a beszélő és légző izmok nyugodt gyakorlásán, tomáztatásáu alapszik. A dadogó sokat olvasson íermszóval. énekeljen és kerüljön mindert kedélyizgalmat. Tartsuk távol a dadogd gyerekeket a hangos társaságtól és óvjuk őket attól, hogy korukat meghaladó szellemi munkát végezzenek. Ha a dadogás ilyenképpen, »házilag«, nem szüntethető meg, tanácsos a gyereket idejében intézetbe küldeni. ahol néhány hónap alatt tökéletesen megszabadulhat terhes beszédhibájától. Mis a gyermekek aránylag gyorsan és könynyen megtanulják a folyékony beszédet, addig a felnőtt dadogok, ha le is szoknak a dadogásról, rendszerint eiöbbutóbb visszaesnek. A gyermekvédő jótékony egyesületek feladata volna intézeteket emelni a dadogok részére, ami. ha figyelembe veszszük. hogy nálunk minden kétezer lélekre egy dadogó jut, sürgős és fontos feladatnak látszik Hr. Munk Arthur
