Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-01 / 30. szám

1927. február i. BÁCSMEG7EI NAPLÓ 5. oldal NRPRÓL HRPRR Miért lopnak a nők? Amerikában a nagy áruházak úgyszólván állandó ki­­áMiíásokat rendeznek. Asztalokra dob­ják ki a holmikat, a vevők három, négy sorban tolonganak körötte. A tömegből nők kezei nyúlnak a különböző árukért, ide-cda rángatják a holmikat, a levegő­be dobják. Az ingek, selyemharisnyák, bugyik, cipők, kefék, lábasok, fazekak valóságos forgataga hömpölyög iít'-.n, szakadatlanul valtakozva. Nem csoda, hogy iiycn körülmények között gyakori a, lopás. Olykor eltűnik egy egész jelentéktelen áru, . de oly­kor sok dollárt érő holmikat is hiába ke­resnek. Egyszerűen lábuk kel. Megállapították, hogy a tolvajok majdnem kivétel nélkül — nők. A nők gyorsabban csábuljiak el, mint a férfiak, értéktelen holmikat is szívesen elcsen­nek. mig a férfiak latra vetik az indi­­rookekat, hogy érdemes-e lopniok. Érdekes, hogy az amerikai hölgyek az ellopott árukat a modern ruhák alá is e! tudják rejteni. Egéí^z vég selyme­ket csempésznek ki, anélkül, hogy az áruház szerződtetett szemfüles deteh­­tivjei, akik állandóan ott cirkálnak, ész­revették volna. Ez pedig igazán csoda. Annakelőtte a bő szoknyák, zárt nya­kak, buggyos ujjak, nagy frizurák meg­annyi rejtőhelyet kínáltak a lopott áru­nak. Most a női tolvaj csak lélektannal dolgoz hátik: természetes mozdulatokkal és — ártatlan arccal. Miért lopnak a nők? Azért, mert nem tudnak nem lopni. Legutóbb a vizsgálat­ból kiderült, hogy jó családból szárma­zó leányok kis karácsonyi csecsebecsé két vittek el, melyeket könnyű szerrel megvásárolhattak volna. Különben ér­demes íöljegyeznt, hogy a könyvkeres­kedésekben minden könyv közül legin­kább a bibliát lopják. Ami csak az amerikaiak vallásos érzü­letét dicséri. ♦ A gyilkos farkaskutya. Berlin egy gyilkos farkaskutyáról beszél. Egy cse­csemőotthon egy alig öthetcs gyermeket Soldi asszony gondjaira bízott, akinek volt egy tizenegyéves fia, azonkívül egy négy éves farkaskutyája is. A csecsemő az egyik szoba kerevefcén aludt, a kutya a konyhában a tűzhely mellett aludt, mig az asszony elment a piacra bevásárolni. Mikor visszatért, a csecsemő még mindig a díványon fe­küdt, de már nem aludt, halott volt. A kutya, mely. még mindig a tűzhely mel­lett szundított, közben halálra harapta. Másutt a feldühödött tömeg ezt a ku­­tyjt bizonyára azonnal agyonütötte vol­na, vagy elküldték volna az állatorvosi intézetbe, hogy agyonüssék s fekbon­­coíják, vájjon nem veszett-e. Németországban módszeresen jártak el. Megérkezett a tiszti állatorvos, meg­állapította, hogy a kutya semmiesetre sem lehet veszett, mert ugat és vir­gonc. Nyomban utána, jelentkezett az állatvédő egyesület küldöttje, hogy goiidjaiba vegye a négylábú gyilkost. Azután megindult a vizsgálat annak a megállapítására, hogy történt a ha'á­­los szerencsétlenség. Lélekbúvárok szerint a kutya félté­kenységből gyilkolt. A föltevések sze­rint valami "neszt hallhatott, fölugrott a tűzhely 'mellök kinyitotta elülső lábá­val, vagy orrával az ajtót és végzett kis vctélytársával. Aztán mintha mi se történt volna, visszament a tűzhelyhez, ott összegömbölyödött s tovább aludta az igazak álmát. ■ — lopott holmik te voltak. Heviií ur el len azonnal megindult az eljárás állat­kínzás és orgazdaság címén. A vizsgálat során bevallotta, hogy a háború előtt hivatásszerűen foglalkozott kutyák lopásával s most abból él, hogy az élettani intézetnek kísérleti célokra macskákat és kutyákat szállít. A ku­tyákért két shillinget kap. Azt is ki­nyomozták, hogy ezt a két kutyát egy ismeretlen lopta el válami hölgytől, az ismeretlentől viszont Hevitt vásárolta meg. A főtárgyaláson a vádlottat or­gazdaság miatt hat hónapra itéíték, ál latkinzás miatt pedig egy' hónapra. A biró az Ítélet kihirdetésekor kemény sza­vakkal ítélte el az élettani intézetet is. mely egy hivatásos kutyatolvajt fog-' lalkoztat. A pörnek akkora a visszhangja, hogy most az egyetem rektora, Lord Chelms­ford nyilatkozni kénytelen a sajtőnag s szigorú megtorlást helyez kilátásba. Mindez egy kutya miatt történik. Amint látjuk, az állatvédelmi társaság jól működik. Hir szerint nemsokára sor kerül ,az embervédelemre s. * A kigyóliarapás ellenmérge. Köztudo­mású dolog, hogy a rézbőrü indiánok ismerik a legmérgesebb kígyók harapá­sa eilen való ellenmérget/ közülük leg­alább senki se hal meg kigyóméregtől. Egyesek tévesen az indián kigyóbü­­völők példájára hivatkoznak, akik a lö­vőit kígyónak előzőleg kihúzzák a *né­­regíogát s eltávolítják a méregzacskó­ját. Ez egyszerű bűvész-fogás. Utazók egybehangzó vallomása, sze­rint a rézbőrü törzs már századok óta él ezzel az ellenméreggel, melynek titkát apáról fiúra adják s eddig még sohasem árulták el fehér embernek. A tudomány hiába kereste a titkát Az El Pais című spanyol újság most érdekes esetet mesél el. Egy európai nőnek sikerült birtokába jutni, ha nem is a titoknak, de azoknak a gyökerek­nek, melyekből a rézbörüek előállítják az ellenmérget. Ez a hölgy egy erdőben meglesett egy öreg indiánt, aki füveket gyökereket gyűjtögetett. Kíváncsian kői dezősködni kezdett, hogy mire hasznai ja ezeket a növényeket Az öreg indián köntörfalazott, aztán bevallotta az ur nőjének, akit szeretett, hogy ezekből fő­zik a kobra harapása ellen való biztos ellenmérget. A hölgy a gyökereket elküldte a ne»v­­yorki egyetemre, itt most tudósok vizs­gálják meg s évszázadok után talán fehér ember is megtanulja a rézbörüíM. hogy kell védekezni a kobra-kigyó ha­rapása ellen. Három szavazaton múlott a Radics-párt szombor-járási mandátuma Vasárnap ismét leszavaztak Sztanisicsen Szomborból jelentik: Sztanisics köz­ségben — mint ismeretes — az egyik választóhelyen a múlt vasárnapi válasz­tásokról felvett jegyzőkönyvet a válasz­tási bizottság elfelejtette aláírni. Emiatt a szombori járás választási főbizottsá­ga a választást megsemmisítette és el­rendelte, hogy azon a választási helyen, ahol a mulasztás történt, • vasárnap pót­választást kell tartani. A választást óriási agitáció előzte meg, mert az volt a helyzet, hogy a szavazás eredményé­től függ a Radics-pártnak a szombori járásban szerzett mandátuma. A leg­utóbbi választásokon a Radics-párt épen elérte a hányadost s igy a radikális-párt négy, az, egyesült ellenzék egy és a Radics-párt is egy mandátumhoz jutot­tak a szombori járásban. A vasárnapi választás iránt épp ezért nagy érdek­lődés nyilvánult meg politikai körökben, mert ha a szavazási arányszám meg­nagyobbodott volna, a Radics-párt el­vesztette volna mandátumát, amelyet a radikális-párt kapott volna meg. Amig az el inul t választáson ezen £ szavazóhelyen 273, vasárnap 412 szava zatot adtak le. A szavazatok az egyes pártok között a következőkép oszlottak meg: Radics-párt 2, a múlt választáson is 2. Az egyesült ellenzék a múlt választáson 101, most 155, 4 szociáldemokrata párt a múlt választáson 28, most 7, a radiká­lis-párt a műit választáson 132, m >st 242 és a független demokrata párt múlt választáson 10, most 3 szavazatot kapott.. • Ha még három szavazattal többet ad­tak volna le — bármelyik pártra, mag nagyobbodott volna az arányszám és a Radics-párt elvesztette volna man.lá' tumát a szombori járásban. Csak akkor kap angol kölcsönt Jugoszlávia ha rendezi háborús adósságait Egy szuboticai tanártói magyarul tanul a skopljei angol konzul — Másfélórás beszélgetés Mr. Footmannal Vrsacon A londoni kutyatolvaj. London köz­véleményét egy csip-csup eset foglal­koztatja, mely azpnban már hetek óta szerepel az újságokban. Az egyetemi élettani intézet előtt az állatvédő egyesület egyik tagja clc;i­­peU valami lleuny William Hevitt .e­­vii szerencsétlen flőtást, aki épen be akart osonni az intézet kapuján, kezé­ben egy nagy zsákkal, melyben két patkányfogó kutya volt. A kutyák nemcsak rosszul voltak táp­lálva, Jiauetr. —• amint később kiderült Mr. Footmann skopljei angol konzul csütörtökön Vrsacra érkezett. Bánát gazdasági és pénzügyi viszonyait tanul­mányozza és Vrsacon Adler István ma lomtulaijdonos vendége. Itt fogadta azo­kat a vrsaci szakembereket, akiktől in­formációit beszerezte. Alkalmam volt hosszabb ideig beszélni vele és kértem, nyilatkozzék utazásának céljáról a ■ Bdcsmegyei Napló részére: , — A Bácsmcgyei Naplót jól ismerem. Minden nap szoktam olvasni — mon­dotta — és már szótár segítségével elég jól meg is értem. Szkop’.jében kezdtem magyarul tanulni egy szuboticai szár­mazást) magyar tanártól, Mikó László­tól, akit két esztendővel ezelőtt helyez­tek át Szkopljébe. Szabad időmben -foglalkoztam a magyar nyelvvel, ma már sokat megértek, beszélni azonban természetesen még nem tudok jól. — Mik a céljai vrsaci utazásának? — tettem fel a kérdést. — Hivatalos nyilatkozatot nem tehe­tek, azonban ha érdekli személyes véle­ményem, szívesen állok rendelkezésére. Kötelességemnek tartom, hogy mint «z SHS királyság barátja, néhány kérdés* ben felvilágosítást adjak. Ki kell azon­ban jelentenem, hogy utazásomnak nincsen semmi néven nevezendő politi­kai vonatkozása. Kizárólag gazdasági és pénzügyi információkat akarok sze­rezni, mert mi minden tekintetben is­merni akarjuk az egész országot. Vol­tam már a Vajdaságban is, a jövő hó­nap közepén ismét elmegyek Szubo­­ticúra. — Mi a véleménye konzul urnák, számithatunk-e arra, hogy Jugoszlá­via, vagy jugoszláv városok angol kölcsönt kapjanak a közeljövőben? — Angliában a gazdasági tényezők a kormánnyal szoros összeköttetésben vannak. Az angol kormány azoknak az országoknak, melyek háborús adósságai­kat velünk szemben nem rendezték, kölcsön megszerzésére irányuló törek­véseit ifcm támogathatja. Ne értsen azonban félre, mert ez még nem jelenti azt, hogy a kölcsön csak akkor kerül­het szóba, ha a háborús adósságok ki vannak fizetve. Rendezni kell azokat. Az állam háborús adósságain kívül a magá­nosok adósságai sincsenek rendezve. Igaz, hogy közvetlenül a háború után a szerb magáncégek nem voltak abban a helyzetben, hogy fizessenek. Később azonban a kormány olyan rendelkezé­seket hozott, amelyek a külföld érdekelt a legteljesebb mértékben sértik. Ezek nehezítik meg azt, hogy az angol pénz­csoportok kölcsönt adjanak. — A lehetőség meg van adva, hogy az angol nagy töke részt vegyen a jugo­szláv városok fejlesztésében, csak az előbb említett kérdést kell rendezni. Ez most kizárólag a jugoszláv kormánytól függ. — Az angol kormány azonban ennek dacára sem akadályozza meg, hogy ma­gánosok vagy angol pénzcsoportok köl­csönt folyósítsanak. Angliában azonban senki sem folyósít addig kölcsönt, amig az állam azt meg nem indítja. Nálunk a pénzpiac szervezete olyan, hogy a magánosok is ilyen kérdésben megvár­ják a kormány kezdeményezését. Az ál­talános hitel kérdésére igen kellemes hatást gyakorolna, ha a háború előtti privát adósságok rendezve lennének. A jugoszláv-aiiRol kereske­delmi kapcsolat —■ Utazásaim alatt keresem a hivata­los körökkel és a mértékadó magánem­berekkel az összeköttetést és informá­ciókat kérek tőlük. Teszem ezt azért, méVt kötelességemnek tartom az angol­­jugoszláv kereskedelem előmozdítá­sát és fellendítését szorgalmazni. — Mi szívesen adunk bárkinek fel­világosítást, ha Angliába akar exportál­ni, vagy ha onnan akar Jugoszláviába importálni Módunkban áll, hogy a leg­megfelelőbb cégeket hozznk össze és eb­ben készséggel állunk az érdekeltek ren­delkezésére. — Mik azok a cégek, amik piacot találnának Angliában — tettem fel a kérdést. — Főképeu a jugoszláviai liszt, ten­geri, aszalt szilva, állati bőrök, konzer­­vek, baromfi, tojás könnyen elhelyezést találna az angol piacon. Ezeket az an­gol piac ismeri és kedveli, ameddig azon­ban a szállítás annyira megdrágít ja a jugoszláv exportot, addig lehetetlen az amerikai, argentinjai és az ausztráliai konkurenciával versenyezni. — Angliából importálni lehetne külö­nösen gazdasági gépeket és mindazok tf, amit ma Jugoszlávia Németországból és Csehszlovákiából szerez be. Ezenkívül automobilokat lehetne behozni Angliábó.1 A délszerbiai állapotokról a következőket mondotta Mr. Foot­mann: Ma már Détszerbiában a közbiz­tonság kielégítő s az onnan jövő ellen­tétes hírek túlzottnak látszanak. Épen ezek a viszonyok predesztinálják Dél­­szerbiát arra, bőgj' a nemzetközi tu­risztika útját vegye erre felé, mert az országnak ez a része határozottan szép, festői és nemcsak a ma romantikáját tárja fel, hanem felfedezhetők ott a klasszikus idők emlékei is. Ehhez azon­ban három kellék szükséges: a közleke­dési viszonyok megjavítása, szállodák építése és intensiv külföldi propaganda. Politikai kérdésekről nem akart az angol konzul nyilatkozni. Megválasztották a magyar képviselőház és felső­ház elnökségét Elnöki rendreutasítás Héjjas Iván megsértéséért Budapestről jelentik: A képviselőház hétfői ülésének megnyitása után Gracffl Jenő korelnök rendreuiasitotta Peycr Károly és Proppcr Sándor szociáldemo­krata képviselőket, mert a legutóbbi ülé­sen a parlamenti illendőséggel össze neip egyeztethető kijelentéseket tettek, Mint ismeretes, a szocáldemokraták az országgyűlés legutóbbi- ülésén Héjjas Ivánt *orgoványi hős«-nek és »amnesz­­tiás gyilkos«-nak nevezték, erről azon­ban az elnöki rendreutasítás nem tesz említést. Az országgyűlés ezután meg­választotta elnökségét, elnökké Zsitvav Tibort, alclnökökké pedig Puky Endrét és Huszár Károlyt választották meg. A felsőház is ülést tartott hétfőn és ezen az ülésen a felsőház elnökévé Wlas­­sits Gyula bárót, alelnökökké pedig gróf Széchenyi Bertalant és Thaly Fe­rencet választották meg. Ezzel az uj magyar országgyűlés for­málisan is meg&lakuk.

Next

/
Thumbnails
Contents