Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-27 / 56. szám

69

89

tak a tribünről, egy csomó nézőit félrelöktek, odaroliantak a pálya közepére és ódaá’lottak a versenyfutók közé a sorba.

Miit akarnak az urak? — kérdezte tőlük az egyik rendező.

— Futni akarunk.

— Maguknak nem lehet, — mondta a rendező.

— Miért?-— Azért, mert nem jelentkeztek annak idején a verseny előtt.

— Lári-fári, — kiáltotta a nemzetes ur, — ezt csak ürügyül mondják most, mert attól félnek, hogy mi is résztveszünk a versenyben, akkor legyőzzük a többieket.

Végül az egyik rendező így szólt:.

— Tegyünk ez egyszer- kivételt és engedjük meg az uraknak a versenyt.

Erre a többi rendező is belenyugodott és Morgó uram és Muncurkó ott állottak a sorban a többi versenyzővel. Mikor aztán fölhangzott a jeltadó füttyszó, minden versenyző nekilátott a futásnak. Morgó uram és Muncurkó csakhamar az elsők voltak. Már a pálya közepén futottak, mikor egyszerre kutyaugatás hallatszott :

— Vau, vau, vau!

— Mordizomadta, — gondolta magában Morgó nemzetes uram, — ez ugyanolyan ugatás, mint minő a medvevadászatok idején szokta felverni az erdőt.

De azért rendületlenül tovább futottak. Ámde a kutyaugatás még dühösebben hangzott:

— Vau, vau, vauuuuu ...

Ugyanakkor a közönség részéről ordították

—■ Szorítsd! Ne hadd magad! Rajta! Rajta!

Tyü, mordizomadta, - gondolta Morgó uram -— ezek a lármázok még biztosan ránk uszítják a kutyákat. És ahol kutya van, ott biztosan lesz vadász is. Disznóság, előbb drága beléptidijat szednek, aztán* vadászkutyákat és vadászokat hoznak ellenünk, nehogy elnyerjük az orruk elől a versenyt.

Morgó nemzetes uram aztán odafordult Muneurkóhoz és igy kiáltott feléje:

— Fuss, ahogy tudsz! Mentsed az életedet!

Nem is mondatta ezt magának kétszer. Morgó ur és tia megfordultak és egyenesen nekiszaladtak a kapunak és kifutottak rajta. Mikor mér kint voltak, hallják ám, hogy valaki

f

zott el. Letekintett erre a pályára, ahol nagyon sok fiatalember sorakozott fel tornaruhában.

Megkezdődött a verseny.

Először birkózás volt. Morgó uramnak azonban nem tetszett, hogy matrácon birkóznak és magyarázta is a mellette ülő hölgynek, hogy a matrac az ágyba való és nem birkózóversenyre.

— De uram, — felelt a hölgy, — mat rác nélkül, a puszta földön nagyon megütnék magukat.

— - Úgy is kell, — felelt Morgó uram, — vagy legyen birkózás, vagy ue legyen. Itt nem is érzi, akit a földhöz csapnak. Az igazi birkózás az, ha a földhözvágott nagyot nyekken.

Mikor vége volt a birkózásnak. Morgó nemzetes ur megnézte a programmot, melyet a pénztárnál a jeggyel együtt a kezébe nyomtak. A programmon ez állott :

Diszkosvetés.

Morgó Mackó nemzetes ur morfondírozott:

No. kiváncsi vagyok, hogyan dobják majd azt a díszes

kost.

Azonban Morgó ur csalódott, mert nem díszes kost dobtak, hanem egy lapos tányérfélét. Morgóuram meg is jegyezte:

— Jó hogy ez nincs poreeliánból, mert különben eltörne. Aztán jött a gerelyvetés. Morgó uram emlékezett rá.

hogy a medvecsalád krónikájában meg van Írva, hogy mielőtt az emberek feltalálták a puskát, gerelyvetéssel gyilkolták a medvéket. Ezt meg akarta magának nézni. Hát biz ez nem tréfadolog. A gerely suhogva száll a levegőben és bizony megemlegeti, akit eltalál. Valahányszor egy-egy gerely a levegőben süvített. Morgó ur mindig odakiáltott Muncurkónak:

— Bukjál lé!

— Miért? — kérdezte Muncurkó?

— Hát azért, — súgta a fiának u nemzetes ur, - meri nem lehet tudni, hogy egy ilyen bolond gerely nem érzi-e meg hogy két medve nézi és nekünk repül.

Aztán jött a magasugrás és egyéb különböző \erseny. Végül a futás következett. Muncurkó megszólalt :

— Papa, én ezeket mind le tudnám győzni Ugyanezt gondolta Morgó uram is és mikor kihirdették

hogy. a versenyfutás következik, Morfó ur odaszólt Muncurkónak -.

■ De már abban mi is részt veszünk!

Muncurkónak is tetszett az ötlet. Mindjárt le is szaladmegismerkedni... — Fritse San. Legutóbbi üzenetek Közt feleltem. Számrejtvény helyett mást küldj be. Remélem hogy már inegbékül él. — Robitsek Ibi. Találtam köztük jót is. — Biermann Ibolyka; Neked is az a válaszom, ami Ibinek. — Szádeczky Sándor. Akadt a csomagban nekünk való is. — Mixich Irénke. ígéretednek örülünk és szél) fesz tőled, ha gyakrabban nézel be hogzátik. Az Írásod nem is olyan rossz, ahogy te azt gondoltad. Egy szerb iskolába járó leánykától ugyan is dicséretes, hogy igy tud irni magyarul. A rejtvények kissé komplikáltak, bár van köztük jó is. —Kelemen Lacika. Ügy látom, hogy e még a toilforgatást nem tanultad, de annál szebb tőled, hogy hogy már is hűséges fogyasztónk vagy. Csak szorgalmasan nézegesd a Habostortát, lelhetsz ott mindig valami szépet.. Gruss. — Szatmári Ilonka és Ormos Mancika. Hogyne, csak küldjétek minél többet. Ha lesz közötte jó, azt leközöljük. A tanácsot majd megfogadjuk. — Aulilov Józsika. Nagyon könnyű mind a kettő. Nehezebbet küldj. A postát jobban figyeld, mindig akad benne válasz.

Hol a favágó? c. káptalany helyes megtalálói közül a jutalom Kelemen Lacikának Oáiaci és Bleyer Zoliinak Novisad jutott.

Beküidő: Robils?k Ibi

a SASSfccMYE! NAPID vasárnapi inayenmelMklat*

!iboí!ca,.S'»it7. február 27. f>

(TORJA

JŠ CVERflEKEKNEK-"fi

«

. , -'-f iriVfiil.Hit 4

Morgó Mackó esetei

n«: Ksibia iedre

Nemsokára egy üzlet előtt haladtak el. Az üzlet ajtaján nagy üvegcső lógott és az üvegcsében valami ezüstös dolog csillogott.

— Lássa nemzete? ur, — szólt a róka. — ez az instrumentum az .oka annak, hogy olyan nagy a bőség. Az az ezüst szinü dolog a csőben higany és amig az emelkedik, addig mindig növekszik a forróság.

— Ne mondja? Hát ettől az üvegcsőtől és a higanytól függ, hogy melegebb, vagy hidegebb legyen?

Úgy bizony! Megkérdezheti akárkitől.

Hát ez a tanács kapóra jött a íiemzetes urnák, mert úgy se nagyon bízott még abban, amit Furfangi mondott. Hiszen már annyiszor becsapta.

Odajött éppen egy ur. megnézte az üvegcsövet és megcsóválta a fejét.

—- Tisztelt ur, — szolt hozzá a nenizetos ur, -— igaz-e. hogy amig ebben a csőben emelkedik a higany, addig a meleg is emelkedik.

Az aj csudáikozva nézett és igy szólt ;- Igaz hát! Ezt minden gyerek tudja,

— És ha a higany többé nem emelkedik a csőben, akkor nem lesz nagyobb meleg?

— Természetesen, — felelt az ur és tovább ment.

Lám, ez egyszer mégis igazat mondott a róka. -Morgó

72

65