Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-25 / 54. szám

19 '7. február 25.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

Közgazdaság

Biztosítás és önbiztositás

írta: cand. rer. osc. Havas Imre

A Bácsmegyei Napló közgazdasági rovatában nemrégen egy cikk jelent meg a jégbiztosításról, most a látszat szerint annak folytatásaként, az önbiztositást propagálja erősen a cikk Írója. A cikkben kevés objektivitással, de annál nagyobb hévvel támadja a szerző a biztosítóintézeteket, illetve nem is annj ira. azokat, mint inkább a magas díjszabást, amely a gazdákat önbiztosi* tásya kényszeríti.

Meggyőződésem szerint mindkét cikk célt tévesztett, mégis tartva attól, hogy egyesek komolyan gondolnak ilyen megoldásra és a biztosítótársaságok elleni ■harcra készülnek, szükségesnek vélem az érem másik oldalát is az érdekeltek elé tartani. A feljajdulás a jégkárbiztositó társaságok ellen, hogy azok horrib' lis dijakat számítanak, aligha jogos és eléggé meggondolt. Aki a biztosítótársaságok célját nem téveszti szem elő!, egy percig sem bosszankodhat azon, hogy a biztosítótársaságok nyereségre törekszenek. Igen, a biztosítás is üzlet, mint minden más vállalkozás és a mai gazdaság? -end megköveteli, hogy nyereségre dolgozzék. Meggyőződésem szerint ezzel a cikk írója is tisztában van és megbékült a gondolattal, hogy tisztességes vállalat csak úgy prosperálhat, ha eredményt, tehát nyereséget ér el.

Az egyetlen és folytonos panasz: a jégbiztosítás túlzottan drága. Mint minden egészséges vállalkozás, úgy a biztosítótársaságok is üzleteiket gondos kalkuláció után kötik meg. A cikkíró által nagyon zokon vett díjemelést nem azért vitték keresztül, hogy a jégkárblztositást a gazdák számára lehetetlenné tegyék és önbiztositásra kényszerítsék őket, hanem azért, mert a régi dijak mellett nem találták meg a számításukat. A biztosítótársaságok pedig nem szabhatják a dijakat, még' népszcfüsités. céljából sem alacsonyabbra, ha a, Kockázat növekszik, (A tü,zWztpsitási dijakat is csak nemrégen emelte a jugoszláv kartet, szintén nem azzal a célzattal, hogy a feleket esetleg valami hasonló szövetkezeti tűzbiztosításra Kényszerítse.) Ha a biztosítótársaságok emelik a dijakat, az mindig a kockázat növekedését jelenti, amit a vállalat nem viselhet el díjemelés nélkül.

Már pedig a jégbiztosításnál a kockázat hallatlanul nagy, annak mértékét egyedül a biztosítótársaságok tudják kiszámítani évszázados tapasztalatok után. Igaz, hogy a tapasztalatok szerint és mindannyiunk megnyugtatására orszá gos elemi katasztrófa igen ritka, de a biztosítás alapja és hivatása, hogy előre nem látható bármely időben bekövetkezhető katasztrófa esetén segitse a biztositó felet. Kevés ok szól amellett, hogy egy ilyen elháríthatatlan és minden időben bekövetkezhető országos katasztrófa esetén megállja a helyét az önbiztosítás.

Ailithatja-e ezzel szemben valaki, hogy hasonló esetben a biztosító társaságok sem tudnának fizetni?

A jégbiztosításnál tehát a gazdák belátásától függ, hogy a sorsban biznak-e és ez esetben egyáltalán nem biztosítanak, vagy jónak látják-e, hogy a dijak nagysága miatt önbiztositással próbáljanak magukon segíteni. Ez esetben olcsó dijakat fizetnek, viszont törhetik a fejüket, hogy az önbiztositást nem kellene-e egy mégis csak bekövetkezhető általános katusztróia esetére valamely tőkeerős társaságnál viszontbiztosítani. Ezzel pedig a biztositó társaságok nem foglalkoznak! Megfelelő töke.nélkül pedig egy ilyen sorscsapás, után a biztosi, tők elárverezhetik önmagukat. így nyerhetne elintézést a károk kifizetése. 1 fiúba az érdekeltek jóakarata és a vezetők önzetlensége.

A biztosítás a modern gazdasági életben szükségszerűen fejlődőit mai fokára, nélkülözhetetlenné vált, fejlődni fog minden ágában és uj ágait fogjuk rövidese» megismerni. Egy olyan kísérlet,

amilyet az önbiztositás hívei propagál- '

de

nak, árthat a kárt szenvedőknek, nem a biztosítótársaságoknak.

A biztosítótársaságok mögött egy évszázad tapasztalata áll, a szakszerű vezetés, az állami felügyelet, hatalmas tartalékaik, az internacionáíis, sőt interkontinentális viszontbiztosítás, ebben ga. rancia van a kár kifizetésére. Volna tehát ok az önbiztositás propagálására? Nem, inkább a biztosítás általános népszerűsítésére. Ezzel azután elérhetnénk a díjmérséklést is, amely épp olyan érdeke a biztositó társaságoknak, mint a feleknek. Ha több a biztositó fél, kevesebb a kockázat. A dij pedig kevesebb lesz, mihelyt többen biztosítanak. Hiszen a kockázat változása díjváltozást jelent mindenkor, amint azt most a biztositó felek i$ érzik. A biztosító társaságok ténykedése nem abban merül ki hogy ok és észszeriiség nélkül díjemeléseket produkáljanak.

A biztositó társaságok kartellje pedig úgy mint a vaskartell, a vegyi kartell stb. egy gazdasági helyzet következménye, amelynek szükségességéről vagy káros hatásáról irt nem akarok beszélni, ez a kérdés tisztán közgazdaságú amelynek ez a téma most nem ad aktualitást. Tény ázonban, hogy a biztosító intézetek jó üzleteket akarnak csinálni, szükséges is, mert a biztosítás üzlet a társaság számára', de nem lehet üzlet a biztosított fél számára. Aki a biztositási dijat horribilisnak tartja, gondolja meg. hogy minden kereskedelmi üzletben kalkulálnak és a biztosító társaságok kalkulációja különösen nehéz. Míg más kereskedelmi vállalkozásnál a kockázat az üzlet elenyészően kis részét képezi, addig a biztositó társaságok hivatása vagyonok elpusztulásának teljes kockázatát viselni.

Erre van felkészülve egy biztosítótársaság és itt derűi ki, hogy nem életképes az önbiztositás. Biztosítani jótékonysági alapon nem lehet. Azt hiszem azok, akik ezt már a biztositási üzlet más ágaiban (élet, halál) megkísérelték, tudják és hálásak a biztositólritéteteknek, hogy azok a biztosítást üzletszerűen és nem iótékonysá^i alaagn szervezték' meg.

FIAT -JAVÍTÓMŰHELY

KINTORNA

— Eszméletnél volt az anyósa mindvégig?

— Igen. Röviddel a halála előtt még a fejemhezi vágta az orvosságos üveget.

*

— Miért mész ki a balkonra, amikor énekelni kezdek?

—• Mert különben azt hinnék a szomszédok, hogy verlek.

*

— Mondd, voltál te katona?

— Igen.

— Huszár?

— Nem.

— Baka?-—'Nem.

— Tüzér?

— Nem.

— Trén?

—■ Nem.

— Utász?

— Utállak.

*

Két hölgy beszélget a kávéházban:

— Képzeld, tegnap este egy férfi belopódzott a szobámba.

— Hát miért nem zártad be az ajtót kulccsal?- Bezártam, csakhogy akkor már benn volt a szobában.

99

e: őrendtt szakemberekkel uíjonnan berendez e l és kl.iővitett. pDlJCo* lakpzü 1 Qlcyó^gar.'Z "i ogófc-. ■;

AiitomoblMa“ Snbotica

Április 10-lkén helyezik üzembe á noviszadi automatatelefort-központot,

Noviszadról jelentik: A postaügyi minisztérium most már véglegesen megállapította a noviszadi autómatatelefonközpont üzembehelyezésének időpontját. A noviszadi uj központot április hó tizedikén adják át a forgalomnak*

Nem szabad dijat számítani az Iparvállalatok felülvizsgálásáért. Noviszadról

jelentik: A noviszadi kereskedelmi és iparkamarához több esetben érkezett panasz, különösen a falvakból, hogy, az ipartelepeken vizsgálatot tartó szolgabirósági tisztviselők nagyobb összegeket számítanak fel vizsgálati díj - címén. Hasonló panaszok érkeztek a kamarához a városokból is, amelyekben a vizsgálatot iparkapitányok vezetik és minden egyes vizsgálatért két-háromszáz dinárt számítanak. A kamara jogtalan; nak találta a vizsgálati dijak kiszabásait és ezért panaszt emelt a kereskedelmi minisztériumban és a belügyminisztert umban. Csütörtökön érkezett meg mind a két minisztérium válasza a kamarához. A minisztériumok szigorúan megtiltják a hatóságoknak, hogy iparvállalatok megvizsgálása alkalmával bármilyen összeget is felszámítsanak vizsgálati dij címén.

AUTÓK

eg jab * 1927- s típusa 503-as és 509-es ÁLL NDÓ RAKTÄR

„Aítí©roob'iiaM Subotica

(Heiavérfürdő mellett)

Zürich, február 24. Zárlat: Beograd

9.135, Rátis 20.345, London 25.225, Newyork 5Í0, Brüsszel 72.32, Milánó 22.625, Amszterdam 208.175, Berlin 123.25, Bécs 73.225, Szófia 3.75, Prága 15.40, Varsó

58.05, Budapest 90.90, Bukarest 3.175.

Beograd, febr. 24. Zárlat: Páris 223.25, London 276.40, Newyork 56.825, Milánó 246, Berlin 13.4975, Bécs 802, Prága 168.70, Budapest 998.

Zagreb, febr. 24. Zárlat: Páris 222.61— 222.61, London 275.99—276.79, Newyork

56.75—56.95, Zürich 10.94—10.97, Amszterdam 22.82'—22.88, Berlin 13.4880— 13.5180, Bécs 800—94—803.94, Prága

168.30—169.10, Bukarest 36.75—37.25, Trieszt 247.70-249.70.

Noviszadi terménytőzsde, febr. 24. Búza 3 vagon bácskai garantált 75 kilós 2%-os 305 dinár, 3 vagon bácskai garantált 2%-OS 76 kilós 305—307.50 dinár, 75 kilós kínálat 305 dinár, kereslet 302.50 dinár, 76 kilós kínálat 307.50 dinár, kereslet 305 dinár. Tengeri 4 vagon bácskai 165 dinár, 30 vagon bácskai per április 15-re 173 dinár, 1 vagon szerémi 165 dinár. Liszt 2 vagon 2-es 417.50 dinár, 10 vagon 5-ös 375 dinár. Irányzat: nyugodt. Forgalom: 44 vagon.

Budapesti gabonatőzsde, febr. 24. A gabonatőzsdén az, alapirányzat változatlanul szilárd, az amerikai tőzsdékről érkező lanyhább jelentések ellenére. A készárupiacon a rozs ára gyengült, egyébként változatlanok és ugyanez a helyzet a határidőpiccon is. Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 32.98—33.07, zárlat 33.04—33.05, májusra 33.73—33.77, zárlat 33.75—33.77, októberre 29.30— 29.35, zárlat 29.33—29.35, rozs márciusra 26.40—2655, zárlat 26.45—26.47, áprilisra 27—27.07, zárlat 27—27.02, októberre 22.47—22.49, zárlat 22.48—22.50. A

9. oldaí.

készárupiacon: Búza 32.50—35.10, rozs 26—26.30, árpa 22.20—23.60, sörárpa 25.60—29.60, köles 17.50—18, tengeri 20.40—20.80, zab 21.20—22, korpa 16.40 —16.80.

Budapesti állatvásár, febr. 24. A vágómarhavásárra 1157 vágómarhát hajtottak fel. Árak kilónkint: Ökör legjobb 90—108, kivételesen 120 fillér, közepes 64—86, gyenge 40—60, bika legjobb 84 —100, kivételesen 108, közepes 64—80; gyenge 46—60, bivaly 48—68, tehén 80— 102, kivételesen 122, közepes 40—60. gyenge 24—40, kicsontozni való marha 50—80 fillér. Irányzat: lanyha. A sértésvásárra 1400 sertést hajtottak fel. Árak kilónkint élősúlyban: Könnyű sertés 1.40 ! —1.46, közepes 1,60—1.66, nehéz 1.68— 1.72 pengő. Irányzat: élénk.

Budapesti értéktőzsde, febr. 24. Magyar Hitéi 868, Osztrák Hitel 12.4, Kereskedelmi Bank 109, Magyar Cukor

203.75, Georgia 25, Ritnamurányi 98.2, Salgó 55.1, Kőszén 481, Bródi Vagon 5.2, Beocsini Cement 150, Nasici 161, Ganz- Danubiusz 195.5, Ganz Villamos 157, Roskányi 12.5, Athenaeum 23.5, Nova .37.5, Levante 26.5. Irányzat: szilárd.

Rádió-műsor

—in—

I (A várót melletti teám a fmUámhotsct jelenti!

Péntek, februur 25

Bécs (517.2): 11: Koncert. 16.15: Zenekari hangverseny. 19.30: Bauszner »A mi ínségünk«, Kantate kórusra, baritonszólóra és orgonára. 20.15: Hangverseny.

Zagreb (310): 19.45): Előadás. 20,30:

Cigányzene.

Milánó (315.8): 16.20: Jazzband. 21: Koncert. 22.45 Táncziene.

Prága (348.9): 12.08: Déli zene. 16.30: Kamarazene. 20.10: Hangverseny. 22.15: Tánczene.

RÁDIÓT

csali szakitzletbcn vegyen,

hz bizalom dolga

Kon aih D. D. Subötica

London (361.4): 14: Zené. 19: Zenekari hangverseny. 20.45: Szaxofon oxtett. 21,15: »Orpheus« Gluck operája.

Lipcse (365.8): 16.30: Zenekari hangverseny. 20.15: Művészet 22.15; Tánczene.

Róma (449): 14: Zenekari hangverseny. 17.15: Jazzband. 20.45: Operettrészletek.

Berlin (480.9): 16.30: Koncert. 20.30: Kamarazene. 22.30: Tánczene.

Budapest (555.6): 9-30, 12 és 15: Hírek, közgazdaság. 17.40: Phonola-koncert. 19.40: Irodalmi előadás. 20.20: A Madrigal kórus, utána jazzband.

SPORT

A szuboticai Sport Klub közgyűlése.

A szuboticai Sport Klub március hó hatodikán, vasárnap délelőtt tíz órakor tartja rendes évi közgyűlését a Wilsonova-uccai Zöldfa vendéglőben.

Á szuboticai Sport Novlszadon. A suboticai Sport jóképességü csapatát vasárnap az OSK Vojvodina látja vendégül. A szuboticai kék-fehérek noviszadi szereplését élénk érdeklődés előzi meg. A szuboticai csapat a következő felállításban vesz részt a mérkőzésen: Nagykanász — Illgen, Rengei — Falatkó, Janek, Szilágyi I. — Csete, Pfeiffer, Gabrics, Berényi, Tar.

A Népkör

farsangi táncestélye 1927. február hó 26-án