Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-27 / 56. szám
1927. február 27. 11. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ ORVOSI DOLGOK I ---Féltékenység írni, hiszen ma gépkocsikon jövünk* megyünk és csak Írógépbe diktálunk. Inge dékán borúlátó. A. M. Low professor, — az ismert embertantudós —■ clisrheri, hogy lábaink tényleg satnyáinak s ez tényleg annak a következménye, hogy keveset gyalogolunk, de azért a jövőt rözsásabb szinben látja:, a jövendő emberének vékonyabb lábai lesznek, de annál hatalmasabb koponyája. •— Reméljük '— mondja — hogy azt az energiát, melyet eddig a járásra fordítottunk, átveszi agyvelőnk, az fog fejlődni, úgyhogy a jövő századok embere sokkal erősebb szellemi életét él majd, mint a mai. Barclay Smith, az anatómia tanára arról beszél, hogy a vakbélgyulladások száma mindinkább szaporodik, ennek oka pedig nem a divatban» rejlik, sem pedig abban, hogy egyes sebészek jól keresnek rajta, hanem abban, hogy has- j izmunkat kevéssé foglalkoztatjuk s folyton jármüvekkel közlekedünk. Az uj ember elsatnyulásáról szóló vitában fölemlítették azt is, hogy érzékenységét elvesztette a különböző lármákkal s recsegésekkel szemben, melyekben a nagyvárosokban ugyancsak van része. Idegei a pokoli zenebonát egyszerűen nem veszik föl, fékezőkül szerepelnek, hogy az agyvelő egyensúlyát biztosítsák Manapság a teherautók dübörgése, a gépkocsitülkök rikoltása közel se hat annyira a fővárost emberre, mint hajdan az arkadiai pásztorra a zefir suhogása, vagy a patak mormolása. * Szovjetoroszország és a vallás. Az odesszai forradalmi törvényszék tizenöt embert Ítélt halálra, akik között hét nő van és nyolc férfi, mindnyájan istenfélő, jámbor kispolgárok. Bünük az, hogy mikor tavaly júniusban az odesszai népbiztosság a régi egyháztól elvette a kazáni templomot s átadta az úgynevezett »élő« vagy »sza» badelvü« egyháznak, a tömeg a hivatalnokokat megakadályozta munkájuk teljesítésében. Azt':á--hírt- tetjés-ztették, hogy a tőmplomof'lpmniumstä körré alákitják. - A hivek összegytilekezíek.1 hogy níegvédelmezzé'k Isten házát és ellene szegüljenek az istenteleneknek. A harangok egyszerre zúgni'kezdtek, a jórészt nőkből álló tömeg ordított: — Mentsük meg Oroszországot! L.e a zsiványokkal! A népbiztosokat a »szabadelvű« papokkal egyetemben elagyabugyálták, a verekedőket az oda siető szovjet-katonák sem bírták leszerelni. A nők végül vörös ruhát öltőitek magukra; gunymenetbeu vonultak végig a városon. Hiába minden vallásellenes hírverés: az orosz nép ragaszkodik hitéhez. A templomok nta is tele vannak az oltárok előtt imádkoznak, noha vörös márványokon mindenütt ez a fölirás olvasható: — A vallás a nép mákonya. • * Tülköljenek a gyalogjárók! Minthogy a nagj^városok forgalma egyre inkáhb növekszik, minthogy már nemcsak a gyalogjárók élete forog veszedelemben az autók miatt, hanem azoknak a bőre is, akik az autókon ülnek, állandóan foglalkoznak a kérdéssel, hogyan lehetne a közlekedést még biztonságosabbá tenni. Az autó a nagyvárosok tigrisévé változott, évente elpusztít bizonyos számú embert. A párisiak különböző óvóintézkedéseken törik a fejüket. Maguk a soffőrök egy tagadhatatlanul eredeti tervezetet nyújtottak te a belügyminisztériumnak. Arról lenne szó. hegy a gyalogjárók is járási — nem hajtási — engedélyt kapnának S ők tartoznának tülkölni a közeledő autókra, hogy figyelmeztessék a kocsist a veszedelemre. A ; gyalogjárók azt indítványozzák, hogy Párisban is függesszenek ki figyelmeztető táblákat az országutakon, mint az Egyesült Államok egyes városaiban. Ezeknek a szövege igy szól: — Kocsivezetö, ha tíz kilométer sebességgel hajtasz, nemsokára beérsz a városba s ott sok öröm vár rád. Ellenben ha áthágod a megengedett sebességet. akkor megismered börtöneinket, csak kopasz falak merednek rád, nagyon megkeseriilöd hebehurgfáságödaf."’ *'' •*’ Valljuk be őszintén: mindnyájunkban van egy adag féltékenység. Egyik emberben több, a másikban kevesebb. A normális, néha tudat alatti féltékenység gyökere az emberi önzésben van. A szerelmi féltés különböző érzésekből tevődik össze: sajnálkozás, szivfájdalom, ellenséges érzés, kétségbeesett düh, a rivális lenézése, végül hibáztatás, amelynek éle a nő, a rivális, vagy önönmagunk ! ellen irányul. A féltékenység fájdalommá] ■ jár, amely fájdalmat a hiúságunkon ejtett sebzés és a nő elvesztése okozza. Ez a fájdalom annál nagyobb, minél jelentéktelenebb egyénnek tartjuk a vetélytársunkat. A féltékenység foka egyénenkint változó: a parányitól kezdve othellói nagyságra, sőt afolé is emelkedlietik. Mint a hogy nagy különbség van a női és férfi hűtlenség között, ép úgy lényegesen különböző a női és férfi féltékenység is. A nő fájdalma mindig nagyobb, — igazán csak egy nő tud szeretni! — a fájdalmát a nő nem kiáltja világgá, magába fojtja szégyenével együtt. A normális keretek között mozgó féltékenység indító rugója esetenkint mindig más és más. A mindennapi élet éppen elég példával szolgál. Ebbe a csoportba tartoznak az öregedő nők, a potenciájában gyengülő férfi féltékenykedései is. Az álféltékenységet azok az egyének képviselik, akik hűtlenek a házastársukhoz és éppen ezeknek a titkos üzemieknek leplezésére rendezik a lé’tékenységi mürohamokat. A női nem egyik hódítási eszköze a féltékenység. Ezzel a módszerrel egyrészt emelni akarja saját értékét a iérfi előtt, másrészt szerelemféltést akar provokálni az imádottban. Egyik nőnek kellemesen legyezgeti hiúságát, a férfi féltékenysége, valósággal büszkélkedik' véle. i a ■..másik.-Hőnek, meg sérti, ..őayr^ctét, ízlését és becsületérzéséi az, ha látja, hogy a férfi féltékenvkodik, teliái nem bízik meg benne. A normális féltékenység lényegében temperamentum és talán —- neveles dolga. Annyi bizonyos, bogy a különböző népfajoknál más és más módon nyilatkozik meg. Közismert dolog, bogy a hevesvérű spanyol és olasz féltékenyebb természetű, mint a hidegvérű angol. Nehéz volna meghatározni az átmen:tet a beteges féltékenységbe, amelynek megnyilvánulásait hisztériánál, de főként neuraszténiánál 'látjuk. A hisztériás iéltékenykedéssel röviden Végezhetünk. A hisztériás nő könnyen lobban ugyan féltékenységre, — minden i ok nélkül is — azonban könnyen megnyugtatható, szuggerálható. Elég neki néhány jó, hízelgő kedves szó és a könybefuló hisztériás féltékenységi rohamot csakhamar őszinte megbánás, kacagás váltja fel. A hisztériás gyakran íenyegetődzik gyilokkal és öngyilkossággal, de a fenyegetéseket sohase váltja be. Főként akkor rendez féltékenykedési »jeleneteket», ha a saját személyének hát-, térbe szorítását, elnyomását, kisebbítését véli felfedezni. Az is előfordul, hogy| a hisztériás asszony színes szerelmi kalandokat, ostromokat, szerelmi üldözéseket gondol ki és ád be az urának, hogy ezáltal féltékennyé tegye, de. a ruesák annyira átlátszók és naivak, hogy a férjek csak a legritkább esetben dőlnek be. A hisztérikák között tehát kevés a féltékeny nő már csak azért is, mert tudnivaló, hogy tuhiyoipó részük frigid, hideg természetű. Amennyire ártatlan, befolyásolható és gyógyítható a hisztériások féltékenysége, ép oly súlyos természetű a neuraszténiás beteg féltékenysége. Es itt jutottunk el a kóros féltékenység meghatározásához. A beteges féltékenység lényegében a neuraszténiás kényszerképzetek közé tartozik.. A féltékenység előidézéséhez a nemiségnek csak annyi köze van, mint amennyi a neuraszténia kitermeléséhez:- tehát vajmi kevés. A neuraszténiás kényszerkepzetekröl egy alkalommal már bőven irtunk. Az egyik neuraszténiás súlyos betegnek képzeli magát, a másikat az az érzés kínozza a társaságban,hogy nincs cipő a lábán, a harmadik tériszonyban szenved, a negyedik az írccán azt képzeli, hogy egy hatalmas madár akarja elragadni, i2 ötödik betörőktől retteg, a hatodikat féltékenységi kényszerképzet kínozza: azt hiszi, hogy a felesége, vagy a szeretője lépten-nyomon megcsalja őt. Előfordul, hogy a neuraszténiás sürgős munkája mellől rohan haza, lövésre készen tartott revolverrel és keresi a felesége — csábitóját. Kikutat minden zugot, tűvé teszi a házat, nagy patáliát csap, jeleneteket csinált, fenyegetődzik. Az ilyen rohamot alig lehet szavakkal lecsillapítani. A szerencsétlen ember nem látja be. hogy a felesége mondjuk öreg és csúnya, mint a sötét éiszaka, aki után nem olyan nagyon 'buknak« a lovagok, a csillapításra még hangosabb lesz és a felesége ártatlansága mellett bizonyító tanukat keritöknek nevezi. A neuraszténiás férfitipus pompás rajzát nyújtja Molnár Ferenc, a Farkas című vigjátékában. A darabban a féltékeny ségi rohamok annak a bebizonyítására irányulnak, hogy a bős • nincs is megcsalva. A neuraszténiában szenvedő nőknél a baj ép oly kétségbeejtöen súlyos formában jelenikezlietik, mint a férfiaknál, sőt úgy látszik, hogy a'nő lassankint átveszi a szerelemféltésben a férfi szerepét. A féftékenységi rohamok súlyos formáit .látjuk alkoholistáknál. Az alkoholista józan állapotában egészen használható., normális, dolgos, udvarias, talán tuludvarias embernek látszik, de mihelyt iszik, elveszti az esz ét« és féltékenység! rohamot kap, amely alatt gyilkolni képes.; Amikor kialussza magát, inból, megszelídül, a történtekről mit sem tud, megfogadja szentül, hogy "többet nem iszik«. Az alkohol-szenvedély fokozódásával azután a féltékeny - ségi kényszerképzet is állandósul. A íéltékenységi kény#zerrieurózis súlyos formáját csak egy rövid lépés választja e! a legsúlyosabb formától, a teljes elmezavarodottságtól, az öriMeses féltékeny kedéstől, amelynél a féltékenység állandó, gyógyíthatatlan rögeszméjévé Valik a betegnek. A íéltékenységi őrület már elmebajnak tekintendő és a betegnek izoláló gyógyintézetben van a helye. Az életben, inár mint a mai, modern életben gyakran, süt iettünő gyakran találkozunk a .{éltékenységi őrülettel ellentétes póluson álló emberekkel,, akik a féltékenységet nem ismerik és vérforralóan, idegesitöeu — »nyugodtak«. A nyugodt, az úgynevezett »alvó férjről« mindenki tudja, hogy a felesége megcsalja, mindenki apró részletekig ismeri a felesége hűtlenségét, csak a férj nyugodt, nem féltékeny, jó arcot csinál és fölényeset!* mosolyog. Ő nem féltékeny, ö megbízik feltétlen az asszonyban, hagy pukkadjon a világ, csak azértse féltékeny... Az ilyen ember jó színész: kifelé nem mutat féltékenységet, holott talán a tegnagyobbfoku féltékenység marja a belsejét. A nem féltékeny, »nyugodt férj«-röl eszembe jut egy kedves kis párisi történet. A férj teitenéri az asszonyt udvartójával. A férj mindent látott saját szemeivel. Az asszonyka persze mindent tagad és ékesszólóan bizonyítgatja ártatlanságát. hűségét. Amikor látja, hogy a férje még mindig kételkedik és ingadozik, kétségbeesve kiáltja az ura felé: — Áh! — hát te a szemeidnek inkább hiszel, mint az én szavaimnak? ... Most már látom, hogy nem szeretsz! És erre a döntő érvre a férj megadja magát, bocsánatot kér a gyanúsításokért: a felesége szavaira eloszlik minden féltékenysége. (m. a. dr )i Utitarisznya A lux őri szép napok Énekel az élet. A zsaluk résein befurakodik a napsugár, a moszkitóhálón vakító foltok izzanak, mint apró fénylabdák, melyekkel angyalok gurigáznak. A pálmafákon sok sokszínű madár csicsereg, perlekedik, mint egy csoport turbános tevehajcsár; zümmög, nyüzsög már kint a világ, az élet diadalmas himnuszt énekel — fel kell hát kelni. És mikor szétlököm a zsalu szárnyait, a I forró, bővérű napsugár hirtelen átölel, magához szorít, mint izmos, barna pász[ tor meglesett kedvesét, j Mennyi szín, ó mennyi szin! A kert- I ben tüzvörös virágok lángolnak, amott • zugó zöld mimózabokrok, amelyek köj zött itt-ott sárga virágpöttyök tarkálla! nak és a pálmák erdeje büszkén, boldo! gan nyúlik fel az ég mély, mámoros I azúrjába, mely kékebb, boldogabb és ! átlátszóbb, mint Nápoly felett. Okkersárga utak, kéjes, magukba feledkezett rózsaszín folyondárok, acélkék és siki->. tósan zöld madarak lobogóan piros begygyei, frissen ébredt, buja pázsitok — ó. ezeket a színeket sem a sebönbrunni, sem a luxembourgi, sem a Villa Borgliese-beli parkok nem tudják utánozni! Szobám tele van fénnyel, telhetetlen mámorral és sürü, gömbölyű kacagással. A napsugár oly féktelenül, annyi pajzánsággal hömpölyög, hullámzik, örvénylik és feszíti a fehér falakat, mint gátat tört folyam, mely ujjong és tobzódik, hogy uj területeket önthetett el A Níluson vakító fehér vitorlákat duzzaszt a szél, a túlsó parton nyerges szamarak, térdelő tevék és vizethordó fekete asszonyok kökorsóval a fejükön, mint bibliai figurák. A konzulátusok és szállodák tarka zászlócskái úgy táncolnak a szélben, mintha szerelmes, kótyagos pillangók csókolódznának. Énekel az élet, kedves. Ujjongó, tiszta, tobzódó hangokkal énekli himnuszát, nagy, színes, szerelmes szimfóniáját, melytől részeg a fül és az agy. És_ a Sugarak müliárdjai táncolnak, szikráz-, nak, himbálódznak és szökdécselnek erre az őrjítő, örömsugáros muzsikára. Részeg, őrült, vagy boldog itt a világ? — ki tudja, de ki is kérdezi? És ki gondol arra, hogy messze északon most óhnós, náthás felhőrojlok lógnak a komor, kedvetlen égbolton, hogy tűznél melegednek a fáradt, fanyar emberek. Ki gondot arra, hogy görnyedt gondok feküsznek nyirkos, nyöszörgő házakra, hogy a revolver csövét most illesztgetik valahol messze egy csüggedt homlokra vagy egy elfáradt szívre, hogy valaki kötelet készit magának a szomorú padlásgerendán és fanyar, fázós téli gondok, meg alattomos influenza — bacillusok surrannak be a szegény, szomorú északi emberek szobáiba. Itt örök a nyár és örök az élet. örök a virág és örök a pálma, a múlandóságnak nincs jele és nincs mementója. A királyok sirja messze van a Nílustól, az élettől, a mámortól, a halálnak nicsen erre útja és dolga, itt az élet az ur. Biboros, boldog és tündöklő hatalma van itt az életnek, mint második Ramzesznek vagy harmadik Amenofisznak. Csupa teljesség, csupa pompa, csupa gazdagság. Ablakomon betódul a nap é.-v lelkemben elfogy az árnyék, a ború. Nem félem már a holnapot: az élet gyermeke lettem njra, mint egykor régen és igazán, bamba szemekkel, az első örömök pirkadó hajnalán. És milyen jó igy: gügyögő szavakat mondani egymásnak, nevetni a prizmán felbomlott napsuga ron, heverészni óriás pálmák tövében és kóborogni szagos narancsligetek sárga utjain. Az élet bölcsőjében ringat bennünket és boldog dalt dalol a riogatáshoz. Lehunyom szemem és lassan elvesztem magam. Nem hallok mást, csak az élet diadalmas énekét. Szentcleky Kornél Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hot az ttnze* alkatrészek it kaphatók. 214 Tereziilna ni. 5. Népkörrel szemben
