Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-06 / 35. szám
1927. február 6. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. Közgazdaság A komíotermelés Jugoszláviában hat ćv alatt százszorosára emelkedett A vajdasSQl sm’ót-rnjslnk szövetségének * é.i k z^y'iésj A vajdasági komlótermelők szövetsége február 20-án tartja az uj tőzsdepalotában levő hivatalos helyiségeiben első évi közgyűlését. A szövetség, amelynek elnöke fícrich István komlótemiclő, ügyvezető igazgatója Petrovics Bránkó tlr. tőzsdei főtitkár, augusztusban alakult meg és alapszabályait decemberben hagyták jóvá. Petrovics' Bránkó dr. tartalmas és terjedelmes jelentést készített a komlótermelésről. A jelentés, amelyet a közgyűlésen fog az igazgató előterjeszteni, két főrészből áll. Az első rész az általános közgazdasági viszonyokról szól, mig a második rész tisztán a komlómüvelésscl, a kotnlótertnelés fejlődésével és a komlókereskedelemmel foglalkozik. A jelentés az' általános közgazdasági részben sajnálattal állapítja meg, hogy a gazdasági állapotok semmivel sent javultak meg, a minek legfőbb ' okát, elviselhetlenül súlyos adókban látja. Az adóterhek nyomasztólag hatnak a kpmlótermelésré is, A tnásik bénító körülményt közlekedési viszonyaink rendezetlenségében és hiányában látja a jelentés. Jugoszláviában főleg kéí tartományban: Szlovéniában és a Vajdaságban termelnek komlpt. Az első komlót száz évvel ezelőtt Bácskában ültették, ahol annak idején idősebb gróf Choítek Rezső volt az első termelője. A komlótermelés további fejlődéséről nincsenek kronologikus ' feljegyezett adatok. Az első termelők közé tartozott néhai dr. ücrich András bácskapetrováci járásorvos.' továbbá a esébi Dungyerszki uradalom. Termeltek még komlót Betrovácon, (jlozsánbait és Csében. Érdekes HicgiTgyclés?e adnak alkalmat a komlóárak hullámzásáról közölt értékes adatok. Dr. Petrovics Bránkó 18X2 •—1905-ig szedte össze az érvényben volt- komlóáfakaí. l egdrágább volt a komló 1882-ben, legolcsóbb 1896-ban. 1882-ben egy métermázsa komló .380 koronába, 1906-ban már csak kilencven koronába Került. é A jelentés mtgáliapitja, hogy a hazai komló teljesen egyenrangú a külföldi komlóval. Az országban termelt komló kilencvenöt százaléka kivitelre kerül, mégis a világpiacon eddig alig tudtak arról, hogy versenyképes jugoszláv komló egyáltalán létezik, mert a külföldi kereskedők a jugoszláv komlót ismert külföldi termelővidék neve alatt hozták forgalomba. Ez annál könnyebben volt lehetséges, mert a jugoszláv komlót Szinte kivétel nélkül külföldi kereskedők vásárolták össze, miután a hazai kereskedőknek az állandó gazdasági válság és pénzügyi krízis miatt nem állott rendelkezésükre a kereskedéshez szükséges tőke. •A komlókereskedelem rohamos fejlődését bizonyítják azok a számok, amelyek a kivitelre került komló nagy ér- ! fékéről tanúskodnak. 1920-ban 2.9 millió j dinár értékű komló került külföldre. : 192í • a már 206,500.000 dinár értékű. ! vagyis komlókivitelünk itat év alatt a százszorosra emelkedett. 1920-ban 1000 hektár, 1926-ban már 7000 hektár volt! beültetve komlóval Hétszer annyi beültetett területen a termelés százszoros- j rá emelkedett, ami a racionális termelés i fényes bizonyítéka. Még szembetűnőbb a komlótermelés i emelkedése, ha összehasonlítjuk a kivitel- ! re került komlóiretmyiséget a többi mezőgazdasági termény export-mennyisé- | gének értékével. Dr. Mirkovics Mijo. a í noviszadi kereskedelmi és iparkamara másodtitkúra érdekes statisztikát állt- I tqt össze, amelyben _ összehasonlítja tíz I egyes kivitelre került mezőgazdasági 1. termények értékét. Eszerint 1925-ben a kivitt rozs, köles, bükköny, árpa, bur- i gonya. bab 161,900.000 dinár értéket j képviselt, mig egyedül a komló ugyan- I abban az évben 243,800.000 dinárt hozott I be az országba. 1926-ban 82 millió di-1 uár értékkel nagyobb mennyiséget vittek ki, mint amennyit az összes kivitt más mezőgazdasági termények értéke kitett. Nagyobb összegnek felelt meg az 1925-ben kivitt komló értéke, mint a liszt, aszaltszilva és a dohány értéke volt. A jelentés külön fejezetet szentel a komlóföldek megadóztatásának. A pénzügyigazgatóságok nagy igazságtalanságot követnek el, amikor egy hold komlóföldet nyolcezer dinár jövedelem után adóztatják meg, mert ezzel derekbe törik ezt a hatalmas mezőgazdasági termelési ágat. A szövetségnek eddig hatszáz tagja van, akik körülbelül ezer hektár földet müveitek meg. A tagok javarésze bácskai és szerémi gazda, nemzetiségük szerint szerbek, németek és magyarok. A szlovák nemzetiségű termelők a »petrováci szlovák kotnlóterrnelő szövetségében tömörültek. SPORT — B«-— A Sand jövő vas 'írnap Temesvárotl a Kinizs ve játszik A SAND még betekkel ezelőtt meghívást kapott a temesvári Kinizsitől, hogy február hónapban komplett csapatával látogasson cl Temesvárra. A SAND elfogadta a meghívást és megállapodott a nagyhírű román együttessel, hogy a mérkőzést február 13-án játszók te, a Kinizsi pedig u tavasz folyamán lesz a SANÜ vendége. A szuboticai egyesület komolyan készül a temesvári mérkőzésre. A csapit most vasárnap erős labdatréninget tart a szegediéi ti Pályán és a tréningen mutatott formák alapján fogják a csapatot összgálütaui. A temesvári túrára a SANt) előreláthatólag a következőket viszi..cl; tjiflis, Bt'leszJin, .AMqísz, Karip, Ördög, Hold; iuotay, Becics, Kovács, Horváth, Dér, Szilágyi és Haraszti. A temesvári mérkőzés kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekint Szubotiea sportközönsége. KINTORNA A budapesti birkózó csapatbajnokságok. Budapestről jelentik: A birkózószövetség kisorsolta a csapatbajnokságokat. Az első fordulóban a következő egyesületek kerültek egymással szembe: BAK—Postások, Törekvés—MÁV, MAC-MTE, DTE—FTC. jMIN' CSOiMLAMPA — .Nagyon elkésve jön! — Talán betöltötték már az állást? — Nem, de inár akkor kellett volna jönnie, amikor ezt a beküldött fényképet postára adta! * — Parlezi vous francais? — Hogyan? — Parlez vous francais? — Nem értem, hogy mit mond. — Azt kérdeni, beszél-e franciául? — Én? Természetesen. $ Apa: No, mi volt a hittanórán? Pia: Nagyszerűen feleltem. Apa: És mennyire haladtatok már? Fia: A jó Istennel már készen vagyunk. # A szórakozott és gazdag bácskai földbirtokos alaposan felönt a garatra és agyonlövi a kávéháziban a borfiut. A kávés megdöbbenve rohan hozzá: — Nagyságos uram, ön lelőtte a pikkolót! A földbirtokos szemrebbenés nélkül válaszol: — Igen. írja fel a számlámhoz! Rádió-müsok —«H— (A várót melletti »iám a hutiámhotsxt jelenti) Vasárnap, febrti r 6 Becs (517.2): 16.30: Orgonaclöadás. 11: Szimfonikus hangverseny. 16: A Gunglberger zenekar hangversenye. 20: »Josephin« Hermann Bahr négyfelvonásos játéka. Zagreb (310): 17: Mesejáték. 20.10: Könnyű esti zene. 22: Tánczene. Milánó (315.8): 16.30: Hangverseny. 20.45:.Az U. R. J. koncertje. 22.45: Jazzband. Prága (348.9): 9.30: Mise. 11: Matiné. 17: Koncert. 20.08: Hangverseny. 21: Fúvós zene. London (361.4): 9.30: Orgonakoncert. 9: Mise. 12.30: Déli zene. 16.30: Opcrettrészlctek. 20.15: Zenekari hangverseny. 22.20; Tánczene. Róma (449): 16.30: Egyháza hangverseny. 17: Jazzband. 21: Zenekari hangverseny. A rn sí készüléVt jóvá 7128 ti é ete s te zi a „8UUPUNKT“ Tonveredler atka maxisa K ON RAT ’4 ü. DSUB ?>T5 C A gyertya énnycl világit! Nzm kel levrgő pumpá ci és efő v I iriteni. BARZEL D. D. „Aladclin“-osztálva, Subotlca^ Kérjen árjegyzéket. 316 Budapest (-55.6): 9.15: Hírek, közgazdaság. O': Református istentisztelet. 11.45: Szimfonikus hangverseny. 16.30: Dalok. In: Humoros est. 19.45: Dalest, utána jszzhand. Berlin (4X3.9): 11.30: Szórakoztató zene. 16.10: Koncert. 22.30: Tánczene. Hétfő, feb ti r 7 Decs (517.2): 19: Koncert. 16.15: Hangverseny. 20.05: Dalest. Zagreb (310): 17: Koncert. 18.30: Hírek. Milano (315.8): 16.20: Jazzband. 20.45: Koncert. 22.45: Jazzband. Prága (348.9): 12.15: Déli zene. 16.30: i Koncert. 20.08: Hangverseny. 21.15: j Szórakoztató zené. I London (361.4): 17: Tánczene. 19: i j Zenekari hangverseny. 21.55: Tánczene. 122.30: Zenekari hangverseny. Lipcse (365.8): 16: Koncert. 20.30: Me^ék. 22,15: Tánczene. Róma (449): 17.15: Koncert. 21: Az U. R. J. hangversenye. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hirek, közgazdaság. 17.30: Jazzband. 19.30: Filharmonikusok hangversenye, utána cigányzene. Berlin (483.9): 17: Kamarazene. 21.20: Szonáták. 22.30: Tánczene. TŐZSDE Zürich, ffcbr. 5. Zárlat: Beograd 9.135, Páris 20.445, London 25.2175, Newyork 520, Brüsszel 72.335, Milánó 22.225, Amszterdam 208, Berlin 123.225, Becs 73.30, Szófia 3.75, Prága 15.395. Varsó 57.5, Budapest 90.90, Bukarest 2.95. Noviszadi terménytőzsde, lehr. 5. Búza kínálat 302.50 dinár, kereslet 297.50 I dinár, 2 vagon bácskai 160 dinár, 8 vagon áprilisra 167.50 dinár, 5 vagon májusra 167.50 dinár. Liszt 1 vagon 5-ös 362.50 dinár, 1 vagon 6-os 305 dinár, 1 vagon 6-os bácskai 310 dinár. Korpa 1 vagon 119 dinár, zsák nélkül. Irányzat: változatlan. Forgalom: 19 vagon. Budapesti értéktőzsde, febr. 5. Magyar Hitel 84.4, Osztrák Hitel 13.1, Kereskedelmi Bank 114, Magyar Cukor 209, Georgia 26.6, Rimamurányi 85.6, Salgó 56, Kőszén 444, Bródi Vagon 5.4, Nasici 171, Ganz-Danubiusz 177, Ganz Villamos 122.5, Roskányi 11.5, Athenaeum 23, Nova 34.7, Levante 28.5. Irányzat: tartott. A* elismert divat 677 POUDRE MON PARFÜM BOURJOIS PARIS » ......... Szentai gabonaárak, febr. 5. A szombati piacon a következő árak szerepeltek: Búza 287.50—290 dinár. Tengeri morzsolt prompt 155 dinár. Tavaszi szállításra 150—152.50 ' dinár. Hajóba rakva 155 dinár. Duplikát kassza 160 dinár. Takarmányárpa 205—207.50 dinár. Sörárpa 220 dinár. Zab 160 dinár. Köles 160 dinár, Rozs 220 dinár. Bab 120 dinár. Irányzat tengeriben tartott, búzában lanyhább. Kínálat: csekély. Kereslet: gyenge. Budapesti gabonatőzsde, febr. 5. A gabonatőzsdén mérsékelt forgalom mellett a kenyérmagvak árai változatlanok, a zab ára húsz fillérrel emelkedett. Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 32.58— 32.60. májusra 33.40—33.45. zárlat 33.42 —33.44, októberre 29—29.02. zárlat 29.02 —29.05, rozs márciusra 27.08—27.10, zárlat 27.08—27.10, áprilisra 27.35, zárlat 27.35—27.40, októberre 22.25—22.28, zárlat 22.26—22.28. A készárupiacon: Búza 31.60—34.10, rozs 26.60—26.80, árpa 21 — 22.4(1, köles 15.10—15.80, sörárpa 24.80— 28.80. tengeri 18.40—18.80, zab 20.40— 21.20, korpa 15.20—15.40. R E ÍJ M A Köt: öltőiével. le. Dr. Rah ejev 1. Beograd. Kosovska 43. Igen tisztelt Do tor u ! Kötelességemnek tartom, hogy köszönetemet fejezzem ti az Ön kiváló orvosságáéit, a melynek nincs pírja. Már egész elkeseredett voltam, minden reményem elvesztettem, h gy nem fogok felgyógyu ni, de hála Istennek, Önnek és az orvosságnak, egészen visszatért az egészségem. Az ön orvosrága oltalmszója az emberiségnek. Mindenkinek ajánlom. Zagreb (Novi Vase jak) 1926. december 20. Tisztelettel Katarina Perkovié ,,Radio-Balsamiká“-t ke'sziti, eladja és utánvéttel szétkü'di Laboratoire „Radto-Balsamika“ Dr.-a 1. Rahlejev Beograd, Kosovska ul. 43. Földszint 6.